Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-17 / 39. szám

Saeged, 1922. február 17. Ara 3 korona. Péntek, III. évf„ 39. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: §«y évre 900 kor. I Negyedévit 225 ko 7S Megjelenik naponkint délután. A nemzetgyűlés utolsó ülése. Hnszár Káról / még mindig követeli a megegyezést — de eredménytelenül RUDAPF.ST, február 16. iMagyar távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. N pirend elölt Belitska Sándor honvédé1 mi miniszter emelkedett szólásra. Két okból tartozik jelentést tenni a nemzetgyülésmk. Eóször Hegedűs altábornagy ügyét akarja tisztázni azálttla kibocsátott memorandummal kapcsolatosan, melyben kijelenti, hr gy kettős szerepre vállalkozott, s nehéz annak eleget is tenni. A m-morandum megáilapi tásaival kapcsolatosan kijelenti, h<>gy a memorandum egyes kitételei tényleg erös kritika tárgyává tehetők, azonbin ezek nem mind származnak Hegedűstől, mett Hegedűs azokat legnagyobbrészt csak tudomásul vette Hegedűs altábornagy c?elekedetei ben mindig korrekt volt és ezzel a kijelentéssel tartokom nemcsak a nemzetgyűlésnek, hanem az öreg katonának is, aki nemsokára nyugdiján megy és akinek neve *ell, hogy tisztán maradjon. A má»ik ok, amiért felszólalt, azok a kijelentések, amelyek a nemzetgyűlésen oly irányban hangzottak el, hbgy ez az ország a hadsereggel áll, vagy bu. kik. Ez igiz is. Kéri a nemzetgyűlést, hofiy a hidsereget kapcsoljík ki az eljövendő választási kampány ból, amihez a magi segítségét is mindenben megígéri. Napirend szerint következik a*m. kir. folyamőrségről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A Ház a javaslatot harmadszori olvasásban elfogidja. E után a választójogi törvényjavaslat általános tárgyalása következik. Huszár Károly: Bizonyos körök nehézményeziék, hogy tegnapi felszólalását, mint a kormányt támoga ó p.irt egvik tagja tette. Most a nyilvánossá* előtt indo kölni akarja, miért kellett felszólalnia. Mert hangsúlyozni akarja, hogy intencióinak tisztaságit mindig vi lágosan akarja a ne űzet szemei elé állitani. Ha a pártok tudnák, hogy a kormány mire haiaiozta el magát, akkor talon igizuk volna a kormánnyal siemu>n. Minthogy azonban ne n tudják, mindenkinek jógii van arra, hogy tudni akarja, v.ijjjn mi fog töitc n i. Ezért visszautasig a vádat, hogy tegnapi akciója nem voit önze len. S'ük:égét érezie a felszólalásnak. És mi is csak azért tns/el, írért sem ő, sem m is, a kormányt támo gató ptrlok közül m g nun tudják, hogv mi fog történni. Meg e^y-zer ulolj ra kérdést intéz . kormányhoz, mit szándé kőzik u holnapi nap*« tenni. Mert az ország kozv. le menyé nek megvan a joi.ii ahhoz, hogv sojat <oi>dnuk intézéséről tájékozó.iást szelezzen. Sajnálja, hogy az utolsó egyezkedési akció nem járt eredménnyel, mert ez esetleg a kisebbség diktatúrájára vezethet. A pszihológiai fel tételek hiányoztak a megegyezéshez, bár a fizikaiak megvannak, mert volt már precedens arra, hogy a Ház egy napon két ülést tartott. Sajnálattal lá'ja, hogy a kedélyek na gyon ingerültek és a kormány még nem határozta el magát. Olyan kivéte les viszonyok közölt, mint amelyeket ma élünk, szükséges, hogy az állampolgá rok szabadon adhassák le szavazatukat. Nagyon jól tudji, hogy a kisgazdapartban is sok hive van a titkosságnak. Kéri, hogy minden állampolgár részére biztosíttassák a szavazás szabtds'ga. R gidök óta a női választójog mellett foglal állásf, mert azt hiszi, h<>gy az a berendezkedés, amely a nőket a társadalmi és politikai életből kirekeszti, igazságtalan. Veszedelmes dolog, hogy ennek a nem ze'gyülésnek, amelynél népesebb parlament még nem volt együtt soha, amelyben a magyar polgárság akkora hatalmi erőre tett szert, most az legyen a konzekvenciája, hogy a helyett, hogy a meglévő jogokat megőrizné, még azoktól is elvesei, akik eddig gyakorolták. Most a világháború után a jogok minimumát ukarj k megtagadni attól a néptől, a melytől a véráldozatok maximumát követelték. Elnök 5 perc szünetet rendel el. Huszár Károly: Nagyon sajnálom, hogy ókkor, amikor a reménység megvolna rá, h >gy az utolsó pilla natban is megértsük egymást, a megegye/és meghiúsítására a képviselők igen jelentékeny részét kihívják az ülésteremből. (Közbeszó lások: Pártértekezlet!) Drózdy Győző: Vige a háborúnak, leszerelnek. Haszár Károly: Még mindig nem ndom fel a reményt, hogy a nemzetgyűlés a mai tárgyalás folyamán beszünteti a vitát és szavazás utján dűlőre viszik a javaslat tőivényerőre emelését. Még most is remélem, kivánom és követelem minden párttól és képviselőtől, hogy ebben az ülésben vigyék határozatra a döntést, senki annak u'jába ne ülijon és az általánosság és a részletek felett szavazás történjék. E'Zel elérjük azt, hogy nem történhet oly megoldás, amely a képviselői határozatokkal ellenkezik. Maga ni járulok ehhez azzal, hogy a további beszédtől elállók, hogy a döntés l< hetóség hez vigyem a k«'p vii-elöházat. Bármilyen iiányban történjék is a döntés, a többség akaratát mit.Jenki respektálni fogja Általánosságban hajlai dó vagyok elfogadni a j.vaslatol abb^n a reményben, hngy a részletes látgyilás során az..k a pontok, an.elyeket felemlítette.!), figyelembe fogn .k véteni. Ballá Aladár: A képviselők választásáról szóló javaslatot abban az esethen, ha a kormány a kivételes törvények alapján kiadott rendelkezéseket, melyek a safló jogát korlátozzák,hatálytalanítja, a választások szabadságit biztosítja és minden 24 évet betöltött férfi nek választójogát más kellékek mellett csak az irni-olvasni tudáshoz köti és ha a szavazás minden vá lisztókerületben egyforma lesz, hajlandó általánosságban elfogadni. Budavári László szólal fel ezután. Megdöbbenve látja, hogy amikor ellenségeink minden oldalon arra törekednek, hogy bennünket teljesen tönkre te gyenek, akkor a meghasonlás a nemzet soraiban űti fel a fejet. Hogyan akarjuk ősi jogainkat visszás erezni, integritásunkat helyreállítani, hi a nemzeti egységet még saját magunk között sem tudjuk megteremteni ? Nem tudja megérteni, hogy miért keresik minden baj kutforrását a kormányban, hisz tudhatják, hogy a kormány nem intézhet el mindent, mert rendkívül súlyos helyzetben van. A magyar politikusok nagyrésze csak a maga szük látókóreben nézi a dolgokat és pusztán személyi kedvtelesből és üres ellenzékieskedésből a kormánynak útjába mesterséges akadályokat gördít. Az atrocitásokat senki sem itéli el jobban, mint ö. Sok poliikus előtt nem az ország megmentése a cél, hanem ön zö hatalmi célokat tüz ki maga elé. Ruppert nem beszél azokról az atrocitásokról, melyek a keresztény magya'sággal szemben történtek. — ő nem hive a fejbeverő antiszemitizmusnak s amikor a szociáldemokrácia ellen harcoL nem itéli el a becsületes, félrevezetett magyar elemeket, hanem küzd az idegenből ideplántdlt nemzetközi liberális zsi dószellem ellen, mely már hazánkat egyszer létalapjában megtámadta. A keresz'ény magyarság megteremtésé a célji, szigorú nemzeti alapra kell helyezkedni és ipaikodni kell a keresztény erkölcsi gondolatot belevinni a lelkekbe. A zsidóság volt az, amtly a társad Imat polgári és munkásosztályra bontotta. Azelőtt ez nem létezett, mert csak magyar állampolgárok voltak a Házban. A zsidó hazafiság ugy alakul, mint azt a konjunktura parancsolja. Hallottunk jelszavakat a választójog tekintetében. Ezek azonban nem a nép javát célozták, hanem azért hangzottak el, hogy megnyerjék az iskolázatlan tömeget. Mind nekelött azt kell mérlegelni, hogy egyesek miként fognak élni a választójoggal. Az általános, titkos nőkre is kitérjeüo választójognak a hive, azonban, a kormányt támogatja. Azután foglalkozik Audrússy nyilatkozati al, melv szerint ő a plurális válások jognak a hive. Andrássy ról még tllrnsése sem állíthatja, h. gy demoi.iatikus érzelmű és most me^ts azt ütjük, hogy átevezett wekie a vizekre. El kell mondani iZERKESZTÖ.s£C ÉS KIADÓHIVATAL | Kölese) -utca 0. » Telefon J3-33. I Szterényi képviselőtársunknak azt a tanítását, hogy iparkodjunk s keresztény erőket a gazdasági , téri n érvényesíteni. Feltételezi, hogy a képviselő ur ezt komolyan mondotta, azonban ugyanakkor ne törekedjek a keresztény erőket leszorit m erről a térről. Ez a törekvés ugyanis a zstd.sig részéről a gazdasági életben mindenütt megnyilvánult, különösen pedig a bankoknál. Az a meggyőződése, hogy addig, . mig a kereszténység uralmát intézményesen nem aiztositjuk, számunkra megnyugvás nem létezik. Minden támadás a zsidóság részéről nem egytb, mint a cionista bölcsek utasításainak végrehajtása. Most is a választások idtjén mindent megtesznek, hopy a liberális eszméket jutta-sák diadalra. Mi magyarok résen leszünk és a kormánytól azt kéljük, hogy a választások tisztaságát óvja meg és sújtson le a törvény szigorával azokra, akik a választásokat olyan eszkö<ökkel akarják a maguk részére biztosítani, tmely a becsületes iránnyal dlenke zik. Mindazok, akik a nemzet fiai közé a felekezeti harcot és a királykérdést viszik be és ezáltal széthúzást idéznek elö, árulói az ezeréves Magyirorsz'gnak Felhívja a kormány figyelmét' arra, hogy a valosztasok alkatmoval a iajtóogitáiió oly mértékben fog megnyilvánulni, amilyenre eddig mig nem volt példa. Olyan sajtószabadság nem kell, »mely a fennáló re det támadja. Destruktív sajtóra nincs szükség. (Nagy zaj) A korr.iány ellen a zsidóság indította a harcot, az a zsidóság, arrely Andrássyt .kicsinek nevezte akkor, amikor a zsidókat szidta Miskolcon és .nagy'-nak tartja most, amikor a liberális vizekre evezeti Véleménye szerint a zsidókérdés polgári és gazdasági kérdés. Vázsonyit tartja a liberális politika központjának. Kívánja, h< gy a választójog az imiolvasni tudáshoz legyen kötve. A menekültek választójoga nem eshetik semmi korlátozás alá. A passzív választójognál a horhatár 38—35 év legyen. Elnök az ülést délután két órakor felfüggeszti. Szász Zoltánt vad alá helyezték. BUDAPEST, februlr i6 Az Est irja: A budapesti Mr. törvényszék vádtanácsa dr Kiss István táblabíró elnöklete alatt dr. Kun Elemér törvényszéki biró elő ioásában ma fogakozott S as? Zollán ügyével és elrendelte vod alá helyezését Burgenland közigazgatása. BÉCS, február 16. (M. T. I.) Ma ült össze először az elszakított nyugatmagyarországi részek ujonan megszel veiett közigazgatási központja A kő/pont elnöki teendőit Hauschnik udvari tanácsos, közigazgatási főnök látja el.