Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-21 / 17. szám

Szeged, 1922 január 2'* Ára 3 korov._ t »«» «»!., 17. sz. SZEOED, január 20. (Saját tudósítónktólJ A magyar ludományos világnak s)Sgy gyásza van, amely elsősorban a Szegedre száműzött kolozsvári egvetemet sújtja: dr. Lechner Károly, a kiváló és európai jelentőségű tudós orvos, a modern ideg- és elme­gyógyászat elfőrendű tekintélye teg­nap a budapesti Szent János-kór­házban meghalt. A hír váratlanul jött és megdöbbentő érzést kelt mindenkiben, aki az érdemes és derék professzornak tanítványa, hive, tisztelője volt, hiszen alig néhány hete, hogy még alapos és mély tudással teljes szabadelőadásában gyönyörködhettünk, amelyet az egye­temen a nöi lélekről és a feminiz­musról tartott. Halála valóban pótol­hatatlan ma, hiszen a kitünö Morav­csik Ernő Emil mellett, aki szirtén európai kapacitás, dr. Lechner Károly volt az, aki a pszichiátria tudomá­nyában a világ előtt is számottevő megállapításokkal vitte előre ezt a legbonyolultabb és legrejtelmesebb diszciplínát. Dr. Lechner Károly 1888-ban lett kinevezett tanár a kolozsvári tudo­mányegyetemen és 33 év óta taní­tott és gyógyított a tudománya és a betegei iránt érzett páratlan sze­retetlel, gonddal és odaadással. Ideg­és elmekórtani klinikájának Kolozs­váron a csodájára jártak és csak példa gyanánt említjük itt meg, hogy a súlyos beteg Ady Endre is nála talált gyógyulást egy ízben. Lechner professzor nem volt röghöz és betűhöz tapadó szaktudós, egész és igaz ember volt, szabad szellemű, előítéletek nélkül való, aki a tudo­mányát nem tekintette öncélnak, de a nagy humanisztikus eszmék meg­valósítójának. Tudományos kézikönyvei, valamint hazai és külföldi szakfolyóiratokban megjelent tanulmányai nem csupán • mai tudomány összes eredményei­nek birtokában levő szakembert, de a gondos és pontos írót is revelál­ták. Az életben is ritka ötletes cse­vegő, pjmpás emberismerő volt, mint tanár ízig-vérig • pedagógus, mint orvos, tiszta emberbarát. A végvárrá lett Szeged, a szám­űzött egyetem, a csonka ország és az egész tudományos világ őszinte, mély gyásza veszi körül a nagy magyar tudós ravatalát. Lechner már a nyáron operáción ment keresztül, 01 ismételték meg rrost rajta Buda­pesten, de ezúttal sikertelenül. Dr. Lechner Károly <emetése, amelyen a szegedi hatóság és tgyetem is képviselteti magát, Budapesten lesz. Kalandos hirek Albrecht főherceg puccs-mozgalmáról. BUDAPEST, jan. 20. A Magyar Hirlap irja: A Miinchner Neueste Nachrichten emlékiratot közöl, amely berlini po itikai körökben közkézen forog és Ruprecht bajor hercg, valamint Albrecht főherceg puccs­mozgalmával foglalkozik. Albrecht főherceg hónapokon át Rómában tartózkodott és ott tárgyalt Ruprecht megbízottjával és messzemenő ál­lampolitikai programban állapodtak meg. A programot kb. két héttel ezelőtt állapították meg végleg Münchenben, ahol Albrecht főher­ceg szintén személyesen tárgyalt Ruprecht megbízottjával, az Orgesch megbizottjának jelenlétében. A meg kezfik: /. A Habsburgok lemondanak a Wittelsbachok javára az osztrák alpesi tartományoktól. 2. Bécset környékével együtt szabad államnak nyilvánítják és ismerik el. 3. A Wittelsbachok az Orgesch­csapatok segítségével előmozdítják a Habsburg-háznak Albrech főherceg személyében a magyar trónra való visszatérését fegyveres erővel is. Bécsi politikai körökben élénken kommentáljak ezeket a terveket és utalnak arra, hogy Izabella főher­cegnő leányaival tegnap éjjel 12 órakor Münchenből Budapestre utazott. állapodás lényeges pontjai a követ­Ujabb demars készül a Habsburg­ügyben. PRÁGA, jan. 20. (M. T. I.) A Cseszko Szlovo jelenti Belgrádból: A délszláv kormány elhatározta, hogy a svájci kormánytól felvilágosítást kér arra nézve, vájjon azok a hírek, amelyek a Habsburgok ujabb svájci üzelmeiről szólnak megfelelnek-e a valóságnak. Hír szerint ugyanilyen demarsra kiszül Csehország is, amely nyomban azután, hogy Zita és Ottó Magyarországba való tervezett viszatérésének .híre felbukkant, a magyar kormánnyal közölte, hogy ebben az esetben a kisántánt ugyanazzal a hatá­rozottsággal lépne Jel, mint a legutóbbi Károly-puccs idején. A lap azt fűzi hozzá: meg vagyunk győződve, hogy a budapesti karlisták alaposan meggondolják puccskísérletük megismétlését, amit Magyarországnak drágán kellet* megfizetnie. Az indemnitási vita végvonaglása — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, jan. 20. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök nyitotta meg. Napi­rend szerint következett az imdem­nitás feletti vita. Első szónok Prakatur Tamás: Nemrégen tagja a nemzetgyűlésnek és igy a párt­viszályoktól mentesen tárgyilagos tud lenni. Azt látja, hogy minden ener­giánk személyes torzsalkodásban merül ki és igy lassan haladunk a konszolidáció felé Kéri, szűnjék meg a gyűlölködés és törekedjünk a nemzet megmentésére. A politikai helyzet sokat vitatott kérdése az egységes párt. Ennek megalakítása azért sem lehetséges, mert a politikai őszinteség hiányzik nálunk. Ezen az állapoton javítani kell. Legjobbnak tartaná, ha Bethlen István miniszter­elnök belépne a kisgazdapártba, mert akkor elszánt és lelkes pártot találna a háta mögött. Az indemnitást elfogadja, mert az ország érdekében szükségesnek tartja, azonban ez nem zárja ki azt, hogy egyeímást figyelmébe ne ajánljon a kormánynak. A virilizmust el kelt törülni. Nem akar radikális megoldást e téren, mépis olyan formán gon­dolná ezt megvalósítani, mint ahogy a székesfővárosban van. A tis^vtseiú­kérdést nem lehet megoldani termé­szetbeni segítséggel. Fizetésrendezés kell. Beszél azokról a visszás álla­potokról, .melyek pénzügy* téren a felszabadult területeken a kiürítés után beállottak. Kéri a kormányt, adjon ki sürgős rendeletei, amelyben szabályozza a felszabadulás előtt az ottani területek forgalomban levő pénz árfolyamát. Kén a kormányt, utasítsa az árvaszékeket a kiskorúak ügyének sürgős elintézésére. Az ár­drágítással kapcsolatban helyteleníti a maximálást. A vagyonváltság ked­vezményes kifizetésével kapcsolatban több módosító indítványt terjesztene elő, amelyet azonban az elnök figyelmeztetésére csak az általános vitánál íog előterjeszteni. A lakás­hiánnyal kapcsolatban azt mondja, hogy szabaddá kell tenni a lakás­forgalmat. Beszédét aztal végzi, hogy szüntessék be a személyeskedéseket. Beszéde után Hornyánszky Zoltán kéri a tanácskozóképesség megálla­pítását. A Ház tanácskozóképes. Azután Szilágyi Lajos szólal fel. Ö is han­goztatja, hogy félre kell tenni a sze­mélyeskedést és gyűlöletet, tegyük le az álarcot Az 1921. évi I. t.-c. nagy hibája, hogy az ideiglenes államfő hatalmát, valamint a hata­lom gyakorlásának idejét nem hatá­rozza meg kellően. A miniszterelnök ur jobban tenné, ha az ántánt jogai­nak letöréséhez, a nemzet független­ségének kivívásához toborozna egy­séges pártot. Azokat az egyesülete­set amelyekre a miniszterelnök ur támaszkodik, nem tekinti olyanoknak, mint amelyekkel parlamentárisan le­hetne kormányozni. Bírálja nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisz­ter magatartását, aki a part egyik legádázabb ellenségének oltalmába ajánlotta magát, holott a király hatá­rozottan kijelentette manifesztumá­ban, hogy senkinek sem esik bántó­dása azért, hogy az utolsó két évben a kormánynak tagja volt. Nagyatádi közbeszól: .Táncos ez­redes vallomása mást mond. A sze­i rint Szemkovichnak utasítása volt arra, hogy azonnal letartóztassák". Az ülés tart. Készülnek a génuai értekezletre. RÓMA, jan. 20. (A M. T. 1. szikra­távirata ) A génuai értekezlitre való előkészületeket a legnagyobb buz­galommal folytatiák. Az értekezletet a királyi palotában tartják meg, amelyben már megkezdték a tata­rozási és átalakítási munkálatokat. Ujabban ismét 300 hírlapírónak ér­kezését jelentették be. A pápa betegsége. RÓMA, jan. 20. (A M. T. I. szikratávirata.) A Newyork Temps tudósítója Gaspari biboros, állam­titkár nyilatkozata alapján a követ­kezőket jelenti XV. Benedek pápa megbetegedéséről: A pápa az éjszakát nyugodtan töltötte és semmiesetre sincs rosz­szabbul, mint az előző napon. A betegség kétségkívül vasárnap kez­dődött. Miközben a pápi a Szent Matild-templomban miséi pontifikált, lázas reszketés és köhögés vett rajta erőt. A környezetében levő bíboro­sok Kérték, hagyja abba a szertar­tást és felajánlották, hogy hordozó széken lakosztályába viszik. XV. Benedek azonbrn a szertartás be­fejeztéig nein volt hajlandó távozni és akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy gyalog menjen, noha a meglehetősen hosszú gyalogút szemmel láthatóan kifárasztotta. A bíborosok kérése ellenére is pontosan betartotta napi­rendjét mindaddig, mig betegségének kilörése ebben meg nem akadályozta. Azután arra kényszeritették a bíbo­rosok, hogy ágyban maradjon. Battistini, őszentsége háziorvosa azonnal megállapította, hogy a pápa influenzában és hörghurutban szen­ved, kijelentette azonban, hogy álla­pot* nem túlságosan súlyos. Reggel fél 6 órakor Battistini háziorvos két óráig tartózkodott az egyházfő mel­lett, azután pedig Bignami tanár vizsgálta meg a pápát, megerősítve Battistini orvosnak azon véleményét, miszerint reméli, hogy néhány napi ápolás után a pápa egészsége tél­iesen helyreáll. VEZETŐSÉGET VÁLASZT A ffWED­RICH-PART. A keresztény polgári és föld­mives párt, mely a Friedrich-párt ré» tag­jaiból és a keresztény pártból kilépett képviaetökböl alakult meg, ma este érte­kezletet tart, amelyen háromtagú vezatö­séget választanak a párt ügyeinek intézé­sére

Next

/
Oldalképek
Tartalom