Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-25 / 297. szám

SZEOED Szeged, 1921 december 25 AZ EV TÖRTÉNETE MELYET NEM A KRÓNIKÁS MOND EL, HANEM MAGA A KÖZÖNSÉG. SZEGED, 1921. karácsony. 0 Regi tradíció, hogy az év króni­kása beszámol az.újság karácsonyi számában a lefolyt esztendő esemé­nyeiről. Prózában és versben, ko­molyan és játszi humorba olvadva szoktak ilyenkor felvonulni a letűnt szenzációk és a közönség elmélked­hetik a kettős ünnepen: de jó, hogy már vége ennek a komisz esztendő­nek, vájjon milyen lesz az uj, amely már itt kocog a küszöb előtt... Szakítsunk ezúttal a régi szokás­sal és uj formában adjuk az évi krónikát. Beszéljen ma helyettünk maga a közönség. Ime: Várospolitika, közigazgatás. Dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester meséli: \ — Az elmúlt esztendő két nagy eseményt hozott Szeged történelme számára. Az egyik, hogy Szeged egyetemet kapott, a másik, hogy visszakaptuk Újszegedet. Január 8-án lesz egy éve, hogy küldöttségileg jártunk Vass kultuszminiszternél az egyetem idehelyezésének érdekében és hosszú huzavonák után végre ju­nius 17-én iktatta törvénybe a nem­zetgyűlés az egyetem áthelyezésére vonatkozó törvényt. Az egyetem meg­nyitásához fűződik Horthy Miklós \ez évi látogatása is, aki egyúttal megszemlélte az augusztus 21-én felszabadult Tisza—Maros szögét. — E két örvendetes eseménytől eltekintve, az 1921. évet a „külföldi missziók esztendejének" is el lehet nevezni. Olaszok, franciák, angolok, amerikaiak, svájci ujságirók, határ­kiigazitók, kárbecslők, jóvátételi bi­zottságok forgolódtak állandóan Sze­geden. — A város belső ügyeiben nem fordultak elö jelentősebb események. Igen nagy nehézségekkel küzdött a város pénzügyi tekintetben, de ma már sikerült elérni azt, hogy a pót­adót minimálisra csökkenthettük. Na­gyobb befektetéseket eszközöltünk az egyetemi építkezéseknél, szükséglaká­sok céljaira, a dorozsmai villamos részvényeire, segélyt szavaztunk meg a színháznak, emeltük a tisztviselők fizetését, földet szavazo't meg nekik a közgyűlés, ami mind jelentékeny jövedelmétől fosztja meg a várost, viszont ezzel szemben kivívtuk, hogy a vagyonváltság alól mentesítsék a várost, csak egyet nem tudtunk el­érni, azt, hogy az állam visszaté­rítse 16 milliónyi tartozását, ami még mindig sokszor pénzzavarba hoz bennünket. Meg kell említeni a kislakások ügyét, amelyet még ebben az esztendőben sikerült kedvező me­derbe terelni, továbbá azt, hogy a városi üzemek az idén irányt adó és tökéletes vállalkozásokká fejlődtek. Kellemetlen emlékünk lesz ebbí>l az esztendőből a szinház ügye, amely ugyancsak erős orkánokat állt ki a nyár folyamán. — Többet nem igen tudok erről az évről mondani, a jövő esztendőre pedig programot nem adok, mert olyan programot én még sem mi­niszter, sem polgármester szájából nem hallottam, amit betartottak volna. Dr. Bottka Sándor főkapitány a következőket mondotta el: — Amennyire a rendőrség a mult évben azt észlelte, hogy a bűncse­lekmények egy jelentékeny hányada a politikai élet eseményeihez fűző­dik, épugy módjában volt a folyó évben azt tapasztalni, hogy a bűn­cselekmények fokozatosan visszatér­nek a közönséges bűncselekmények terére. Ha a világgazdasági viszo­nyok a gazdasági élet normális me­netét még mindig erősen hátrál­tatják is kialakulásában, azt mégis észlelnünk kell máris, hogy a gaz­dasági élet terén a konjunktarázás apadófélben van. Az egyes gyakor­lati pályákon a szakszerűség újra tért hódit és ezzel párhuzamosan a széles rétegek nagy nyomorúsága ellenére is higgadtabbá, tárgyilago­sabbá válik a közönség. Ezze! kapcsolatban a rendőr­ségnek sok olyan feladata válik ak­tuálissá, amelyeket a mult rvekben magasabb kényszer folytán nem elé­gíthetett ki. Többet törődhetünk a közforgalom vonalainak rendjével és tisztaságával, foglalkozhatunk a szó­rakozó helyek rendjének kérdésével, megkülönböztethetjük a közveszélyes munkakerülőket az önhibájukon kí­vüli munkanélküliektől, alkalom jut rá, hogy az elavult cselédtörvény in­tézkedéseit az élettel összhangba hozni igyekezzünk. A kis rongyoso­kért megindított mozgalom arra vall, hogy a közönség figyelme ráterelő­dik az utca gyermekeire is és ezzel kapcsolatban a rendőrség sem fog már megoldhatatlan helyzet elé ke­rülni, ha a fiatalkorúak rendészetét intenzivebben veszi kézbe. — A jövőben előreláthatólag a képviselőválasztások adnak majd a rendőrségnek nagyobb munkát. Re­mélem azonban, hogy a demagógiá­nak minden olpalról való vissza­szorításával a választások is normális mederben folynak le. Közgazdaság, pénzügy. Wimmer Fülöp igy nyilatkozott a gyáriparról, különösen pedig a kendet jyárak üzeméről: — A Hegedűs-féle valuta-javulás az év első felében iparunkra meg­lehetős hátrányosjkövetkezményekkel járt. Különösen mi, akik gyárt­mányainknak 60 százalékát kényte­lenek vagyunk exportálni, a kivitel­ben majdnem teljesen akadályozva voltunk. A második félévben a valuta­változás folytán kedvezőbbé vált a helyzet, mindazonáltal a felszabadult nagy készleteket nem tudtuk reali­zálni. Az 1921. évet semmi szín alatt sem mondhatom ipari szem­pontból valami kedvezőnek. Ami a jövő évet illeti, nagyon nehéz a jós­lás, mivel ma — sajnos — minden ipari és kereskedelmi vállalkozás majdnem kizárólag valuta-kérdés. Mindazonáltal remélem, hogy lassan konszolidálódó viszonyaink folytán minden irányban kedvező jövő elé nézünk. Dr. Tonelli Sándor a követke­zőkben vázolta a pénzügyi és keres­kedelmi helyzetet: — A folyó évben a kereskedők helyzete a korona ingadozásának volt alávetve. Az év elején a korona zürichi jegyzése 105 volt, majd fel­emelkedett 285-ig, októberben pedig leszállott 47-re, jelenleg pedig 70—80 centimeon áll. Ugylátszik. hogy most már e körül az árfolyam kö­rül stabilizálódik. A korona értéké­nek hullámzása közben jelentkezett azután a kereskedelemben az úgy­nevezett olcsósági hullám, amelynek kereskedői szempontból az volt a jelentősége, hogy a drágán beszer­zett készleteket olcsó áron kellett értékesiteni. Viszont, mikor a korona értéke lecsökkent, ismét bekövetke­zett az áltálános drágulás. Ilyenfor­mán azután az ország gazdasági élete valutaüzletté alakult át. Csak­hogy a drágaság alatt a közönség tartozkodó volt a vásárlásban, igy történt az is, hogy söha olyan rossz karácsonyi vásár nem volt mint az idén. Hozzá kell még fűzni ehhez a megállapításhoz, hogy Nyugaton, Amerikában és Angliában is ugyanez a helyzet, ott — mint az angol la­pokból olvasom — az áldatlan ál­lapot következtében minden téren nagy olcsóbbodás állott be. Nem kell hozzá jósló tehetség, enélkül is meg lehet állapítani, hogy ez az olcsósági folyamat, az uj olcsósági hullám január végén vagy február elején újból fog jelentkezni Magyar­országon. — A korona értékének hullámzása okozta, hogy a lefolyt évben a nyil­vános számadásra kötelezett válla­latok kénytelenek voltak alaptőkét emelni, több kisebb cég pedig be­zárni. Ennek tudható be az is, hogy uj alapitások alig voltak. — A legnagyobb nehézséget a magyar gazdasági életben az utód­államok politikai elzárkózása okozta. — Az ipar tekintetében a legna­gyobb nehézséget szintén a valuta okozta, sok baj volt ezenkívül a nyersanyag beszerzéssel is. Hisszük, hogy ezek a nehézségek a jövőben már nem fogják útját állani a ma­gyar ipar fellendülésének. Minden reményünk abban van, hogy az építkezés megjndul, mert az építő­ipar az az ősiparág, amely legtöbb más iparnak is ad kenyeret. Ebben a tekintetben sokat várunk afkis­lakásépitési akciótól. Dr. Pálfy József ipartestületi titkár: — Az iparosok szempontjából az év legfontosabb eseménye az ipar­törvény revíziójának előkészítése. Igaz, hogy szerettük volna, ha az illetékes körök a revíziós javaslatba bevették volna az iparkamarák és testületek reformját is. Ettől függet­lenül a kézmüiparosok meg vannak elégedve a revíziós javaslattal és már csak azt szeretnék, hogy a javaslat törvényerőre emelkedjék. — Javult ez évben az iparosok helyzete az anyagellátás terén is. Ezzel szemben azonban erősen csök­kentek a munkaalkalmak még azok­nál az iparágaknál is (cipész, szabó), amelyek eddig nem ismerték a munka­hiányt. Megemlítésre méltó ezeken kivül, mint speciális szegedi ese­mény, az iparosok, kereskedők és munkások xárosi pártjának terve is, amely tervnek az iparosság adta meg az indító erőt. Másik különleges sze­gedi esemény, az iparos-nyugdijintéz­mény ügyének közeli megvalósulása. Ez a mozgalom, mely ma már or­szágos jellegű, a szegedi iparosok köréből indult ki. — A jövőt illetőleg az iparosság reméli, hogy az ország gazdaságilag minél előbb talpra áll. Magyarország ismét felveheti majd a gazdasági összeköttetést a szomszédos államok­kal és igy újra meglesz a magyar ipar fejlődésének a főfeltétele Egyetem, tanügy. Dr. Menyhárt Gáspár, a szegedi egyetem rektora a következőket volt szives elmondani: — Az egyetem éve a tanév. Ennek végével lehet csak helyesen áttekin­teni az vV eseményeit. Ma, e csonka szcmesfei végén, mikor jóformán a célbav»tt alkotások és teendők elő­készületeire tehettünk csak meg egyet s mást, korai volna még a történ­tekről beszámolni. Arról, hogy mit várok a jövőtől, már többel lehetne beszélni. Várom a megkezdett akcióink eredményes befejezését: a gazdasági fakultás felállításának törvényhozási­lag való elhatározását, a városi mu­zeumnak terveink szerint való fel­állítását; az egységes bírói és ügyvédi vizsgáló-bizottság megszervezését. Vá'om a diákinternátusok tekinteié­bei> az elhintett mag kikelését és a társadalom bizonyos rétegeiben a hűvössé; jegének felolvadását. És legfőként: várom az egyetértő, mun­kás, boldogulásának útjára térő nagy Magyarország megszületését. Dr. Lippay György tankerületi kir. főigazgató: — A tankerület iskoláiban a tanári testületek purifikációja már jórészben megtörtént. A tanulók száma az elmúlt évben minden intézetnél fogyott; ennek oka egyrészt a Délvidék el­vesztése, de másrészt a nagy sze­génység is. Szerepe van az apadás­ban a felvételi vizsgálatoknak is, amely a tanulókat az.;;elöképzettség és alkalmasság szempontjából szük­séges szelekciónak veti alá. örven­detes tapasztalatom, hogy a tanulók magaviselet tekintetében javultak. A fegyelem megszilárdítása és az iskola rendjének fentartása most már nem ütközik nagyobb nehézségekbe. Az oktatás er dményét a nagy szegény­ség, a tankönyvhiány, illetve tan­könyvdrágaság, a fűtési nehézségek nem kis mértékben befolyásolták ugyan, de lényeges elmaradás még­s»m következett be. A jellemképzés szolgálatában álló cserkészet ügye szép fejlődésben van. — A jövő évben azt várom el a vezetésem alatt álló középiskoláktól, hogy növendékeiket hazafias és val­láserkölcs' érzésben a megkezdett irányban még inkább megizmositva a munkára, kö elességtudásra, fegye­lemre, szociális érzésre és krisztusi világnézetre ránev.ljék. Azt is várom, hogy a tanári lelkekbe" végre vissza­tér a régi idealizmus, de ez csak ugy lesz lehetséges, ha a kuliura munkásai az anyagi gondoktól men­tesittetnek. Várom végül és legjob­ban azt várom, hogy a szegedi tan­kerület nyerje vissza régi középiskoláit, hogy ismét keblünkre ölelhessük a Bánát és a Báoska kedves fiait. Kultura. szinház, zene. Móra Ferenc beszámolója a kö­vetkező : — Az elmúlt év első említésre méltó kultureseménye a muzeum húsvéti könyvkiállitása volt, ami egyébként az első ilyen szereolé»e volt a muzeumnak és olyan meglepő eredménnyel járt, hogy elhatároztuk a kiállítások rendszeresítését. PYRAM ma a LEGTÖKÉLETESEBB?terpentines CIPŐKRÉM,

Next

/
Oldalképek
Tartalom