Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-11 / 84. szám

Szeged, 1922. április 11 Ára 3 korona. Kedd, 111. évf^ 84. sz Lélekelemzés. SZEGED, április 10. Csodálatos, hogy - a pokolgépes merénylet kőiül saj'óviták fej'ődhettek ki és nem jtgyanaz az erkölcsi fel­háborodás jutott egységesen kifeje­aésre az egész magyar sajtóban, amelynek kifejeződni kellett volna. A viták során az egyik fái minden használható eszközzel, oldallámadá­sokkal, ismét a jogrendet követelő sajó ellen fordul és a felidézett mult gyalázatosságainak kísérleteit hesse­getvén, újólag a népharag-elmélet alapján igyekszik a nemzet gyaláza­tosan megbolygatott becsületét meg­szilárdítani. Az első pillantásra go­rombának és ízléstelennek bélyeg­eik meg a jobbérzésü polgárok ezt a szarvasokoskodást, de ha a hívat­lan rögtönitélök pszihéjében vizsgá­lódunk s amit írásbeli megnyilatko­zásaikon keresztül megállapíthatunk róluk, az legalább is a gonoszlelkű­ség. Olyan gonoszlelküség az, ame­lyet éppen a népharag-elmélkedők javára lehet megmagyarázni nekünk, akik a szélsőségektől menten álltunk és állunk még ma is a magyar viharokban. Meg lehet magyarázni mentségükre akként, hogy ezek az urak, akik a népharag fogalmát valamikor követ­kezetesen propagálták, ma is csak konzekvensek maradhatnak múltjuk­hoz. Az emberi pszihé te-meszete igazságot szolgáltat nekik ebben: az önmagukhoz való ragaszkodás, a gyalázatos eszközökkel kiharcolt po­litikai uralom ujabb alátámasztása és felhánytoig&tou piszku mult vé­delme az egyéni hatalom független akcióinak egészen természetes tovább­vitele, vagy lovábbfokozása ez a külsejében csupán Ízléstelennek látszó vezérálláspont. A pszihoanalizis igazságszolgálta­tásában nem szabad elhallgatnunk azt ícm, ami a szépérzéknek kelle­mesebb világításába helyezi a fcon­colái alá veit pszihét. A gonosz­lelküség mellett ugyanis van valami d< generaltság is, olyan szolgalelkű­ség féle, amit jóindulattal talán gyengédségnek, sőt mérf nagyobb jóindulatta közelállóink iránti fana­tikus szeretetnek is jelölhetünk meg. Az egyén szempontjából van valami megengeáhetőség abban, hogy a bűntudat alól való jelottiozást már idö előtt elvegzik önmagukon és másokon, de a társadalom bizton­sága megsínyli ezt a gyors amnesz­tiát, amelyben a bűnösöket részesitik. Uen, az egyén szexpontiábói van eb: en valami okszerűség es a lelki romlottságban ez a gyors nieg­bocsáias a júlelküséget imitálja szin­tén az öncélúság szolgálatában. Ön­igazolás ez, ha szigorúan és bátrjn ki < karjuk fejezni a tudományos lélekelemzés eredmenyát és a tudo­mányosság felülemelkedettségevel jóinaulatilag akarunk rámutatni arra az óriási és bűnös fzenvedéiyte, cmely az egoizmus szolgalatba állította a nemzet szób.snk>»{;ó „irá­ny.tóit" a közbiztonság, sőt ennél több: a faj*zeretet gyakorláfábatt megkövetelt altruizmussal szemben. Olyan ez, mint a szerelem meta­fizikája : Az egyén és a faj ellentétes érdekeiben vak szemekkel önös ér­dekeink telhetetlenségét tömjük, vesz­tünkre, de a* faj javára. Es itt a különbség: mert ezek a népliaragra uszitó urak a maguk javára <s a faj vesztére törnek! *********11 y^YiinnnAnjiruijuuiji^ Kolozsváron fogták el a pokol­gépes merénylet két szereplőjét. Egy Erzsébet-körúti bádogosmühelyben készült a pokolgép — kolozavári jelentés szerint. — Érdekes névcsere: Tibor Dénes, vagy Bibó