Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-18 / 14. szám

s Z E O C D hogy az ország érdeke mit pa­rancsol. éuhk .n • < Es van még nemzetgyűlés is a világon, ^eg kormányzA fa. Mikor é|fé)utW megérkezett TeWi.és Sigray Antal akkor már neir^volt arról szó, hogy engem, az ujfonnan kine­vezett u^liuszminiszteifcJtpgadion a tórály, felikor ajg^a, bogy. olyan emberek vannak körülötte, akiknek abszolút hűségében meg­bízhat, engem többé nem fogadott Megállapodtunk abban, hogy hús­vét-reggelén fd 7 órakor Teleki, é* elindulunk Budap3s!re. Történt ionban, hogy megállapodásunk el­lenére, . amely szerint a király autója másfél órával később induljon utá­nunk, a király autóját olyan korán indították el, hogy fél órával koráb­ban érkezet Budapestre mint mi. Ez mutatja, hogy a király és környezete mily túláradó bizalommal viseltettek a vállalkozás és az itteni tényezők iránt. Ez az igazság. Ennyit kívánok erről megjegyezni s ezennel kije­len em, hogy mivel itt személyes támadások sorozata indult meg a leglehetetlenebb címeken és ürügyek alatt, ebben a tárgyban nem vagyok többé hajlandó nyilatkozni. Szó esett a decembcr 29-iki tár­gyalásról ie. Azt állították, hogy én, mint a mini-zterelnök helyettese, politikumot akartam belevinni az akkor letartóztatásban lévő politiku­sok szabadonbocsátása kérdésében. Ugylátom, hogy annyira kiéle­sedtek a politika harceszközei, hogy már nem elég tanuk előtt beszélni, hanem gramofont kell felállítani a szobában, ha mások­kal beszélünk. Mer! mi történt? Az, hogy Szte rényi kép.iselő és Weisz Konrád OKgje'.entek nálam, hovjy én, mint a miniszteielnök helyettese, igyekezzek lépesedet tenni az ügyészségnél arra­nézve, hogy a szótunforgó urakat bocsássák szabadon és ebben az esetben az elltnzék hajlandó meg­szavjzni a hu rom hónapos indemni­tási. Eí volt a propozició. Vála-zom az volt, hogy a három­ban poi indc-n nitássel szemben •szóba Km á'lok, meri a kormány lagaszkodik a hJthónapos inderr.ni­táslioz: n á odszor, miután helyettes miniszterelnök vagyok és ebben a kérdésben nincs utasításom, — mint­hogy ez politikai kérdés, — semmi névé i nevezendő á'lást nem fogla­lok el, megkísérlem azonban az ille­tékes tényezőkkel való tárgyalási. Tehát hi valaki politikumot kevert a dologba, azok voitak, akik azzal az ajámatial és kérelemmel jöttek, hogy politikai ellenszolgalhtisért kértek ők is a politikai ellenszolgáltatást. Egyelőre ez az objekiiv igazság. Az ülés tart. ROYfli-kávéházban * 11 kedden és szerdán teljeskaíonazenekar hangversenyez ! a A Rakovszky-*ífér. BUDAPEST, jan. 17. A Virradat irja: A Friedrich—Rakt vszky—Beth­len f. le nyiUtkozatcsat > megvilágí­totta a csatlakozási ügy zaveros részleteit. A vitából nyilvanvaló 'ett, hogy a legitimisták körében nagy egyenetlenség uralkodik. Rakovszky a túlzó legitimisták közt is teljesen elszigetelődik. Történelmi ttta; Szegediek a világtörténelemben. l|jt Biiéíss Éél&és érttof ímir nfei:^ a k Lajtabánság. 9 minisztériumában. Okmány a "JrugatmagyaroriMíági harcokból. JSEEQED, iinuir ITIfM (Saját tudósítónktól A nyugat magyarországi felkelés részletei úgyszólván teljesen ismeret­lenek a nagyközönség előtt. A törté­nelmi jelentőségű események ok­mányai most kerülnek lassankint nyilvánosságra. Sikerült nekünk is megszerezni egy ilyen okmányt, amely a 9 Lajtabánság- kikiáltásáról szól és amely főleg bennünket, sze­gedieket érdekel.«A „Lajtabánság" kikiáltásában a szegedieknek ugyanis jelentékeny érdemei vannak, mert a Bánság alkotmányozó gyűlé­sének elnöke Bátdoss Béla, a szegedi lakáshivatal elnöke, jegyzője pedig dr. Lévay Ferenc szegedi ügyvéd volt, Prónay Pál fővezérsége mellett. Annál érdekesebb ez az okmány, mert kitűnik belőle, hogy a lajta­bánsági kormányzótanácsban Bár­doss mint belügyi, Lévay pedig mint igazságügyi előadók szerepeltek. Bátdoss Béla egyébként, akit több­ször felkerestünk már azért, hogy megtudjunk egyetmást nyugatmagyar­országi élményeiből, mindent titok­ban tart s cz alábbi okmánynak köszönhető, hogy megtudják a sze­gediek, hogy ki lakik a lakáshivatal­ban ? Az okmány szövege a következő: JEGYZÓKÖNYV. Kelt FcUfiórStt, 1921. évi október hó 4. napján tartott alkotmányozó gylllétről. Elnök a gyűlést a kivetkező beszéddel nyitotta meg: Tisztelt alkotmányozó gyűlés! A trianoni békeokmány 27. cikke 1. pontjának értelmében kiürítendő területe­ket a magyar kormány 1921. évi oktober S án délután 6 órakor hivatalosan átadta, Ausztria azonban ezen területeket nem vette át. Ezzel az önrendelkezési jog reánk vissza- ; az alkotmányozó gyűlés választ, szállott, amiért is döntenünk kell jövő sor- ' . Szeged. 1922 január 18 tassék. (Altalános inlveslés és éljenzésA A javaslatot egyhangúlag elfogadottnak ki­i mondom s az alkotmányozó gyűlést be­rekesztem. > , Isten áldása kisérje felszabadított hazánk és népeink függetlenségét. Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott, a köz­ségi képviseletek aláirott és pecséttel el­látott függetlenségi nyilatkozatai mellé­keltetnek. Bárdoss Béla s. k„ elnök. Pfinay Pál.«. k., fővezér. < Dr. Lévay Ferenc s. k., jegyző. Az alkotmányozó gyűléstől nyert meg­bízatásom és fölhatalmazásom engedel­mességében : I. A kormányzótanács végleges megalakí­tásáig a függő ügyek elintézésére kiren­deltem: * •-•>. A kormányzótanács elnökévé: Apáthy László százados, Külügyi előadóvá. dr. Lévay Ferenc had­nagy. Vallásügyi előadóvá: ideiglenesen Apáthy László százados. Belügyi előadóvá: Bárdoss Béla száza­dos. Igazságügyi előadóvá: ideiglenesen dr. Lévay Ferenc hadnagy. Gazdasági előadóvá: Hir Qyörgy had­nagy urakat. A honvédelmi ügyeket további intézke­désig magamnak tartom fenn. Elvárom a kormányzótanács mielőbbi javaslatait a függő kérdések rendezése ügyében. * < . . II. Az államtanács javaslata alapján az al­kotmányt szövetkezőkben állapítom meg: 1. §. : A állam neve: Lajtabánság. 2 §• Az állam címere: Csúcsos pajzsban, vörösben fehér talpas kettős kereszt, a pajzson csőrében kardot tarlO, kiterjesz­tett szárnyú turul A pajzs alatt babér­tölgy nyitott koszorú. Nemzeti szin: vörös, fehér, zöld 3. §. Az államfő jogait a Bán gyakorolja, akit sunk felelt. Fölkérem a Nyugatmagyarország terüle­tét eddig védő fölkelöseregek fővezérét, hogy előterjesztését megtenni méltóztassék. Prónay Pál fővezér erre a következőket terjesztette elő: Tiszteli alkotmányozó gyűlés I Ebben a pillanatban az Ausztriának itelt Nyugatmagyarország minden községe ugy Moson, mint Sopron és Vas vármegyében összegyűlve várja sorsának jobbrafordulását. Magyarországtól elszakította «t az ezer éve békességben vele tartó magyar, német, horvát anyanyelvű népet a rövidlátó trianoni béke. Egyetlen község sem kivánja, hogy a kommunista Ausztriához csatoltassék. Legyen tehát Nyugatmagyarország füg­getlen és önálló! (Általános megujuló he­lyesles Elnök toiytatta: Fölkérem a jegyző urat, hogy a függetlenségi nyilatkozatot olvassa fel. Jegyző olvasta: NYILATKOZAT. Mi, akik ősi hazánktól megkérdezteté­sűnk nétkűi clszakittattunk és a legyőzött Ausztria kommunistáinak martalékául do­battunk oda. Hogy becsületünket, csalá­dunkat, vagyounkat, vallásunkat, erköl­cseinket megmenthessük a vörös szeny­áradattól, községünk népei nevében füg­getlenségünket, önállóságunkat, általános semlegességünket, kikiálj'-A. (Altalános he­lyeslés és lelkes éljenzes.) Elnök folytatta: Tisztelettel kérem, hogy a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését tudomásul venni méltóztassék. (Általános, szűnni nem akaró helyesles.) Elnök toiytatta: Fölkérem a jegyző urat, hogy a hataiozati javaslatot terjes<ze elő. Jeg>zö olvasta : HATÁROZATI JAVASLAT. Megbízzuk és felkérjük a nyugatmagyar­országi felkelő csapatok fővezérét, hogy nevünkben a függetlenségi nyilatkozatot kiadja, a felelés kormányzótanácsot meg­alakítsa és az alkotmánytervezetet elké­M£/n<5* folytatta: Tisztelettel kérem, hogy a határozati javaslatol elfogadni méltóz­«• §• A végrehajtó hatalmat a Bán az általa kinevezett hattagú kormányzótanács utján és felelőssége mellett gyakorolja. A kormányzótanács all a következő kor­mányzótanácsosokból : 1. elnök, 2. külügy, 3. vallás, közoktatás, népjóléti, 4. belügyi, 5. igazságügyi, 6. gazdasági, pénzügyi, földmivelési, kereskedelmi, ipari és 7. honvédelmi osztályokból. Ugv a bánság, mint a kormányzótanácsi osztályok szervezete rendeletileg fog meg­állapittatni. 5.§­A népnek az államügyekben való rész­vételét a 15 tagu államtanács felállítása biztosítja. 1 Az államtanács szervezetét és hatáskörét rendelet fogja szabályozni . • 6. §. Az állam nyelve magyar. A törvények és államrendeletek magyar, német és horvát nyelven jelennek meg. Anyanyelvét ugy a hivatalos, mint a magánéletben minden állampolgár szabadon használhatja. r §• Átmenetileg addig is, mig az állam alkotmányos szervei e tekintetben határoz­nak, a magyar törvények érvényben ma­radnak. Az álhm minden polgara, nemzetiségi, nyelvi, vallási különbség nélkül a törvények előtt teljesen egyenlő s ugyanazon politikai és polgári jogok és kötelezettségek részese. Felsőőr, 1921. évi október hó 4-én. Prónay Pál s. k., fővezér. NÁNI a Belvárosi Moziban. Dr. Bottíca főkapitáiiy Ha párbajok ellen. „Szegeden' nem lehet büntetlenül párbajozni.1* — Minden nyilvános­ságra került párbaj szereplői ellen bűnügyi eljárást Indít a rendőrség. SZEGED, január 17. (Saját .tudósítónktól J A magyar politikai életben egyre jobban tért hódiió párbajmánia, mint valami ragadós betegség, egyre joo­ban elharapódzik a társaséletben is. A párbajdüh kultiválásában, — egy* áiraláfl rtéiU nagyzolunk, — Buda­pest után Szeged vezet az, első helyen a vidéki városok köiöt't. Szinte általánosad tudott dolog, hogy nem múlik el olyan nap Szegeden, hogv egy-két párbaj ne történnék. Érdekes jeieti>ége a párbajmá­niának, hogy a párbajozó felek a párbajnemek ktaül inkább a pi>«­tolypárbajl választják. Ennek az okát elsősoib.in abban kell keresni, bogy Szegeden nem igen van alkalmas és eléggé zárt kely a kardvívásra, má­sodsorban a kardpárbaj nagyon sokba, felenként legalább is ezer koronába kq-üJ. Ezzel szemben a pisztoly pá: b .j1 kokkal olcsóbb és ta­lán veszély telé/iebb i«, mini á kard­pá.b'j A Szegeden dühöngő párbaj.rámát már huzamosabb idő ÓM figyeli a rendőrség, de mindezideig nem látott okot a beivatkuzásra, miu án eeyik párbaj sem terült nyilvánosságra. Mivel azonban a fcnnáló törvények érteimében a pár6aj üldözendő és büntelendő csílékrfteny, a rendőrség a párbajduh tomboltán ik megaka­dályozása, céjából a jövőben szigorúm el fog járni g párbajozik ellen, tekintet nélkül arra a körülményre, hogy a p-ibjj hire a nag/ nyilvános­ság elé keiült e wgy 5>em. A rend­őrségnek a párb-ijozókkai szembejl elfoglalt á lásfoi;lalására vonatkozólag dr. Bottka Sándor főkapitány a kővetkezőket mondotta a _ Szeged, munkatársának: , , t •' ' _ » < ­— A Szegeden tomboló párbaj­düh megállására, a jövőben élni fogunk törvényadta jogainkkal. A párbajhösöknek a köz jól felfogott érdekében igenis meg ^Karjuk mu­tatni, lioty Szegeden nem lehet bün­tetlenül párbajozni. Eljárásunk alól nem lesz kivétel, ennek igazolása­képpen kijelentem, hogy a most nyil­vánosságra jutott pisztoly párbaj sze­repi*! elien a mai nap folyamán megindítottuk a bünfenyitő eljárást. fl tisztviselők mértékes cipői ára: 900 korona. Tudvalevő, bogy az állami köz­alkalmazottak a nekik járó kedvez­ményes áru raktári cipők helyett férfi vagy női cipőt mérték szerint is .csináltathatnak, eddig azonban nem volt megállapítva, hogy mennyi költség e»ik e cipők előállítási árá­ból a rendelőre. ' Ezt most állapították meg 900 koronában és azonfelül minden átla­gos költséget az állam visel. Szegedet és környékét érdeklően a mértékes cipők körüli adminisztrációs munká­val a Szegedi Bőripari Szövetkezet (Kossuth Lajos-sugárut 8. sz.) nyert megbízatást. • Az érdeklődőknek itt kell jelent kezniök legkésőbb január 25-ig, hol mindennemű bővebb felvilágosítás megtudható. — Egyetemi tankönyvek min­den fakultásra Bartos könyvkereske­désben kaphatók. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom