Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-05 / 79. szám

Szeged, 1922. április 5. Ara 3 korona. Szerda, 111. évf., 79. sz. A halott király. SZEOED, április 4 Magyarors7ág megkoronázott apos­'oli királya Örökre pihenni tért Istenéhez. A történelem Óceániának hullámai búgó mormoláfsal hömpölyögnek a ravatal körül éi majd, ha eltűnik a bámészkodó tömegek elöl a fehér lelkű király te'emét magába záró koporsó és IV. Károly apostoli ma­gyar király testével, Jelkévtl elvonul a látható földi jelenségek tömegé­bő', megnyílik majdan a történelem itélöszékének temploma és az elfo­gulatlanság oltárán kihirdetik fölötie az ítéletet Mi pedig ittmaradoftak magunk elé idézzük az öt és fél esztendő­vel ezelőtt még ragyogó Magyaror­szágnak koronázási ünnepségeit, amikor az itju fejedelem fejére il­lesztették a Szent Koronát. Ezt a szent symbolumot, amelynek csodá­latosan közömbösíteni tudó ereje soha sem diadalmaskodott nagyobb erővé', mint épen a béke király fején. Milyen fehér lehetett a lelke an­nak az ifjú fejede'emnek, az isteni béke felett való Őrködésében, aki az emberi háborúságtól kigyulladt világmáglya tüzesóvás lángjaiba merészkedett nyúlni és jobbja sér­tetlen maradt, kitűzvén a béke lo­bogóját. A meghatódottság belső remegése nélkül senki sem ludla kimondani e szót: Apostoli király. Mert a hát­térben már akkor is mutatkoztak sOtét árnyképek, amelyek arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a világ­béke megkötése nem fogja jelenteni a társadalmi béke megszületését. A felzaklatott társadalom méhében már hallhatók voltak a tömegszen­vedélyek szilaj összecsapásának dü­börgései. Am az apostoli magyar király tu­datában volt kötelességeinek. Tudta, hoay a világháborúban a honpolgári kötelességek teljesítése tökéletesen nivellálta a honpolgári jogokban való részesedést. Hirdette tehát trónralépésének első pillanatá­ban, hogy birodalmának népeitől megköveteli az egymás kölcsönös megbecsülését, a jogokban való egyenlőség elismerését, hogy eiő legyen a kezekben, amelyek közös munkával naggyá, gazdaggá, erő.sé, legyözhetetlenné tudják építeni az uj Magyarországot. Az isteni gondviselés nyilván azért rendelte IV. Károlyt az apostoli ma­gyar ki ályi trónra, mert a gonosz­kodásban elkárhozni látszó töme­geknek ./ó-emberre volt szükségük, hegy erős legyen a trónon, mert eros ember csak jó ember lehet, akinek kezében joggá alakul az erő. Öt és fél esztendővel ezelőtt nem a szolgai megalázkodás hajtol a a Magyar Nemzetei a Szent Korona sugár özönébe. A démosznak, a népnek tömeg-ösztönéből kisarjadzó őszinte, belső, átérzett hűsége és raga zkodása az apostoli királyhoz volt a hajtóerő. A Szent Korona, az Apokalypsis megdöbbentő Symboluma nvilt meg előliünk. A démosznak, a népnek fékezhe­tetlensége, fegyelmezhetetlensége, ön­magával való tehetetlensége, az ön­magának kormányzására való kép­telensége, az öntudatlan tudatosság célkitűzésével menekült az isteni megnyilatkozás szentélyébe. Miként az őserdők méhében fo­gant vad folyamok a világ minden tája felöl ömlenek az óceán meden­céjébe, hogy biztonságba legyenek* és csak egyetlen egy, a legnagyobb, a leghatalmasabb, a tengerek Istene: Neptun uralkodjék felettük, ugy futottak a népek folyamágazalai a Szent Korona medencéjébe, hogy magába zárja őket és igy megfé­kezve, együvé kényszetitve, nemzeti lélekké süritve, nemzeti egységként hódoljanak a legjobbnak, a legerő­sebbnek: az apostoli kirá'ynak. És bezáródott a Symbolum. Az apostoli kettős kereszttel ékesített Szent Korona pihenni tért. őrizte magában a Nemzet lelkét: a kirá­lyét és népét egyaránt. A Szent Korona gyászol. Elizállt belőle a béke király fehér lelke és a nép lelke elárvultan bujdaaik Ön­maga elöl. A gyászoló Szent Koronának me­dencéje ismét megnyílt, várja az ön­magával megbékélő Nemzetnek lel­két : a. királyét és népét egyaránt, hogy ismét egységgé forrassza és magába zárja elválaszthatatlan ha­talmas nagy erővé. A Szent Korona várja az uj ki­rályt, aki hajthatatlan ura lesz előd­jének, a boldogtalan IV. Károly ki­rálynak 1916 november 22 én első uralkodói fényeként kiadott mani­festuma utolsó soraiban telt ennek a fogadalmának: „Igazságos fejedelem akarok lenni, pontosan fogok őrködni a jogegyen­lőség felett, népeim szellemi és er­kölcsi javai feleit, minden erőmet állítom e magasztos feladatom telje­sítésére." Áldja meg az Isten haló porában IV. Károly rpostoli magyar királyt, népeinek igazságos'elkü fejedelmét, a polgári jogegyenlőség koronás apos­tolai. Dr. Balassa Ármin. Ma temették el Károly királyt. Funcbalból érkezett távirat szerint IV. K4roly királyt ideiglenesen ma temették el a campomontei temetőben. Ugyancsak ma a kormány felhívá­sára dr. Csernoch János bíboros hercegprímás rcquiemet celebrált a koro­názó Mátjás-tcmplcmban, amelyen Horthy Miklós kormányzó, a kormány tagjai teljes számban és a pártok képviseld is megjelentek. Az elsd gyászmise. Budapesten hétfőn reggel 8 órakor volt Károly király lelki üdvééri az első ünnepélyes rtquiem, amelyet a ki­rályi vártemplomban dr. Mészáros János érseki helynOk tartott nagy papi segédlettel. A gyászistentiszte­leten megjelent a kormányzó fele­sége és leánya, valamint a kormány­zóság tisztviselői kara is. Ugyancsak a királyi vártemplomban 8 órakor csendes gyászmisét mondott dr. Mé­száros István érseki titkár, amelyen résztvett Izabella főhercegasszony és Gabriella főhercegnő is. BÉCS, ápr. 4. (MTI.) A királyi családdal összeköttetésben álló bécsi körökben még nem kaptak határo­zott híreket arról, hogy a király vég­rendeletében miképen rendelkezett temetéséről. Ez csak néhány nap múlva, a végrendelet felbontása után fog eldőlni és pedig az elhunyt kí­vánsága szerint. Nem bizonyos, hogy Zita királyné, aki május végére várja lebetegedését, eddig az ideig Funchal­ban marad-e, vagy más helyet vá­laszt tartózkodására. A hivatalos gyászmise. A budapesti koronázó Mátyás­templomban ma délelőtt lO órakor Őfelsége IV. Károly király lelkiüdvé­ért hivatalos engesztelő szentmise áldozatot mutattak be. A szentmisét dr. Csernoch János hercegprímás fényes papi segédlettel pontifikálta. A szertartást Leopold Antal, a herceg­prímás titkára vezette. A szentmise alatt a koronázó templom énekkara Mozart rekviemjét adta elő. A mise ulán a papság a temp'om hajójában felállított katafahhoz vo­nult, melyet a koronázó jelvények, a magyar korona, az osztrák korona, a cseh korona és az osztrák fő­hercegi korona díszítettek és meg­kezdték az ötös püspöki liberát, melyben a hercegprímásnak gróf Batthyány Vilmos érsek, gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök, Zadravecz István tábori püspök és dr. Mészáros János címzetes püspök segédkeztek. A fiíiajóban elhelyezett