Dénes? — Több letartóztatás és őri­zetbevétel történt Budapesten is. a fordulat minden félórában bekövet­kezhet. SZEOED, április 10. m (Saját tudósítónktól) A pokolgépes merénylet ügyében indított nyomozásról érdekes hirek érkeznek Budapestről. A rendőrség most már bizonyosta veszi, hogy ma vagy holnap sikerűi a merény­lőket letartóztatni. A szenzációs for­dulatra a vidékre kiterjesztett nyo­mozás vezetett, amelynek során az egyik felvidéki városban letartóz­tattak egy fiatalembert, akiről azt hiszik, hogy ha nem is közvetlen része, de tudomása volt a merény­letről. őrizetbe vett a rendőrség egy Török Elemér néven szereplő mérnököt is, aki annak idején az Alheneum-nyomda szétrombolásának volt szakszerű vezetője és akiben a tanuk közül nagyon sokan felismerni vélik azt a gyanús idegent, aki a merénylet előtt a körben tartózko­dott. A nyomozás első pil;anatálól kezdve az volt a rendőrség gyanúja, hogy a merénylők feltéllenül össze­köttetésben voltak a kör valamelyik alkalmazottjával. Ezt a feltevést több tanu pozitív bizonyítékokkal is meg­erősítette. Ugyanezek a tanuk ter­helő vallomásokat tettek a demokrata kör Némethi Is'.ván nevü portása és felesége ellen is, akiket a vallomások alapján szintén őrizetbe vett a rend­őrség. Mára különben megtörtént az első letartóztatás is. Iványi Fekete Jenő állitólrgos hírlapírót tartóztatta le a rendőrig, akiről bebizonyosodolt, hogy része van a merényletben. A minden percben szenzációs for­dulatot hozható nyomozásról ma a következő jelentéseket toptuk: Döntő fordulat elótt. BUDAPEST, április 10. A Virra­dat irja • A bombamerénylet ügyében folytatott nyomozás döntő fordulat előtt áll. A rendőrség pozitiv ada­toknak jutott nyomába és biztos nyo­mon van. A mai napon, de legké­sőbb holnap az eredmény ismeretessé válik. A nyomozásnak erről a fordu­latáról a főkapitányságon a követke­zőket mondották munkatársunknak: • _ A nyomozás m;i adatai csak­nem kétségtelen bizonyságot nyújta­nak számunkr?. Az utolsó két nap alatt rendkívül fontos aditoknak ju­tottunk nyomára, melyeket most gyekszün': valószínűsíteni. Egye'őre cí.-k annyit közöihnünk, hogy a vizsgálat a befejezéshez közeledik és A rendőrség őrizetben tart egy fiatalembert, akiben többen felis­merni vélték azt t gyanús idegent, aki sötét tuhában járt ftnn hétfőn délután az erzsébetvárosi körben és ott egy pincér után kérdezősködött. A nyomozás első napjaiban a rend­őrség előzetes letartóztatásba he­lyezte Iványi Fekete Jerő foglalkozás nélküli egyént, .aki kihallgatásakor hírlapírónak mondotta magát. A rendőiségi nyomoiás eddigi adatai gyanút mutatnak arr?, hogy ez az Iváryi Fekete Jenő a bombamerény­letről tudott, sőt annak előkészítésé­ben, esetleg végrehajtásában is részt vett. Éppen ezért a főkapitányságon kihirdették előtte az előzetes letar­tóztatást elrendelő végzést és át­kísérték az ügyészség Mukó utcai fogházába. A budzpisti ügyészségen most dr. Doleschol Mihály kir. ügyész az iratok áttanulmányozása után azt indítványozta a toros vizsgálóbíró­nak, hogy Feketével szemben a le­tartóztatást továbbra is tartsa fenn. A vizsgálóbíró ma maga elé kísér­tette a gyanúsítottat és részletesen kihallgatta. A szombatról vasárnapra virradó éjjelen a rendőrség a főváros ösz­szes mu'atóit és eldugott lebujait átkutatta. E őször kerékpáros detek­tívek jelentek meg a helyszínen, majd két rendőrfelügyelő vezetésével gyalogos* rendörök, akik minden gyanús egyént, így körűibeiül 100 férfit és nőt előállítottak & rendőr­kapitányságra, hol leigazoltatták őket. Több olyan egyént is elfoghk ez a kalommal, akiket más ügyekből kifolyólag már kerestek. Két letartóztatás Kolozsváron. BÉKÉSCSABA, április 10, (MTI.) A kolozsvári román távirati iroda jelenti: A ko'ozsvári rendőrség két gyanús egyént fogott el, akikről azt hiszik, hogy részük van a budapesti bombamerényletben. Az elfogottak egyikét Lengyel Lászlónak, a mási­kat Cserép Jánosnak hívják, mind a ketten 26 éves budapesti bádogos­segédek. A rendőrségi kihallgatás során a gyanúsítottak eleinte tagad­tak, majd ellentmondásokba keve­redve bevallották, hogy Budapesten Tibor Dénes volt főhadnagy, jelenleg bádogos-mester Erzsébet-körüli mű­helyében faltak alkalmazásban. Ez a vallomás nagyon fontos, mert a budapesti nyomozás során már megállapítást nyert, hogy az a bomba, amellyel a merényletet elkövették, Tibor műhelyében készült. A Román Távirati Irodának ezt a szenzációs hirét az Arad és Vidéke is közli, azzal a helyesbítéssel, hogy a táviratban szereplő főhadnagyot nem Tibornak, hanem Bibó Dénes­nek hívják. A kolozsvári lapok még nem írnak semmit az esetről. Nem zárják ki munkásaikat a vasgyárak. BUDAPEST, április 10. Az Uj Nemzedék irja: A vasművek és gép­gyárak oiszágos. egyesületének ha­tárőrei szerint ma került volna sor a vasiparban a munkások kizárá­sára. A munkálok képviselőik u'ján még szombaton érintkezésbe léptek a gyárak igazga Ó3ág'val és azt a felvilágosítást kapták, hogy a gyá­rak nem szívesen zárnák ki munká­saikat. A munkások kizárására ma még nem került sor, de minden­esetre nagyon sürgősen el kell iniéződnie az egész sztrájkügynek. Andrejka főtanácsos vezetésével a munkások és a gépgyárak ujabb tárgyalást folytatnak. A Szent István Akadémia Károly király emlékének. BUDAPEST, április 10. A Hétfői Hirlap irja: A Szent István Aka­démia vasárnap délelőtt rendkívüli ü ést tartott az elhunyt IV. Károly emlékezetére. Agyászgyülés szónoka gróf Apponyi Albert volt, ki kifej­tette, hogy az összeomlásén lehetet­len az elhunyt királyt felelőssé tenni. Aiesállapitotla, hogy az országban gyakran megindult gyógyító folya­matoknak a Habsburg-ház hagyo­mányos politíkáj i álutt uljábin, mely még a komprom'iszum elöl is elzárkózott. Rátér: a Habsburg­politika káros behatárára, melyet nemzeti é'e ünkre gyakorolt. Károly ítríly lett vo'na az első ki kész lett vclna családi hagyományaival sza­kítani a nemzet érdekében. Ismer­tette a 48-as időkét, az utánok be­következett visszae ést, a nemzeti­ségi kérdés helytelen megoldását, majd szó t az elhunyt királyról, ki a helyzetet felisme ts és az időszerű kérdések megoldásában szociális érzéVel tanusi ott. Apponyil a hall­gatólag lelkesen megeljemzte. Anglia békiti Franciaorszá­got Németországgal LONDON, ápr. 10. (MTI ) Dundoe városában Churchil miniszter politi­kai beszédet mondott, . melyben ki­fejtette, hogy Anglia Európában foly­tatott politikájának föelve az, hogy biztosítsa a békés megegyezést Né­metország és Franciaország között. Egyben Anglia kezességet valtai Franciaországgal szemben azérl, hogy nem fog segítség nélkül maradni akkor, ha Németország részéről ujabb indokolatlan támadás érné. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom