Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-22 / 18. szám

I • JJ, Suted. 1922 Unni, 22. Apró történjek. - Régi idők cmitvei. ­SZEGED, január 21. Most, hogy a Délmasyaroruit nyomda­vállalat kiadásában megjelent Tömörkény litván posthumos kötete: a Célszerű sze­gény emberek, lapozgatom a család Igáz érzéstől áthatott dfdlkációjával ellátott könyvet és noha má ismerem, újra el­olvasom a magyar kincset képviselő raj­zokat, genre képeket és novellákat «s ezak­kel eeyűtt élvezem a Móra Ferenc által irt bevezetést, a nagyszerű és hibátlan portrét, amelyhez hasonló szépet csak Benczúr feslett, de ő is csak ecsettel ­Tisza Kálmánról ' Móránál senki sem ismerte jobban Tö­mörkényt. Móra nemcsak nézte barátját, irótársát és hivatali pajtását, de meg is látta mindazt, ami Tömörkényben irói és emberi vonás volt. Móri a ragyogó por­trét se nem szépítette, se nem rútította. Minden szava találó és igaz. Es igaz az is, hogy Tömörkény, .ez a magatudatlan nagv iró, szinte röstelkedett, ha az irói dicsőség aranyos palástját ráteritették". Nem szerette ha irói nagyságát emleget­ték, de egyszer könnyezett, sirt mint a gyerek, amikor a dicsősége aranyos pa­lástját ráteritették, Jászai Mari teritette rá A nagy magyar tragika már akkor ra­jongó hitre és olvasój* volt a nagy magyar írónak, amikor személyesen még nem it ismerte, jászai Mari abban az időben min­den esztendőben vendogszereplője volt a szegedi színháznak. Ittidőzései alkalmával sokat és lelkesedve beszélt Tömörkény ki­vételes nagyságáról e sorok Írójának, aki megigérte, hogy a Nagyasszonynak elküldi Tömttrkénnnek első — Szegedi urak és egyébb parasztok cimü — kötetét. Jászai nem mintha nem bizott volna az Ígéret teljesítésében, de miután nagyon érdekelte a kötet, megrendelte Nógel- nál, ak: Nagy­váradon szerezte meg a kivánt könyvet. Az általam megküldött könyvet egy spe­ciálisan jásza ias levélben köszönte meg Kovásznáról, ahol lábbaja gyógyítása cél­jábó' időzőtt. Amikor Tömörkénynek Jegenyék alatt cimü kötete megjelent, Békefi Antal, a Szegedi Napló akkori szerkesztője azon tűnődött, hogy kivel Írasson a könyvről isme ítélést. — Én tudom, kivel kellene a könyvről Íratni, — szó.tani Bókefihez. -- Ne kéresd magad, hanem mondjad — türelmetlenkedett Békefi. — Jászai Marival — szóltam lelkesedve és lelkesitöen. Békefi szeme felcsillogott és nagy meg­elégedéssel csak annyit mondott: — intézd el, kérlek. A kötetet becsomagoltam, megírtam a levelet is, amelyben arra kértem Jászait, becsülje meg a lapot és irjon tárcát Tö­mörkényről. A Nagyasszony eleget tett az alázatos kérésnek, négy nagyoldalas diós­győri papiroson irta meg a gyönyörű — Tömörkényhez és Jászaihoz méltó — is­mertetést. Levelet « irt hozzá, hogy igy meg ugy, szerénytelenségnek tartja, hogy u 6 nevét odabiggyessze a Tömörkény nevéhez és sok minden — hódolatot nyil­vánító - megjegyzésen kivül azt is irta, hogy az isteneknek nem adnak le név­jegyet . . . Február 15-én lesz husz esztendeje, hogy a levelet az ismertetési cikkel együtt meg­kaptam. (Az eredeti kéziratot Tömörkény­nek ajándékoztam, aki viszont dr. Szalay Józsefnek adta a nagybecsű irást, aki, ugy érzem, meg fogja indítani azt az akciót, ami Tömörkény szobrának felállítását cé­lozza) A levél érkezése idején iti időrött Upcsey Adám, aki majdnem hetes vendég volt a szőgedi városban. Megmutattam neki a csodaszép cikket, amelyet az ős­cinikus nem tudott megindultság nélkül olvasni. Jászainak nemcsak rajongó hódo­lata, megértése tűnt ki a gyönyörű írásból, hanem magasrendű intellektualitása is. Tetőtői-talpig virágjában pompázó gyü­mölcsfához hasonlította Tömörkényt és azért gyümölcsfához, mert nevető virágai mögött nemes gyümölcs érik. Ilyen és ehhez hasonló képek követték egymást Jászai Írásában. A levél érkezése napján, ebédutáni feke­tére hivatalosak voltunk Lipcseyvel Tömör­kényékhez. Alig értünk be az ebédlőbe, Tömörkény már öntött és Lipcsey meg­kezdte az ugratást. — L'gy tudom Pista, hogy Jászai rád vetette a szemét. — Jó helyre vetötte — válaszolt Tö­mörkény. — Nem lesz ennen jó vége, Pista — évídött Ádám. — Nem lőhet annak vége, aminek kez­dene nincsen — szólt vissza Pista. — Én nem tudom, hogy volt-e, lesz-e. csak azt tudom, hogy cikket irt rólad jászai. szeged ,„— yu«® Itt bolondozz mán Adlm, jobb lösz, ha isiunk. ^ . Erre Upcsey kivette a zsebéből a cik­ket és olvasni kezdte Tömörkény eleinte azt hitte, hogy Ádám improvizál és csak akkor kezdett figyelmes- lenni, amikor bi­zonyítottam, hogy a cikket a Napló szá­mára Jászai Mari irta Lipcsey a négy tárcalábra való remekbe készfllt írást meg­mcgcsukló hangon olvasta. Megérzett a hangján, hogy a Nagyasszony az 5 szive szerint irta a grandiózus dalt Tömörkény páratlan művészetéről. Amikor Lipcsey az írásnak ahhoz a részéhez ért, ahol Jászai azt fejtegeti, hogy Tömörkény az ö népé­nek a Sofoklese, mert az is olyannak raj­zolta Sz ö forrón szeretett népét, amilyen­nek lennie kellett volna, Töm Örkény az asztalra hajtotta a fejét. Es Ádám a gyö nyörüségtől eltelve tovább olvasta az nást SsPvteRái egyike volt az életemé ­fe siete«- Az ebédlőben és nem tettünk kárt aT'italban0!^, * UUI.IL UUUJL A háztulajdonosok a szabad felmondási és lakbér­emelési Jog visszaállításáért. Ultimátumszerű felszólítást intéznek a kormányhoz. sOlete a jövö hét első napjaiban gyűlést fog tartani, amelyen újból a szabadfelmondási és lakbéremelési jog kormányrendelettel való sürgős visszaállításának kérdéséről tárgyal­nak. A gyűlésen elfogják határozni, hogy amennyiben a kormány a ház­tulajdonosok kívánságait nem telje­sítené és őket jogaikban tovább is korlátozná, ugy jeg fogják tagadni az adófizetést azzal az egyszerű indokolással, hogy a mai házbér­jövedelem még kenyérre is kevés, nem hogy adóra jutna belőle. • A nevezetes és viharosnak Ígér­kező gyűlésre, értesülésünk szerint, megfogják hívni Pálfy Dániel nemzet­gyűlési képviselőt is és megkérik, hogy elhatározásukat hozza az'ille­tékesek tudomására. Mindezekhez még csak-azt jegyezzük meg, hogy az elkeseredett háztulajdonosok hol­nap délelőtt és délután előkészitó­gyülés jellegű megbeszéléseket tar­tanak a nemes ügy érdekében. SZEGED, január 21. (Saját tudósítónktól.) Az újságolvasó közönségnek nem kell bővebb ismertetés a háztulajdo­nosoknak arról a mozgalmáról, amely a szabad felmondási és lakbéreme­lési jog helyreállítására irányul. Hiszen mint ismeretes, csak na­pokkal ezelőtt, éppen a szegedi ház­tulajdonosok egy népes és hangos küldöttsége járt e kívánsággá), amely az utóbbi időben már szinte köve­telésszerü lett, dr. Kószó István belügyi államtitkárnál, aki — mint ahogy az szintén tudott dolog — nem éppen biztató hangon válaszolt a küldöttség szónoka által kifejezett hájtulajdonosi óhajtásra. Kószó vá­laszát megelégedést színlelve vették tudomásul a háztulajdonosok. Hogy a megelégedettség mennyire színlelt volt, azt a következő, jól informált helyről kapott hírünkkel erősíthet­jük meg: A Szegedi Háztulajdonosok Egye­Február 19-én lesz a Lafontaine-matiné. SZEGED, január 21. " . (Saját tudósitónkiólj A Lafontaine-Társa?ág február 19-én megtartandó irodalmi matinéjára nagyban folynak az előkészületek. A lelkes gárda, élén dr. Csengeri Já­nos egyetemi tanárral és Vlkár Béla ny. nemzetgyűlési gyorsirodafönök­kel buzgólkodik azon, hogy az ün­nepség valóban fényesen sikerüljön. Mint jeleztük, Vikár Béla azon cél­ból, hogy a szereplőket személyesen kérje fel a közreműködésre, a na­pokban Szegeden tartózkodott. ' A matinén dr. Csengeri János egyetemi tanár mond elnöki meg­nyitót, Edvy Gyuláné úrasszony ma­gyar népdalokat játszik zongorán. Csengeri Horácius fordításai közül néhány értékes szép darab előadá­sára egy kiváló szegedi művésznőt kérnek fel. Balogh Erzsi. tánemü­vésznő klasszikus tnneokat lejt. A matiné sí serét Medek Anna, esetleg Sebők Ilona operaházi tagok közre­működése is nagyban biztosítja. Tervbe van még véve az isA hogy Kiss Jó­zsef, Kosztolányi ' Dezső, Juhász Gyula és még néhány modern köl­tőnek legszebb költeményeit francia nyéken előadják. Az érdeklődés, amely az ünnep­ség iránt városszerie megnyilvánul, ékes bizonysaga a.inak, hogy a Tár­saság célja: a lafantaíne-kultusz és vele együtt a fraáicia szellem, a nyugati kultura szeretete, hálás ta­lajrj talált Szeged legintelligensebb közönségénél. HOTEL Continental SZÁLLODA BUDAPEST, VII., Dohány-utca 42 (Hungária fürdő épület) MEGHyiLT. 100 SZOBA, LEGMODERNEBB 29 BERENDEZÉS 1 IGAZGATÓ: DÉNES MÁRTON régi jóhir­nevü, elő­Fiylpzetiiini, kelő közönség által látogatott, feljes fel­szereléssel, tágas szép műteremmel és minden rgyéb mellékhelyiségekkel eladó átvehető'131 Házak, földek és minden- nagyszámú nemü UZ.ICICIV megbízásaim folvtan nagyon olcsón vehetők. PÉNZKÖLCSÖN nagyobb összeg betáblá­zásra kiadó Megbízva: SZABÓ ingatlan iroda Takaréktár-utca 3. volt Fráter-ház, udvarban jobbra. Sztgedi J<is túkty Transzcendens elmélet a város­ról, mint a dolgok línycgéról. SZEGED, január 21. Asztalfiókomból hosszas ktrtágüé* után elővettem a Tiszta Észt és vizsgálatom tárgyává tettem vele a Várost, mint a dol­gok lényegét. Princípium indhridnacioafata vagyok, ennélfogva természetes, hogy első dolgom a Város egyénitése lett Mondhatom, hogy keserű tapasztalatokra futottam. Szeged, mint egyén, nagyon szo­morú állapotok között tengődik, mondhat­nám azt is, hogy siralmas, mondhatnám gyalázatos. Eminenter jellemző erre nézve elsősorban a Piszok, amely nem képes­heti ugyan metafizikai elmélkedésem tár­gyát, mégis mim Köztisztasági Hányados el nem hallgatható. De a Piszok nem is annyira fontos, mint jellemző, mert szoro­san hozzátapad városunk princípiumához. Sokkal fontosabb ennél városunk belaő organizmusa, szubjektív mikéntje. Ez egy igen komplikált valami, mindazonáltal nem szabad a kérdést nagyon problematikusán beállítani, mert ez rámnézve súlyos fel­adatokkal járna. Igyekszem tehát leegy­szerűsítve analizálni a dolgokat, tehát: Van először is egy igen nagy szervi je­lentőségű valami, a Főispán. A Főispáe a város mutatóujja a kormány felé és a kor­mány mutatóujja a város felé, vagyis meta­fizikailag az úgynevezett Közös Nevező. Miután már kikerestük a Közös Nevezőt, megszorozzuk vele a számlálókat és a müvelet elvégzése után kapjuk a Polgár­mestert. A Polgármester elvontabb értelemben véve nem más, mint az élethez való akarat­igenlések Villámhárítója. Egy minden irány­ban funkcionáló szerkezet ez, amely igen raffinált módon védekezik a wimmerlik ellen. Ha a Polgármesterből vegyileg kivonjuk a konzekvenciákat, kapjuk a Tanácsot, amely nem más, mint az élet semmiségé­ből és gyötrelméből való Fórum. Nagy­fontosságú szerepet játszik, még a város paralitikai adminisztrációit is ez a szerv végzi, de legkritikusabb feladata az, hogy a várost a Nirvánába juttassa. Ezért van a Közgyűlés is, aúit a Szegedi Kis Filo­zófiai Útmutató a régiségkereskedelem szakmájába sorol. Nagyon kedves tényezője a városnak, főleg kisgazdurakból áll és Moliére drámát irt volna róla. Ha mindezt összeadjuk, kapjuk a Ható­ságot. Hatóság H- egy kis jóakarat = Kislakás Építés. Tehát: Kislakásépités — egy kis jóakarat = Ha­tóság. Miután azonban: Kislakásépités-egy kis jóakarat = 0. Akkor tehát: Hatóság — Oooooooo. JlMO illatos kékítő a legjobb és legkiadósabb, mert kíméli a ruhétl Gyárim: BECK JEN* ve­gyészeti gyára Budapest, VI., Lehel utca 27. szám. Mindenütt kapható! «

Next

/
Oldalképek
Tartalom