katafalkon ott pompázott a kormányzó koszorúja a következő felírással: „IV. Károly király Őfel­sége emlékének — Horthy" és a kormány koszorúja ez?el a felírás­sal : IV. Károly király Őfelsége em­lékének: a magyar nemzet". Egynegyed 11 órakor érkezett meg a templomba Horthy Miklós kormányzó nejével, kit Mészáros János érseki helynök veze'etl a szentélyben levő helyre. Egymásután érkeztek meg József főherceg, fosefa, Izabella és Gabriella hercegasszo­nyok, majd a kormány tagjai Bethlen István minisztere'nök vezetésével, a főváros hatóságai Sipőcz Jenő pol­gármester vezetése alatt, vitéz báró Nagy Pál altábornagy és a tábornoki kar, a külföldi diplomaták képvise­letében Fürstenberg német követ és Grand Smith amerikai követ, továbbá a magyar politikai és közélet minden kitűnősége. A szentmise 12 órakor ért véget Utána a kóros és a közönség eléne­kelte a Himnuszt és a Hiszekegyet. A Mátyás templom előtt a Szent­háromság-téren a LtHovika Akadé­mia hallgatóínak fél zászlóalja tisz­telgett a templomból távozó kor­mányzó és a 'ábornoki kar elölt. Mikor gróf Apponyi A bert és több legitimista kijött a templomból, a közönség egyrésze a Mátyás-templom előtti téren Oltót éljenezte. A király végrendelete. Bécsi ántánt diplomáciai körökben az a felfogás, hogy az angol, francia és olasz kormányoknak feltétlenül ragaszkodni kell a fogoly király végrendeletének megtartásához. Az. ántánt bécsi képviselőinek az a vé­leményük, hogy őfelsége végrende­letét szórói-szóra végre kell hajtani, hacsak súlyos politikai okok nem támasztanak akadályokat A végren­delet anyagi részét illetőleg csak akkor lehet intézkedni, ha a csá­szári külön vagyon egész komplexu­mára vonatkozó kérdésekről döntöttek. A csehek a Habsburg-tradició ellen. A cseh sajtó nem tagadja meg részvétét cikkeiben Károly király tragikus halála iránt, egyidejűleg azonban részletesen foglalkozik a kö­vetkezményekkel, amelyekkel halála Középeurópára és elsősorban Cseh­országra jár. A hivala'os Cseszko­Szlovenszka Republika Károly király halálával kapcsolatosan a követke­zőket irja: — Károly király halála elveinken semmit sem változtat, mert a ve­szélyt nem az ö személye jelentette Csehország számára, hanem az, amit a magyarok a Habsburg-tradícióval csináltak. Károly király halálával nem szabad éberségünknek a legkevésbé sem csökkennie. A keresztény egyesülés pártja és a proklamáció. BUDAPEST, április 4. (MTI.) A Nemzeti Újság irja: A keresz­tény nemze i egyesülés pártjában az a fölfogás alakult ki a proklamáció­val szemben, hogy tulajdoképen nyitott ajtókat dönget, mert a benne kifejtett á'láspont az egész nemzeté, pártkülömbség nélkü'. A pártban olyan vélemény is elhangzott, hogy nem helyes, ha ezt a fölfogást az egyes párlok akár egy prcklitnáció alakjában is kisajátítsák maguknak, és nem volna helyes, ha ez a kér­dés elválasztaná egymástól azokat, akiknek együtt van a helyük. Álta­lában emberi részvétmotivumokat lehet kiolvasni azokból a tartozkodó nyilatkozatokból, amelyek elhang­zanak a király halálával kapcsola­tosan. A Haller István vezetése alatt álló kei eszténypárt mai végrehajtó bizott­sági ülése a gyász miatt elmarad. A párt IV. Károly király emlékeze­tére április 5-én csütörtökön gyász­ülést tart, amelyen az ünnepi em­lékbeszédet Hiller Utván, a párt országos elnöke mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom