Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-02 / 77. szám

MARGÓ Két nap óta az egész ország kőzve te.nényét a IV. Károly király betegsége és halála körül elterjedt rémhírek foglalkoztatjak. Mindenkinek van valami megjegyezni valója most, mindenki igyekszik továbbfejleszteni jelenlegi politikáját és mindenki igyekszik uj orientációk kigondolásával stabilizálni jövöjét, mert a különféle hitelű híresztelések ..laposan megingatták a jelen politikáját.Amellett.hogy a valótlannakjbizonyult halálhír nagy^megdöbbenést keltett a magyar polgárságban, megindultak a kombinációk ís a szabad és nem szabad királyválasztás kérdésében. Némelyek Bethlen István Szegeden elejtett szavtiból idéztek: „A királykérdés el van döntve." Mások, akik pusztán csak Károly király személyével szimpatizáltak, feladták a legitimizmus harcát. Megint mások, a karltzmus megszűnésével a köztársasági zászlókat lengettek >nár. Éppen csak a szabad királ> választók jöttek zavarba, akik nem tudták: gyászukban örüljenek-e, vagy örömükben sírjanak ? * Szerencsére azonban rémhír lett a rémes hirből s minden maradt a régiben: a politikusok visszasiettek a választási mozgalmak berkeibe s ismét megkezdődtek a félbeszakított kortesbeszédek. Ha már ide jutottunk, hát meg kell állapítani, hogy a legszebb kortesbeszéd Herczeg Ferenc ajkáról hangzott el, amit a Széchenyi István-asztaltársaság tegnapi vacsoráján tartott. Nem is kortesbeszéd volt az tulajdonképpen, lianem csak egy köszöntő volt, saj nos, mert ha minden politikus ilyen beszédet mondana, már nem •>tt tartanánk, ahol ma még vagyunk. Herczeg Ferenc például ilyeneket mondott: „Mi magyarok olyan kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is meg kellene ke gyelmeznünk. Mi nem kegyelmeztünk meg az apagyilkosnak, de az édesapánknak sem kegyelmeztünk, ha véletlenül más politikai hiten volt, mint mi. Mi nem tudjuk, kit kell szeretnünk és kit kell gyűlölnünk ! A mi népünk hihetetlen türelmességgel bánt min dig külső ellenségeivel. Irgalmatlan, kegyetlen csak magyar emberrel szemben tudott lenni, azzal, aki más politikai hiten volt, mint ő. Es csodálatos, vannak politikusok, akik maguk is vallják, hogy a magyarság tönkre megy, ha nem tud egységes lenni, mégis tudjuk róluk, hogy szenvedélyesen szitják a pártgyutöletet." Magyar szolidaritást hirdetett ezután Herczeg Ferenc, mert itt szolidárisak a munkások, szolidárisak a kisgazdák — csak magyar szolidaritás nem volt még soha/ De a legérdekesebb a dologban az, hogy ugyanennek az asztaltársaságnak egy előbbi vacsoráján gróf Teleki Pal is mondott már beszédet, az a Teleki Pál, aki holnap Szegeden fogja propagálni a .tudományos antiszemitizmust" — mint mond iák — páltszenvedélytől mentesen|! • De ne sértsük meg Teleki Páli azzal, hogy annyit foglalkozunk vele. Beszéljünk másról. A legiti rnisták nagygyűlésén a tömeg azzal fogadta Rakovszky Istvánt, hogy élien a király miniszterelnöke! Vájjon mit szól ehhez gróf Bethlen István, íki szintén egy miniszterelnök. Nem szólt még eddig egy szót sem. Es még azt mondják, hogy két dudás nem fér el egy csárdában! 8 Z E a B D A gáz- és villanyárak döntőbíróságának tárgyalása Szegeden. Dr. Pisztor Egon forrsdalml jelenségeket ésslel a viros bizalmatlanságában — A döntőbíróság elnöke méltányos elintézést Ígér. — Vádak és védelmek a 65 százalékos áremelések körfll SZEGED, április 1. Saját tudósítónktól A gázgyár legújabb áremelési kérelmében dönteni hivatott választott döntőbíróság ma délelőtt a városháza tanácstermében tárgyalást tartott. Az ülésen a döntőbíróság tagjain kivül megjelentek még Thuróczy Mihály főügyész a város, dr. Pisztor Egon es Pongrácz Albert a gázgyár, Jung Mihály a Mérnökegyesület és Rohonyi Gyula KANSZ képviseletében. Farkas Kálmán a döntőbíróság elnöke nyitotta meg a tárgyalást és felkérte Thuróczy Mihály főügyészt, hogy a vátos és közönsége nevében tegye meg kifogásait a gazgyár áremelési kérelmére. A város kifogásai. Thuróczy kifejti, hogy bár a maga részéről a legnagyobb bizalommal néz a döntőbíróság ítélete elé, mégis szükségesnek tartaná, hogy ö és az érdekeltek képviselői, mielőtt a gázgyár kérelméhez érdemében hozzászólanának, megösmerjék azokat a számadatokat és azotenak helyességét, amelyekre támaszkodva a gázgyár áremelést kér. Azt kéri teliét, hogy a döntőbíróság nyújtson módot a város képviselőinek a gázgyár könyveibe való betekintésre és igy az ott vezetett számadások helyességéről meggyőződhetnek majd. Fontosnak tartja a főügyész, hogy a döntőbíróság utána nézzen annak, vájjon a gáz- és villanygyár üzeme a modern technikának megfelelően van-e berendezve, ugy, ahogy azt a város és a gyár között fennálló szerződés megköveteli, mert nem tartaná méltányosnak, ha a rossz berendezés folytan előálló költségtöbbletet is belekalkulálnák az áremelési kérelem számadatai közé Vizsgálja meg a döntőbíróság azt is, hogy a szénkiadásokon kivűl milyen kiadásokkal jar még a gyár tizemének fentartása. Lehetetlennek urtia, hogy a szegeái gyár budapesti központjának költségeit a szegedi közönség is viselje. A gázgyár 1922. március elsejei joghatállyal kéri megállapítani a felemelt árakat. Ezzel szemben ö azt kéri, hogy ha már a dönlőbiróság ugy hatarozna, hogy az egységarakat felemeli, akkor az ne visszamenő hatállyal, hanem az itélet kihirdeté sének napján lépjen életbe. Ezután a gázgyár kérelmének részletkérdéseire tér át és ennek során azt kéri, hogy a döntőbíróság a katonákat és a katonatisztviselőket is sorozza be a kedvezményes fogyatók közé. — Amennyiben a döntőbíróság ugy találja — fejezte be észrevételeit a főügyész —, hogy az egységárakat emelni keli, ugy azt kérem, hogy ez az emelés minden kategóriában egyenlő százalékarányban történjék. Vegye be ítéletébe azt is a döntőbíróság, hogy a villanycsengők után a jövőben ne kelljen fizetni áijat, az órák bérét pedig tekintet neikül azok nagyságára egyenlően kérem megállapítani. Rohonyi Gyula, aki a KANSZ képviseletében van jelen, kijelenti, hogy mindaddig, amig nem Ösmeri a gázgyár költségvetését, érdemében nem tud, de nem is mer hozzászólani az ügyhöz. Tboréozy a gázárakról. Thuróczy főügyész áll fel isméi szólásra. Most a gázárak emelésének kérdésével foglalkozik és azt is kéri, hogy ha lesz emelés, az egységes legyen minden vonalon. Abban 'az esetben, ha a döntőbíróság belemegy a gáz- és villanyArák felemelésébe, ugy azt kéri, hogy emeljék fel a város jelenlegi egymillió koronás üzemi részesedését is. A mérnökegylet és a Sansz. Jung Péter mérnök szól ezután a gázgyár kérelméhez. A gázgyár a jelenlegi egységárak 65 százalékos emelését kéri, azzal