Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-15 / 61. szám

2 8 Z E 0 B D Szeged, 1922. március 15. Jászai-sorok. — Tegnapról a mának. — Petőfi születése századik esztende­jének megünneplése miatt közibénk érkezeit Jászai Mari is, akinél lelke­sebb híve. megértőbb rajongója, nagyszerűbb tolmácsolója nincsen .a darabos, a vad, a mennyeien nagy­ságos suhancnak", ahogy Ady irta körül Petőfit, a „diákos magyar Apollót." Ha az ideje elérkezik, talán egy­szer megirom azt a lélekemelő, faj­szeretetről tanúskodó, az elmeél rit­kaságát bizonyító vitát, amit a Nagyasszony itt, Szegeden, egy pompás estebéd után folytatott Pe­tőfiről és Aranyról egy kiváló, tudós magyarral, akinek a hirneve túlter­jedt az ország határán és aki szin­tén nem hagyta el a magyar hu­must, noha a külföld fényes ajánla­tokkal többizben csábítgatta. Most azonban csak Jászai Mariról szóljon az ének, azaz a múltból, a szépből csak ő jusson szóhoz, akit a fővá­ros társadalma vasárnap ünnepelt abból az alkalomból, hogy a Nem­zeti Szinház kötelékében félszázad óta, mint a nap ragyog a magyar szinészet egén. Tömörkény méltatása. Huszonnégy esztendeje lesz, hogy . Jászainak megküldtem Tömörkény István: Szegedi urak és egyéb pa­rasztok cimü első kötetét. A Nagy­asszony Kovásznáról akkor a követ­kezőket irta : „Nagel, egy nagyváradi kölcsön könyvtárból szerezte meg a kötetet. De azéit az ön kötetének nem örültem ám kevésbé. Megtartom. Köszönöm. Hanem tudja, nekem Tömörkény — itt egy fejhajtás dukál! — de ne­kem a későbbi müvei sokkal job­ban teiszenek. Bizony. Például, ol­vassa el az .Elesett ember"-t, vagy az „Öreg ember napáldozatja"-t stb. Az előbbit nem lehet eléggé, de nem is kell dicsérni, mint az egyszeri plébános aszuborát, de a másikból oly felséges nyugalom, a léleknek olyan csöndes derűje száll rá az ember lelkére, hogy hálával telik el az iránt, akinek azt köszöni. Ugy szivtam magamba azt a Jege­nyék alatt kötetet, mint a tág róna­ság levegőjét nyan naplementen, mikor szellő elül, munka eláll, min den pihen a földön. Igy pihenek én is, ha Tömörkényt — megint egy meghajlás — olvasom." Különféle utasítások. A jövő hónapban lesz tizennyolc esztendeje, hogy a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége Jászai Mari és Lindh Marcella közreműködése mel­lett rendezte fényes sikerű művész cstélyét. Jászai a műsorát közölte, majd a levele végén a következő . utasításokat adta: „Már most a légvégén, kérem, vagy a kórus vagy a dalárda velem együtt künn álljon a színpadon és en elmondvám a Szózat-ot, ők um­sonó, egy hangból, azaz elementá­risán rázendítsék és végig énekel­jék. Múlássá, hogy fog a közönség is velünk énekelni és mi vele. Így volt ez Sopronban, a Vígszínházban és egyenütt. — Hanem aztán igen megharagszom, ha a keservesen összekapart garasukat Itáliába kül­dik nekünk virágért Csak Lindhnek hozzanak a vasulhoz pár szálat. En esküszöm, hogy a kezembe se fo­gom, ha adnak! Pénz kell ott ma­guknak, nem nekem flanc." Valami a mesterségről. Innen onnan két évtizede lesz már. hogy Jászai egy jó embernek a dol­gát kívánta itt tető alá hozni. (Min­dig a mások ügyes-bajos dolgaiban fáradozott.) Amikor az ügy állásáról beszámoltam, Miskolcról, ahol akkor vendégszerepelt, a következő soro­kat irta: „Mondja meg annak a két arany­szívű embernek, hogy mély hálával és testvéri érzéssel van teli a szivem irántuk. Ölelem őket. Tömörkényt és Békefit természetesen. Kigondolta már a nyári előadásunkat? Nagy Ibolylfti is szeretne benne részt­venni. — Amint látja, én