Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-24 / 69. szám

»lírosi mmMM' nulMa hesUhtettsMl cseveg i tuács. tárgyaltak az Iskola bacáráaárél SZEGED. marCiU, 23­Saját tudósítónktól A* egyelem felforgatta a közép­iskolák rendjét és igy kerfllt a vá­rosi felsőkereskedelmi iskola is a Ili. kerületi polgári iskola boldog­asszonysugáruü épületébe. A város tanácsa százharmincezer koronát Költött az ősszel az épület kijaví­tására, a legutóbbi napokban azon­ban a legnagyobb meglepetésre egy ulíimátum érkezett Szegedre a vallás- és közoktatásügyi miniszter­től, amely szigorúan elrendeli, hogy a város ürítse ki az épületet és azt adja vissza a !ll. kerületi polgári iskola céljainak. Ez az ultimátum igen kellemetle­nül érintette a város hatóságát, mert a vátosi felsőkeieskedelmi is­kolának uj helyiséget találni lehetet­len, tehát választani kell az iskola beszüntetése, vagy kilakoltatása kö­zött. A város tanácsa ma foglalko­zott ezzel a kérdéssel és dr. So­mogyi Szilveszter polgármester a következőket adta elö: a*— Mi olyan költségeket vertünk ebbe az épületbe, hogy azt egysze­rűen feladni nem lehet. Ha az állam igy cselekszik velünk, akkor mi is kilakoltatjuk az állami gimná ziumot, amely a városi gimnázium épületét használja. — A kiegyezésnek viszont csak egy módját látom és pedig, ha a fiúiskolát, melynek ugy is kevés nö­vendéke van, beszüntetjük, illetve atadjuk az állami kereskedelmi is kólának. — Ebbenfaz esetben csak a leány iskolát tartanánk fenn. mert a ren des tanárok száma is csak annyi, amennyi a leány kereskedelminek kell. Felimánk ezután a miniszter­hez, hogy a III. kerületi polgári is­kola épületének az emeletét továbbra is engedje át nekünk a leányiskola céljaira. Beszéltem már erre vonat­kozólag Nyári György igazgatóval is, aki körülbelül az én felfogásom mai megegyező álláspontot foglalt el A tanács e^irt azt a hatarozatot hozta, hogy a kultuszminiszter ulti­mátumát egyelőre kiadják Nyári György igazgatónak véleményezés végett. Az igazgató előterjesztője alapján fog azután a város tanácsa véglegesen határozni a kereskedelmi iskola sorsa felöl. 60—80 milliós támogatást kár az egyetem a miniszterelnöktől. Dr. Menyhárt Gáspár nyllatkosata. SZEGED, március 23. (Saját tudósítónktólJ Gróf Bethlen István miniszterelnök szegedi tartózkodása alatt, mint azt mér megírtuk, programjába iktatta az egyetem uj internátusának meg­nyitását is. Emlékezetes még, hogy a miniszterelnök, a politikai életbe való intenzív bekapcsolódását megelőzően, a menekültügyi és ez­zel együtt egyéb szociális intézmé­nyeknek és akcióknak volt a veze­tője. E minőségben 1921 februárjá­ban Petricsevics-Horváth államtitkár, Menyhárt Gáspár egyetemi rektor és több egyetemi tanár társaságában Szegeden járt és itt megtekintette azokat a város által kiszemelt épü­leteket, melyek ma kisebb-nagyobb eredménnyel és megelégedésre az immár Szegeden elhelyezett kolozs­váii egyelem céljait szolgálják. Két­ségtelen, hogy a miniszterelnök­nek is érdemei vannak abban, hogy az egyetem Szegeden otthonra taiáit, valószínű tehát, hogy annak további sorsa is érdekli. Tudatában annak, hogy az egye­tem mostani keretei és felszerelé­seinek hiányos volta erős kiegészí­tésre szorulnak, időszerűnek tar­toltuk felkeresni dr. Menyhárt Gás­párt, az egyetem rektorát, hogy megkérdezzük, milyen termé­szetű kérelmeket fognak in­tézni a miniszterelnökhöz, sze­gedi tartózkodása alkalmával? A rektor ur a következő érdekes fel­világosítást adla a Szeged munka­társának : A miniszterelnök első sorban azt az internátust fogja menyitni, melyet az egyetemi es az ifjúság baratai — egy magánalakulat — vá­sároltak meg. A miniszterelnök ez­által is kifejezésre óhajtja juttatni azt, hogy az ifjúság jólétére igen B£bVAHO*l UOfcJ Telefon 'g«/v»lósáB Pén?Ui 'AJ Csütörtöktöl vasárnapig Bakonyi H. és Hftlmán Imre operetje! űz obsitos. Táncos, énekes filmszkeccs három szinpadi és három filmrészben. A szinpadi rész szereplői: A nemzetes asszony Z. Bodán M. MiHcsi, leánya . . Nevery Anna András ... . Asszonyi L Százszorszép . . Ujváry Miklós Azonkívül: Seff, mint detektív. Amerikai burleszk vígjáték 2 felv -ban Hlíadusok hétköznap fel 5. 7 és 9, szom­baton és vasarnup 3. fél 5 6, fél 8 és 9 órakor. ""£ IITOTIS krdc onnshun rtivtr t. nagy súlyt helyez. Egyetemünknek igy két internátusa. lesz. Egyik a Demke, melyet bérbevettünk, a má­sik pedig az, melyet most fogunk megnyitni. — A miniszterelnök kezdettől, fogva lelkén viselte a Kolozsvárról kiüldözött egyetemünk sorsát és ö volt az, aki mindent elkövetett ér­dekünkben azok közül, akiknek sza­vuk súllyal és fontossággal bir. Ez indit bennünket most arra, hogy mai helyzetünket elébe tárjuk. Munkás­ságunk eredményességének olyan előfeltételei vannak, amelyek még teljesítésre várnak. Klinikáink fel­szerelése még nagyon is hiányos, a legtöbb ma ts ágynemű nélkül van. Ugyancsak nagy támogatásra szo­rulnak az egyetemi könyvtár, vala­mint az egyes karok szemináriumi könyvtárai is. — Az egyetem egy hónappal ezelőtt átiratban fordult a kormány­hoz, illetve a kultusz- és főként a pénzügyminisztériumokhoz, melyben helyzetünk ismertetése mellett na­gyobb anyagi támogatást kértünk. Az összeg, amelyre szükségünk van, hozzávetőleges számítás szerint mint­egy 60-80 millió koronát tesz ki. Kérvényünk természetesen a minisz­tertanács elé tartozik; választ mind­eddig még nem kaptunk. — Azokat a kéréseket, melyekben gróf Bethlen István különösebb tá­mogatását reméljük, mostani idejö­vetele alkalmából írásba foglaljuk és átadjuk a miniszterelnöknek, hogy alkalma legyen azok fölött konszi­derálni. Sajnos, hogy az eddig is­meretes program nem sok reményt nyújt arra, hogy egyetemüket most megmutathassuk neki, de minden esetre keresni fogom erre az alkal­mat. SZÍNHÁZ •08OB i Csütörtökön. Csengeri Ilonkával: Vörös talár, dráma. A 50. Pénteken : Ezüst sirály, operett. B 50. Szombaton délután : Gésak, operett Szombaton este: Ezüst sirály, operett. A 51 Vasárnap délután : Doktor ur. Vasárnap este: Lili, operett. Antigoné. Negyedszázada már, hogy Sophokles tragédiája: Elektra, a szegedi színpadon előadásra ke­rült. Akkor Jászai Mari hatalmas művészete szólaltatta meg a görög ó klasszikust és azóta halálos csend uralkodott a görög ó-klasszikusok körül. És végül szerdán ismét szó­hoz jutott Sophokles, az Antigoné­jával. A törekvés tagadhatatlanul bzép és alkalmas arra is, hogy a Szinészegyesület dicsérő szavakat hangoztasson a műsor kvaiitásossága miatt És az eredmény? Majdnem üres nézőtér. Így és ily módon nem lehet kulturmissziót végezni. A kö zön^ci, a színházi uj közönséget mindenhez szoktatni kell és pedig céltudatosan, lépésről-lépésre vezetni el A klasszikusokhoz, hogy végeze­tül az ó-klasszikusokig eljuthasson. De amikor cirógatós, selymes me­sékkel, savós romantikával és limo­nádés szerelmi históriákkal traktál­ják egyre és aztán váratlan-hirtelen, minden átmenet nélkül, a legsúlyo­sabb végzet tragédiát tálaljik elébe, t helyzet oiyan lesz, mint amikor valakivel folyton kalendáriun okat olvastatunk és egy szép napon elébe tesszük az Énekck-én.két. Vájjon, ha dr. Csengeri János nem fordította volna le szintén az Antigone-t, színre került-e . volna a tragédia a meglevő Cslky Gergely fordításában? Aligha. Ám színre hozták, dé a célt nem szolgálták az előadásával, amelyből hiányzott a végzet-tragédia fenséges komorságának a szine, a levegője. Más nem történt, minthogy a sze­replők jól megtanulták a tragédiát, elmondták, ki-ki a maga módja sze­rint és a sophoklesi mü alkalmul szolgál még egy ifjúsági előadásra. Csengeri Ilona Antigonéja hangban, mozdulatban olyan, mint Júliája volt. A dikciójaban alig volt valami vál­tozatosság és a gesztusaiban se igen szemlélhetók a görög vonalak sza bályossága és szépsége. Bihari László Kreonja egy hangnemben tartva, csupa hangosság. Kálmán Sári, Tóvölgyi Margit, Soós, Hajdú, Poór és Molnár mondták a tragédia többi szerepét. A darab előtt a for­dító dr. Csengeri János beszélt So­phoklesről és magyarázta a tragédia szerkezetét, tartalmát. Antigoné után Euripides: Kyklops-it adták elő, a szegedi színpadon első ízben és a szatir-komédiában Klenovits, Soós, Gáspár és Molnár szerepellek. A kis közönség nem igen tudott közel férkőzni a két ó-klasszikus darabhoz és az est folyamán a tetszését tap­sokban nem igen nyilvánította ... Szeged. 1922. márehis 24. ZENE Dofcnánji. A legragyogóbb nevű és a leg­zseniálisabb magyar művészt ünne­pelhettük tegnap este Szegeden. Dohnányi Ernő síkerekben gazdag külföldi turnék és uj operájának budapesti bemutatója után tegnap mint zongoraművész ejtette ámulatba és hozta extázisba a zene rajongóit Ugyan mi ujat tudna róla feljegyezni a sajtó? A neve magábanvéve is zene és olvasása vagy hallása sike­rekben gazdag, dicsőséges pálya­futást idéz emlékezetünkbe. Nála jóval kisebb előadóművészre paza­rolták már a szegény magyar nyelv legszebb jelzőit: csillogó technilőt a mü szellemének teljes átérzése, vagy a közönség tomboló lelkesedése... Mindez oly magától értetöuö Doh­nányinál, aki 15-20 évvel ezelőtt ia ugyanilyen ragyogó tudásu virtuóza volt a zongorának, hogy szinte sértő volna róla ma mindezt újból fel­jegyezni. Feljegyezni újból ma, mi­kor Dohnányi interpretáló művésze­tét alkotó zsenijének glóriája szinte elhomályosítaná, ha e kettőt egymás­tól külön lehetne választani. A mi feladatunk azonban mosi mégis csak oda redukálódik, hogy a zongoraművész Dohnányiról írjunk. A mód s a gesztus, ahogy a zongo­rához 01, nem hasonlít a többi vir­tuóz széles, aplombe-os modorára. Szerény ez a nagy művész; csak Bach, Beethoven, Chopin és Schumann szólt tegnap a hallgatósághoz, dt rajta keresztül. Bach és Beetbover klasszikus lényét, komor fenségessé­gét és* szerelmes, szenvedő lirájtr ereztük a Dohnányi előadásában A Chopin darabok és Schumann Car neválja is más szint kaptak az 6 egységesítő magyarázásában. • • A közönség zsúfolásig megtöltötte a Tisza nagytermét. Még a pódiumon is ültek és zajos tapssal tüntettek, amit Dohnányi Beethovennek, maj> egy saját szerzeményű müvének el­játszásával köszönt meg. (—) x Régi eksaerekért, arany és ezüst tárgyakért Szegeden a legmagasabb árakat Kun Jenő ékszerész fizeti. Fölhívjuk olvasóink szives figyelmét lapunkban megjelent mai hirdetésére Korzó-mozi Telefon: Igazgatóság 455. Pénztár UK l Csütörtökén Szenzációs attrakció! A mesék szigete amerikai szinmO 6 fevonásban. Azonkívül: Gyuszi bácsi vigjáték 2 felvonásban. Előadások fél 5. fél 7 és (él 9 órakor. Ócska rezet, ólmot bit milyen réz,, vagy horgany hulla dékot legmagasabo napi árban ve szek Kohn zománcedényüzlet Tis2 ­Lajos-körut 55. Telefon 15—56. Mihályi faszerüzlet mellett.) 13á Hallotta már hírét „ Erlwolix^ tubusban? próbálja meg, nem pazarolható. jóba bármilyennél. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom