Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-10 / 33. szám

Saeged, 1922. február 10. Ára 3 korona. Péntek, Ifi. évf., 33. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 900 kor. I Negyedévr«225 kor. f* 4SO . F»v hnr* 75 .» Megjelenik naponkint délután. A Kúria elnöke a Friedrich­Í3le választójog mellett. BUD\PEST, február 9. Az Uj<ág irja: információnk szerint a kor mány kérdést intézett a Kúria elnö kéhez, mi a véleménye arról, hogy milyen választójog alapján kell le­bonyolítani a választást abban az esetben, ha az uj választójog idejében nem kerül tető alá. A Kúria elnökétől az a válasz jöl. hogy abban az esetben csak a Friedrich féle választójog jöhet te­kintetbe. Szterényi a demokrata-, Vázsonyi a Rassay-pltban. BUD v PEST, február 9. A Nap irja: Értesülésünk szeriit biró Szterényi József U-jron Gibarnak beje­lentette, hogy belép a demokrata­pártba. Uiabb ptriot választott Vá­z-onyi Vilmos is, aki viszont a R ssay-fále függetlenségi pártnak lesz tagja. A gennal konferencia olőüészitése. BUDXPEST, február 9. Az Uj Nemzedék irja: A londoni olasz követség határozottan megcifolja azt a hirt, amely szerint a génuai kon­ferencia elli'lasztisára vonatkozó indítványát Olaszország kezdemé­nyez e volna. Rimto6l érkező jelentések szerint a konferencia előkészítése serényen folyik. Mírtékadi angol körök is szilárdan ragaszkodnak ahhoz az el­határozásukhoz, hogy az eredetieg megalapított időpontban mind.n körülmények közölt megtartsák a konferenciát. BUDXPEST, február 9. Az Uj Nemzedék irja: A Petit Párisién a Londonba küldött francia jegyzékről figyelemreméltó cikket közöl. Kifejti, hogy ami a génuai értekezleten való részvétel első feltételét illeti, hogy egyetlen nemzet belső ügyeibe sem szabad beavatkozni. Franciaország­nak erre nézve az az álláspontja, hogy ez a kikötés nem vonatko­zik arra az eseire, ha akár Magyar­ország, akár Németország monar­chista, vagy militarista reakciót kísé­relne meg. Ebben az esetben a hatalmak mégis beavatkoznának PARIS, február 9. (M. T. I. Ha­vas.) A gen-.tai értekezlet ügyében kibocsátott francia je&yzék knéi arra a lehetőségre is, hogy a génuai ér­tekezleten esetleg a magyar monar­chisták a monarchizmus visszaáili fására irányuló kísérletet is fognak tenni. Poincaré miniszterelnök a kamara külügyi bizottsága előtt tett nyilat­kozata igen mély benyomást kei»ett. A miniszterelnök szeúnt arra k II törekedni, hogy a szövetségesek kö zött léire jöjjön a megegyezés, mi élőit a génuai konferenciát megkez­dik. Ar értekezlet legkorabban má­jusban ülhet össze. PÁRIS, február 9. (M. T. I.) A «enuii értekezlet elnapolását a fran­cia közvélemény majdnem bizo nyosra ve^zi. Ezt a tényt az olasz kormányválság előmozdította. I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Szilágyi Lajos a tisztviselckérdésről. BUDAPEST, február 9. (Magyar Távirati Iroda) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Bemutatja Horváth Mihály kecs­keméti képviselő megbízólevelét. Napirend szerint következik a köz­szolgalati alkalmazottak és egyéb tisztviselők ellátásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. tiarla-Szabó József, az első fel­szólaló, kifejti, hogy a tisztviselők ügyének rendezése minden arra hi­vatott tényezőnek első és legfonto­sabb kötelessége. Ebben az osz­tályban öszpontosul az intelligencia és a szellemi erő. A s ijtó már régen beharangozta a tisztviselők 100 scázil-kos fizetés­emelését, holott az igazság csak az, hogy csupán a drágás tgi pótléknak 100 százalékos emeléséről volt szó. Kívánatos, hogy mesterséges uton építsünk válaszfilat a tisztviselők és más palgári rétegek között. Nem szabad ugy beállítani a dolgokat, mintha bizonyos adónemeket azért hoznánk be, hogy legyen miből emelni a tisztviselők fizetését. A tisztviselik anyagi helyzetének javítására a forgalmi adót 3 szá­zalékkal emeiték, ami a fogyasztó közönség és elsösorbin a tisztvi selök érdekeit sérti. Amit tehát az allam egyik kezével ad, azt a má­sikkal elveszi. Sokorópitkai Szabó István köz­beszól : Ez kortesb szíd. tiarla Szabó : Én mhdenkor a szociális kérdések érdekében szó laltam fel. Most félő dolog, hogy a lakbért háromszorosára emelik fel és a tisztviselők a kapott 1500— 2000 korona fizetésükből azt nem tudják fedezni. Ha az állam segí­teni akar a tisztviselőkön, akkor nem szabad a forgalmi adót emelni. A törvényjavaslat másikrészea tiszt­viselők elbocsátásával foglalkozik. Ezta kérdést nem lehet e^yszerüea ugy elintézni, hogy 11.000 tisztviselőre nincs szükség, tehát el kell' bocsá­tói őket. M g kell gondolni, hogy mi lesz velük az elbocsátás után, mert enékül csak a munkanélkü iek számát fogjuk növelni. A tisztviselők apasztásanal tehát eiimkezésbe kel­lenne lépnie a kormánynak a magán­vállalatokká. Az elbocsátásnál nem lehet az az elv, hogy van e szükség valamely tisztviselór vagy nincs, hanem te­k metbe kell venni az illetőnek any gi helyzetét, egészségét és csa­ládi viszonyait A vasúti tisztviselők kategóriájá­nil egy uj kategóriát emel ki, a munkavezetőkét, akiknek munkája a itgn gyobb körültekintést igényli. Módot kellene nyújtani arra, hogy ezek idővel tisztviselőknek tekin­tenének. A törvényjavaslatot általánosság­ban efogadja. Hornyánszky Zoltán megállapítja, hogy a közvéleményben nagy ellen szenvet keltett a javaslat benyújtása. — A nemzetgyűlés ülése. — Sokkal helyesebb lett vo'na, ha előbb a forgalmi és fényűzési adó­ról szóló törvényjavaslatot nyújtották volna be, mert igy nem látszott volna összefüggés a kettő között. A forgalmi adóról szóló törvény­javaslat három nagy hibát tartal­maz: 1. Árdrágítást eredményez, mivel a forgalmi adót az, akit terhel, igye­kezni fog azt másra áthárítani. 2. Az államháztartás csődjét se­giti elő, mert a forgalmi adó eme­lése az adóalanyok munkaképessé: gét aláássa. 3. Antiszociális a javaslat, mert szembeállítja a tisztviselőosztályt más társadalmi osztályokkal. ö nem hiszi, hogy a kormány kortescélokat akar ezzel a javaslat­tal szolgálni. Azzal a kéréssel for­dul a pénzügyminiszterhez, hasson odt, hogy a javaslat hibái minél előbb kiküszöböltessenek. A törvényjavaslatot általánosság­ban sem fogadja el. Kiss Menyhért: Ez a törvényjavaslat keserű pilula, amelyet a kormány­nak le kell nyelnie. Arra kell töre­kedni, hogy akik elszenvedik, becsületesség és igazságosság tuda­tában szenved|ék és hogy továbbra is hasznos elemei maradhassanak az államnak. A tisztviselők elbocsátásánál há­rom szempontnak kell érvényesülnie: Az államhüségnek, a szaktudás­nak, az anyagi helyzetnek. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasítsa a nemzetgyű­lés a kormányt, hogy a tisztviselők létszámapasztásánál azokat bocsássák el először, akiket a Károlyi-kormány alatt neveztek ki, akiknek vagyonuk van és akik a jelen törvény kihirde­tése napjáig számított 5 éven belül neveztek ki. Ereki Károly személyes kérdés ben szólal fel: Szilágyi Lajos kép­viselőtársam kijelentette tegnap, hogy állításaim, amelyeket itt el­mondottam, szemenszedett valótlan­ságok. Erre nézve én csak annyit eienthetek kí, hogy én ezeket a lapokból olvastam. Tehát a kijelen­téseket csak megismételtem a kép­viselőházban. Sajnálattal veszem tu­domásul, hogy a lapok nem irtak igazat. Ennek kijelentésével tartoztam annyival is inkább, mert eddig kö­zöttünk semmiféle politikai kellemet­lenség nem fordult elő. Bizonyos dZf hogy Szilágyi képviselő ur elha­ározása siettette az uj pártban való elhelyezkedésemet. Ami azonban a pártba való belépésemet illeti, az teljesen tőlem függ és azért nem helyes az a hang, melyet Szilágyi képviselő ur velem szemben használt. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a sütő par szabályozásáról uóló törvényjavaslatot terjeszti a Haz elé és kéri annak közgazdasági oi/otiság részére leendő kiadását. Ezután Szilágyi Lajos emelkedik szólásra. Foglalkozik a parlamentben teg­napelőtt történt eseményekkel, mikor is két párt került egymással szemben s azt mondj i, hogy ennek oVa a mi­niszterelnöknek a választójogi bizotf­ságbantinusitottmagatariásavo't,ami­kor is a hozzá intézett alkotmányjogi kérdésekre kitérő választ adott s pro vokálta az ellenzéket azzal az állí­tással, hogy az indemnitási vita hosszura nyúlása az oka annak, hogy a választójogi javaslat ilyen későn kerül a nemzetgyűlés elé. Ami a tisztviselők ellátásáról szóló törvényjavaslatot illeti, osztja Hor­nyánszky véleményét. Óva inti a kor­mányt, hogy e törvényjavaslattal utá­nozza a Károlyi korszakot, amikor a rendőrtisztek fizetésének javításánál kevesebbet tesz, mint az alantasoknál. Nem szabad a legénység illetmé­nyét ugy megállapítani, hogy a rendJr-csapattiszteket féle tegye. Hogy mindamellett a rendörlegény­ség el van keseredve, az egyenesen a kormány bűne. A kormány mulasztását bizonyítja az, hogy a rendőrség létszám i ma sem állandó. Tény, hogy a rendőrség köte­lékében a menekültek kivételével si­lány anyag van. Többnyire munka­nélküliek pályáznak oda, akik csak ideiglenesen helyezkednek ott eL Különösen a nőtlen rendörlegény­ség szűkölködik anyagiakban. A rendörlegénység kénytelen többet fizetni az étkezésnél, mint amennyit kap étkezési díj gyanánt. A rendőrtisztviselők kérik, hogy a természetbeni ellátást töiöljék s épp, ugy mint a legénység része­süljenek étkezési váltságban. A közszolgálati alkalmazottakat a törvényjavaslat a legnagyobb mellőzésben részesiti. Csodálkozik, hogy a háború után a honvédség­nél az előléptetést k olyan rohamo­san voltak keresztül vihetők. Kérdi a kormánytól, miért nem volna lehet­séges ez a hadviseltek másik cso­portjánál is ? Miért veszi rossznéveu a kormány, ha ezek szervezked­nek. Elég sajnos, hogy könyörögni kell a hadviseltek számára. A nemzetgyűlés már egyszer el­fogadta Gerencsér indiiványát, amely szerint mindazok, akik 12 hónapot töltöttek a haictéren, elő­léptetésben részesüljenek. Sajnos, a kormány nem tesz semmit e tekintetben és sajnálatos körülmény az is, hogy a B. listára, tehát a létszámfelettiek listájára kerülnek igen sokan a közalkalmazottak kö­zül. Kívánatos volna, ha akormary nagyobb figyelemben részesítené a hadviselt közszolgálati alkalmaz.it takat. Ne csodálkozzék a kormar y a tisztviselői kar elégedetlen voltán. Ha ugy akarjuk a nemzetgyűlést elbocsá­tani, hogy a háborút ne likvidáljuk, ak­kor a kormány maga önt legtöbb olajat a tűzre. Ne csodálkozzék a kormány, ha a tisztviselők tömörül­nek és egyes képviselőket kérnek, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat a kormány szükkeblusége ellen. Kéri a pénzügyminisztert, ne zár­kózzék el a hadviselt közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének javításától. A törvényjavaslatot nem fogadja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom