Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-12 / 35. szám

Ssegetf, 1922. fetmár lá. Ara 3 korona. Vasárnap, Hl. évf., 35. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: f«y évre 900 kor. I Negyedévre 225 kor.| F-'f 4sn . F«v 75 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-ulca & • Telefon 13-31 Farkasveszedelem. SZEGED, február 11. Mióta a Wolfokat felszínre dobta a pilitika, azóta szabad farkascsa­patok garázdálkodnak a Hajdúság ban. A farkasveszedelem ijesztő méreteket ölt, mint Debrecenből jelenlik, számottevő falnák ostro­molj ik a tanyákat, a hajduhadházi állomáson jelentős harc fejlődött ki a po'gárság és a farkascsaládok között, sőt a legújabb rendőri je­lentés mar arról is beszámol, hc$y a farkasok D brecen utcáin is meg jelentek. Néhány héttel ezelőtt Nyír­egyháza környékén történtek hasonló összeütközések emberek és farkasok közölt s most, hogy a történelem hamarosan megismétlődött, ho'dkó­ros idegességgel verődtek össze félénkebb választópolgáraink fogai. Mert van ebben a farkasveszede­lemben némi szimbólum, némi ha­sonlatosság a politikai ordasok le­selkedéséhez. Nem pusztán humor ez, nem is pusztán milícia, dühös csaholások valósága ko­molyodik a politikai horizonton. Most itt az alkalom 1 Itt a zsák­mány I Itt a hóvihar, | a leg­jobb konjuktura, jönnek a farka­sok 1 És valóbin felsorakoztak vil­lódzva, mint éji vadak a városok kapujában és paprikás méreggel pa­rázskodnak a még előttük lévő egyet­len lehetőségen: a választójogi ja­vaslaton ! Ez az utolsó javaslat, az utolsó mérkőzés, ahol még rúghatnak né­hányat egymáson, ahol még nya­kasan magyarkodh atnak, hahotázva des ruilhatnak, véres gesztusokkal vizet prédikálhatnak. És kinek van itt igaza? — kérdezi néhány jám­borul és békésen kutakodó lélek. Mindenkinek I - zug a szél, a hó­vihar és zugnak feleletül a sza­bid farkasok. Eszközük a választójogi javaslat és áldozatuk az ország, amelynek testén harapdálják egymás husit és befeketítik a még hátralevő néhány napjukat. Mindezt azért, hogy vissz­hangot vessen lármájuk a békét n-m ismerőkben, hogy fényővet szikráztassanak homlokuk köré és harci tornáik káprázatával betömjék a tömegek szemét. Az idő pedig múlik, s hat n'pot, ami még hátra van, betölti néhány farkasorditás és a hetedik nap nem lehet a pihenés napja, mert ordasok ?e;elkednek a Hajdúságban és em­berek és farkasak harcát éljük. És ÍI farkas lenyeli Piroskát, lenyeli na^vanyót, lenyel mindenkit, mig nem jön a büv^s vad*sz, a vadász bácsi az operáló k^set . . . De hol a vadász ? Hol az a pu­ri'án mészáros, aki Wvágná n°k(ink a farkasok gyomrát, hogy kis*aba­ditsa közénk a B'két. a MunVát, a Termelést, a Hazát, amit immár el nvel a tél, el«öpör a hóvihar és amit seregestül lesnek kiélezett fo­gakkal, villózva és óbégatva Nyí­re Tvházán, Debrecenbrn, Hajduh*d­hárán, délen, északon és körös­körül a kegyetlen ordasok. Megkezdte i nemzetgyűlés a választójogi javaslat tárgyalását. Apróbb törvényalkotások napja. — A nemietgyttlés ülése BUDAPEST, február 11.' (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Bejelenti, hogy XI. Pius pápa tiónralépése alkalmával februir 12 én a budavári koronázó templomban ünnepélyes Istentiszte­letet tartanak. Minthogy őés Bottlik alelnök kénytelenek távolmaraoni, kéri Lukovich' háznagy kiküldését. Elnök ezután bejelenti, hogy az országos pénzügyi tanács tagjává Simonyi Semadam Sándort 59 szó­öbbséggel meg/álasztották. A Ház a megválasztást tudomásul veszi. Napirend szerint a közszolgálati alkalmazottak és tisztviselők anyagi helyzetének javításáról szóló tör­vényjavaslatra tértek át, amit a Hiz harmadszori olvasásában is el­fogadott. Következik a magvar királyi rendőrség és csendőrség létszámá nak kiegészítéséről és felfegyverzé­séről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Tasnády-Kovdcs előadó ismerteti a törvényjavaslatot. I<az Apponyi A'bért nek az a kijelentése, hogy a trianoni szerződést ha bt cikke yez­tük, sok keserű pilula elfogadására kenyszerit bennünket. Minden nem­zet jut és jutott olyan helyzetbe, hogy oktrojált törvényt kell elfő gadnia, melynek az a sorsa, bogy amint az erőszak eltűnik, önmagától omlik össze. Drózdy Győző közbekiált: Mi van a választójoggal ? Tasnády: Bejelentem tiltakozá­sunkat az ántánt-hatalmakkal szem­ben. A trianoni szerződés intézke déséböl világosan latszik, hogy le­hetetlenné akarják tenni az ország belső konszolidációját és békéjének biztosítását. Kétségtelen, hogy a ve­szedelem okai épen azon nyugat­európai államoktól származnak, amelyeket évszázadokon keresztül védelmünkben részesítettünk a Kelet kulturátlan népeinek támadásaival szemben. Leghelyesebb, ha a törvényjavas­latot vita nélkül elfogadjuk, de nem szankcionáljuk azzal, hogy esetleges vitákba bocsátkozunk egyes részeire vonatkozólag. Gróf Apponyi Albert egész terje­delmében csatlakozik az előadó til­takozó álláspontjához és alkalmaz­kodik is ehhez felszólalásában. Ezt a javaslatot részletes vita tárgyává ne tegye a nemzetgyűlés, mivel ez a javaslat kényszerhelyzetből szár­mazik. Van azonban egy mozzanat, ame­lyet minden alkalommal kötelessé­gének tart megemlíteni. A magyar kormánynak módot kell találnia arra, hogy a müveit világ figyel­mét felhívja, hogy a győző államok M iüyÍrországra olyan lefegyverzést keny-zeritenek, mely lehetetlenné teszi a belső rend fentarlásái és ugyanakkor megengedi, hogy a szomszéd államok zavartalanul tégy verkezzenek. — A trianoni szerződésnek van­nak általános tételei, melyek ép ugy érvényben tartandók a győzök, mini * legyőzöttek részéről. A trianoni békeszerződés kimondja, hogy min­den államban az általános lefegy­verzést tűzte ki céljiul. Ennek alap­ján jogunk van hangsúlyozni, hogy ezen általános kötelezettséget tartsa be minden kormány, vagy pedig tiltakoznunk kell ennek a pontnak be­tartása miatt, mert amig ezt minden kormány nem foganatosítja, addig a békeszerződés csak irott malaszt marad. A mi helyzetűnkben azt a mentséget sem szabad felhozni, amelyet a franciák állandóan han­goztatnak, hogy nekik azért kell fegyverkezniük, mert Németországtól állandóan tartanak. Csonkamagyar­ország körül van véve olyan szom­szédoktól, akik a lakosság számá­ban is nagy lulsulyban vannak. A törvényjavaslatot elfogadja. A Ház a törvényjavaslatot ugy ál­talánosságban, mint részleteiben elfogadja. Ezután örffy Imre a vámőrség és pénzügyőrség létszámának kiegé­szítéséről és felfegyverzési módjáról szóló törvényjavaslatot ismerteti. Tekintettel arra, hogy ez is kény­szerjavaslat, kéri a Házat, hogy minden vita nélkül fogadja el. A Ház ezt a törvényjavaslatot is elfogadta. Ugyancsak örffy Imre beterjeszti az 1921. évi XXXI. t.-c. kiegészi­téséről szóló törvényjavaslatot, mely a katonatisztek nyugállományba való helyezésével foglalkozik. A ház a törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben is el­fogadja. örffy Imre beterjeszti ezután a katonatiszt-képzésről szóló törvény­javaslatot, mely szerint a trianoni békeszerződés rendelkezései alapján csak egy katonatisztképzö it kólánk marad. Kéri a Házat, hogy a javas­latot vita nélkül fogadja el. A Ház a törvényjavaslatot el­fogadja. Ezután Mózer Ernő beterjeszti a trianoni békeszerződésben foglalt egyes tiltó rendelkezésekből folyó törvényjavaslatot, melynek értelmé­ben polgári testületeknek fegyver­kezésre nincs joguk. A Ház a tör­vényjavaslatot elfogadja. Órffy Imre ismerteti a britt ál­lampolgárokkal szemben fennálló tartozások, illetve követelések dol­gában a britt kormánnyal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló töivényjavaslatot. A szerződés meg­engedi, hogy a hitelezők, illetve adósok közvetlenül tárgyalhassanak angol adósaikkal, illetve hitelezőik­kel. Kéri a törvényjavaslat elfoga­dását. A Ház a törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben elfogadja. Szünet után Bottlik József alelnök fél l órakor nyitja meg újból az ülést. Következik a választójogi javaslat tárgyalása. Karaffidth Jenő előadó: A nem­zetgyűlés legutolsó feladata a vá­lasztójogi törvény megalkotása. En­nek a feladatnak tesz eleget a kor­mány amikor alaposan megvitatott javaslattal lép a Haz elé. A politika a választójog történe­téban nyugvópontot nem ismer. Véleménye szerint a művelt világ legigazságtalanabb fércalkotása a trianoni békeszerződés csak muló tiszavirág. Ennek következtében az a választójogi javaslat, mely tör­vényerőre emelkedik, nemcsak Cson­kolna gyar ország, hanem Nagyma­gyarország 63 vármegyéje számára készül. E'Után röviden emlékezetébeidézi a Háznak a választójog történetét 1848 óta. A választójog eszköze an­nak, bogy oly törvényhozás jöjjön Útre, me y a nemzet akaratának bfl kifejezője. Ebben nyilvánul meg a nemzet legfőbb hatalma. A választó­jogi törvénynek meg kell felelni az államfentartás legelemibb követel­ményeinek, a nemzet nemzeti jelle­gének, a magyar ember természeté­nt k és a társadalmi osztályok egyen­súlyának. Az eredeti és a választójogi bi­zottság által beterjesztett javaslat között eltérések vannak elsősorban is a titkosság és a nyíltság kérdé­sében. Ezután ismerteti azokat az érve­ket, melyek a nyíltság mellett szól­nak. Jtt idézi Andrássy Oyula egyik Iszédét, melyben a nyilvános sza­vazás hive azt mondván, bogy a szavazás felelősséggel jár. A köz­vélemény csak a nyilvánosság utján irányithatja az eseményeket A előadót az ellenzék állandó közbeszóldsokkal zavarja meg, miért is az elnök az ülést felfüggeszti Kit ad az uj választójog! BUDAPEST, febru&r 11. Az .Uj Nemzedék" irja: A képviselők közt ma ; osztották szét a választójogi bizottság jelentet, a nemzetgyű­lési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. A jelentést, me­lyet a bizottság nevében Simo­nyi Semadam elnök és Karaffiáth Jenő előadó irt alá, kiemeli, hogy a bizottság helyesléssel álla­pitot'a meg, hogy a törvényjavaslat az 1918 évi választói törvény kibő­vítésével az állampolgárok nagy tömegére terjeszti ki a közügyekben való részvétel jogát és kellően biz­tosítja ar államfentarió lakosság akaratának szabad érvényesülését. Béos Iskoláit bezárták. BÉCS, február 11. (M T. 1.) A tarlós fagy miatt bezárták valamennyi iskolát, közöttük az egyetemet és több főiskolát is. A város vízellátá­sát veszedelem fenyegeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom