Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-10 / 33. szám

Saeged, 1922. február 10. Ára 3 korona. Péntek, Ifi. évf., 33. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 900 kor. I Negyedévr«225 kor. f* 4SO . F»v hnr* 75 .» Megjelenik naponkint délután. A Kúria elnöke a FriedrichÍ3le választójog mellett. BUD\PEST, február 9. Az Uj<ág irja: információnk szerint a kor mány kérdést intézett a Kúria elnö kéhez, mi a véleménye arról, hogy milyen választójog alapján kell lebonyolítani a választást abban az esetben, ha az uj választójog idejében nem kerül tető alá. A Kúria elnökétől az a válasz jöl. hogy abban az esetben csak a Friedrich féle választójog jöhet tekintetbe. Szterényi a demokrata-, Vázsonyi a Rassay-pltban. BUD v PEST, február 9. A Nap irja: Értesülésünk szeriit biró Szterényi József U-jron Gibarnak bejelentette, hogy belép a demokratapártba. Uiabb ptriot választott Váz-onyi Vilmos is, aki viszont a R ssay-fále függetlenségi pártnak lesz tagja. A gennal konferencia olőüészitése. BUDXPEST, február 9. Az Uj Nemzedék irja: A londoni olasz követség határozottan megcifolja azt a hirt, amely szerint a génuai konferencia elli'lasztisára vonatkozó indítványát Olaszország kezdeményez e volna. Rimto6l érkező jelentések szerint a konferencia előkészítése serényen folyik. Mírtékadi angol körök is szilárdan ragaszkodnak ahhoz az elhatározásukhoz, hogy az eredetieg megalapított időpontban mind.n körülmények közölt megtartsák a konferenciát. BUDXPEST, február 9. Az Uj Nemzedék irja: A Petit Párisién a Londonba küldött francia jegyzékről figyelemreméltó cikket közöl. Kifejti, hogy ami a génuai értekezleten való részvétel első feltételét illeti, hogy egyetlen nemzet belső ügyeibe sem szabad beavatkozni. Franciaországnak erre nézve az az álláspontja, hogy ez a kikötés nem vonatkozik arra az eseire, ha akár Magyarország, akár Németország monarchista, vagy militarista reakciót kísérelne meg. Ebben az esetben a hatalmak mégis beavatkoznának PARIS, február 9. (M. T. I. Havas.) A gen-.tai értekezlet ügyében kibocsátott francia je&yzék knéi arra a lehetőségre is, hogy a génuai értekezleten esetleg a magyar monarchisták a monarchizmus visszaáili fására irányuló kísérletet is fognak tenni. Poincaré miniszterelnök a kamara külügyi bizottsága előtt tett nyilatkozata igen mély benyomást kei»ett. A miniszterelnök szeúnt arra k II törekedni, hogy a szövetségesek kö zött léire jöjjön a megegyezés, mi élőit a génuai konferenciát megkezdik. Ar értekezlet legkorabban májusban ülhet össze. PÁRIS, február 9. (M. T. I.) A «enuii értekezlet elnapolását a francia közvélemény majdnem bizo nyosra ve^zi. Ezt a tényt az olasz kormányválság előmozdította. I

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Szilágyi Lajos a tisztviselckérdésről. BUDAPEST, február 9. (Magyar Távirati Iroda) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Bemutatja Horváth Mihály kecskeméti képviselő megbízólevelét. Napirend szerint következik a közszolgalati alkalmazottak és egyéb tisztviselők ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. tiarla-Szabó József, az első felszólaló, kifejti, hogy a tisztviselők ügyének rendezése minden arra hivatott tényezőnek első és legfontosabb kötelessége. Ebben az osztályban öszpontosul az intelligencia és a szellemi erő. A s ijtó már régen beharangozta a tisztviselők 100 scázil-kos fizetésemelését, holott az igazság csak az, hogy csupán a drágás tgi pótléknak 100 százalékos emeléséről volt szó. Kívánatos, hogy mesterséges uton építsünk válaszfilat a tisztviselők és más palgári rétegek között. Nem szabad ugy beállítani a dolgokat, mintha bizonyos adónemeket azért hoznánk be, hogy legyen miből emelni a tisztviselők fizetését. A tisztviselik anyagi helyzetének javítására a forgalmi adót 3 százalékkal emeiték, ami a fogyasztó közönség és elsösorbin a tisztvi selök érdekeit sérti. Amit tehát az allam egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi. Sokorópitkai Szabó István közbeszól : Ez kortesb szíd. tiarla Szabó : Én mhdenkor a szociális kérdések érdekében szó laltam fel. Most félő dolog, hogy a lakbért háromszorosára emelik fel és a tisztviselők a kapott 1500— 2000 korona fizetésükből azt nem tudják fedezni. Ha az állam segíteni akar a tisztviselőkön, akkor nem szabad a forgalmi adót emelni. A törvényjavaslat másikrészea tisztviselők elbocsátásával foglalkozik. Ezta kérdést nem lehet e^yszerüea ugy elintézni, hogy 11.000 tisztviselőre nincs szükség, tehát el kell' bocsátói őket. M g kell gondolni, hogy mi lesz velük az elbocsátás után, mert enékül csak a munkanélkü iek számát fogjuk növelni. A tisztviselők apasztásanal tehát eiimkezésbe kellenne lépnie a kormánynak a magánvállalatokká. Az elbocsátásnál nem lehet az az elv, hogy van e szükség valamely tisztviselór vagy nincs, hanem tek metbe kell venni az illetőnek any gi helyzetét, egészségét és családi viszonyait A vasúti tisztviselők kategóriájánil egy uj kategóriát emel ki, a munkavezetőkét, akiknek munkája a itgn gyobb körültekintést igényli. Módot kellene nyújtani arra, hogy ezek idővel tisztviselőknek tekintenének. A törvényjavaslatot általánosságban efogadja. Hornyánszky Zoltán megállapítja, hogy a közvéleményben nagy ellen szenvet keltett a javaslat benyújtása. — A nemzetgyűlés ülése. — Sokkal helyesebb lett vo'na, ha előbb a forgalmi és fényűzési adóról szóló törvényjavaslatot nyújtották volna be, mert igy nem látszott volna összefüggés a kettő között. A forgalmi adóról szóló törvényjavaslat három nagy hibát tartalmaz: 1. Árdrágítást eredményez, mivel a forgalmi adót az, akit terhel, igyekezni fog azt másra áthárítani. 2. Az államháztartás csődjét segiti elő, mert a forgalmi adó emelése az adóalanyok munkaképessé: gét aláássa. 3. Antiszociális a javaslat, mert szembeállítja a tisztviselőosztályt más társadalmi osztályokkal. ö nem hiszi, hogy a kormány kortescélokat akar ezzel a javaslattal szolgálni. Azzal a kéréssel fordul a pénzügyminiszterhez, hasson odt, hogy a javaslat hibái minél előbb kiküszöböltessenek. A törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el. Kiss Menyhért: Ez a törvényjavaslat keserű pilula, amelyet a kormánynak le kell nyelnie. Arra kell törekedni, hogy akik elszenvedik, becsületesség és igazságosság tudatában szenved|ék és hogy továbbra is hasznos elemei maradhassanak az államnak. A tisztviselők elbocsátásánál három szempontnak kell érvényesülnie: Az államhüségnek, a szaktudásnak, az anyagi helyzetnek. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a tisztviselők létszámapasztásánál azokat bocsássák el először, akiket a Károlyi-kormány alatt neveztek ki, akiknek vagyonuk van és akik a jelen törvény kihirdetése napjáig számított 5 éven belül neveztek ki. Ereki Károly személyes kérdés ben szólal fel: Szilágyi Lajos képviselőtársam kijelentette tegnap, hogy állításaim, amelyeket itt elmondottam, szemenszedett valótlanságok. Erre nézve én csak annyit eienthetek kí, hogy én ezeket a lapokból olvastam. Tehát a kijelentéseket csak megismételtem a képviselőházban. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a lapok nem irtak igazat. Ennek kijelentésével tartoztam annyival is inkább, mert eddig közöttünk semmiféle politikai kellemetlenség nem fordult elő. Bizonyos dZf hogy Szilágyi képviselő ur elhaározása siettette az uj pártban való elhelyezkedésemet. Ami azonban a pártba való belépésemet illeti, az teljesen tőlem függ és azért nem helyes az a hang, melyet Szilágyi képviselő ur velem szemben használt. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a sütő par szabályozásáról uóló törvényjavaslatot terjeszti a Haz elé és kéri annak közgazdasági oi/otiság részére leendő kiadását. Ezután Szilágyi Lajos emelkedik szólásra. Foglalkozik a parlamentben tegnapelőtt történt eseményekkel, mikor is két párt került egymással szemben s azt mondj i, hogy ennek oVa a miniszterelnöknek a választójogi bizotfságbantinusitottmagatariásavo't,amikor is a hozzá intézett alkotmányjogi kérdésekre kitérő választ adott s pro vokálta az ellenzéket azzal az állítással, hogy az indemnitási vita hosszura nyúlása az oka annak, hogy a választójogi javaslat ilyen későn kerül a nemzetgyűlés elé. Ami a tisztviselők ellátásáról szóló törvényjavaslatot illeti, osztja Hornyánszky véleményét. Óva inti a kormányt, hogy e törvényjavaslattal utánozza a Károlyi korszakot, amikor a rendőrtisztek fizetésének javításánál kevesebbet tesz, mint az alantasoknál. Nem szabad a legénység illetményét ugy megállapítani, hogy a rendJr-csapattiszteket féle tegye. Hogy mindamellett a rendörlegénység el van keseredve, az egyenesen a kormány bűne. A kormány mulasztását bizonyítja az, hogy a rendőrség létszám i ma sem állandó. Tény, hogy a rendőrség kötelékében a menekültek kivételével silány anyag van. Többnyire munkanélküliek pályáznak oda, akik csak ideiglenesen helyezkednek ott eL Különösen a nőtlen rendörlegénység szűkölködik anyagiakban. A rendörlegénység kénytelen többet fizetni az étkezésnél, mint amennyit kap étkezési díj gyanánt. A rendőrtisztviselők kérik, hogy a természetbeni ellátást töiöljék s épp, ugy mint a legénység részesüljenek étkezési váltságban. A közszolgálati alkalmazottakat a törvényjavaslat a legnagyobb mellőzésben részesiti. Csodálkozik, hogy a háború után a honvédségnél az előléptetést k olyan rohamosan voltak keresztül vihetők. Kérdi a kormánytól, miért nem volna lehetséges ez a hadviseltek másik csoportjánál is ? Miért veszi rossznéveu a kormány, ha ezek szervezkednek. Elég sajnos, hogy könyörögni kell a hadviseltek számára. A nemzetgyűlés már egyszer elfogadta Gerencsér indiiványát, amely szerint mindazok, akik 12 hónapot töltöttek a haictéren, előléptetésben részesüljenek. Sajnos, a kormány nem tesz semmit e tekintetben és sajnálatos körülmény az is, hogy a B. listára, tehát a létszámfelettiek listájára kerülnek igen sokan a közalkalmazottak közül. Kívánatos volna, ha akormary nagyobb figyelemben részesítené a hadviselt közszolgálati alkalmaz.it takat. Ne csodálkozzék a kormar y a tisztviselői kar elégedetlen voltán. Ha ugy akarjuk a nemzetgyűlést elbocsátani, hogy a háborút ne likvidáljuk, akkor a kormány maga önt legtöbb olajat a tűzre. Ne csodálkozzék a kormány, ha a tisztviselők tömörülnek és egyes képviselőket kérnek, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat a kormány szükkeblusége ellen. Kéri a pénzügyminisztert, ne zárkózzék el a hadviselt közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének javításától. A törvényjavaslatot nem fogadja el.