az indokolással, hogy a szénárak 60 százalékkal emelkedtek. Miután azonban a gyár szénfogyasztása körülbelül csak a felét teszi ki a többi üzemi költségeknek, a 65 százalékos emelés csak akkor voina méltányos és jo gos, ha az egyébb üzemi kiadások is 60 százalékkal emelkedtek volna. Mielőtt tehát a döntőbíróság itéle tet hozna ezt a kérdést feltétlenül tisztázni kell. Ezek után azt kéri a döntőbíróságtól, hogy ítélkezzen méltányosan. Maga a varos is nagyon nyomorúságos pénzügyi viszonyok között van és a közvilágítás valamint a város pénztárából fizetendő egyéb világítási számlák tetemes növekedése csak ujabb pénzügyi zavarokra adna alkalmat. Mondjon le a város részesedéséről. Farkas Kálmán a döntőbizottság elnöke válaszol Thuróczy észrevételeire és kijelenti, hogy a bizottság, amelynek tagjai között a város és közönségének képviselője is helyet foglal lelkiismeretesen mérlegelni fogja a főügyész előterjesztését. Foglalkozik ezután a város részesedésének kérdésével is és an-a a megállapításra jut, hogy a fogyasztó közönség erdekében sokkal inkább megfelelne az, ha a város lemondana a részesedési összegről, mert ez azt vonná maga után, hogy Keresek megvételre magas árakon Brilliáns, arany ékszereket és arany óráhat. Ezüst dísztárgyakért fazont Is fizetek KUN 3EHÖ ékszeresz, Smd. Miemi-tfrZ. Ttltfonin. az egységárak körürbelül öt százalékkal esnének Bejelenti ezután, hogy a kis paprikamalmosok küldöttsége járt nála azt kérve, hogy tekintettel a nagymalmok térhódítására, rájuk vonatkozólag inkább csökkentsék, mint emeljék az árakat. Miután a kismalmosok kérelmének az elbírálására a dönlőbiróság nem hivatott, a városra és a gázgyárra bizza annak eldöntését, vájjon teljesithető-e a kismalmosok kívánsága. A mai tanácsülésen azután foglalkoztak is a kérdéssel és ugy határoztak, hogy a döntést a döntőbíróság belátására bízzák. Rombolják a gázgyár tekintélyét Pisztor Egon a gázgyár ügyésze felel ezuíán Thuróczy főügyész észrevételeire. Azt mondja, hogy a főügyész megjegyzéseiből kiviláglik az a hitetlenség és bizalmatlanság, amellyel a város a gázgyárral szemben viseltelik. A város hitetlenségét torradalmi jelenségnek tartja, amely lekintélyiombolásra vezet. Megnyugtatja a várost, hogy a döntőbíróság hivatása magaslatán áll és reméli, hogy a bizottság tekintélyét lerombolni senki sem akarja. A város bizalmatlansága kielégítési nyer a bizottság ítéletében, amelyben benfoglaltatnak majd mindazok az adatok, amelyeket a gázgyár előzetesen nem adhat ki. Ó a konszidiláció hive, legyen az a város is és ne igyekezzék állandóan elégedetlenséget szítani a közönig körében a mai gázgyár ellen. Végül arra kéri a bizottságot, hogy méltányolja a gázgyár jogos árfelemelési kérelmét. Pongrácz igazgató az utolsó felszólaló. Technikai oldalról világltja meg a gázgyár kéielmét. Fclsióla lása után a tárgyalás véget ért és a döntőbíróság kővetkező tárgyalását már Budapesten tartja. A végleges döntés hatáiideje még bizonytaler KORZÓ-MOZI Telefon : i«nzsntosá« 4-55. Péntár 11-85. Szombat és vasárnap HINDU SIREIHLÉR II Itsz az Esn KIRÁLYTIGRIS 8 felvonásban. Előadások pénteken és szombaton 4. háromnegyed 6. fél 8 és órakor, vasárnap 3. fél 5. 6. fél 8 és 9 órakor. j Tértt araapu. ezittM. pénreketjlegnv ' gasabb áron vesz Tóth órás Kölcsey-u.. <•