Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

SZBOBD A FELSZABADULT BARANYA. „Virágos Kert vala hajdan Pannónia"; zengi a szent Istvánt dicsőítő ősrégi egyházi énekünk. Hát ezt a virágos kertet, a nai Duníntul egyik legszebb, leggazdagabb részét, Pécs, Szigetvár, Siklós) Mohács hösvértól pirosult földjét közel három évig balkáni ellenség tartotta megszállva, kényekedvére dúlta, tépte, taposta. A „megszállást" ugy ke'J érteni: hogy ezen az áldott országrészen három évig kínpadra volt feszítve s magyar érzés a nemzeti öntudat. Fel volt dúlva a lelkek nyugalma, le volt tiporva a maevarsáe ep^b érdcke, minden erkölcsi értéke. Üldözött volt a magyar szó; tilos a "Wf ének: a nemzeti érzés és gondolat bármilyen megnyilatkozása . .. Mikor aztán ütött a szabadulás órája, a rablás, Cnkény, zsarnokság uralma összeomlott s a nemzeti hadsereg sastollas katonáinak lábai alatt dobbant a szabaddá vált magyar föld; a megmentett terület lskóit, népét: magyart, németet, sokácot az öröm és lelkesedés tomboló érzése ragadta, sodorta magával. Ünnepelt mindenki, nemcsak a külsőség formájában eszközeivel, de szivben, lélekben is I Főképpen a leginkább sújtott, sanyargatott pécsi nép öröme, boldogsága nem ismert határt. Ez a túláradó lelkesedés különösen a nemzeti hadsereg ünnepélyes bevonulást alatt olyan lélekemelő jelenetekben nyilvánult, melyek az átadást és kiürítést ellenőrző ántánt-tisztekre is rendkívüli hatást tettek. Egyik gyönyörű, megragadó epizódja volt a bevonulási ünnepségnek, midőn a nemzeti hadsereg zászlajának gróf Zichy Gyula pécsi püspök által való felszentelése után az európai hirü pécsi dalárja vezetésével legalább is harmincezer főre tehető embertömeg a Himnuszt énekelte. Az orkánszerü hangtömeget a Mecsek-hegység erdősége mintha visszalökte volna a város szük, lejtős utcáiba. Aztán felharsantak a kürtök s meghajoltak a zászlók az ántánt katonai elnöke, Gosset angol ezredes előtt, aki az átadási tárgyalások alatt pártatlan, igazságos magatartásával védelmezte a magyar érdekeket. A magyarruhás, szépséges pécsi asszonyok és leányok egyesületének selyemzászlójáról egy hölgy levette a remekművű virágkoszorut s átnyújtotta azt az angol nemzet délceg katonájának. Irt*: PALOTÁS FAUSZTIN. A tisztelet eme nagyszerű megnyilatkozása, a pécsi nők figyelme szinte megbűvölte a hidegarcu, kemény katonát Mozdulatlan ült pompás lován; elkomolyodott, aztán mosolyogni próbált, mialatt kipirult, szinte ellágyult az arca. Akik közelében voltunk, láttuk, hogy kicsordult a könnye. Mellette az olasz alezredes izgatottan hajlongott ide-oda a nyeregben. A szerb őrnagy merően a magasba néíett, mintha a napsugaras égen keresett, k-itatott volna valamit; a francia gloire képviselője pedig még a Himnusz éneklése alatt is — cigarettázott. Az őszinte örömnek, lélekből fakadó lelkesedésnek nincsen fokmérője. Amilyen Pécsett, olyan volt az a felszabadult területen mindenütt. Amint a nemzeti hadsereg első járőrei, vagy a csendőrök valamely községbe értek, egyszerre előkerültek a jól elrejtett nemzeti zászlók, némely házon kettőt is lobogtatott az augusztusi szél. Pedig a szerb csendőrség szinte ostoba buzgalommal kutatott utánuk. Ahol egyet talált, nyilvánosan, vasárnap délelőtt a templom előtt elégette; tulajdonosát vagy a házigazdát megsarcolta s ráadásul meg is botozta. Hát hol szerezték, hogy tudták megőrizni? Ugy történt: hogy a felszabadulás komolyabb hireire a nép felcsapott — zászlógydrosnak. Zöld és piros festéket nein volt nehéz beszerezni; fehér abrosz, törülköző, lepedő kellőkép megfelelt a célnak; zászlórudért csak az akácosig kellett fáradni, — aztán titokban elkészült a remekmű, az ősi nemzeti dicsőség és hazaszeretet szeplőtlen szimbóluma, a keserű megpróbáltatások és nemzeti gyász napjait átszenvedett egyszerű emberek fajához, nyelvéhez, otthonához való hűségének törhetlen ragaszkodásának ékes hirdetője. Maguk a szerbek azt hirdették, megfizetett lapjaik terjesztették, de meg voltak arról győződve, hogy Baranya, Pécs gazdag szénbányáival övék marad. Junius elején a Havas-ügynökség röpítette világgá, hogy a nagykövetek tanácsa a szerbek által .zálogul" megszállott területeket feloldja, illetve Magyarországnak visszaadja. Ennek a mindinkább bizonyossá váló határozatnak hatása alatt született meg a jugoszláv—baranyai köztársaság, amit a belgrádi kormány nemcsak elismert, de hallgatagon eltűrte, hogy Linderék uralmok fentartására a legvadabb kommunistákkal szövetkezzenek, a féktelen terror és zsarnokság minden nemét felhasználták, hogy a csodabogár köztársaságot életképessé tegyék. Mikor aztán a nagykövetek tanácsa a Dunántul és a bajai háromszög kiürítését elrendelte s azt határidőhöz Irötótte: az „uj állam* vezérférfiai Raics pécsi mindenható diktátorral Belgrádba Pasicshoz futottak oltalomért s kérték, hogy a kiürítés idejét legalább három hónapra halasztássá el. Pasics meg volt győződve, hogy ezt a nagykövetek tanácsánál könnyűszerrel kieszközli, azért Linderéknek határozott biztató ígéretet is tett. Raics és Linder hazaáruló cinkos társaikkal augusztus 21-én délután jöttek meg Belgrádból. Féktel-jn öröm dagasztotta a keblüket. Rikkancsok serege nyargalta be Pécs utcáit a .Köztársaság" lapjainak külön kiadásaival, melyek a kiürítés elodázását hirdették. .Nem jönnek a Horthybetyárok! — ordította a kommunisták által összegyűjtött csőcselék s éltették Károlyi Mihálvt, az elnököt, Lindert a nép és munkásság őszinte barátját, aki már ekkor a Nádor-szálló külön éttermében hódoló munkásküldöttségekel fogadott s másnap reggel 7 ó'ár;; a Széchenyi-térre népgyűlést hitt össze, amely az uj köztársaság vezetését és szervezetét végleg megállapítja. Esti kilenc órakor aztán a diadal tobzódása tetejébe becsapott a bomba a belgrádi hivatalom távirat alakjában, mely a nagykövetek tanácsának határozata folytán a megszállott területek azonnali kiürítését elrendeli. Linderék elvtársaik és társnőik bizalmas körében a Nádor éttermében javában dőzsöltek, midőn a félelmes és hatalmas Raics ur, kezében a távirattal, hajadonfővel, amint a szobájából kiszaladt, Önmagából kikelve, berontott közéjük. A rémhír megdöbbenést, iszonyú felzudulást keltett, de mindkettőt hirtelen a hitvány lelkek közös tulajdonsága, a gyáva félelem váltotta fel. A diszes társaság egyszerre szétrebbent; menekült mindenki, mintha már a pécsi sorompónál álltak volua a nemzeti hadsereg katonái .. A belgrádi kormány igazi balkáni fur1 fanggal minden eszközt felhasznált, hogy ha Baranyát nem is, de Pécset és környékét, a gazdag szénbányaterületeket megtarthassa. Egyik legsikeresebbnek látszó trükkje volt, hogy a megszállott terület minden községébe bizottságot rendelt a nagykövetek tanácsához küldendő kérvény aláírása végett. Ebben Baranya és Pécs lakói önként kérik, hogy végleg Jugoszláviához csatoltassanak. Sokan megtántorodtak! A fenyegetés, kényszer, a felszított egyéni érdek, vesztegetés és sok más, a helyzetszülte körülmény kicsikart néhány ezer nevet. A baranyamegyei németek és sokácok azonban ragyogó példáját mutatták hazafiságuknak. A németbolyi járás községeiben hiába próbálkoztak a biztosok, egyetlen .hódoló" aláiró nem akadt. A hazaáruló gyalázatos okmány, hódoló felirat mégis csak létrejött valahogy. Népesebb baranyai küldöttség vitte Párisba. A küldöttség egyik vezetője volt, — ami Pécsett is általános|megdöbbenést és felháborodást keltett: gróf Draskovics Iván baranya-selyei nagybirtokos, a szlavonai Trakostyán-vár és' 60 ezer hold örökös ura, a magyar főrendiház tagja, a sokszoros milliomos. A felszabadulás után a ieles gróf birtokára Selyébe érkezett, majd Pécsre sietett, hogy magát a hazaárulás vádja ellen tisztázza, ez azonban annyira sikerült, hogy a megindított vizsgálat alapján a pécsi ügyészség — mint más közönséges halandót — letartóztatta. A gróf urat azon a jogcímen, hogy időközben jugoszláv állampolgár lett, a szerb kormány intervenciójára 3 heti vizsgálati fogság után szabadon bocsátották, — s most Trakostyán várában elmélkedik. De itt maradt a tizennyolcezer holdas gyönyörű sellyei uradalom, - hajdani Batthványbirtok: milyen szép kisebb-nagyobb vitézi-telkeket lehet majd belőle kihasogatni! A balkáni arcátlanság nem titkolta, sőt fennen dicsekedett a rombolással, pusztítással, amelyet a gazdag s mondhatni fényes kulturáju Baranyában véghezvitt. Abban a biztos tudatban, hogy a megszállott terület, de Pécs holtbizonyosan jugoszláviáé marad: a magánvállalatok virágzó gyárait, ipartelepeit, gazdag kereskedelmi intézményeit ugy ahogy megkímélték ; annál vadabb és bőszebb dühvel rontottak neki a katonai kincstári épületeknek. A huszárlaktanyának még az ablakrámáit is leszedték; a szép Frigyeslaktanya a dulás-pusztulás megrázó képe volt, az ötvenkettesek nagy laktanyájában egy ép ajtófélfa nem maradt. De a legvadabb pusztítás a gyönyörű honvédhadapród-iskolát, annak hatalmas, diszes épületeit érte. A rombolás dühe kénye kedvére tobzódhatott. Teljesen kifosztották, összes berendezéseit elvitték, aztán nekirontottak az épületeknek. Az ötezer ablaküvegből egy sem maradt épen. A gyönyörű díszterem közepén tüzet raktak s az el nem szállított magyar könyveket, magyar vonatkozású képeket, Vágó híres huszárképeit, festményeket, az országos hirü japán-szoba faragványait elégették. De még a modern gőzfürdőnek, kórháznak s a kert melegágyainak sem kegyelmeztek. Milliókba fog kerülni, mig Alpár Ignác műremekét a pozsonyi egyetem befogadására alkalmassá tehetik ... Bejártam a felszabadult terület minden nagyobb községét, jártam a pécsvidéki bányatelepeken, hogy előadásokat tartsak, beszédeket mondjak Magyarországról, édes hazánkról, nemzetünk dicső múltjáról, szomorú jelenéről, sorsáról, jövőjéről s arról a rendeltetéséről, melyet világtörténelmi jelentőségéhez mérten ezer éven át betöltött. A hatás mindenütt nagy, általános, mély és maradandó s erre sok lélekemelő példát tudnék mondani. Egyet mégis fel kell említenem. A pécsi és komlósi szénbánya-telepeken láttam : síró bányamunkások mondtak köszönetet azért, amit mástól senkitől, soha nem hallottak; aztán feleségeikkel, gyermekeikkel velem együtt énekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt. A szöveg meglepően hü volt s az összhang nem igen tetszett volna valamelyes .zenei fülnek", — de ha igaz, amit az irás mond, hogy az áhítatos ima, ének, igaz fohász utat talál az éghez, — az én lelkem azt súgja: hogy a pécsi bányászok himnusza bizonyára feljutott a magyarok istene trónusához. Tőzsde A budapesti magánforgalom: Dollár 612-614, márka 341-344, osztrák kor. 11-25-11 háromnyolcad, lei 458- 460, szokol 894-902. __ hl Ö8SZBS ülgtl JÍUlt beváltását és beszerzését legelőnyösebben, tőzsdei napi áron eszközli KROÓ FERENC ™ Ml- n Füzrilti-lzlit O Vaapálya-utca 5, • Szeged-állom&s mellett. Telefon 6-89. Pénztári óra egész nap. ZÜRICH, decemberi 1. (Nyitás.) Berlin 2.77«/i, Newyork 513, Milano 22.40. Bukarest 0.—, Budapest 0.82'/». Varsó 17, Prága 7.60, Bécs 19, osztr. beiyegzett 11, Zágráb 1.90. Dinár, Dollár, Lei, mindennemű 12S8 PÉNZEK vétele és eladása KAROLYI-UTCAI KROÓ BANK- ÉS VÁLTÓÜZLBT 1 ker, Károlyi-utca 2. és Feketesas-utca 8., sarok, volt Feketesas-kávéházzal szemben. PÉNZTÁRI ÓRA EOÉSZ NAP. vyyyyyvwywwmvmvrvyr 5.«ke«.U»- Or. SZILAMT ClUAR »• VESSE* (Ml A nerke»zté«6rt telelő*: 0r. 8ZILA88Y CASAII. Lap tulajdonúi i .SZEOED* lapkiartévállalat r.-L Szeged, 1922 jannír 1. Az előrehaladott Idényre raló tekintettel TÜZiF/i ÉS TŐZEG-SZÉN készlet •kíméljen leállított áron bocsájtjuk a t. közönség rendemezésére_ Bach Jenő és Testvére lA19^"'' 1415 Boldog újévet t. vendégeimnek és ismerőseimnek Kass-kávéház ui9 tulajdonosa. Boldog újévet kiván kedves vevőinek xűs és ismerőseinek Kenderessy György a Gambrinus-Csemegeház tulajdonosa. Boldog újévet kiván vevőinek és ismerőseinek TÓTH JÓZSEF órás, 142S Kölcsey-utca 7. szám. $$ofdog újévet/riuánun/r v*vóin/cne/c és ismeróieinfne/c 5 Sednifz/sy József ni és Sársa fefitrnemüfores/ceaó, DOirász-utca 6. Boldog újévet kiván mélyen tisztelt vevőinek és ismerőseinek Thomán Félix 1421 cukorka-tlzlet (Kárász-utca). Boldog újévet kivái tisztelt vevőinek és jóbarátainak NÁDUDVARDY o ékszerész, o ,422 Boldog újévet kiván vevőinek és ismerőstinek CSŰRI FERENC ékszerész és órás, 1413 Káráss-utca 16, szám. Boldog újévet kívánunk vevőinknek és ismerőseinknek Bolgár B. és Társa sörraktárosok. 1412 Mélyen tisztelt vevőimnek és barátaimnak o boldog újévet kívánok GLÜCK LIPÓT ui4 fűszer-, csemege-és sajtkereskedő Boldog újévet kiván vendégeinek a Park-kávéház tulajdonosa ^ BLEYER MIKSA. Boldog újévet kiván KÁROLYI-UTCAI KROÓ-BANK s Káro')i-utca 2. és Feketesas-utca 8 sarok.