Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-25 / 297. szám

SZEOED Szeged, 1921 december 25 AZ EV TÖRTÉNETE MELYET NEM A KRÓNIKÁS MOND EL, HANEM MAGA A KÖZÖNSÉG. SZEGED, 1921. karácsony. 0 Regi tradíció, hogy az év krónikása beszámol az.újság karácsonyi számában a lefolyt esztendő eseményeiről. Prózában és versben, komolyan és játszi humorba olvadva szoktak ilyenkor felvonulni a letűnt szenzációk és a közönség elmélkedhetik a kettős ünnepen: de jó, hogy már vége ennek a komisz esztendőnek, vájjon milyen lesz az uj, amely már itt kocog a küszöb előtt... Szakítsunk ezúttal a régi szokással és uj formában adjuk az évi krónikát. Beszéljen ma helyettünk maga a közönség. Ime: Várospolitika, közigazgatás. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester meséli: \ — Az elmúlt esztendő két nagy eseményt hozott Szeged történelme számára. Az egyik, hogy Szeged egyetemet kapott, a másik, hogy visszakaptuk Újszegedet. Január 8-án lesz egy éve, hogy küldöttségileg jártunk Vass kultuszminiszternél az egyetem idehelyezésének érdekében és hosszú huzavonák után végre junius 17-én iktatta törvénybe a nemzetgyűlés az egyetem áthelyezésére vonatkozó törvényt. Az egyetem megnyitásához fűződik Horthy Miklós \ez évi látogatása is, aki egyúttal megszemlélte az augusztus 21-én felszabadult Tisza—Maros szögét. — E két örvendetes eseménytől eltekintve, az 1921. évet a „külföldi missziók esztendejének" is el lehet nevezni. Olaszok, franciák, angolok, amerikaiak, svájci ujságirók, határkiigazitók, kárbecslők, jóvátételi bizottságok forgolódtak állandóan Szegeden. — A város belső ügyeiben nem fordultak elö jelentősebb események. Igen nagy nehézségekkel küzdött a város pénzügyi tekintetben, de ma már sikerült elérni azt, hogy a pótadót minimálisra csökkenthettük. Nagyobb befektetéseket eszközöltünk az egyetemi építkezéseknél, szükséglakások céljaira, a dorozsmai villamos részvényeire, segélyt szavaztunk meg a színháznak, emeltük a tisztviselők fizetését, földet szavazo't meg nekik a közgyűlés, ami mind jelentékeny jövedelmétől fosztja meg a várost, viszont ezzel szemben kivívtuk, hogy a vagyonváltság alól mentesítsék a várost, csak egyet nem tudtunk elérni, azt, hogy az állam visszatérítse 16 milliónyi tartozását, ami még mindig sokszor pénzzavarba hoz bennünket. Meg kell említeni a kislakások ügyét, amelyet még ebben az esztendőben sikerült kedvező mederbe terelni, továbbá azt, hogy a városi üzemek az idén irányt adó és tökéletes vállalkozásokká fejlődtek. Kellemetlen emlékünk lesz ebbí>l az esztendőből a szinház ügye, amely ugyancsak erős orkánokat állt ki a nyár folyamán. — Többet nem igen tudok erről az évről mondani, a jövő esztendőre pedig programot nem adok, mert olyan programot én még sem miniszter, sem polgármester szájából nem hallottam, amit betartottak volna. Dr. Bottka Sándor főkapitány a következőket mondotta el: — Amennyire a rendőrség a mult évben azt észlelte, hogy a bűncselekmények egy jelentékeny hányada a politikai élet eseményeihez fűződik, épugy módjában volt a folyó évben azt tapasztalni, hogy a bűncselekmények fokozatosan visszatérnek a közönséges bűncselekmények terére. Ha a világgazdasági viszonyok a gazdasági élet normális menetét még mindig erősen hátráltatják is kialakulásában, azt mégis észlelnünk kell máris, hogy a gazdasági élet terén a konjunktarázás apadófélben van. Az egyes gyakorlati pályákon a szakszerűség újra tért hódit és ezzel párhuzamosan a széles rétegek nagy nyomorúsága ellenére is higgadtabbá, tárgyilagosabbá válik a közönség. Ezze! kapcsolatban a rendőrségnek sok olyan feladata válik aktuálissá, amelyeket a mult rvekben magasabb kényszer folytán nem elégíthetett ki. Többet törődhetünk a közforgalom vonalainak rendjével és tisztaságával, foglalkozhatunk a szórakozó helyek rendjének kérdésével, megkülönböztethetjük a közveszélyes munkakerülőket az önhibájukon kívüli munkanélküliektől, alkalom jut rá, hogy az elavult cselédtörvény intézkedéseit az élettel összhangba hozni igyekezzünk. A kis rongyosokért megindított mozgalom arra vall, hogy a közönség figyelme ráterelődik az utca gyermekeire is és ezzel kapcsolatban a rendőrség sem fog már megoldhatatlan helyzet elé kerülni, ha a fiatalkorúak rendészetét intenzivebben veszi kézbe. — A jövőben előreláthatólag a képviselőválasztások adnak majd a rendőrségnek nagyobb munkát. Remélem azonban, hogy a demagógiának minden olpalról való visszaszorításával a választások is normális mederben folynak le. Közgazdaság, pénzügy. Wimmer Fülöp igy nyilatkozott a gyáriparról, különösen pedig a kendet jyárak üzeméről: — A Hegedűs-féle valuta-javulás az év első felében iparunkra meglehetős hátrányosjkövetkezményekkel járt. Különösen mi, akik gyártmányainknak 60 százalékát kénytelenek vagyunk exportálni, a kivitelben majdnem teljesen akadályozva voltunk. A második félévben a valutaváltozás folytán kedvezőbbé vált a helyzet, mindazonáltal a felszabadult nagy készleteket nem tudtuk realizálni. Az 1921. évet semmi szín alatt sem mondhatom ipari szempontból valami kedvezőnek. Ami a jövő évet illeti, nagyon nehéz a jóslás, mivel ma — sajnos — minden ipari és kereskedelmi vállalkozás majdnem kizárólag valuta-kérdés. Mindazonáltal remélem, hogy lassan konszolidálódó viszonyaink folytán minden irányban kedvező jövő elé nézünk. Dr. Tonelli Sándor a következőkben vázolta a pénzügyi és kereskedelmi helyzetet: — A folyó évben a kereskedők helyzete a korona ingadozásának volt alávetve. Az év elején a korona zürichi jegyzése 105 volt, majd felemelkedett 285-ig, októberben pedig leszállott 47-re, jelenleg pedig 70—80 centimeon áll. Ugylátszik. hogy most már e körül az árfolyam körül stabilizálódik. A korona értékének hullámzása közben jelentkezett azután a kereskedelemben az úgynevezett olcsósági hullám, amelynek kereskedői szempontból az volt a jelentősége, hogy a drágán beszerzett készleteket olcsó áron kellett értékesiteni. Viszont, mikor a korona értéke lecsökkent, ismét bekövetkezett az áltálános drágulás. Ilyenformán azután az ország gazdasági élete valutaüzletté alakult át. Csakhogy a drágaság alatt a közönség tartozkodó volt a vásárlásban, igy történt az is, hogy söha olyan rossz karácsonyi vásár nem volt mint az idén. Hozzá kell még fűzni ehhez a megállapításhoz, hogy Nyugaton, Amerikában és Angliában is ugyanez a helyzet, ott — mint az angol lapokból olvasom — az áldatlan állapot következtében minden téren nagy olcsóbbodás állott be. Nem kell hozzá jósló tehetség, enélkül is meg lehet állapítani, hogy ez az olcsósági folyamat, az uj olcsósági hullám január végén vagy február elején újból fog jelentkezni Magyarországon. — A korona értékének hullámzása okozta, hogy a lefolyt évben a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kénytelenek voltak alaptőkét emelni, több kisebb cég pedig bezárni. Ennek tudható be az is, hogy uj alapitások alig voltak. — A legnagyobb nehézséget a magyar gazdasági életben az utódállamok politikai elzárkózása okozta. — Az ipar tekintetében a legnagyobb nehézséget szintén a valuta okozta, sok baj volt ezenkívül a nyersanyag beszerzéssel is. Hisszük, hogy ezek a nehézségek a jövőben már nem fogják útját állani a magyar ipar fellendülésének. Minden reményünk abban van, hogy az építkezés megjndul, mert az építőipar az az ősiparág, amely legtöbb más iparnak is ad kenyeret. Ebben a tekintetben sokat várunk afkislakásépitési akciótól. Dr. Pálfy József ipartestületi titkár: — Az iparosok szempontjából az év legfontosabb eseménye az ipartörvény revíziójának előkészítése. Igaz, hogy szerettük volna, ha az illetékes körök a revíziós javaslatba bevették volna az iparkamarák és testületek reformját is. Ettől függetlenül a kézmüiparosok meg vannak elégedve a revíziós javaslattal és már csak azt szeretnék, hogy a javaslat törvényerőre emelkedjék. — Javult ez évben az iparosok helyzete az anyagellátás terén is. Ezzel szemben azonban erősen csökkentek a munkaalkalmak még azoknál az iparágaknál is (cipész, szabó), amelyek eddig nem ismerték a munkahiányt. Megemlítésre méltó ezeken kivül, mint speciális szegedi esemény, az iparosok, kereskedők és munkások xárosi pártjának terve is, amely tervnek az iparosság adta meg az indító erőt. Másik különleges szegedi esemény, az iparos-nyugdijintézmény ügyének közeli megvalósulása. Ez a mozgalom, mely ma már országos jellegű, a szegedi iparosok köréből indult ki. — A jövőt illetőleg az iparosság reméli, hogy az ország gazdaságilag minél előbb talpra áll. Magyarország ismét felveheti majd a gazdasági összeköttetést a szomszédos államokkal és igy újra meglesz a magyar ipar fejlődésének a főfeltétele Egyetem, tanügy. Dr. Menyhárt Gáspár, a szegedi egyetem rektora a következőket volt szives elmondani: — Az egyetem éve a tanév. Ennek végével lehet csak helyesen áttekinteni az vV eseményeit. Ma, e csonka szcmesfei végén, mikor jóformán a célbav»tt alkotások és teendők előkészületeire tehettünk csak meg egyet s mást, korai volna még a történtekről beszámolni. Arról, hogy mit várok a jövőtől, már többel lehetne beszélni. Várom a megkezdett akcióink eredményes befejezését: a gazdasági fakultás felállításának törvényhozásilag való elhatározását, a városi muzeumnak terveink szerint való felállítását; az egységes bírói és ügyvédi vizsgáló-bizottság megszervezését. Vá'om a diákinternátusok tekinteiébei> az elhintett mag kikelését és a társadalom bizonyos rétegeiben a hűvössé; jegének felolvadását. És legfőként: várom az egyetértő, munkás, boldogulásának útjára térő nagy Magyarország megszületését. Dr. Lippay György tankerületi kir. főigazgató: — A tankerület iskoláiban a tanári testületek purifikációja már jórészben megtörtént. A tanulók száma az elmúlt évben minden intézetnél fogyott; ennek oka egyrészt a Délvidék elvesztése, de másrészt a nagy szegénység is. Szerepe van az apadásban a felvételi vizsgálatoknak is, amely a tanulókat az.;;elöképzettség és alkalmasság szempontjából szükséges szelekciónak veti alá. örvendetes tapasztalatom, hogy a tanulók magaviselet tekintetében javultak. A fegyelem megszilárdítása és az iskola rendjének fentartása most már nem ütközik nagyobb nehézségekbe. Az oktatás er dményét a nagy szegénység, a tankönyvhiány, illetve tankönyvdrágaság, a fűtési nehézségek nem kis mértékben befolyásolták ugyan, de lényeges elmaradás mégs»m következett be. A jellemképzés szolgálatában álló cserkészet ügye szép fejlődésben van. — A jövő évben azt várom el a vezetésem alatt álló középiskoláktól, hogy növendékeiket hazafias és valláserkölcs' érzésben a megkezdett irányban még inkább megizmositva a munkára, kö elességtudásra, fegyelemre, szociális érzésre és krisztusi világnézetre ránev.ljék. Azt is várom, hogy a tanári lelkekbe" végre visszatér a régi idealizmus, de ez csak ugy lesz lehetséges, ha a kuliura munkásai az anyagi gondoktól mentesittetnek. Várom végül és legjobban azt várom, hogy a szegedi tankerület nyerje vissza régi középiskoláit, hogy ismét keblünkre ölelhessük a Bánát és a Báoska kedves fiait. Kultura. szinház, zene. Móra Ferenc beszámolója a következő : — Az elmúlt év első említésre méltó kultureseménye a muzeum húsvéti könyvkiállitása volt, ami egyébként az első ilyen szereolé»e volt a muzeumnak és olyan meglepő eredménnyel járt, hogy elhatároztuk a kiállítások rendszeresítését. PYRAM ma a LEGTÖKÉLETESEBB?terpentines CIPŐKRÉM,