Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-09 / 32. szám

Sseged, 1922. február I. Ara 3 korona. Csütörtök, HL évf., 32. szára ELŐFIZETÉS! ARAK: E«y évre 900 kor. | Negyedévre 225 kor. Megjelenik naponkint délután. ! SZERKESZTŐSÉG CS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca & * Telefon 13-33. 66naa. Magyarország kormányát március 8 ára meghívták Génuába, ahol Európa gazdasági viszonyait és né­pei jólétét akarják — rendezni. Ez lesz az első nemzetközi tanácskozás, amelyen a legyözöttek s győzőkkel egyenrangúan vehetnek részt Te­hát „egyenrangúak" leszünk azok­kal is, akik elvették azt, ami ezer év óta a miénk volt. De hát vív­mánynak, haladásnak kell tekin­teni azt is, hogy leülnek velünk egy asztalhoz és egyenrangú fél­ként tárgyalnak velünk. Már né­hány hónap előtt megírtuk, hogy ennek be kell következnie, mert csak a lesújtottak, kifosztottak és nyomorba taszítottak tapasztalatai iskolázhatják ki a világot a kétség­beesés vajúdásából. Testünkön érezzük a példabeszé­det, hogy „a koldusok ábráza­tán tanu'nak beretválkozni" és a koldusok, — ó, jaj — mi va gyünk. Ott leszünk tehát Gé­nuában és odatartjuk borostás, beesett ábrázatunkat, megmutatjuk sebeinket, rongyainkat és Kven beszámolunk arról, hogy miként lehet éhesen, lerongyolódva, meg­csonkítva, üldöztetve és a leg ie*zságtalanahb nyomás alatt — élai. A t züksé4 példáit azután követhetnék a bőségesek. Megta­nulhatják, hogy nem a nyomort kell tovább megvámolni, mert eb­ből bőség senkire sem jut, ha­n m a bőségből kell adni, hogy a szűkölködő a létért való küzde­lemben is .egyenrangú" lehessen és ismét „kunsa/t" lehessünk azok számára, akiknek most igen rossz üzletfelek vagyunk. A kérdés csak az, hogy a je­lenlegi hatalmasoknak mi a szán­dékuk: tovább is csak elvenni tő­lünk vagy legalább is békét hagyni nekünk? Ettől függ minden, ettől függ az is, hogy valóban egyen­rangú felekként óhajt bennünket mérlegelni a világ felébredt jó­zansága, avagy egyenrangú nyo­morba taszítja az egész emberiséget a győzelmi őrület. A józanság és az őrület párhaicának lészen tehát színhelye Génua, aho! tőlünk igazán sokat tanulhatnak azok, akik a vi­lág sorsát igazán szivükön viselik. Mi már átmentünk a poklok poklán is, mi mir rettenetesen fe!jó*anod­tunk. — de ők. ók ? A tisztviselökórdás a nemzetgyűlésen. BUDAPEST, február 8. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Görogország es Bulgária bábom előtt RÓMA, február 8. (M. T. I.) A Tribuna jelenti Athénből: G rög­ország és Bulgária állítólag elren­delték egymás ellen a mozgósítást. A bolgá; komitácsik állítólag ">eg támadlak a görög vasutat és Szer biában több utat elpusztítottak. BÉCS, február 8. (M. T. I.) Bul­gária a görög határon öszpontosi­tota tartalék] iít Görögország ha­sorli lépessel vúlisrolt, mire a bul< rok komitácsi b.uidákat hoztak a hat ura. melyek a görög vasutakat több ponton elpusztították. Gaszton elnök pont 10 órakor nyi totta meg. Bejelenti, hogy az igaz­ságügyi bizottság előadói tisztéről lemondott Simonyi Semadam Sándor helyébe Tasnády Kovács Józsefet választották. Bemutatja a tegnapi ülésről távol maradt képviselők névjegyzékét és kérdi a Hazat, kívánja-e annak föl­olvasását. Miután a Ház ezt nem kivánja, következik az inditványi és intér­pellációs könyvek fölolvasása. Az interpellációkra a Ház fél 1 után fog áttérni. Napirend szerint következik a köz­tisztviselők és egyéb közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének ja­vításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Az első felszólaló Erődy-Harach Béla. Szerinte a tisztviselők anyagi helyzetének rendezése az ország leg­fontosabb és legégetőbb kérdései közé tartozik. Kéri a pénzügyminisztert, Ahogy ennek végrehajtására a törvényben foglalt és három részben megjelölt intézkedéseket egységesen najtsa végre. Ez szükséges a pénzügyi adminisztráció zavartalan , ellátása érdektben is. A tisztviselők természetbeni ellá­tása mindenkor a kormány legelső feladatai közé tartozott. A k rmány gondoskodott erről 1919-ben is, amikor az élelmiszerek és hasonló közszükségleti cikkek beszerzése a legnagyobb nehézségbe ütközött. Ha az elegendő áru és a valuta hullámzása egyrészről megnehezíti a kormány ebbeli tevékenységét, másrészről' inkább ad módot a tisztviselőknek szükségleteik beszer­zésére. Véleménye szerint a köztisztvise­lők ellátását irányító szervezetet in­kább vissza, mint tovább kell fej­leszteni, mert ha tovább fejlesztik és bekövetkezik az alkalom annak megszüntetésére, akkor a megszün­tetés az egész adminisztrációt vál­ságba juttatja. Különben sincs je­lenleg a szervezet abban a hely­zeiben, hogy most, amidőn mil­liárdos kölcsönökkel dolgozik, ellen őrzés alá volna vonható. Azután a háborús központok ké srdelmes fölszámolásáról beszél és aggályát fejezi ki, hogy a nyeresé­geket az adminisztráció lassúsága teljesen fölemészti. Kéri a pénzügy­minisztert, icljes erejével ha ion oda, hogy a fölszámolások minél eliba ntg örténjenek. A tisztviselők anyagi helyzeténei javításánál különösen tekintettel kell lenni a vezetői állásban levő tn't­visL-lőkre, akiknek vallam nyuszik az állam egész terhe. Az ö hely­zetükön javítani állami érdtk Ugy a polgári, mint a katonai hivatalokban lehet tapasztalni, !>'><> a vezetőállásban lévők egytnásulá,. hagyjak el helyűket. Kívánatos volna, hogy ezeknek a vezeiöhelyen lévő tisztviselőknek magasabb ho­norárium biztosíttatnék. Ezután ismerteti az államvasút! altisztek szövetsége által béí.yujtott kérvényt, amelyben a négy közép­iskolát végzett alkalmazottak sérel­mesnek tartják, hogy a szolgákkal egyforma elbánásban minősítik őket és igy sok kedvezménytől elesnek. A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Láng Lajos a közgazdasági bi­zottság elöádója beterjeszti a követ­kező nemzetgyűlés képviselői ho­noráriumáról szóló javaslatot. Kerekes Mihály «szólal fel- ez után és szükségesnek tartja, hogy a vasúti szolgálatból a veszé­lyes elemek eltávolíttassanak, azon ban jogos követeléseiket méltányolni kell. Határozati javaslatot terjeszt be, mefyfieft értelmében a flem«fgyűiés utasítsa a kormányt, terjesszen be sűrgöe javaslatot a köztisztviselők fizetésének és ellátásának tárgyában. Ha ezen javaslat letárgyalása nem volna lehetséges, a nemzetgyűlés fel­hatalmazza a kormányt, hogy a kér­dést az érdekeltek meghallgatásával a nemzetgyűlés szünete alatt oldja meg. Kívánatosnak tartja, hogy a ta nitóság ügyét nagyobb mértékben karoljak feí. Különösen a községi tani ókat mellőzik. Tudomása sze­rint nagyszámú tanítót akarnak ál­lásukból eltávolítani, holott a köz­ségekben tanitóhiány van. (A pénz­ügyminiszter közbeszól: 40 tanulóra esik egy tanító.) A vonat- és mozdonykisérö sze­mélyzet és a pályaörök anyagi hely­zetének javítását kivánja. Ez a tör­vényjavaslat a tisztviselők anyagi helyzetét csak megnehezíti és igy nem fogadhatja el általánosságban sem a részletes tárgyalás alapjául. A véderő, közigazgatási és pénz­ügyi bizottság előadója beterjeszti az együttes bizottságnak a nem hi­vatalos katonaállományú hadirokkant tisztek, özvegyek és azok árváinak ellátásáról, szóló j ivaslatot. Kéri a sürgősség kimondását. A véderő és a pénzügyi bizott­ság előadója beterjeszti ar 1921. évi XXXV. (C. kiegészítéséről, a ma­gyar katonatisztek kiképzéséről szóló törvényjavaslat tárgyában az együttes bizottság jelentését. Kéri a sürgősség kimondását. Szilágyi Laios személyes megtá­madtatás címén kér szót: Ereky Károly képv selő ur a tegnapi vita folyamán azt a kijelentést tette, hogy midőn megtudta, hogy Sziiá­gyi beállt a demokratapártba, aki­ről meg volt győződve, hogy azért ett ellenzéki, mert nem volt meg­elégedve a kormány keresztény és ' öz^azdaságí politikájával és meg­tudta azt is, hogy én a zsiűó libe­ralizmus hive lettem, nemkülönben annak a politikai irányzamaka hive, nelyet Szterényi, Vazsonyt és a többi urak képviselnek, — ezért lépett 5 az egységes partba. A képviselő ur ezen kijelentésére azt a kiiejezést használja, amit teg­nap nagyatádi Szabó István hasz­nált, hogy a parlament nivójártak i* rnpgfHefrn: szcmen*7fdrtt va­lótlanság. Ereky képiseló ur sohasem w.ozott politikai ba­rátaim közé. Csodálom,, hogy különösen akkor lépett át az egységes pártba, amikor mondhat­juk, hogy december óta a kormány keresztény politikája meg nem vál­tozott, sőt amióta a kormány tár­gyalásokba is bocsátkozott a zsi­dósággal. Gerencsér István: Azon a felfo­gáson van, hogy az állami bevéte • lek fokozására elsősorban a defici­tek eltüntetése szükséges. Ameny­nyiben a tisztviselőkérdés tényleg olyan probléma, melyet a nem­zeti fejlődés érdekében meg kell oldani, erre más kivezető utat kell keresni. Fontolóra kell venni először, mit jelent a tiszt­viselőosztály szellemileg és erköl­csileg a nemzetnek, másodszor tisztában kell jönni azzal, hogy az állam a mai erőforrásaival, a mai státust nem birja el, harmadszor fel kell ismerni azt az igazságot, hogy a magyar tisztviselőosztály szemben azokkal az erkölcsi, társadalmi és nemzeti követelések­kel, amelyeket vele szemben a nent­zet támaszt, mai nyomorúságos helyzetében nem maradhat. A státust feltétlenül csökkenteni kell, mert ez az egyetlen módja an­nak, hogy a megmaíadottakat jobb viszonyok közé helyezzük. Ez a törvényjavaslat tényleg segítséget hoz, amennyiben megoldást keres a csökkentésre s valamit nyújt a tiszt­viselők megélhetésének biztosítására, azonban r.em lát biztosítékot arra, hogy a státus csökkenése tínyleg igazságosan fog e megtörténni, hogy azokon a státusokon fognak köny nyiteni, amelyekben túlzsúfoltság van. Benes külföldi utja. PRÁGA, február 8. (MTI.) Benes miniszterelnök csütörtökön Párisba és Londonba utazik és csak a hó­nap végén szándékozik Prágába visszatérni. As indiai felkelés. LONDON, február 8. (M. T. I.) Az indiai felkeléssel kapcsolatosan a felkelők ultimátumot intéztek az indiai alkirályhoz, hogy a mozgal­mat hajlandók leszerelni, de köve­telik, hogy az alkirály két nápön belül jelentse ki, hogy politikáját megváltoztatja, azonkívül bocsássa szabadon az összes foglyokat Községenkinti zártszavazás. BUDAPEST, február 8. A Virradat irja: A választójogi törvényjavaslat az előadói jelentéssel együtt való­színűleg holnap kerül a plénum elé. A választójogi bizottság nagyatádi Szabó István indifványára a közsé­genkinti zártszavazás mellett döntött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom