Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-09 / 83. szám

Szeged, 1922 április 9. SZEGED Rpró tőrténetek. — Tegnapról a mának. — / SZEGED, április 8. A háború idején a szegedi szegények javára a Délmagyarország hangverseny ákiust rendezett, amelynek keretében olyan müvésznagyságok szerepeltek, mint Dohnányi, Lhevine, Nyíregyház: és a kis Pártot Pista, aki pár év előtt Hollandiában hunyt el, a magyat hegedűművészet végtelen nagy kárára. Kifelé jártunk már a télből, amikor a Pártos Pista koncertjére került a sor. A 13—14 év körüli bájos gyerek az anyja kíséretében érkezett meg, akinek a Pista fia volt a szemefénye, minden reménye. Engedelmes, szófogadó fiu volt a Pista gyerek, aki az egyik kezével az anyjába csimpaszkodott, a másik kezében pedig a fekete tokban elhelyezett nagyértékü Amati hegedűjét cipelte a Tisza-szálló nagytermében lezajlott koncertjére. A művészszobában rendbehoaa a ruháját, majd az anyja megfésülte hosszura növesztett fekete haját és negyed 9 felé, amikor a terem már teljesen megtelt, a Pista gyerek a legnagyobb nyugalommal kérdezte: — Kezdhetem ? A hegedűjét a kezébe fogta és nyugodt léptekkel a pódium felé igyekezett. Előbb azonban megcsókolta az édes anyja kezét. Ahogy a pódiumon megállt, erős taps hangzott fel a nézőtéren. A művész-szoba H a pódium között levő fal mellett helyezkedtünk el az édes anyjával, aki le nem vette a szemét a fiáról. A kis Pártos Pista játékba kezdett. Mendelssohn koncertjét adta elő és játéka csupa érzés és finomság volt. A versenyműnek a közepe felé az e húrja elszakadva, felvágódott. Az anyja megijedt, a Pista gyerek azonban a legnagyobb nyugalommal elhagyta a pódiumot és a művész-szobába ment. Az anyja utána, aki a gyerek szemét nézte és ijedten kérdezte a fiától: — A szemednek nem történt baja? — Nem, édes anyám, — válaszolt a Pista gyerek. — Rossz a hur, ugy-e Pistám? — Gott strafe England, bizony háborús hur. És már ráillesztette az e hurt a hegedűre, újra a pódiumra lépett és játszotta a versenyművel ugy, ahogy az Isten tudnia engedte. Óriási taps kerekedett a játéka után. A közönség percekig tapsolta a magyar zsenit, aki amikor megpihent a művész-szobában, a kezébe lógta az anyja kezét, ábrándos szemével az anyjára nézett és azt mondta: — Ugy-e sikerünk van, anyám? Majd nevetve ismételte: — De azért Gott Strafe England ... Taschler Jóska, a .kisebbik* Taschler, számtalan szatymazi, jánosszállási és egyéb tanyai utazgatások után elhatározta, hogy egy pár- hétre bucsut mond az országnak és elutazik Olaszországba. Pár nappal az utazás előtt bucsu vacsora volt Kószó Istvánéknál. Pompás és izes falatok kerültek az asztalra, ital gyanánt pedig a jánossziliisi „piszkos", amely ugyancsak itatta magát. A társaság minden tagja csak az ut előtt álló Taschler Jóskát kinálta, hogy igy meg ugy, egyél Jóska, mert a digóknál ilyenben nem lesz részed. Es Jóska ugyancsak falatozott és mint felsővárosi polgár, az italt sem vetette meg. Amikor a feketét szervírozták, felém fordulva, széles ivet irt le a jobb kezével, rám szólt, hogy néminemű útbaigazítást adjak, hogy hol mit nézzen meg. — Mert hát mestör, én mék most a Romába, mög a Nápolyba, aztán mögtapasztalom a Capri szigelöl, mög grottat. Bőséges útbaigazítás! adtam minden téren és nemcsak a művészeti látni valók irányában, hanem az anyagi rész tekintetében is. — Mindent megjegyeztem és most már mindent tudok is Hane.n meglássátok emberek, hogyha hazaérek, többet fogok hazudni, mint maga a mester. • Pethes Imrének a legnagyobb passziói közé tartozott a színházi kármesternek, a jó öreg Znojemszky Nándornak az ugratása. Amikor csak alkalma volt rá, felhúzta az öreget, aki katona karmesteri egyenruhában járt és kard lógott az oldalán. Próbák alkalmával Znojemszky letette a kardját, amelyet Pethes magához kaparintott és ugy összedrótozott, hogy a pengét nem lehetett a hüvelyéből kihúzni. Amikor a müvelettel ké: zen volt, a kardot visszatette a pulpitos mellett való székre és megkezdte az öreg ugratását. — Hallom