Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-05 / 4. szám

Szeged, 1922 január 5. Ara 3 korona. Csütörtök, ül. évf., 4. sr. Nye pozvolim. SZEGED, január 4. Anúrássy Gyula ma este ki fog válni a kereszténypártból. Közvetlen hívei talán kilépnek vele, de lehet az is, hogy benn maradnak a pártban. Mit fog a mi este hozni, azt még senki sem tudja. Lehet, hogy Andrássy mellett meleg tüntetés nyilatkozik meg, de az is lehet, hogy hidegen és minden rokonszenv-megnyilatkozás nélkül búcsúztatja el a párt a vezérét. Ez különben nagyon mindegy! Hogy Andrássy lemond az elnökségről, sőt annyira levonja exponált poii ikai helyzetének konzekvenciáit, hogy a pártból is kilép, az csak Ófmászetes. Hogy Andrássy legközelebbi hívei vezérükkel együtt kilépjenek, az szinte csak természetes volna. De ha nem igy történik a dolog, az is természetes, mert az természetes nálunk, ha a nem természetes természetes. A szélsőséges e'emek kiválása mindenesetre előnyére volna a zilált politikai állapotainknak. A konszolidáció érdekében és hogy a termelő munkát megkezdhessük, meg kell szabadulnia a kormányt támogató többségnek minden tu'zó igyekvéstől. Az megint más, de szinten erős, bár valószínűleg teljesülhetlen kivánkozásunk, hogy a másik oldal túlzói épugy kiváljanak a kormányt támogató pártegységböl, mint ahogy ezek kiváltak Ha ez is megtörténnék, akkor még lehetne reménységünk is arra, hogy egész akceptábilis politikai élet inaugurá ódik nálunk, annál is inkább, mert a két oldalon levált túlzók, mint ellenzék sohasem fognak együttesen operálni a kormánnyal szemben már elveik merev ellentétességénél fogva sem. Más kérdés azután, hogy az eképpen kialakuló többség milyen színezetű !esz. Félő, de már elkerülhetetlen, hogy ez a pártszövetség — mert az le«z, még ha egységes nevet adnak is neki — erősen kisgazdajelleggel fog birni. A szavazatok • ulya, hiába, eztknél van és a hangulat, amelyet a nemzetgyűlés munkaképessége érdekében meg kell majd teremteni, feltétlenül a kisgazdák szájaize szerint való működést kiván majd meg. Es ebben van némi, nem is csekély veszedelem. Ezt az országot áldozatkészség nélkül megmenteni nem lehet. És ha a nemzetgyűlésen az a párt viszi a főszerepet, amely legkevésbé áldozatkész, — az bizony wornoru perspektívát nyit a magyar jövendőre. Mert .itt kapacitálás, rábeszélés, meggyőzés soha nem használ. Van valami a magyar kisgazdában, ami rokon a lengyel „nye pozvolim"-mal: azt sem tudja mért, de nem akar valamit. De sokszor azt sem akarja, amitől tudja, hogy miért nem. Es ettől a nemzetgyűlési nye pozvolimtól félünk mi, félünk nagyon. Franciaország biztonsága a kulcsa az európai kérdésnek. BECS, jan. 4. (A M. T. I. magánjelemése.) Briand miniszterelnök Cannesbe való elutazása elől; beszélgetést folytatott a Daily Mail egyik munkatársával, aki előtt kijelentette, hogy az európai kérdés kulcsa Franciaország biztonsága. Az a szövetségi szerződés, amelyet Franciaország Nagybritanniának felajánlott, a legjobo bizonyítéka annak, hogy a francia flotta-program nem irányul Anglia ellen. Egy ilyen szövetség egyúttal ofyan kiindulási alapul A németek bizakodnak, a franciák nem. szolgálhat, amelyből az újjáépítést hatásosan és tartósan keresztül lehet vinni. Briand áliiiólag bizonyos nyomatékkal fej'etie ki a továbbiakban, hegy Franciaországnak önállóan kell a biitonságérdekében a megfelelőóvóinlézkedéséket mégtennie. Különösen áll ez olyan lényezőkkd szemben, amilyen a kétmillió főnyi orosz hadsereg s áz a körülmény, hogy Németország a szerződés értelmében a jövőben uj cirkálókat építhet. ban minden egyéb kérdést háttérbe szőrit. Az Intransigeant a következőket irja: A cannesi értekezlet a legfontosabb minden eddigi értekezlet között. Ha a konferencián résztvevő kiküldöttek elhatározzák, hogy a most esedékes fizetési részletek összegét, 500 millió aranymárkára leszállítják, két csoport és két álláspont között kell megtalálnick a kiegyenlítést. Lehetséges-e ez a kiegyenlítés, kérdi a lap, amely ugy vélekedik, hogy a cannesi tárgyalások akadályokkal fognak küzdeni. Ugyanez a véleménye a többi párisi lapnak. Bizakodó hangulatot csak elszórtan lehet találni. BERLIN, jan. 4. (M. T. I.) A börzei üzletkötések száma feltűnően csökkent, általában véve tartózkodó magatartást tanúsítanak az üzletemberek és meglehetősen bizakodó hangulatban várják a legfőbb tanács cannesi tanácskozásainak eredményét. Általános feltűnést keltett Elpbannak, a közismert pénzügyi szakembernek az a javaslata, hogy mondják ki, miszerint 100 márka egyenlő értékű egy dollárral. Arra, hogy a papírpénz tömegét lecsökkentsék, 4 milliárd dolláros kölcsönre volna szükség. BÉCS, jan. 4. (A M. T. I. magánjelentése.) A N. W. T. jelenti Párisból: A cannesi konferencia iránt tanúsított érdeklődés a párisi lapokOlasz követelések Sebenico miatt. BELGRÁD, január 4. A Virradat irja: A spalatoi olasz konzul tegnap megjelent a dalmáciai helytartónál és írásban átnyújtotta a következő követeléseket : 1. A polgári hatóságok Olaszországnak sajnálatukat fejezzék ki a sebenicoi események miatt. 2. A bűnösöket szigorúan megbüntetik. 3. A jugoszláv csapatok az olasz zászló előtt tisztelegnek. 4. A jugoszláv kormány kiáltványt bocsát ki a lakossághoz, amelyben nyilvánosan kifejezi sajnálkozását a sebenicoi események miatt. Ezeket a követeléseket, amelyek az egész királyságban óriási izgalmat és elkeseredést keltettek, a kormány elutasította. Igy azután a konfliktus még jobban kiélesedett. ^vvxnjxrjxriAArt • • ryynrvYvrYrv^^''^^'^*^ ———— Az indemnitás vitája. — A nemzetgyűlés mai Ülése. — BUDAPEST, jan. 4. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 őrskor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Az interpellációs Könyvben öt interpelláció lévén bejegyezve, az elnök javasolj*, hogy az interpellációkra két órakor térjen át a Ház. A Ház az indítványt elfogadta. Fuután napirend szerint következett az egyes megürüli helyeknek szavazás utján való betöltése. Miután a Ház nem határoióképes, elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után elrendelik a bizottsági szavazásokat. Napirend szerint következik az indemnitás vitája. Az első felszólaló Benedek János. Mint a régi országgyűlésnek két évtizeden át működő tagja, t : szapilbntast vet régi politikai bojtárjaira és ellenfeleire. Meleg szavakkal emlékezik meg Tisza Istvánról, Deésy Zoltánról és Návay Lajosról, Ezeket a férfiakat három átok miatt vesztettük el. A" világháború, a forradalom és a bolsevizmus ! miatl, amelyek az ország pusztulására vezettek. A nagy pusztulásban csupán egy vigasztaló momentumot láthattunk, azt, hogy mi nem akartuk a pusztulást, nem akartuk a világháborút. A forradalom előtt utoljára október 17-én szólalt fel a nemzetgyűlésen. Akkoriban arról beszélt, hogy a multak példáján okulva, a kirá yi hatalom már nagyon túltengett és hogy körül kell bástyázni a király hatalmát. A magyar nemzet történelmén végigtekintve azt látjuií, hogy mindsn összeomlás után bűnbakot kerestek. A kiengesztelődés politikáját kell folytatni. A miniszterelnök ur programjában a szabadságjogokat teljes egészében biztosítani ónajtja. Itt az ideje annak, hogy a szabadságjogok a maguk teljességében ér/ényesülhessenek. Szünetet kér. Azután a pénzügyminiszter expozéját elismeréssel méltatja. Az ülés folyik. Január elejére várják az egységes pártot. BUDAPEST, jan. 4. A M. T. I. munkatársának Rubinek István nemzetgyűlési képviselő a politikai helyzettel kapcsolatban a következőket mondotta : • — Visszapillantva a nemzetgyűlés munkájára, sajnos, nem tapasztalhattunk olyan eredményeket, amelyeket oggal várhattunk a nemzetgyűléstől. Dé a nemzetgyűlést sok előre nem átott körülmény gátolta meg rnuncásságában, épp akkor, amikor a egnagyobb munkára lett volna szükség és amikor meg is volt a leítetőség arra, hogy a nemzetgyűlés egységesen lásson munkaprogramjának megvalósításához; amikor meg volt a lehetősége annak, hogy a nemzetgyűlésen egy egységes párt alakuljon, akkor jött egész váratlanul a kiralyKérdés, mely természeiesen nemcsak hogy hosszú időre meggátolta a nemzetgyűlés munkaprogramjának megvalósítását és az egységes pártra irányuló törekvéseinek megvalósításában Bethlen István miniszterelnököd, hanem sajnos, egy tüzesóvát dobott bele a nemzetgyűlésbe, amely a szenvedélyeket felkorbácsolta és az ellentéteket még jobban kiélesitette. Ez volt az oka annak, hogy a nemzetgyűlés a gazdasági program megvalósítása he.yeit újból közjogi vitába kezd. Ennek a hatását erezzük ma is, látjuk ma is a pártokközti szenvedélyeket és az ellentéteket, amelyek csak jobban kiélezik a helyretet. Ami a jelent iileti, a heiyzes az, hogy a nemzetgyűlés mai formájában teljesen munkaképtelenné vált. Az uj év első pár hetétől várjuk a tisztulási folyamatot, amely véleményem szerint abból fog kiindulni, hogy az a régóta hangoztatott egységes 'párt mégis csak meg fog alakulni és legnagyobbrészt gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. A nemzetgyűlés időtartama már igen rövid. mégis a hátralevő rövid időtől várjuk a konszolidációnak a politikai életben való bekövetkezését oly formán, hugy vagy megvalósul az ideális parlamenti állapot, hogy áttérhetünk az egységes párt platformjára, amellyel szemben a lényegesen kisebbszámu ellenségnek módjában lehet a többségi pár; munkáját legális fegyverekkel és parlamenti harcokkal ellenőrizni. — Véleményem szerint igy azután lehetséges lesz a legégetőbb kérdések megoldását elvégezni, amelyek között első a választójog, azután a főrendiház reformja, a közigazgatás kérdése, a drágáság és a mnnkáskérdés megoldása. Befejeződ ött a német vasutas-sztrájk. BERLIN, jan. 4. (M. T. I.) A német államvaóutas-sztrájk befejezettnek tekinthető. A Vorwürts mindazonáltal megjegyzi, hogy ez a sztrájk csak az előőrsök csatározása, ugy hogy a döntő ütközetre csak néhány hónap múlva kerül a sor.