Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Ára 3 korona. Vasárnap, III. évf., 12. sz. Cannes vagy Cannac? SZEUED, január 14. Cannes, a francia Dél ragyogó egü városa, nekünk magyaroknak eddig gyászt jelentett, itt halt meg modem irodalmunk egyik legnagyobb reménysége, legszebb Ígérete: a csil­logó szellemű, finom lelkű Justh Zsigmond. Most az egész válságos Európa sorsáról próbáltak dönteni Cannesben a mai világ látszatos hatalmasságai, Lloyd Georgeval és Brianddal az élükön. Az egyik hatalmas ma már a po­rondon hever, megverve a saját tár­saitól. Briand megbukott, a tulajdon munkatársai ejtették el, mert sokal­lottá--, amit a volt szocialista a né­meteknek engedett. Egyelőre a francia miiit.irizmus imperialista törekvései nyomultak e'ötérbe, a háborús men­talitás győzött, ó, nem a francia nép­ben, hanem csupán a francia vezetők többségében. A „győzelmes" Francia­ország legjobbjai és tömegei — és nem mindig azok a legjobbak, akik legfelül vannak! — már kezdik meg­elégelni azt a „győzelmet", amelybe megrokkanni készül győző és legyő­zött egyaránt. Anglia pedig még előbb arra a belátásra ébredt, hogy Európa lelki és gazdasági egyensúlyának tökéle­tes fölbontásával járna, ha mereven és könyörtelenül, ha vakon és vég­zetesen betartanák azokat a bosszuló intézkedéseket, azokat a megtorló rendszabályokat, amelyek jóknak lá;­szottak a nagy „győzelem" első, vérködös mámorában, de ma már, három évvel a szörnyű vihar elülése után, valósággal anakronizmusok kezdenek lenni és a lehetetlenséggel határosak. Lloyd George, a maga vesztébe rohanó európai kultura világbirodalmának élén egy uj Con­stantinus, már jól látja és mélyen érzi a veszélyeket, amelyek a legyő­zött és leigázolt népek megalazásá­ból és megterhe étéből származnak és tudja, hogy a „győztesek" elemi életé deke kiait az égre Rathenau és társai, többek között Magyarország siralmas panaszaiból is. A demo­krácia világa — már pedig a husza­dik s;ázad Európája vagy demokra­h*us Jesz. vgy elvesz t- nem tűr­heti a hód tas diktatúráját és nem engedheti a hatalom autokráciáját. Canrm után csak Cannac jöhet, diktál 'Ain csatavesztés, ha a nyu­gi Ji dary^fádák jelenlegi vezéreinek R HkgyiuíUn nem étred fel a f^Jó*** a lelkiismeret teljes biftya élni és dolgozni akar leáll* éj tovább mun­kád MM^t i caiturának a kiépí­tésén, a«*7 4 r.ágtörténelem egyik «« legmaradandóbb mo»t, teá/adcfc kiváló egyé­náfcjeawir ** *Yg<szó tömegeinek eredakaye A connesi konferen­ciát u*M M*£te>kithatta Briand dtávozi**, -V w Cannesben kez­dőd™ wr.íiv folytatódnia kell, az engedd y<u*g, a me#ér:é*, a tk látás •zenemében, egís-zen addig, amigaz európai béke ts munka teljes győ­zelme el nem érkezik. Nem szűnt meg a nyomozás a Duna-Tisza közötti atrocitások ügyében. BUDAPEST, jan. 14. Az Uj Lap irja: Ismeretes, hogy BeniczkyÖdön interpellációja fontán még tavaly nyáron szigorú vizsgálatot rendeltek el a Duna—Tisza között lefolyt ga­rázdálkodások ügyében. Most azt híresztelik, hogy az amnesztit-rendc­letek következtében a Duna—Tisza közötti atrocitások ügyében a nyo­mozást beszüntették. Mint a Magyar Hiradó értesül, a hirek nem feleinek meg a valóság­nak, mert a nyomozást valamennyi ügyben a legerétyesebben folyamatba tették. Még azokban az ^gyekben is lefolytatják és befeiezik a nyomo­zási, melyekben előreláthatólag az amneszi ÍJ-rendelet értelmében egye­seknek kegyelmet kell adni. Hogy jár-e valamely gyanúsítottnak kegye­lem, azt csak akkor lehet elbírálni, ha az ügy nyomozása befejeződik. sem volt ujabb Karlista puccskísérletről. BUDAPEST, jan. A. A Nap irja: A politikai közvéleményt ma is a nyilvánosságra került pucskisérletek fog alkoztatják. Munkatársunkat ugy informálták, hogy semmi izgalomra nincs ok, semmi puccskísérletről nincs szó. Mindazok az inlézkedések, melyek a rendőrség részéről történtek, egyedül a vas- és fémmunkások sztrájkjával vannak összefüggésben. Csu­pán preventív intézkedeseket tettek arra az esetre, ha a vasgyár-tulajdono­sok nem tudnának megegyezni. A megegyezésre meg van a legjobb kilátás. Orágasági pótlékot kapnak a honatyák. Megszavazták & nyolcórás üléseket. — A nemzetgyűlés mai üléae. — BUDAPEST, jan. 14. (M. T. I.) A nemzeígyülés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Az ülés elején a nemzetgyűlés megszavazta az indemnitási vita tar­tamára a 8 órás üléseket. A 8 órás ülések hétfőn kezdődnek. Ezután a gazdasági bizottság elő­adója beterjesztette a bizottság jelen­tését a képviselői tiszteletdijak fel­emelésének kérdéséről. A bizottság nem javasolja a tiszteletdíjak fel­emelését, de javasolja, hogy edjanak egyszeriítiii'denkorrd 10.000 korona drágasági pótlékot a képviselőknek, ezt azonban csak azok vegyék fel, akik arra valóban rá vannnak szo­rulva. Ugrón Gábor hozzájárul a javas­lathoz, de ellenzi a hozzáfü?ött fel­szólalást, mert a képviselők közöli nem lehet vagyoni viszonyaik miatt megkülönböztetést tenni. Csontos Imre a javaslat változatlan elfogadását kéri. Kovács J. István kívánatosnak tartaná, ha még a mostani nemzet­gyűlés megállapítaná a jövő nemzet­gyűlés tagjainak tiszteletdíját s ilyen értelemben határozati javaslatot nyújt be. Vass József miniszter csatlakozik Ugrón módosításához, valamint Ko­vács J. István határozati javaslatához. A nemzetgyűlés az előadó javas­latát Ugrón módosításával fogadja el, egyben elfogadja Kovács J. Ist­ván határozati javaslatát. Ezután Csizmadia Sándor a Ház határozatához képest ünnepélyesen megkövette a nemzetgyűlést. Czeglédi Endre: A kormány gaz­dasági programjában csak sz sdó­rendszer kiépítését látja megvaló­sítva. Már többször ramuiatott arra, megvalósítsa az egyenlő elbánást. Felhívja a képviselők figyelmét, has­sanak oda, hogy kerületeidben helyre­álljon az adómorál. Foglalkozik azután a vagyonadóval, amelyre nézve a törvény kimondotta, hogy a béke­árakat kell alapul'venni. Kéri a pénz­ügyminisztert, veeye revizió alá a végrehajtási utasítások ezen tételét. Ezután a földhaszonbérlettel foglal­kozik. 8 Az ülés tart. hogy a pénzügyi politika gazdasági ' alátámasztás nélkül nem lehet egész­í séges. A miniszterelnök ur nagyon helyesen mondotta, hogy a nemzet­nek szt ksége van egészséges demo­kráciára, melynek kifejezője a ke­resztény nemreti egyesülés éa a kis­i gazdák pártja. A kormány gazda­i sági politikájával kapcsolatosan hosz­szasan indokolja a kormányt támo­gató pártból való kilépését. A szabad kikötő építésének ügyét felemlítve, helyteleníti, hogy a kormány idegen tökét kiván igénybe venni. Ez ellen tiltakozik. A királykérdés szerinte el van intézve, azéit nem tartja helyén­valónak a hosszas közjogi vitatkozá­sokat. Ezek helyett sürgő? gazdasági kérdéseket kellene tárgyalni. Beszé­dét azzal fejezi be, hogy a kormány iránt bizalmatlan és az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Ezután Mdndy Samu emelkedik szólásra: Nem foglalkozhat az egész megcsonkított, kirabolt ország állam­háztartási rendjének záros határidőn belül való helyreállításával és azzal, hogy a valutát egy év alatt meg­javítja, ehhez nincsenek meg a szük­séges előfeltételek. Helyes, hogy a pénzügyminiszter nem akar uj adó­törvényekkel előállni. Az adótörvények közül különösen egyre akar rá­mutatni, a mezőgazdasági serelmeket óvó első és második váltság­törvényre. A második váltságtörvény az ingatlan váltságra vonatko­zik és ha ezt szembeállítjuk az első váltságtörvénnyel, amely a nagy­tőkére vonatkozik, Játjuk, hogy sz egyenlő elbánás szempontjából égbe­kiáltó igazságtalanság történt a mező­gazdaság. érdekeltségek rovására. A jövőben összeülő nemzetgyűléstől el kell várni, bogy e tekintetben Bethlen ma tárgyal a kisgazdapárttal BUDAPEST, jan. 14. A Virradat irja: A miniszterelnök ma délután tárgyal a kisgazdapár! vezetőivel. A megbeszélésen nagyatádi Szabó Ist­ván, Mayer János és Gaál Giszton vesz részt. A tanácskozáson a vá­lasztójogi tervezet is szőnyegre kerül. BUDAPEST, jan. 14. A Magyar Hirlap irja: A miniszterelnök haza­érkezése után programszeren ma fogja a kisgazdapárttal e :ervezőlt tárgyalásokat megkezdeni. A mi­niszterelnök mit kora reggel Gömbös Gyula kíséretében a minisz­terelnökségre ment, onnan azonban egyelőre semmiféle intézkedés nem történt arra nézve, hogy ezeket a tanácskozásokat a mii napon mikor kezdik meg. A köztársasági párt is résztvesz a választásokon. BUDAPEST, jan. 14. Az Országos Köztársasági Pár; Nagy György elnok­lésével ülést tartott, amelyen tárgyalta a nemzetgyűléshez intézendCJmemo­randumot, melyben azt kéri a párt, hogy a közeli képviselőválasztásokon a köztársasági eszme propagálását is engedje tneg a kormány. A me­morandumot a nemzetgyűlésen Cserti József képv.selő terjeszti be. A ta­vaszi választásokon Szentesen Nagy György, egy hajdúsági kerületben Juhász Nagy Sándor, a Károlyi-kor­mány volt igazságügyminisztere lép fel. Massaryk Bécsbe utazik. BÉCS, jan. 14. (M. T. I.) A Neue Freie Presse ártól értesül, hogy Massaryk elnök február végén vagy március elején, mielőtt Párisba utaz­nék, Ausztriában tesz látogatást. •mmmamwmmmmmmmMMN ELKÉSZÜLT AZ UJ VÁLASZTÓ­JOGI TÖRVÉNYTERVEZET. A Pesti Napló irja: A választójog, nint már többször jelentettük, teljesen elké­szült. Hitele? helyen szerzett értesü­lésünk szerint a törvénytervezet a lajstromos és rendes választójognak eny áthidaló kombinációját akarja statuálni. A politikusok kétségbe­vonják, hogy a még hátralevő 4—6 héten belül letárgyalhatják a választó­jogot s erről szerintük csak az esetben lehetne szó, ha a nemzet­gyűlés pártjai megegyezésre tudnának jutni

Next

/
Oldalképek
Tartalom