Ferdi, otthon téged senkinek sem hivnak és nem te vagy az ur. Scinmit se a te közöd hozzá. — Tudom, tudom, de ha vesztei a kártyán, azt mondod otthon, hogy a pénzt az utcán vesztetted el. — Aztatat csak az olyan csiricefoeóksz hazudozzék, mim te is vagyolsz. — Na na Ferdi, gorombáskodni nem kell, mert megtanítalak keztyübe dudálni. — Aztatat szeretnék látni. Ha akarsz lenni egy krakéler, a kardommal foglaksz végig suhintani. — Nem az a legény, aki üt, hanem aki állja. Huzd ki hát a gyiklesödet, te törött, hamis trombita. Száz forintot adok, ha ki mered húzni. Znojemszkyt elfutotta a harag, a kardja után kapott és z pengét kiakarta rántani a hüvelyéből. De nem tudta. Nagyot káromkodott, majd lecsendesedve mondta; .— Több ész van meg ebbül a kardbul, mint neked vansz meg, mert nem akarszja kutyásvér látni. Hanem fogoksz én még nekednek hókuska-mokuska csinálni, te dramatische ripacs, aki vágysz meg. wwwwwwwwwwwwwww SPORT A holnapi mérkőzések. SZEGED, április 8. A vasárnap sportjának homlokte-ében a SzAK—CsAK bajnoki mérkőzés áll. Erös küzdelemre van kilátás. A SzTK-t a HTVE látja vendégül. A kék-fehérek biztos kilátással mennek át Vásárhelyre a bajnoki pontokért. A KAC a Sport csapatát fogja legyőzni, mig a Vasutasoknak áz Előre csapatával kemény küzdelmet kell vívnia, hi győzni akarnak. A SzAK—CsAK mérkőzést a Vásárhelyi munkások csapatának a Zrinyi legénységével való, II. osztályú bajnoki mérkőzésért való játék előzi meg. A két csabai csapat ma este érkezik Szegedre. CsAK—HTVE 1:0. Tegnap folytatták Vásáthe yen a vasárnap félbeszakított CsAK—HTVE mérkőzést. A hátralévő félidő 43 ik percében sikerült a CcAK centerének kornerből gólt rúgnia, miáltal a mérkőzést egyesülete részé é erős küzdelem után 1:0 arányban megnyerte. A vásárhelyi vivék lelKesen játszottak és szívósan védekeztek. Délkelet-Németorazái lemondta a a Délaagyaroraiággal tervbe vett •érkSséat Foszladozik az üdvös terv, í amely azt célozta, hogy a vidéki csapatok < is játszanak nemzetközi mérkőzést. A megvalósulásnak ugyanis majdnem leküzdhetetlen akadálya az anyagi kérdés, amely azt követeli, hogy a magyar vidéken tu| rázó német csapatok legalább három mérkőzést játszanak, mert különben elkerülhetetlen a ráfizetés. Délkelet-Németország volt az első, amely azzal érvelve, hogy a játékosai nem tudnak tizennégynapig távol maradni, lemondta a Szegedre, ] Hm -Vásárhelyre és Békéscsabára kitűzött ' mérkőzéseit Korzó-Mozi Telefon: Igazgatóság 455. Pénztár 1185. Hétfőn és kedden Kertész Mihály és Lncy Dorrain szenzációs alakítása Egij asszonu, ak! 0IL Kalandos történet 5 fejezetben Rendezte: Kertész Mihály. Főszereplők: Lncy DerraiB, Alfons FrielawL Otío Tressler, Harry de Loon. Előadások tél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Vérszegényeknek és ideggyengéknek kiváló hatású perravjn kin a vasbor kapható az flsszss gyógyszertárakban. A ha csehek. ' SZEGED, április 8. Az általános emberi részvét megnyilatkozásába disszonáns hangon sról bele a cseh sajtó, amely a Habsburgokat, a politikájukat kritizálja azzal a nyers brutalitással, amelyen már alig lehet fennakadni, mert tipikus cs?h sajátság. A magyar történelem lapjai sok mindent elárulnak, nem is titokzatosan, hanem nyiltan, mi most nem részletezzük a négyszáz év történetéi. Lesz arról még elég szó. Nem ártana az iskolákba is bevinni egyszer az őszinte szót — legyen teljes nyíltság a Habsburgok körül, elnyomás volt-e a négyszáz év, vagy a magyar temperamentum, magyar haszonlesés, mult idők konjunkturázása hozott létre mindent. Azt a „mindent" főleg, amely a háború előtt is soha nem tapasztalt jogegyenlőség, anyagi bőség, ragyogó liberalizmus, személyés jogbiztonság országává tette NagyMagyarországot. Bennünket most egyelőre csak a csehek érdekelnek, akik kitűnő zenészek voltak világéletükben, — főleg a reklám trombitáját "tudták nagyszerűen fújni s ántánt-körökben a nagybőgőt játszották remekül, — a tulajdonjog sokat vitatott kérdéseit mindenkor erös marokkal oldották meg és sohasem késlek el, ha osztozkodásról volt szó. Igenis, ilyenkor mindig elsőnek nyújtották fel az ujjukat s ebbe a mesterségbe a tökéletesség határain tul beletanultak annak a közmondásnak az alapján, amely szerint mulasd a kisujjadat s az egész kezedet követelik. A derék csehek meg sem várták a követelést és már a háború idején születeti gyerekeket is ugy tornásztatiák, hogy fel a kézzel, ez a legegészségesebb testmozgás. Hi a csehek kárhoztatják most a Habsburg dinasztáit, amelyiknek utolsó koronás királya is eltűnt az élők sorából, ezzel csak önmagukhoz, erkölcseikhez maradtak hűek, úgyis mint „hü cseheim". A magyar nemzetnek minden joga megvan hozzá, hogy ha nem is gyűlölettel, de a nyálkás opportunistát megillető utálattal gondoljon rájuk, hiszen ök voltak mindig az az ék, amely a Habsburgok jószándéka közé és közénk fészkelődött. A katonai iskolába azért julolt olyan ritkán magyar gyerek, mert a tolakodták el a helyeket, a vezérkarban az ö szögletes, hirtelenszőke koponyájuk dominált, az udvar levegőjét a Kropacsekek, Vanjcsekek és egyéb csekek árasztották el nemzeti aspirációikkal, intrikáikkal elelnünk. Mintha csak Holubár leveretése óta tartott volna az ellenszenvük, mindent megakasztottak, aminek jóra vezető célja akart lenni. .Hü cseheim", hangzott a frcuis á vált kifejezés és valóban hűek is maradtak mindig, de csak egyéni erkölcseikhez. Csupa kivételes pozíció, ritka megbecsültetés volt a részük. A háborúban produkált gyalázatosságaikért épp az egyidöben Szegeden állomásozó 28. gyalogezredet kellett feloszlatni, de a cseh presztízst itt sem érhette hosszas sérelem. Később visszakapták a zászlóaljukat, az ezredet újjászerveztek. Tudniillik rsak a cime maradt ceh, a le só kerete német, sőt magyar. Cseh tiszttel már Szegeden sím érintkezel! német szartn3zásu tiszttársa, le nem üH vele a közös asztalhoz, csak később telte meg azt a szívességet, hogy az olasz hegyek közöt elvérzett — a cseh becsű,étért. Alig volt aküor már cseh hírmondó is az ezredben. A hírmondók az ántántot szolgálták ki' A magyarok életében mindig keserűséget jelentett a; ö szerepűk, a Bach korszakban legvadabb típusaikat szabadították ránk zsandárok formájában, utálatosabbak voltak a muszkánál, fantasztikusan bürokratikusak, zsarolók, okvetetlenkedő*, szerepüket, amely a kellemetlenkedésre volt építve, pompásan betöltötték. Ha vezetik valahol a Habsburg-család bizalmas följegyzéseit, vájjon megemlékeznek-e a csehek szerepéről, amely akkor vált még intimebbé, mikor a szerencsétlerí véget ért Ferenc Ferdinánd kezességgel kötötte őket magához szorosabban? Micsoda ragyogó diadém < emlékek fekete ékszerében hozzájuk képest a magyar hűség, a magyar becsület 1 SHERLOCK HOLMES mm. — Annyit márii megállapíthatok, hogy a cipő tulaj•ott; rugékony járású, elegáns külseJü, ta kartkos ember lehetett, aki cipőjét kímélte; minderre kétséget kizáró módon A francia kamara a királyi est Iádért. i PÁRIS, ápr. 8. (MTI.) A kamara vita nélkül ratifikálta a franciamagyar egyezményt, majd áttért az osztrák hitel kéídésére. Ambrois Bendu hauta garonnei képviselő kijelentette, hogy nem szavazza meg az osztrák hitelt, ha Ausztria nem biztositja Zita királynénak és gyer->' mekeinek civiiistáját, akik hasonlíthatatlanul rosszabb helyzetben vannak, mint a német császár. €zt a kijelentést a ház mindkét oldalán, jobbról is, balról is megtapsolták. Barriot, a radikálisok vezére ehhez a kijelentéshez a következőket fűzte: — Noha köztársasági vagyok, mégis csatlakozom az előttem szóló kijelentéshez, mert a köztársasági esemény együtt jár a nemeslelkü gondolkodásmóddal. Okkal és joggal történt, hogy a Habsburgokat megfosztották trónjuktól, de azt hiszem hogy a józanság parancsolja, hogy az utolsó Habsburg császár családjának ellátását biztosítsuk. Ha egy próbát tesz meggyőződhetik, hogy cipő szükségletét legjobb minőségben 0a legolcsóbb áron csak a ripésziparesok Termelő Szövetkezeiében Csongradl-sugárut 9. sz. alatt szerezheti be. se Egyetemi hallgatóknak árkedvezmeny