Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-13 / 86. szám

Szeged, 1922. április 13 Csütörtök, 111. évf.. 86. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy ívre 900 kor. I Negyedévre 225 kor. Fél évre 450 » | Egy hó:a 75 • Beteljesedett! SZEGED, április 12. És amit már hetekkel ezelőtt megjósoltunk, az tegnap beteljesedett. A régi nagyatádisták végleg kiváltak az egységes pártból és aktiv ellenzékbe mentek át. Mindig mondottuk, hogy nem tarthat tokáig az az egység, amelyet vékony cérnaszálak fűznek csak össze és amely nem adott olyan programot, ami a haladó kor szellemének megfeielőleg demokráciát hirdet. Az egységes párt a reakció jegyében indult és hibás előr^ nem látással olyan elemeket is magába fogadott, amelyek körülbástyázott elveiket nem adták fel oly egykönynyen, mint nagyatádi Szabó István, akinek már nem ez volt az első szinváltoztatá-a. Az elégedetlen kisgazdák tegnap végre határozati javaslatba foglalták elégedetlenségük okait és követendő magatartásuk irányát. A határozat kemény oldalvágást ad az egységes párt „nenzeti demokráciát" hirdető grófjainak és többek között ezeket is mondja: .A rri népszerűségünk köpenye alatt vissza akarják csempészni a régi reakció rendszerét, az elnyomatást, a népuralmat íetipró visszafejlődést ; azt a korszakot, amely nemrégen mult csak el, de ma mégis középkort jelentene, — ha megszentségtelenítik a mi szegény üldözött és lenézett régi pártunk ama tisztes hajlékát, amely nekünk szent emlékünk, szerelmünk, szenvedélyünk, akkor szembefordul a Rákócijak, Kossuthok és nagyatádi Szabóék népe minden szervezetlen hatalommal és kigyullad a régi elszántság tüze". Ebből aztán teljefen kiviláglik, hogy mit rejt maga mögött az a külső máz, amelyet az egységes párt a plakátjaira csapkodott és mi van a nepbará.'sá^ jelszavaival felöntött programbeszédek mögött, amelyeket a vásárheiyi sétatereken és szá lodák nagyterme,ben vagdosnak sz ember fejéhez nagyurak és uri pirasztok. A nagyatádisták nem kérnek a grófi demokráciából, mert rálőttek már arra, hogy a lakcip:kből h ányzik a szociális megértés a esi7mik iránt. Visszatérnek Kossuth L^jos zászlója a'á,. tökéletes függetlenség, cgyenlöseg és sz:-bánság apostola mellé, akitől a nemzel még soha ugy el nem távo'odoi1, mint most". Kissé kellemetlen helyzeibe kerültek ezúttal a szegedi 48-as párt egységesült Lgjai is, akik Kossuth nevével ajkukon vonullak be a inai kormánypártba. És ime, most Kossu li nevével kcil onnan kitépni egy jelentékeny csoportnak, mert az egységes pánb3n m ndenkivel taiákoztak, csak a néppel ' em, emelj ét; Kossuth harcolt. Mi nem faradjuk: örülünk enntk a pár.b.mlásnak, örüiunk annak, h(gv a ré*i magyar ideálok el ferdítését idfjeben észrevették azok, akik a népet akarják képviselni a magyar p-iritmentren Örülünk ennek az idejekoráni feleszmélésneV, mert amit aggódva szemléltünk idáig, hogy a jogegyenlőségért, titkos és általános választójogéri, szabadságért és demokráciáért dolgozó magyar gazda kép iselói elferdült ideá!ok szolgáivá szegődlek, ezzel a lépéssel tisztázódott és aggodalmaink megszűntek. És örülünk vé*ül ennek az elszánt akarásnak azért, mert beteljesedett a mi igazunk: az egységes pírt nem az az egyesülés, amely a magyar szo'idáritást, a magyar együttérzést ápolhatni. Az egységes párt nem egyéb a mi szemünkben, mint egy választási vegyi s\ereskedé>\ Kedvezően folynak a génuai tárgyalások. Gróf Bethlen a kisebbségebért. — Megkezdték a pénzügyi reformok vitáját. — A pápa levele fáj a franciáknak. GÉNUA, április 12. (MTI. szikratávirata.) A génuai konferencia első bizottsága tegnap déle'őit larlotta meg a Palazzo Reale dísztermében, melyben a konferencia megnyitó ülés is volt, alakuló ülését. A bizottsági ülésen Facfa elnöklete alatt a génuai konferenciát egybehívó államok, valamint Németország és Oroszország két-két képviselője és a többi államnak egy-egy képviselője vett részt. Az ülés megnyitása után Facta elnök közölle, hogy délután 4 órára ugyancsak a Palezzo Realeba összehívta a konferencia pénzügyi bizottságát. Ezután gróf Bethlen István magyar miniszterelnök a kisebbségek védelme tárgyában határozati javaslatot terjesztett elö. Elsőnek Benes szólt a javaslathoz és tett ni hány észrevételt annak egyes pontjaira. Egyebek közt kijelentette, hogy ezzel a kérdéssel éppen most foglalkozik a népszövetség. Facta elnök gróf Bethlen javislatának elfogadása ügyében fentartással élt és kifejtette, hogy a kérdést k seb) albizottság elé keil utalni, amelynek feladata lesz a löbbi, e bizottság hatáskörébe tartozó kérdéssel együtt megvitatni és arról javaslatot tenni. Ennek a bizottságnak mtga'akitására nézve Facia azt ÍZ indítványt telte, hogy az albizottságot az egvbehivó államok 2—2, Német- és Oroszország 1 — 1 képviselőjéből és a többi államoknak négy megbízottjából alakítják. Motta svájci k.ikü'döti megjegyezte, hoüy az ekként megalakítandó bizottságban az egybehívó hatalmak n3gy túlsúlyban volnának a többi országgal szemben, mig Csicserin oios/. megbízott hozzájáiult Facta javaslatához azzal a kiegészítéssel, hi gy Oroszország két tagot küldhessen ki az albizottságba. Lloyd George is hozzászólt az albiüoitság megalakításának kérdéséhez. Miután a bizottság az egyes albizottságok kiküldötteinek azt a jogát is biztositolta, hogy tanácsadó és szakértő közegeiket is magukkal hozhatják az albizottságba. Csicserin orosz mefjiizott visszavonta az slbi/otlsíg megalakítására vonatkozó javcsljtát és Facfa indítványát egyhangúiig elfogadták. Az ülést ezu'án 11 óra 30 perckor felfüggesztették, hogy az egyes államok képviselnek módot nyújtsanak az albizottságba küldendő tagjaik kijelölésére. Az elnök 12 óra 30 perckor újból megnyitotta az ülést é» mird:nekelőtt közölte, hogy a harmadik, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó, valamint a negyedik, a szállítási ügyekkel foglalkozó bizottság 12-én délelőtt 10 órakor ül össze a királyi palotában. Ezután megejtették az albizottság 4 tagjának megválasztását. Az eredmény kihirdetése ulán Csicserin tiltakozott Romániának az albizottságban való részvétele ellen, mert jogtalanul vette birtokába Besszsrábiáf, majd tiltakozott Japárnak az albizottságban való szereplése ellen i«, mert keleten ez az ország is orosz területeket szállott meg. Bratianu román megbízott a tiltakozásra azzal válaszolt, hogy Románia az értekezletre való meghívást a békülékenység és a népek szolidaritásának szellemében fogadta eljés ebben az irányban kész tz orosz szovjet kiküldötteivel tárgyalni. Isi japán delegátust meglepte — úgymond — az orosz tiltakozás, mely azonban egyáltalán nem befolyásolja J pánt abban, hogy az albizottság munkáját an tésztvepyen. Facta e!nök azután összegezte a felszólalásokai Is kijelentette, hogy a tiltakozást nem veheti tudomásul és az ülést berekesztette. Bethlen a nagybizottságban. GÉNUA, ápr. 12.(MTI.) Gróf Bethlen miniszterei rök feliC-pésít a nagybizottságban általában barátságosan fogadták. Az albizottságban a kisántánt képviselete a legyőzött kis államok gyakorlati munkáját meglehetősen problematikussá teszi. Az általános leszerelés. GÉNUA. április 12 (MTI. Hava .) Angol körCkben elterjedt hirek szerint Lloyd George az ango! alsóházban az orosz kérdésben olyan tervet fog előkészíteni, amelynek értelmében valamennyi turópaiszignatárius hálálom kölcsönösen kötelezné magát arra, hogy .0 évig nem fokozza fegyverkezését, va amint kötelezné magát a szomszédállamok ha árainak thz'elelb ntar tására. A pápa levele. BUDAPEST, április 12. Az Uj Nemzedék irja: Párisi jelentések szerint a francia fővárosban nagy megütközéssel fogadták XI. Pius pápának a génuai érsekhez intézett levelét. Francia politikai körökben ugyanis azt hiszik, hogy ez a levél lulajdonképen burkolt támadás Franciaország militarista politikája és állandó katonai készülődése eMen. Azt gyanítják, hogy a konferencián Franciaország ellenségei ezt a jegyzéket is fei fogják használni majd a francia felfogás megbuktatására. Különösen rosszul érintelte a franciákat, hogy a pápa értől a lépéséről nem értesítette előre a francia követséget. A francia lapok azt irják, hogy mos*, amikor Franciaország és a Vatikán közölt már csaknem felujult a régi barátságos összeköttetés, ez a lény nagyon kellemetlen. Római távirat szerint azonban olasz politikai körökben mindenütt nagyon sikeresnek tartják a pápa levelét. Pénzügyi reformok. GÉNUA, április 12. (MTI Stefani.) A génuai konferencia második pénzügyi bizottsága tegnap délután tartotta meg alakuló ülését. E bizottság hatáskörébe tartozik a cannesi határozat negyedik pontja a'apjin a pín.ügyi téren szűk* ségesnek mutatkozó nemzetközi reformok megvitatása és megfelelő javaslatok kidolgozása. A bizottság ülését Peano olasz pénzügyminiszter nyitotta meg. Sir Róbert Haris volt az első íöhzólaló, aki javasolta, hogy küldje ek ki egy albizottságot, amely a legrészletesebb javaslatul kidolgozza. A javaslatot elfogadták. Többmilliós bankcsalás. BUD*PEST, április 12. Az Uj Nemzedék irja : A minap az AngolMagyar Bank részvényosztálya milliós réezvénycsalásra jött ra Megjelent a főkapitányságon az Angol— Magyar Barik ügyésze es azt mondta, hogy a banknál leiétként őrzik az Égisz R.-T.-nak 1920. évben történt alaptőke felemeléséből származó részvényeit helyettesítő úgynevezett ideiglenes elissr.ervényekei, amelyeket legu'óbb átvizsgáltak és megállapították, hogy hsmisiiványok. A bjnknak az a gyanúja, hogy körülbelül egy-két millió ko.-onara menő csalásról van szó, amit az elismervények meghamisításával követtek el. A budapesti rendőrség megkeresésére a béCri rendőrség elfogta az tgyik teltest, Széli Lajos állítólagos mérnököt, ckit a detektívek mest hoznak Budapestre. Kézrekerült a másik tettes is, akit itt Budapesten fogtak el. Síeli társát Balázs Gyulának hívják, müszí.ki tisztviselő. Baázst a lendőrséá őrizetbe helyezte, letartóztatása rövidesen meg f-g törtenni. Megállapítást nyert, hi gy egyült hamisították az ideiglenes szelvény eket, amelyeket a bankban jóhiszeműen veitek át tőlük.