Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-22 / 18. szám

Vasárnap, III. évf., 18. sz. Mohács után. SZEGED, január 21. Az egészséges ember nem szokott beszélni a közérzéséről, r. levegőt is az szokta emlegetni, akinek nagyon szüksége volna egy kis levegőre. Határozottan betegségünk egyik jellemző tünete az, amikor olyan sok szó esik állandóan a jogrendről, az egyetértésről, a megegyezésről, a demokráciáról és egyéb földi és nemzeti javakról. A politika fórumán folyvást összefogást és megértést prédikálnak és közben hol szellemi, hol meg valóságos revolvereket is fognak egymásra az emberek. Bizony ezek mind igen szomorú és igen beteg jelenségek, korunk kórtanának fájdalmas tünetei. Az se igen vigasztaló jelenség, hogy annyit kell errefelé a munkát prédikálni, hogy napról-napra buzcitani kell az embereket: dolgozzunk, dolgozzunk, mert a hazát talán méig sem az obstrukciós beszédek mentik meg és az állandóan változtatott jelszavak, hanem minden rendnek és fejlődésnek, minden virágzásnak és boldogulásnak legfőbb szülője: a munka! Lám, például a bukásában is nagy és legyőzetésében is verhetetlen Néme'or zágból egyre biztatóbb jelei érk<"r»ek annak, hogy Goethe és BismarcK nemzete él és halad tovább, hogy rolyton fejlődik, hogy egyremásra uj gondolatokat és uj kuliurértékekei termel, hogy nem enged gazdag és dicsőséges múltjának jogfolytonosságából és eZután is a gondolkodók és költök, sőt a technikusok nemzete raarad. Einstein nyugodtan építi ki uj világrendszerét, Hauptman zavartalanul álmodja tovább uj álmait, a tudomány, a művészet, az ipar, a kereskedelem tempója még a réginél is gyorsabb, diadalmasabb és sikeresetb ma Németországban. És nézzünk csak arra i kis népre, ameiy távol Keleten rokonunk is lenne s.egről-végről, a japán, amelytől azonban energia, öntudat és eredmény dolgában olyan tragikusan elfajzottunk. Várva-várjuk a napot, amelyen nem kell többé egyetértést és munkát prédikálni, mert az egyetértés és munka fogja itt átvenni csöndes és áldásos birodalmát. A magyar költők ma Mohácsról irnak tragédiákat, tükröt akarnak tartam az utódok elé, hogy tanuljanak sz elődök katasztrófájából. Sajnos, vagy inkább hála n Gondviselésnek, amely ezen is átsegített bennünket, mi már tul vagyunk a magunk Mohácsán és most csak a fölszabadulás jöhet, előbb vagy utóbb. Hogy minél előbb jő|jön ez csak rajtunk áll, mi magyarokon. Ha mindenki megteszi kötelességél, sőt még azon felül is áldozatos lélekkel segit a ledőlt szobor fölemeléséhez. De itt nem revolverrel lehet megoldani a gordiusi csomót, ilyefmivel csak összegubancolni lehet. Gaál Gaszton lemond az elnökségről. Az ellenzék nem hajlandó Gaál elnöklése alatt tanácskozni. BUDAPEST, jan. 21. A Magyar Hitlap irja: A nemzetgyűlés tegnapi eseményei után nyomasztó csend uralkodott ma a politikában. Teljesen megbízható forrásból vett értesülés szerint, Gaál Gaszton a tegnapi események konzekvenciájaként benyújtja a Ház elnökségéről való lemondását. Ugyanezen információ szerint a kisgazdapártban az a vélemény alakult ki, hogy miután a tegnapi példanélküli események ugyancsak az ellenzék viselkedése következményeképpen állottak elő, az ellenzéknek nem dobhatja a párt Gaál Gasztont áldozatul és ugy fognak neki elégtételt szolgáltatni, hogy újból megválasztják elnöknek. Az ellenzéken Vázsonyi kezdeményezésére olyan akció indult meg, hogy Gaál Gaszton elnöklése alatt nem hajlandó tovább tanácskozni és minden eszközt megragadnak arra, hogy újbóli megválasztását megakadályozzák. Egy másik információ szerint Gaál Gaszton újbóli megválasztása után sem óhajtja tovább az elnöki tisztet viselni. A miniszterelnök ma névre szóló meghívókat küld az ellenzék tagjai közül a következőknek; Szterényi József, Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Szilágyi Lajos, Rassay Károly és Méhely Kálmán, akikkel a választójogra vonatkozólag fog tárgyalni. A tárgyalások még a mai délelőtt folyamán előreláthatólag éppen a felizgatott hangulat miatt, aligha fognak végleges eredményt hozni. A Friedrich-pdrt szándékos mellőzése a tárgyalásokban élénk feltűnést keltett. Rakovszky vállalja a felelősséget Károly király hazatéréséért. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, jan. 21. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök pontosan egynegyed 11 órakor nyitotta meg. Dinich Vidor kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítást. Minthogy nyilvánvaló, hogy a Ház nem tanácskozóképp, elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Bottlik József alelnök újból megnyitja sz ülést. Hornydnszky Zoltán kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítását. A tanácskozóképesség megállapítása után első szónok Pröhle Vilmos. Megemlekezik a tegnap lefolyt eseményekről. Figyelmezteti a Házat, hogy az ilyen események aa elszakitoii testvéreink reménységét csökkentik, ak<k pedig várva-várják a szabadulás pillanatát. Ezu án a ;uranizmus kérdésével foglalkozik Ó is a turantzmus hívei közé tartozik, amtly eszme nem egyéb, mint az ázsiai népek önérzetei megmozdulása elnyomóikkal szemben. Egyik szónok gúnyosan mondoita, hogy mongol király fejére akarunk koronát tenni. Nem helyesli ezt a gúnyolódást. Rámutat arra, hogy amikor hadifoglyaink érdekében az összes ántánt szövetségeseknél támogatásért kopogtatott, csupán a japánok nem utasították el, a többiek azt mondották, hogy legyőzött népekkel nem állanak szóba. Nagyon téved Rakovszky, amikor azt jelentette ki, hogy a Habsburgéi uralma alatt a házszabályokat tiszteletben tartották. Eme kijelentéssel eszembe juttatja az 1914 november 8-iki, majd december 31-iki és később az 1916. évi eseményeket, amikor is házfeloszlatás következett be. Ezekre az eseményekre visszaemlékezve egészen más színben látjuk a helyzetet. Tudjuk, hogy Andrássy akkor fordult először szembe Tisza Istvánnal A nyugatmagyarországi kérdéssel foglalkozva utal azokra a kijelentéseire, amelyeket itt a Házban tettek s amely kijelentések inkább árthatlak csak az or zágnak, ugy befelé, mint kifelé. A beállítás és a színezés olyan volt, hogy az csak árthatott a nemzetnek a külföld előtt. Leszögezi azt a lényt, hogy Nyugatin agyarországon felkelik voltak. Sigraynak igaza volt abban, hogy a feikeles a magyar nemzet becsületérzésének, a magyar akaratnak, vágyódásna< feltámadása volt. Büszkeséggel és remé.myel töltött el bennünket, hogy felkelőink szent és sé theKtlen jogainkért küzdöttek. A küzdelem eredménytelenségét a külső és belső helyzettel lehet megmagyarázni. Hangoztatták egyesek, hogy az ellenségeinkkel szemben lehetet'en a megalazkodó magatartás. Én is ezen az állásponton vagyok, de arra válaszoljon valaki, hogy melyik minisztertől merte valaki azt követelni, hogy határozott és önérzetes magatartással utasiuon vis«za mindent a nagyhatalmak követelésével kapcsolatban. Azt hallottuk, hogy egyes személyeknek különös érdemei vannak Nyugatmagyarország felmentésében. Amikor azonban az! a beállítást hallja, hogy Sopron és környékének Magyarország mellett való megmaradása elsősorban Ostenburg érdeme, akkor kénytelen kijelenti, hogy ez veszedelmes beállítás, másrészt nem felel meg az igazságnak. Sopron és vidéke azért maradt magyar, mert magyar volt. Már 1920juniusban, midőn Pozsonyba érkezett külföldi útjáról, hallotta Vigna olasz ezredestől, hogy Nyugatmagyarország kérdése erőszakolt, mert ott mindnyájan magyar érzelműek, jóllehet, más nemzetiségűek. A következő szónok, Rakovszky István nincs jelen. Az ellenzek padjaiból Fangler képviselő kéri a tanácskozóképesség megállapitását.Közben Rakovszky megérkezik, a Ház tanácskozóképes. Rakovszky István: foglalkozik a nemzetgyűlés tegnapi ülésén történt incidenssel kapcsolatban az elnök magatartásával. Megállapítja, hogy bizonyos kisiklás történt, azonban méltányolni tudja az elnök helyzetét, különösen akkor, midőn a sürgősség kimondása következtében a 8 órás ülések az elnök idegzetét, teljesen felemésztik. A többség támadásoknak van kitéve. Nagy hiba, hogy ezeket a támadásokat a miniszterelnök nem parírozza. Bottlik kijelenti, hogy a házszabályok szerint formálisan jár el s másodszori figyelmeztetés uián vonta meg a szónoktól a szótt. Rakovszky István foglalkozik a' pénzügyi kérdéssel. Konstatálja, hogy az államháztartás ma 36 milliárdba kerül. Ezt az óriási összeget lehetetlen 13 vármegyéből kipréselni Hibáztatja azt a pazarlást, amit az egyes minisztériumokban tapasztalt. Helytelennek tartja, hogy egyes bankok és szövetkezetek a törvényhozás megkerülésével bizonyos állami segélyekben részesülnek, mint ahogy ez történt a Hangyával is, amely 300 millió hitelt kapott. Helyteleníti, hogy az egyes képviselőket a szövetkezeteknél vezető állásokba juttatják. Ezt inkompatibilisnek tartja. A királykérdéssel kapcsolatban kijelenti, hogy mindazokért, amit Őfelsége tett, attól á pillanattól, midőn Svájcot elhagyta és Magyarország területére lépett, vállalja a felelősséget ugy politikailag, mint a független magyar biróság előtt. Amit tett, megtette s ha még egyszer ugy állanának elő a körülmények, még egyszer ugyanúgy tenne. Foglalkozik a T. tisztek intézményének felállításával. Politikai ellenőrzés ez, amely intézkedés a hadsereg tisztikarában nagy elkeseredést szült. Azután az augusztusban megkctött cseh—jugoszláv egyezményről beszélt A fehér könyv helytelenül állítja be ezt. Azelőtt büszkén hangoztattuk a külföldön magyar mivoltunkat, ma pedig tehertétel ez nekünk. A közszabadságokat még mindig nem állították vissza teljes mértékben. Megszüntették ugyan a cenzúrát, de lapbetiltások még mindig előfordulnak. Helyteleníti az interaálási rendszert. Az ülés tart. Skerletz is Karlista. ZÁGRÁB, jan. 21. (M. T. L) Károlyvaros községtanácsa báró Skerletz volt horvát bánt törölte a díszpolgárok sorából, mert kiderült, hogy a budapesti Karlista-csoport tagja.