Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-16 / 62. szám

Sseged, 1922. március 25. Ara 3 korona. Szombat, III. évf., 70. xátn Ara 3 korona. CsOtOrtOk, III. évf., 61. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL Kftlcscyut rn 1 » Telefon 13-33. 1922. MÁRCIUS 15. Szeged szabadságűnnepe. SZEGED, március 15 [Saját tudósítónktól. A márciusi ünnep már kora reggel kibontakozott abban az ünnepélyességben, amely a várost megülte. Magyarruhás lányok tarkították az utcát, feketébe öltözött polgárok sietlek a miséié és a háruk falaitól nemzett zászlók integettek. Vékony felhők úszkáltak az égen, a nap kedvesen bujkált közöttük s itt a földön mosolyogtak a népek. Sok megtagadott történelmen és hagyományon tul is bensőségesen itatott ét bennünket ma reggel a tradíció és feleme't fővel ünnepeltük a szabadság ünnepét. Fenséges gondolattal az elménkben kiemelkedtünk a közrapiság egyszerűségéből és az impozáns tömegek megmozdulása, a piros fehér-zöld dekoráció segített nekünk az Eszme nagyszerűbb felfogásában és gyakorlásában. Ez az Eszme az örök magyar eszme (multakon tul és jövőnkbe pillantva látjuk) és a torkunk majd szétszakadt az őszinte éljentöl, amely keblünkből harsant fel az egek felé Mindenki áhítatos volt, mindenki lelkes volt, mindenkinek megdobogott a szive és a város népe igy, egyetlen nagy tömegben gyönyörűen képviselte a magyar akaratot. Olt volt a város apraja-nagyja, zászlók között és kokárdák alatt ünnepelte Kossuth Lajost és a veletartozókat, akik 1848 márciusában e drága haza földjéért és szabadságáért a világ ámulatára csapravereiték a nema vérrel öntözött É« mi örök hü«éget esküdtünk ma Kossuthnak, a Szabadságnak és a Hizának. Leikes önmegtagadással példálóztunk a világnak testünk és lelkűnk egy öntet a felajánlásában. Éljen a magyar Szabadság, eijen a Hizal Ünnepi mise. A szabadság ünnep: reggel 6 órakor kezdődött. Délelőtt 10 órakor a rókusi templomban Várhelyi József pápai prelátus ünnepi istentiszteletet celebrált, amelyen megjelent Janky Kocsárd altábornagy körletparancsnok és Shvoy Kálmán ezredes, vezérkari főnök vezetésével a helyőrség tisztikara, dr. Kószó István államtitkár, dr. Aigner Károly főis pán, dr. Somogyi Szilveszter po gárinester vezetésével a város tanácsa, Pálfy Dániel volt nemzet gyűlési képviselő, dr. Szalay Józse és dr. Bottka Sándor vezetésével az államrendőrség. Megjelenlek azon kivül dr. Menyhárt Gáspár rektor vezetésével az összes egyetemi ta nárok, az egyetemi ifjúság, az üzlet vezetőség, törvényszék, az összes állami hivatalok és társadalmi egye stíletek. Mise alatt Mayer Antal karnagy vezénylete alatt a belvárosi vegyes templomi Cnekkar Beliczay F-dur miséjét énekelte a katonazenekar ki séretével. A Boldogasszony Anyánk ősi dallama után az ünneplő közönség a mise végén elénekelte Szózatot. Az ezrekre rugó közönség mise után a templomból a Kossuth-szobor elé vonult. zet vérét, hogy földből uj zöldeléssel nyiladozzon ki a Szabadság és a Haza eszméje. A Kossuth-szobor előtt ban Kossuthnak és Széchenyinek a az ünnepség a Himnusszal kezdődött, melyet a Szegedi Dalárda, a Polgári és a MÁV D dárda egyesitett kara énskell KÖnig Péter igazgató vezénylete alatt. A Himnusz után Dr. Hajnal István ügyvéd a Talpra magyart szavalta el nagy hatással. Utána Dr. Kószó István államtitkár lepett a szónoki emelvényre. Szűnni nem akaró taps közben kezdte meg beszédét, amely a következőképen hangzott: Dr. Kósxó István besséde. — Vesztett háború után, megtépett m3gyar hazában ránk egy lé vedt sugart csak hunyva vet még a reménység hanyatló csillaga, az is az alkony sötét hullámaiban ég, mit elsitunk titkon éjszaka. — Ez a multunk, magunknak kell megteremtenünk a jövőt, nugunknak kel I valóra valtam art a törekvést, amely megnyirbált hazánknak natarait ismét az ezredéves és a lermészel által megalkotott határukra visszaviszi. És akkor amidőn azt láto.n, hogy ebben a Csonkámai;yarországszelieme, azoknak a törekvése megértik egymást és találkoznak, megujult időknek uj Talpra magyarja zeng végig e hazában, diadalmas álmok ébrednek fel újra a magyar szivekben, mert azt Játom, megértette ez a magyar nemzet azt ebben a Csonkamagyiországban, hogy ö nem számithat semmi segítségre kívülről, lelkéből, őserejéből kell kiváltani azokat az elemeket, amelyek vissza, fogják adni a megromlott erkölcsök nek a tisztaságát, amelyek lerongyolódott hazánknak szomorú gazdasági helyzetét meggyógyítani fogják es amelyek ennek az országnak régi területét visszaadják. Széchenyi és Kossuth visszatérj lelke uraija Magyarországnak azt a területét, amelyen a magyarok szabadoknak mondhatják magukat. Széchenyi és Kossuth visszatérő lelke t.tplálja a reményt a hazánkból leszakított résztken levő magyar szivekben. — Nagy feladatok előtt állunk, nagy fel idatok megoldásához feltétlenül szükséges az egyetértés, feltét lenül szükséges az egymásnak meg értése, feltétlenül szükséges az, hogy akarjunk, akarjon mindenki és pedig egyet, eltávoliUni innen mindent, ami nem magyar (Ugy van Ugy van!), megszüntetni minden ami a magyar lélek megmételyező sére alkalmas voll a múltban, elejéi állni mindennek, ami a magyar nemzeti érzés és gondolat szabac megnyilatkozásának útját állja, meg szüntetni mindent, gyűlölni tanúin és szerelni tanulni, gyűlölni minden ami nem magyar, szeretni minden ami magyar (Éljenzés.) is nem hall gatni azokra, akik folytonosan éket iparkodnak verni magyar és magyar közi, nem hallgatni azokra, akiknek kellemes a felfordult állapot, mer azok önző, gyalázatos célokért küzdenek, mi pedig nemes és hatalmas eszméknek megvalósításáért dolgo zunk, munkálkodunk. — Egységes munkára hivom fe Szeged város polgárságát. Egységes kitartó munkára és hatalmas erös bizalomra. Szeretetre hivom fel ezi a népet, amelynek a lelkében az iránt a gyűlöletet akartam felkölteni, szeretetre azok iránt, akik a magyar haza jövőjéért dolgozni, munkálkodni akarnak. Legyen együtt minden magyar, minden sziv Csonkamagyarországban, gondolatban, érzésben és törekvésben, mert ez fogja táplálni a lelkekben és szivekben a reményt azon négy és fél millió magyarnál, akik Magyar országon kivül vannak: az fogja táplálni a lelkekben a hitet arra nézve, hogy az nem lehet, hogy annyi sziv hiába ontsa vért. — Ebben a munkában, ha szem előtt fogjuk tartani Kossuth és Széchenyi szellemit, diadalra fogjuk vinni a mi törekvésünket, éppen ezéit a mai napon, március 15-én, ezen szent fogadalomnak bizonyságául itt, annál a Kossuth szobornál, amelyet a szerencsés véletlen ugy hozta magával, hogy nem becs telenitett meg rablóbandák gyilkos kére, annál a szobornál hivom fel a jolgárságot, hivom fel a magyarságot, nemcsak Szeged városának a jolgárságát, de Csonkamagyarország összes hazafiasan érző emberét és asszonyát, hogy együttes küzdelemmel segítsük diadalra azokat az eszméket s ezen szent fogadalmunknál egyen tanú Kossuth szelleme, Szélienyinek törekvése és tartsuk kö énekelték el, amelyet a közönség levett kalappal hallgatott végig, m íjd Balkay Lajos érzéssel szavalta el erre »z alkalomra irott hazafias költeményét. Utána Páll Gábor ifjúsági elnök, az egyetemi ifjúság nevében tartott ünnepi beszédet. Beszédében többek között a következőket mondta : — A végeken is laknak magyarok, büszke magyarok, akik nem ünnepelhetnek velünk. Ma, mártiu, 15-én a négy világtáj felől vágyak, sóhajok, imák törnek felénk. Kérdőjelek, amelyekre felelni még fái és nem tudunk. Ok is finnepeinek s ők számonkérik lelkiismeretünket, ünneplik a kifent szuronyok között is megrablott szabadságukat. — Elvették mindenünket, de a tudományt nem: Fogjunk épitő ma gyar munkához, mely legyen nyilt, de ha kell, titkon, éjjeli harangszó gyűjtsön össze arra minket. A tudományegyetem ifjúsága nevében megkoszorúzom Kossuth Lajos szobrát. Majd Bitó László egyetemi hallgató szavalata következett. A Szózat eléneklése után az ezrekre rugó közönség hazafias érzéstől áthatva, bn • nepi hangulatban oszlott szét. A délutáni ünnepségek. Délután folytatódtak a márciusi ünnepségek. Három órakora Belvárosi Vloziban az egyetemi ifjúság tartott íazafias matinét, amelyen dr. Márky Sándor egyetemi tanár is közreműködött. Négy órakor |a Szegedi Újságírók Egyesülete ünnepelte március idusát a Szegedi Napló-ház képcsarnokában, amelynek keretében Juhász Gyula költői lendületű beszédet mondott a sajtószabadság jelentőségéről. Génna—Róma. BÉCS, március 15. (M. T. L) Bukarestből jelentik: A génuai konferenciával kapcsolatban a bukaresti apok foglalkoznak annak a kárpótásnak a kérdésével, amelyet Rómániának a Magyarországról elhurcolt zsákmány fejében kell fizetnie. A ormánypárti sajtó kiemeli, hogy yen jóvátételről csak akkor lehet szó, ha Románia nagyobb összeget kap a németek által okozoft károk megtérítése fejében. PÁRIS, március 15. (MTL) A Petit Párisién értesülés^ szerint a francia kormányhoz nem érkezett lelességünknek, hogy ezt a fogada1- jolyon szikratávirat, melyben a szovjet kormány azt kérte volna, hogy képviselőit bocsássák be a szövetségesek szakértői értekezletére. Ilyen táviratra különben is csak az olasz kormány illetékes választ adni, mely a k( nferencia előkészítő munkálataival foglalkozik Nem lehetetlen, hogy Rómában helyt adnak az orosz kérelemnek. mat meg is tartsuk, mert CSJK ebben az esetben fog az Isten megsegíteni bennünket és átok fogja meg azt, aki fogadását nem állja. Ugy legyen I A többi szónokok. az A beszéd elhangzása után egyesilett dalárdán a szerző vezénylésével Könlg Péter Hiszekegy-ét