Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-16 / 38. szám

1821 február 16. ArrHoNoa. CÜtOrtCk, 1IL évf., 38. Botrányok közt tárgyalják a választójogot - k nemietgyfiléi mai fliéie BUDAPEST, február 14(Magyar Távirali Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaái Oiszton elnök pontban 9 órako nyitotta meg. Napirend szerint kö veike/ik az interpelláció* és indit vé<ykönyv felolvasása. Elnök beje lenti, hogy a Ház az interpellációkr este kilenc órakor fog áttérni. Milcsevks Jinos mentelmi jogá nak megsértése tárgyában kér s/ót Az ügyel a Ház a mentelmi bizott ság elé utalja. Következik a tn. kir. folyarnő-séc felállításáról és felfegyverzésirő szóló törvé lyjivaslat tárgyalása. K javaslatot Őrlfy l.nre elö dó ismer teti és kijelenti, hogy ez a jtvaslai nem belső szükséglet, hanem küisö nvomás eredménye és ezért kéri a Házat, hogy a javashtot általános Ságban és részleteiben is fogadiák el A Hiz a törvényjavaslatot általá nosságban e fogadja. Ezután áttérnek a törvényjavaslat részletes tár gyalására, amelyet azután részletei ben is elfogadnak. Tárgyalják a válasstájoget. Ezután Rubinek István a kisgazdapárt hivatalos szónoki' fog'alkozik gróf Apponyi Albert teg napi beszédével és alkotmányjw kérdéseket vet fel. App»nyi Aber tegmp két tételt állított fel, melyeiközül az első arra vonatkozott, hogy az 1920. évi első t.-c. 1. §. azoka' a rendeletekét, amelyek alapján t nemzetgyűlés összeül, törvényerőn emelte, a másik tétel pedig kimon dotta, hogy az uj választójogi tör vény hiányában az uj választásokai csak a Friedrich-féle választójog alapján lehet megejteni. Kétségtelen, hogy mindkét té'e eldöntésére az 1920. évi 1. t.-c. és 17. t. c. az irányadó. E szerint * nemzetgyűlés jóváhagyja azokat a kormányrendeleteket, me'yek alapján összeült. Minden nemzetgyűlés ön magát törvényesiti és a jelenlegi is szükségesnek tartotta a saját törvnyesitését akkor, amidőn kimon dotta, hogy jóváhagyja a kormány azon intézhedéseit, amelyek alapján összeül. A jivahagyás nem jelenteti egyebet, mint azt, hogy a nemzet g>ülés felmentvényt adott az előző kormányoknak. Apponyi bizonyos ellentétet I > az 1920. évi 1. t.-c. 1. e> 10. § a között, amely ulóbbi paragrafusban ki van mondva, h> gy a választójogi rendelet szabj|yoza»a az első paragrafus rendelkezései alá tartozik és ki van vév^ a 10 § rendelkezései alól. A 10 § kimondji, bogy mindazon rendeleteket, amelyeket 1919 augu^z u ; 7 óta keltek, a minisztériumok elismerik, de azo kat módosíthatják és kiegészíthetik. Ez a rendelkezés a választójogi rendeletre is vonatkozik. Sokan hivatkoznak az 1920. évi I. t.-c 17. §-ra is, amely a kor inányzó hatáskörének körülírásáról szól. A kormány hozzájárul ahhoz z intencióhoz, hogy a Friedrich réle választójogi rendelet al p ián teszi lehetővé a választásokat, •zonbin mindezzel a kormányzói latáskört szabályozó törvémcikk lem lehet összefüggésben. Határt) ali javaslatot n u|t be, melynek rtelmében kéri Apponyi határozati javaslatának elutasítását. A törvényitavaslatot elfogadja. (Nagy éljenzés t kisgazdapárton.) Grieger Miklós A legradikálisabb választójog a iemzet javára szolgált. A proletárdiktatúra után a Friedrich féle radiális választójog lépett életbe s áz >zűite meg ezt a nemzetgyűlést. Nagy hibija volt mindig az intelli;e>ciának, hogy elhanyagolta a lemzet nevelését. Az a felfogás, hogy a titkosság nem áll ellentét >en a nemzet érzelmeivel. Tekintettel arra, hogy nemsokára Ot t tizenkettedik óra és mindnyájan távozunk, nem) szabad elfeedkeznűnk a disszidensek magatartásáról. A disszidensek, valalányszor csak az ellenzék ellen tánadás intéztetett, mindig lesben áldttak. Azt hangoztatták, bogy nénik nem kell a hatalon, de bebizonyosodott, hogy mégis kellett iekik. Tervük sikerült, mert most a íyakunkon ülnek épp ugy, mint a Kisgazdapárt nyakán. Ez a törvényiavastat ellenkezik azzal a programmal, amelyet a nemzetgyűlés a /alasztások előtt hirdetett és amelyek alapján öt megválasztották. Nem illendő elhagyni azt a zászlót, mely alá évekkel ezelőtt szólitotuk a népet. Arra a kérdésre, mi esz akkor, ha nem csinálunk választójogot, kijelenti, -hogy ennek em a kisgazdapárt, sem az ellenzék nem oka. Berky Gyula : Hi'álos ágyán az ember igyekszik lerázni emlékeiről a mult porát és az események fölé akar eme'kedni. A nemzetgyűlés azonban cem teszi ezt, de nem is teheti terheltségénél fogva, mert meg kell mondani róla, .1 «gy ez a nemzeti yuiés már kiélte magát. Itt az ideje, :iogy pontot tegyünk már csak azért is, mert ez a nemzetgyűlés olyan forrad ilmi hangulatban jött létre, mely hunyával volt az objektivitásnak. Oyau kijelentések hangzottak el, hogy a kisgazdapárt a katonasággal pénzzel és pálinkával akar választani. . Megmondhatjuk, hogy a kisgazdapárt semmiféle öszszeköttetésben nem áll az ilyen koriupt eszközökkel. Nagyatádi Szabó István 15 évvel ezelőtt rakta le -ínnek a pártnak alapjait és ez a párt mindenkor hü marad önmagához. A páitvezér és a miniszterelnök megmondották, hogy a választásokat az eddigi erkölcsi alapon fogják irányituni. A bírói funkcionáriusok beiktatása biztosítja a választások tisztaságát. A nép látni fogja, bogy ez a párt összes etejéval azon van, hogy a nemzet többségének akaratát kép wselje. Bizonyos, hogy a nép igazat fog adni eskflnk és elfogja itélni azt a demagógiát, mely a nemzetgyűlésre és a kormanyra akarja háritani a felelősséget, melyei a háború, a forradalom és a kurzus okozott, melynek képviselője és zászlóvivője Rupert Rez»ő. Kétféle demagógiái van: Az, amely az asztaliból nö ki és amelyet könyvből tanulnak és az, amely a főidből nö ki és amelynek csirái a lelkekben vannak. • » , , Lát internálási rendeletekre fek letett demokráciát és látja azujoenzurá demokráciáját. Lelkiisme rete nyugodt, 'mert kijelentheti, bogy ők ennek a törvény javaslatnak törvényerőre emelkedését nem fogják megakadályozni Rassay tegrapi nyilatkozatához csak •zt akarj i hozzáfűzni, bogy a javas-" lat törvényerőre emelése ép dgy érdeke az ellenzéknek, mint a kormánynak. Kijelenti, hogy bár a párt a felelősséget vállalja, saját szempontjából ezt nem tthetl meg. Ha. kissé visszaemlékezünk, látjuk, hogy az alkotmányjogi Javaslatok meg nem alkotására az ellenzék egyes politikusainak a múltban tanúsított magatartása adta az okot Csak Budaörsnél tudták meg, miért érünk rá erre. Friedrich: Lassan gondolkoztak. Berky Oyula: Igen, éppen emiatt a gyorsangondol kodókra hárul a felelősség nagy része. A kormányt nem lehet tehát e tekintetben felelősségre vonni. Az egész nemzetgyűlést terheli a felelősség és mindazokat, akik sz Jvai, cselekedettel oly komplikációkat idéztek elö, amejyek megakadályozták a javaslat Ház elé jutását. Nem értem azt az idegességet, amelyet az ellenzék, padjaiban tapasztalunk akkor, amikor még nem ismerik a kormány és á párt határozását. Nekem mindig impoi az igazság és az őszinteség, a haza: ság megnyilatkozása, de emlékszel amikor Budaörsnél a fegyverek m _ szólaltak, a fennálló aikotmátyiőTvények a kormányzó ellen támadtak és a törvényhozó testület ellen fordultak. • Szmrecsdnyi: Nagy szégyene ezá magyar történelemnek I Budavári: Azoknak szégyene, akik behozták I Berky Gyula: Nem dicsekszem Budaörssel, összeszorul a lelkem, ha arra gondolok, hogy ott testvérvér folyt. Szmrecsányi: Ki csinálta ? Budavári: Az ellenkormány csinálta I Szmfecsányi: Szégyeljék magukat I (Erre a jobboldal egyszerre feláll, nagy zaj, a pid<>kat verik.) , Elnök csenget, majd kénytelen az ülést fői beszakítani. Szünet után az elnök : Sajnálatos incidens töilént, kénytelen vdtam az ülést rövid időre felfüggeszteni, nyugodtan 'SSájen^iSzml^ csánvi a közéo^ áj) a jobboldal felé ÍM*oáL,: Swgydje* indukál 1) Berky Qyuja; Sfmrecsápyj képi «m szóltam, mely azafe E?^ ® szerettem volna, ha szop az októberi napon a magyar hazaszeretet uav nyilvánult yois* meg. ahogy ezen alkotmányjogi törvényjavaslat tárgyalásánál mutatkozott. Apponyi képviselőtársam tegnap ast mondotta, hogy az ellenzéki kritikának jogosultsága van. . Szmrecsdnyi j Nem az ^Hf^flfr, hanem a magyar nemzet álláspontja szl , ... , . . c. . Berky Oyula: Ezt ml teljesen honoráljuk, de ez nem terjedhet tovább, mint sddig, mig a nemzet nagy érdekei megengedik. Mi meghajtunk az ellenzéki kritika élőit, söt a Ház elnökének tegnapi indítványa után pártunk elhatárolta, bogy ezen Javaslatnál csak két hivatalos szónok szólal fel. Nagy szolgálatot teszünk a nemzetnek ha nem akadályozzuk ezafr Javaslat törvényerőre emelését Elfogadja a Javaslatot általánosságban, mert az igy összeülő törvényhozó testület oly féifiákból fog állani, akik ki fogják küszöbölni a falu és a város közti különbséget a társadalmi osztályok közti gyűlölködést letompítják és a nemzet egyetemes érdekeinek megfelelő törvényeket hoznak és a nemzetnek ugy befelé, mint kifelé dicsőséget szereznek. Elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter emelkedik szólasra. Az Qlés tart Mindenütt helyreállt a vasuti . forgalom. BUDAPEST, február 15. A Virradat irja: Tudósítónk érdeklődött a magyar államvasutaknál a közlekedésre vonatkozólag ée a forgalmi tisztviselőktől a következő felvilágosítást kapta: — A hófúvások által keletkezett forgalmi akadalyok a mai nappal megszűntek. Ot nap óta ma fututtak be rendest n a vonatok. A kedden Debrecenből elindult vonat, pénteken futott be. Hogy milyen volt vidéken a helyzet, arra vonat-: kozólag megemlítésre méltó, bogV Hajdúszoboszlón alagutat kellett futai a hóban a vonat számára, Egy másik helyen a vonatot négy masina sem tudta elhúzni. Egjf helyen a szerelvényben négy ember csonttá fog) olt. A hóviharnak egyébként az eddig beérkezeti jelenlésekuerint 18 áldozata van. Ezek azok, akik a vonatot otthagyták, hogy az úttesthez közeitekvó tanyákban keresselek menedéket és útközben pusztultak el.