Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-30 / 99. szám

SZBGB® Jó estét Utoljára. Bzen a fcalyen utolján aMdok jóestét ÁtéltatR ezt az érzést NQ2 november 18-án ia, amikor saját lapMi utolsó esti számát gdtuk ki reggeli lappá alakulása előtt Napiam* helyett napkeltekor adtuk át közAnséfMcMk • nehéz újságírói ——ir napi termelésének eredményét. Izgalmas, lázas újjászületés volt az, amelynek kínos gyönyörűségét éli most át e lap szerkesztősége. A jövő hétre, amikor már jó reggelt fogok khráani, várom a tavaszt. Ma még virradatkor keresnem kell a •apát A bosszú tél mogorvasága bágyadtá teszi a lelket, szorongóvá a szivt Az ablaküvegeket csapkodó esőcseppek korán ébredövé teszik a legmélyebb álmu embert is. ' Sejtelmes, borongós hangulat (Ili meg a hálószoba sötét hajnali csendjét. A csatorna vizének zuhogó ömlésc az ablakverö esöcseppekkel mormoló párbeszédben ölelkeznek, az ember fia pedig hallgatja a busuló természet hangot adó siralmát. A nap nem akar mutatkozni. Április végén még nincs tavasz. Napsugár nélkül szürkélik felettünk a levegő végtelensége. Almokat álmodunk. Szomorú sejtések visznek bennünket az elmúlás örökálmának titokzatossága felé. Mintha soha sem akarna megvirradni. Pedig élet van körülöttünk. Az emberek végre is megkezdik a robototást. Menni kell a kenyér után. Érintkezni kell egymással Akit gyűlölsz, szemébe kell mosolyognod. Akit utálsz, barátságosan kell megráznod a kezét. A nap nem mutatkozik. A szivekből mintha végkép elszállott volna az egyetlen boldogító érzés: a szeretet Istennek napja, örök fénye a mindenségnek, süss ki fölöttünk. Az orgonata tavaszi illata váltson már meg bennünket az enyészet kriptaszagától Élni, élni akarunk Szeretni, megbecsülni akarjuk egymást. Emberileg Dolgozni akarunk egymással, egymásért Polgártárs! egyetértésben ak? juk végig élni azt a kis időt, amit ránk mért a gondviselés. Jó estét Bramin Bwtaj 1922 április ». A Bárczy-párt első agitációs gyűlése. — Dr. Pap Róbert beszéde Újszeged választóihoz. — ÁPRILIS 30-ÁN ESTE FEL 9 ÓRAI KEZDETTEL A SZEGEDI NYOMDÁSZOK TÁNCVIGALMA A TISZA-SZALLO NAGYTERMEBEN SHERLOCK HOLMES wmi —lAnnyit mar.* megállapíthatok. ho*v a cipő tulaj•ionosának e»ie voll rugíkony jarasu. clr(;an» külseju, takarékos ember lehetett, aki cipojtt kimelle mindem' kétséget kizáró műdön abból következtetek. hogy .11 Ócska rezet, ólmot, bármilyen réz- vagy horganyhulladékot legmagasabb napi árban veszek KOtlN zománcedényü/let Tisza Lajos-körut 55. Telefon 15-35. (Mihályi fUszerüzlet mellett.) i» poigá lését. SZEGED, április 29. (Saját tudósítónktól.) A Bárczy-párt pénteken este, gz ujszegedi Karsay-féle vendéglőbe* tartotta meg a III. választási körzet árai számára első agitációs gyüA szűknek bizonyult helyiségben t£bb mint száz választópolgár gyűlt egybe, hogy végighallgassa dr. Pap Róbert beszédét, aki a Bárczy-párt ügyét, céljait a következő beszédében domborította ki az egybegyűltek előtt: — Megsaoktuk az ilyen választási értekezleten, — kezdte beszédét - hogy elkezdeni csak elkezdjük a gyűlést, de hogy be tudjuk-e fejezni, az a kezdés pillanatában nagyon kétséges. Mert nálunk választási szabadság van, a gyülekezési jogot biztosítják, a szabad véleménynyilvánítást megengedik és ebbe minden magyar ember belenyugodhatna, ha a tények az ellenkezőjét nem igazolnák. Megjelenik egy ellenzéki jelölt a kerületében és egyszerre azon veszi észre magát, hogy letartóztatják, vagy jönnek botokkal és más gyilkos szerszámokkal és ahol az érvek nem hatnak, hát kézzelfogható érveket alkalmaznak. — Azt hangoztatják felülről, hogy az egyetlen és igaz országboldogitó ut az, amelyen az egységespárt vonatja száguld. Ennek a vonatnak azonban olyan vezetője van, akinek sem személyében, sem politikájában nem látjuk garanciáját az életképes Magyarország megteremtésének. A vonatvezető nyilatkozataiban állandóan jogrendet és szabadságot emleget, de a saját vonatán utazik egy választási diktátor és mellette a kalauzok: Buáaváry és Wolf. És a kormány maga is csak utas azon a vonaton Gömbös Gyula mellett. Igen nagy baja a vonatnak továbbá, hogy nincs rajta fékező. Ész nélkül szalad az ország a vesztébe és a mi feladatunk, akik Bárczyt (éljenzés) felléptetjük, hogy fékezőket keressünk ehhez a vonathoz. — A kommunizmus bukása után azokat választottuk képviselőknek, akik a zavarosban éppen a felszínre vetőd'ek. Vártuk a nyugodt kormányzást, de két esztendő eltelt és mén a mai kormányzás sem tekint-' hetó normálisnak, amely belbékét tudna adni és az integritásért tudna lelkesedni. Túlzásokkal, gyűlölettel egyetlen országot sem tehet fentartani. Amikor annyi izgatás történik, amúor a felekezeti kérdést annyira kiélezik, akkor nem lehet normális állapotokról, konszolidációról beszélni. Közéletünk sivárságát főleg abban látom, hogy a volt nemzetgyűlés tagjai nem bírtak elég tudással ahhoz, hogy az országot ga;daságilag megalapíthatták volna. A mi szerencséilen hazánkat pedig csak megfelelő gazdasagi politikával az lehet megmenteni. Ez hiányzott elmúlt két esztendő alatt. — Az az úgynevezett többtermelés pedig nem csak üres szó, hanem snnak lehetősége volna egy ilyen mezőgazdasággal és ipparral biró országban. Csakhogy nálunk a többtermelés a mandátumok szaporításában merül ki. ötvennel több képviselő lesz az uj nemzetgyűlésen, mint eddig. Rátér ezután az iparfejlesztés kérdésére. Hogy mennyire felkarolja a kormány a magyar ipart, az mutatja, hogy az állami jegyintézet első ténykedése a svájci grafikai intézetnek juttatott egy milliárd koronát. A kereskedelemről a következőket mondotta : — A kereskedelem az nem népszerű ma, — ha szabad megmondanom — azért, mert sok a zsidókereskedő. Hogy keresztény kezekbe kerüljön, szövetkezeteket kellett csinálni. Rendben van, a szövetkezet szép eszme, de az állami vállalatok (lásd Nemzeti Hitelintézet, Futura, Hangya) veszteséggel kezdték működésüket és ezt a deficitet az összpolgárság zsebéből fedezték. Van kivitelünk is, de a kiviteli engedélyeket a kávéházakban licitálják néha-néha. Mindenki kapott kiviteli engedélyt, csak az nem, akinek kivinni valója lett volna. A háború és forradalom okairól beszélt ezután és Sréter volt hadügyminiszter könyvére hivatkozva megállapítja, hogy a forradalmat] nem kellett uszítással előidézni. A' magyar katona a végsőkig kitartott a frontokon. A kommunizmus kétségtelenül a legnagyobb csapás volt az országra, de nem lehet mindent évtizedekig a kommunizmus számlájára írni. — A miniszterelnök nemrégiben kijelentette, hogy a képviselők ígérete egy váltó, válasszunk tehát, melyik a jobb váltó, amit ők aláírnak, vagy amit az ellenzék ad? Hát mondhatom, hogy azt a váltót, amelyen Gömbös és Wolff vállalja a kezességet, azt nem vállalná egyetlen bank sem. — Nem igaz vallásosság az. amely a másik vallást kigúnyolja és semmi beveszi. Mindenki ugy imádja Istenét, ahogy vallása előírja. Egy Isten van, mindegy honnan imádkozunk hozzá. A felekezeli gyűlölködés szitásával nem szolgáljuk az integritás ügyét sem. Egy sokat lekritizált fogalomra, a liberálizmusra is ki kell térnem. Ugy állítják be, hogy ez okozta az ország romlását. Pedig menjünk vissza évtizedekre, a liberális korszakban épült legtöbbet az ország, a főváros és itt ki kell térnem arra, aki abban az időben a főváros élén állt, az liberális ember volt és az ő főpolgármestersége alatt nem hajigálták ki azt a tisztviselőt, mu/t-imn-n"! r - * • briliáns ékszerek ORONYÉSEZÜST ÁRUK - ^ VÉTELEssELADBSfl Ifi ( ) KáRászUTCfl I\J KAR ASZ UTCA Ilm EKSZERESZEk SZEGED aki nem kiabálta, hogy éljen a kurzus. — Gróf Teleki Pál kiváló tudós, de két év u'án mire tud hivatkozni? Mit hozott Szegednek? Azt mondják : Hozta az egyetemet.^ De nem vindikálhatják maguknak ennek az érdemét sem, mert ugy sem tudták volna másutt elhelyezni az egyetemet. Amig tudták, addig máshova is helyezték. Ami pedig a politikáját illeti, hát lehozott magával egypár angol újságírót, talán azért, mert nem volt más, aki lekísérje, ó ugyanis pártonkívüli. Olyan ez, hogy se hus, se étel, mert aki a mai viszonyok között nem vall őszintén szint, avval mi nem tudunk semmire menni. Először kereszténypárti volt, talán ébredő is, aztán egységesnárti, most meg sehova sem tartozik. — Ezzel sze*}ben Bárczy évtizeáes programot ntll magáénak, amit már abban az időben is megmondott, amikor még veszedelemmel járt. Erről a programról csak annyit említek, hogy nem ismer osztály- és felekezeti különbséget, kenyeret akar adni mindenkinek egyformán és alkotó munkát kiván. Vigyék szerte azt az igazságot, hogy csakis a testvéri szeretet (U szorgos munka lehet az, amely boldog országot adhat számunkra. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a szociáldemokrata párt megbízásából Czlbula Antal és Marosán Milán ajánlották hosszasan Bárczy Istvánt az egybegyűlteknek, majd a gyűlés a képviselőjelölt éltetésével rendben feloszlott. Malmosok nagygyűlése. Elkészültek • gabonakontingensek revíziójával. SZEGED, április 29. A csongrádvármegyei molnárok szövetsége majdélelött gyűlést tartott a Kereskedelmi kamarában Eszes Mátyás elnöklete alatt. 1920-ban tudvalevőleg csak őrlési tanúsítvány felmutatásával lehetett őröltetni, 1921-ben a malmosok a malmok szabaddá tételét kérték, amit a kormány azzal a feltétellel teljesített, ha a malmok azt a lisztmennyiséget, ami közellátásra szükséges, a kormánynak beszállítják. A malmok a kirótt kontingenst elvállalták és vármegyénként maguk között szétosztották. Csongrád vármegyére 800 vigon vámgabona esett. Az elvállalt gabonát azonban sok malmos nem szállította be, ugy hogy a közélelmezési miniszter mult év novemberében felbontotta a malmosokkal kötött szerződését és a malmok újból ellenőrzés alá kerültek. Mivel az országban túlnyomó többségben voltak mégis az olyan malmok, amelyek eleget tettek kötelességüknek, arra kérték a minisztert, hogy az ellenőrzést újból szűntesse be. Ezt a kérésüket azzal a feltétellel teljesítették, hogy záros határidőn belül beszállítják az elvállalt kontingens 80 százalékát. Azokat a malmokat, akik ezt elvállalták, a miniszter fel is szabadította. A felszabadult malmokra vármegyénként a Molnárok Szövetsége rótta ki a vámgabonát. S mivel több oldalról panasz érkezett, hogy aránytalanul történt a szélosztás, a miniszter utasítást küldött le, amelynek alapján elrendelték a kivetett kontingensek revízióját. A revíziót esetenként kellett kérni. A kérvények fölött körzeten ként egy szűkebb bizottság határozott és ezeket a határozatokat vizsgálta felül a Molnárok Szövetségének mai gyűlése.