ismét uton vagyok, ugyanazon okból, mint Vizes zsemlét! ÉS szódavizek. moködlk az árvizsgáló bizottság SZEGED, március 14. (Saját tudósítónktól) Az árvizsgáló bizottság, ez a köz­tiszteletben álló intézmény, hétfőn délután ismét ülésezett és keserves kinok között tárgyalta le ismét a pékek és szikvizgyárak ujabb ké­relmeit. A pékek 2 50 koronában kérték a vizeszsemle irányárának megállapí­tását, az árvizsgáló bizottság azon­ban 2 40 korona erejéig tett eleget a kérelemnek, mig a kifli árát 2'20 koronában állapította meg. Kőiben egy nemes ötlei is támadt a bizott­ságban, amely szerint nem ártana, ha a fehérsütemények árát a szabad árhullámzás veszedelmének tennék ki. Ez azonban kisebbségi indítvány maradt és az OKÁB. mondja ki a végső szót. A vizes zsemlék után a szódavizek jöttek. A szakéitői albizottság be­jelentette, hogy a szódavíz termelési költsége 3 80 korona, következés­élőbb, mert Idegen nő 1600 forintba került ám! Forintok erányában jár­juk hát a hazát. De meg hát a do­log sem utolsó foglalkozás, jobban mondva: szórakozás. Itt szakasztott az utóbbi szegedi eset ismétlődött meg, kettővel kellett a kettőt meg­toldani és most a negyedik játék, vagyis Ördög Sára után vagyok. Borgiát is játszottam. Micsoda zsú­folt házak! Szép az ilyen vendég­szereplés, mert az ember azt látja belőle, hogy a szükségessége nem — egyoldalú, azaz nemcsak az igaz­gatók óhajtják" . . . képen az alábbi uj szódaárak léptek életbe: Nagybani ár 4, viszontéladási ár 4 50 korona. Vendéglőkben és kávé­házakban egy üveg szóda 5 korona, de ha jégbehütött szódát kívánunk, 6 koronát kérhetnek érte. Valószínű tehát, hogy minden szóda jégbe­hütöttnek fog számítani. Következett a piaci nyomozó jelen­tése, amely nagy áremelkedésekről számol be. A buza és liszt ára 200— 300 koronával emelkedett, a vaj ára 280-ról 360 koronara szökött. A bor­jut már 45—50, a vágómarhát 30— 36, a zsirsertést 85, a sovány sertést 50—55 koronáért árusították élő­sukban. Ócska rezet, ólmot bármilyen réz, vagy horgany hulla dékot legmagasabb napi árban ve­szek Eohn zománcedény üzlet Tisza Lajos körút 55. Telefon 15—35. (Mihályi füszerüzlet mellett.) 156 13-33 a „Szeged" telefonszáma Kárai Szabó Géza meghalt. SZEGED, március 14. (Saját tudósítónktól.) A szegedi bohémvilágnak gyásza van: hétfőn délután 3órakor a köz­kóiház egyik kórtermében meghalt a bohémtanyák örökké vigkedélyfl Géza bácsija, nárai Szabó Géza nyugalmazott kúriai bitó. Kevesen vannak a kávéházjáró szegediek közül, akik ne ösmerték volna az öreg urat, aki tiz esztendő óta lakója Szegednek. Nárai Szabó Géza mint táblabíró került Pécsről Szegedre. Ez alatt a tiz esztendő alatt megszokott, kedves alakja lett a szegedi társas életnek. Mindenütt ott lehetett látni, ahol mulafó emberek voltak és amerre nótát húzott a füstös képű cigány. Géza bácsi (nevezzük mi is ugy, ahogy mindenki nevezte) gavallér volt mindig, ha mulatni, vagy a nyomorultakon segíteni kellett. Tí­pusa volt ö a régi magyar táblabi­ráknak. Boldogasszony-sd^árut 3. szám alatt levő pazar elegánciával berendezett lakásán otthont, barát­ságos meleg fogadtatást talált min­denki, akit egy-két pohár borra, terelerére meginvitált. Két héttel ezelőtt azonban Géza bácsi eltűnt a nyilvánosság elöl. Súlyos betegségbe esett és mivel nem volt senkije, aki lakásán ápolja, a közkórházba vétette fel magát. Ott azután állapota egyre súlyosbo­dott, az utóbbi napokban már nem is volt eszméleténél és tegnap dél­után 3 órakor meghalt. Halála, amely ilyenformán nem jött váratlanul, mégis megdöbbentette barátai, isme­rősei és tisztelői sokaságát, akik mindannyian részvéttel adóznak em­lékének. • Nárai Szabó Qéza előkelő család­ból származott. Édesatyja nárai Szabó Miklós kúriai elnök volt, öccse pedig a munkapárti kormány zás idején közoktatásügyi államtit­kár. Ö tiz esztendővel ezelőtt került Szegedre, majd mikor felesége meg­halt, nyugdíjba vonult és ekkor kapta a kúriai birói cimet. A hat­van évet élt öreg ur haláláról a köz­kóiház gondnoksága értesítette Bu­dapesten élő rokonságát, akik hol­nap reggel érkeznek meg Szegedre és ók gondoskodnak majd a temé­tésről. BELVÁROSI MOZI Telefon : Igazgatóság 258 Pénztár 582 Kedden utoljára Gaumont gyárnak a „Sándor Mátyás*' feldolgozójának remekmüve: Virágok asszonya Társadalmi dráma 5 felv. Főszereplő: Gaby Deslys. Azonkívül: 9 nagy játszma II. része 6 felvonásban. Az első rész össze­foglalva szintén látható. Szerdán és csütörtökön Akt embert ölt... Amerikai társadalmi dráma 5tfelv.-ban Főszereplő 0. Grlfftth. Azonkívül 9 nagy játszma III. része 6 felvonásban. Az előző részek össze­I 'foglalva szintén láthatók. Előadasok fél 5. fél 7 és 9 órakor. Va«árnap 3, 5. 7 és 9 órakor x Régi ékszerekért, arany és ezüst tárgyakért Szegeden a legmagasabb árakat Kun Jenő ékszerész fizeti. Fölhívjuk olvasóink szives figyelmét lapunkban megjelent mai hirdetésére. A piaristák háromszáz éves Jubileuma. SZEGED, március 14. (Saját tudósítónktól.) Március 25-én lesz 300 éves év­fordulója annak, hogy XV. Gergely pápa Kalazanti szent József iskoláját külön renddé emelte. Ehhez a római iskolához hamarosan csatlakoztak a külföldiek is, akik mindannyian kö­vették a tudós paptanár metódusát és szintén beolvadtak a piarista rendbe. Magyarországon herceg Lu­bomirszky Sztaniszló alapította az első piarista rendházat, melyet anyagilag is hathatósan támogatott. Az eltelt 300 év alatt igen eredményes mun­kát fejtettek ki a piaristák; a Fel­vidék és az Alföld egy részének katolizálása is az ö nevükhöz fűző­dik és iskoláik száma folyton sza­porodott. A háború végéig 23 funkcionáló gimnáziumuk és három papnevelő intézetük volt, mely szám azonban a megszállások következtében teteme­sen csökkent, ugy, hogy Csonka­Magyarországon ma csupán 10 pia­rista gimnázium működik. Egészen röviden ezeket kivántuk elmondani a piaristák magyarországi szerepéről 300 éves jubileumuk alkalmából. A Szeged munkatársa a jubileum megünneplésére vonatkozólag kér­dést intézett Prelogg Józsefnez, a szegedi piarista gimnázium kitűnő igazgatójához, áki a következőket volt szives mondani: — Rendünk fennállásának 300 éves évfordulóját és más alkalomból kifolyólag 1—2 évvel ezelőtt már országos keietek között volt alkal­munk megünnepelni. A 25-iki ju­bileumunkat egészen szerény, de bensóségteljes ünneppé avatjuk. Ezen a napon a szokásos diákmise folyamán fogjuk főleg az ifjúságnak tudomására hozni e nap jelentőségét. Hiába is szeretnők, röviden ösz­szefoglalni a piaristák kulturmisz sziójának eredményeit. A társadalom, politika, irodalom és művészet leg­jelesebb közéleti funkciónárusait ta­nították és nevelték az életre a ke­gyesrandi tanárok. A magyar kul­tura harcos pionirjai ók, .akikre há­lás szivvel emlékezik most vissza a társadalom mindazon tagja, aki át­lépte valamely piarista gimnázium küszöbé*. Keresek megvételre magas árakon Brilliáns, arany ékszereket ~ és arany órákat. — Ezüst dísztárgyakért fazont is nzetek HUH 3EHQ ékszerész, szeged, 5zfelieiiyi-ttr2. MM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom