Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-29 / 24. szám
1S22. Játraár 29 Ara 3 korona. Varárnap, HL évf„ 14. szára F ELŐFIZETÉSI ARAKJ I F* 900 kor I N«y^ívr«^kc,| Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTÖSÉÍ Kőicsey-ufca & ÉS KIADÓHIVATAL Telefon 13-31 Láthatatlan Vendig. SZEQED. január 28 Tegnap este ritka vendég jelent •öeg a dunapirli palotában, a i or»zágház gyönyörű gótikis csarnokában, olyan vendég, akinek állandóan jelen kellene lennie ottan, legalább is szimbolikusan, az állandó harcokat vívó honatyák Sclkiismere tében. Ez a ritka vendég nem is az ó hívásukra jelent meg, akárcsak az ótestamentumi kéz, amely Bdzazár ékes termének falára felirta a rej telmes igéket: Mene, Tekel, Fáresz I Ez a vendég láthatatlanul jött t?g nap este a Steindl I nre által bol dogabb időkben emelt palota díszes csarnokába, de ez a vendég ma állandó lakájt a legtöbb háznak, amely ma Csonkamagyarországon a nyomorúság és szomorúság telében búslakodik. A Láthatatlan Vendég tegnap egy estére he'yet foglalt az ország há zában, holott az esztendő minden napján vele kellene ott foglalkozni, őt kellenne ott ajnározni neki kellene ott szentelni minden időt, róla kellene ott minden beszé det mondani és legfőképpen érte kellene mindent elkövetni, hogy könyei fölszáradjanak, hogy sóhaja elnémuljon, hogy hajlékaba a kétségbeesés heiyett legalább a reménység költözzék be, hogy párnája ne csupán a gond, itala ne csak a keserűség könye legyen. A Láthatitlan Vendég némán és mégis égbekiáltón, egy estére bekopogott az ország házába, lead a névjegyét, amely olyan, mint egy mementó, amelyet nem szabad és nem lehet figyelmen kivül hagyni senkinek és meg kell szívlelni mindenkinek, aki csak tehet valamit arról, hogy a nyomor enyhüljön, hogy a láthatatlan vendég óriás hadseregének rongyos gárdistái a rongyaikat levethessék és az emberi méltóság nevében és az igizság nevében betevő falatjuk éa egyszerű hajlékuk is biztosítva legyen I Erről kellene minél többet és minél eredményesebben tárgyalni és határozni annak a világszép gótikus csarnoknak kupolái alatt, ahol annyi Ares és meddő szóval árasztották el közéletünket és vívták személyes harcaikat egynémely politikai matadorok, miközben az ország népe egyre reménytelenebből vivta harcát a megélhetés lolyton rosszabbodó lehetőségeivel. Hisszük, hogy ma már mindenki látja, hogy a láthatatlan vendégen segíteni: ez a legelső kötelesség. E me"ett eltörpül minden más kérdés, ami ma még anynyira foglalkoztatja és izgatja a napi politika arénájában kipirult arccal tapsolókat. A szegény csonkaország nyomorultjain és rokkantjain segíteni: ez ma az egyeden okos politika, keresztény nen?Z€t' 8 810 legigazabb értelmében Letartóztattál! az oiptányi gyilkosságok hat tettesét. — A nyomozás BUDAPEST, január 28. Az Est irja: A napokban közöltük, hogy a nyomozások a Duna—Tisza közti atrocitások ügyében tovább folynak éspedig mindazokban az esetekben, ahol az a gyanú forog fenn, hogy a tettesek a bűntényt önző nyereményvágyból követték el. A „Magyar Hiradó" értesülése :szerint eddig a kővetkezőket tartóztatták le: Zbona János volt csendőrőrmestert, Juhász Istvánt, ifj. Tóth Imrét és Tóth Ambrus orgoványi lakosokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy résztvettek azokban a gyilkosságokban, amelyeknek Pánczél Ziltán, Beck Sándor és Schmidt Károly izsáki kereskedők estek áldozatul. tovább felylk. Letartóztatásba került még Balogh Ferenc volt papnövendék, majd orvostanhallgató, izsáki. később kun szenlmiklósí lakos. Ellene az a gyanú, hogy ő vezette az erőszakos cselekedeteket. Letartóztatták továbbá Patay Nándor mérnököt, volt főhadnagyot, aki annakidején résztvett Neubauer ízi dor kecskeméti gyufagyári igazgatónak a lajosmizsei vonatról történt leszállításában és 1919 november 22-én történt meggyilkolásában. A nyomozás tovább folyik. A letartóztatott terhelteket beszállították a budapesti kir. ügyészség fogházába. Biztositva van a disszidensek és a kizgazdjfc fúziója. BUDAPEST, január 28. Az Uj Nemzedék irja : A disszidensek és a kisgazdapárt fúziója még nem történt meg, ami abból is látszik, hogy a választójogi bizottságba mindkét csoport külön-külön küldött tagokat. Bethlen István azonbin már értesítette a disszidenseket, hogy a kisgazdapárt a disszidensek feltételeit készséggel hajlandó méltányolni ugy, hogy a fúzió most már csak órák kérdése. Nem hiusultak meg a jóvátételi tárgyalások. BUDAPEST, január 28. A Magyar Hirlap irja: Néhány nappal ezelőtt az a hir járta, hogy Miklós ÖJön nyug. államtitkár párisi tárgyalásai a jóvátétel ügyében meghiúsultak s hogy a bizottság ragaszkodik az első évre követelt 90.000 drb. élő állat szállításához. Mint a Magyar Hirlap illetékes helyről értesül, a párisi tárgvalások nem végződlek eredménytelenül s egyáltalán nincs szó arról, hogy ebben a kérdésben végleges döntés történt volna. A tárg/alások folyamatban vannak s mi még nem lehet következtetni arra, hogy a jogos magyar álláspontot teljesen vagy részben honorálják e, elutasításról azonban egyáltalán nem volt szó. Pálfi Dániel beszéde az iparfejlesztű javaslathoz. — A nemzetgyűlés mai fllése. — BUDAPEST, január 21. (Magyar Távirati IrodaJ A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök fél • 12 órakor nyitotta meg. Slachta Margit napirend előtt szólalt fel és benyújtott több memorandumot a női választójog tárgyában. Azután az interpellációs könyvet olvasták fel. Be van jegyezve 14 interpelláció, melyekre fél 2 órakor tért át a Ház. Kiss Menyhért személyes kérdésben szólal fel. Utána napirend szerint áttér a Ház a választójogot tárgyaló 20 tagu bizottság megváIflsztásárs. Elnök elrendeli a névsorolvasást. Azután áttértek az iparlörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Pálfy Dánlel. Sajnálattal kell megállapítani azt a tényt, hogy 38 évnek keleti elmúlni, mig végre ez a törvényjavaslat a nemzetgyűlés eie került. Az iparosság reményteljes várakozással nézhet most már a jövö felé, amennyiben a kézmüiparosság együtt munkálkodhat ezután a nemzetépítés terén. Részletezi a kézmüipiroiság fejlődésének történetét. Rámutat arra, hogy már az Árpádok idején tevékeny szerepet töltöttek be a kézmüiparosok az állam életében, nemkülönben Mátyás király életében is. Ók voltak a val lás és hazafiság szempontjából az állam egyik legfontosabb támaszai. Rámutat az 1844., 1877. évi ipartörvényekre. Eze« rossz hatással voltak a kézműipar fejlődésére. Hatásosabb intézkedés először a kézműipar fellendítésére a koalíció alatt történt a Szterényi-féle akcióval. Ekkor rendelkezésére bocsátották egyes városokban a szükséges gépeket. Ezekben a városokban a kézműipar nagyobb fejlődésnek indult. Később az állam támogatása a gyáriparosoknál nyilvánult meg, ennélfogva a kézmüiparosság hanyatlani kezdet. A gyáripar a kézmüiparosság ellensége lett. Ugyanekkor Németországban felkarolták a kézmüiparosságot, egyesületet létesítettek. A háború alatt is támogatásban részesítette őket az állam. Igy azután Németországban óriási módjn fellendült a kézműipar. Nálunk a háború alatt ép az elienke.ó vo.t a helyzet. A gyárosok kaptak felmentést és nem a kézmű pirosok. Igen örvendetes jelenség a kézmű párosság fejlődésében, hogy a közös vámterület megszűnt. Igy most már könyebben bold. gul az a háromszázezer kézműiparos család, .kiknek anyagi biztosítása államérdek szempontjából is fontos. A kézmüiparosság terén nemzeti politikát kell folytatni. Lehetővé kell tenni, hogy azok a kézmüiparosok, akik a háború és bolsevizmus idején hazafiságukról tettek tanúbizonyságot, megtalálják boldogulásukai tűzhelyeiken. Szükséges, hogy Ok az állam életének fentartásában épp oly biztosítékok legyenek, mint a kisgazdák. A jövőben nem szabad megengedni, hogy a tőkések «zedjék -e a kézműipar gyümölcseit Ébren kell tartani azt a tudatot, hogy a kézműiparos osztály ne legyen szégyene senkinek, erre a pályára nyugodtan adják az intelligens csaladok is gyermekeiket ö ömmel üdvözli az ipaitöivény tervezetét, amennyiben ebben a képesítés érvényesül. Ez azonban csak egyik biztositéka az ipar fejlődésének, más oldalról szükséges az ipartestületek kiépitése. Meg van a remény ezen a téren is. A javaslat nem tartalmazza ugyan mindazokat a termékeket, melyeket az iparosság a képesítéstől vár, mégis ez nem ront le semmit a javaslat éideméből. Tudja milyez nehézségekkel kellett a kereskedelmi miniszternek megküzdeni. Epen ezért elismeréssel adózik neki és az ország kézműiparosságának háláját fejezi ki iránta. Különösen ki kell emelnie, hogy e törvényjavaslatba igen helyesen van beiktatva, hogy ennnk megállapítása a miniszternek véleményétől függ. Az ülés tart Kizárták a német parlamentből a francia laptndósitékat BÉCS, január 28. (M. T. I. magánjelentése.) A párisi lapok jelentései szerint berlini tudósítóiktól tegnap megvonták a birodalmi gyűlésre szóló belépőjegyeket. Midőn az egyik francia ujsagtudósitó mégis megjelent a sajtó számára fentartott helyen, eltávolították. A fegyverszünet megkötése óta — irja az Echo de Páris tudósitója — most történt rneg először, hogy minden indokolás nélkül kizárták a tudósítókat az ülésteremből. Német részről azt jelentik, hogy ez az intézkedés retorzió, mert Párisban tem engedik a német újságírókat a pailament ülésein megjelenni. Jönnek a tnszokt. BUDAPEST, január 28. (M. T. I.) Január 30-án délelőtt 10 óra 30 perckor érkezik meg a harmadik tuszszállitmány 104 hazatérővel, 13 asszonnyal és 3 gyermekkel Budapestre a keleti pályaudvaron.