Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-24 / 296. szám

EÉ^KffiiHmi'S w -untri iuitimm-rj w l zaged, 1921 december 24 Ara 3 kOfOna. Szombat,« évf., 296. szám. ELÓPIZETESI ARAK: 600 kor. I Negyed évre 15® kor ftí »vrs 800 „ I Egy hóra N> » Amnesztia. SZEGED, december 28 Szép és nemes mozdulattal kegyel­met adott a kormányzó a forradalom és a kommunista idők bűnöseinek. Az idö, amelyet erre a kegyelmi tényre választott, a legmegfelelőbb: a szeretet ünnepének, a szent kará­csonynak ideje. A legemberibb ün­nep hangulata aranyoiza be ezt a szép tényt és bizonnyal sokban hozzá fog járulni ez a hangulat is ahhoz, hogy több megértés és szeretet teremjen meg a magyrr lelkekben, amelyekben a gyűlölet burjánja el­nyomott, elfojtott minden nemeset, szépet és jót. Turáni örökségünk: a meg nem téréi éa a tekintélyek el nem ösme­rése őrületes károkat okozott a régi, de még sokkal inkább a közelmúlt­ban. Az az energia és erőtömeg, amely a leromlott, meggyötört ország újjáépítésénél hasznos munkát végez­hetett volna, kirobbant, ellobbant személyes ellerreégeskedések, gyűlöl­ködések hamvasztó tüzében. Miná­lunk minden, ami mások érdeme, — nem érdem, ami má«ok remeke, — kontármunka. És viszont! Egy-egy parlamenti szónoklat s a közbe­hujjántott megjegyzések olyan mély perspektíváját nyitják meg a maga felületességében még veszedelme­sebb gyűlölködésnek. hogy megborzad benne a lelkünk. Sötétségek nyilnak meg itt, minden vésszel és szörnyű­séggel fenyegetőn és az a borzungós érzés lepi el a becsületes lelket, bogy a mi nemzetünk valamely még ösmeretlen sötét végzel felé rohan: ki tudná hová. £s ezért minden olyan dolgot, amely ezt a mi szörnyű és végzetes gyűlölködésünket enyhítheti, fokozot­tabb örömnél nézünk és foga­dunk. Az amnesztia-rendelet egy régi, őszinte, becsületes óhajtás teljesülé­séhez visz bennünket közelebb. Em­lékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikor nemzeti kormány volt Szegeden s amikjr a Klauzál-téri törtenelmi erkélyről Kelemen Béla csengő szava proklamálta a nemzeti kormány kiáltványát. Abban a kiált­vány bin benne volt az a program­pont, hogy a nemzeti érzésű, haza­fias nu .kásság képvise öi részére két helyet a kormányban fentártot­tak. Regi sebek feltépése volna, ha most ráakarnánk mutatni azokra az okokra, amelyek akkor a mun­kásságot vissza tartották attól, 1iogy a nemzetmentés munkájában már kezdettől fogva kivegyék a ré­szüket. Hogy az akkor meg nem történt, annak áldatlan félre­értések voltak az okai, melyeket rosszindulatú vagy ostoba tmbertk éleztek ki Most, hogy ez a kegyelmi tény megint lehetőséget ad arra, hogy a munkásság és a polgári társadalom között a közeledés megtörténjék, — örűljCnk mindannyian. A szeretet ünnepét aljak úgyis I Korányi Frigyes Kállay Tibor programjáról. BUDAPEST, dec. 23. (M T. I.) Báró Korányi volt pénzügyminiszter Kállay Tibor pénzügyminiszter teg­napi expozéjával Kapcsolatban a következőket jelentette ki munkatár­sunknak : — Teljesen egyetértjek a pénz­ügyminisz er ur programjával. Lá­tom, hogy a pénzügyminiszter ugyan­azon elveket követi, amit annakide­jén én is követtem, tudniillik a fo­kozatos szilárd felépítését a kormány pénzügyi politikájának. Főleg az adminisztráció felépítését akarja ke­ján kell fokozatosan helyreállítani az államháztartás egyensúlyát és azt hiszem, hogy Kállay Tibor pénz­ügyminiszter úrtól, aki annyira is­meri a büdzsét, a kiadások meg­szorítását is remélhetjük, természe­teden csík akkor, ha a nemzetgyűlés ebben a kérdésbsn melléje áll és segítségére lesz, hogy a takarékos­ságot előmozdíthassa és nem álla­nak elő olyan követelésekkel, ame­lyeket ez a szerencséden ország nem bír el. A mutatkozó deficit fedeze­tére vonatkozólag kijelenthetem, hogy resztül vinni, ami helyes is, mert , a fedezetet valószínűleg a vagyon­szerintem abszurd törvényeket csi­nálni, amelyeket azután lehetetlen adminisztratív erők hiányában végre­hajtani. Feltétlenül a folyóadók ut­váltságból kell venni. Hiszem és re­melem, hogy a pénzügyminiszter ur működését és programját siker fogja koronázni. Megegyeztek Lloyd George és Briand. LONDON, dec. 23. (A M. T. I. szikratávirata.; Illetékes helyen meg­állapították, hogy az e heti angol—francia tárgyalások minden pontban ki­elégítő egyetértésre vezettek. A fősúlyt a tárgyalások folyamán az európai érdekű gazdasági kérdésekre helyezték és beható tanácskozás tárgyává tették ama eszközöket, amelyekkel a legsürgősebben elérhető volna az európai gazdasági egyensúly. Megegyeztek elsősorban abban, hogy a leg­stabilisabb államoknak kell az akcióban a vezetőszerepet játszaniok, de részt kel! vennie benne Európa valamennyi országának, a legnagyobb jó­akarattal és őszinteséggel. A legfelsőbb tanács januári cannesi konferenciája előtt a francia és angol kormány és szakértők behatóan foglalkozni fognak a helyze tei, hogy kész anyagot küldjenek a legfelsőbb tanácsnak a sürgős kérdések elintézése céljából. Emellett nem tévesztendő szem elől, hogy a közérdekű gazdasági problémákkal a jóvátétel problémája szorosan összefügg. Személyes kérdés — szerzői jog. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, dec. 23. (M. T. I.) A nemzetgyü'és mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnöki bejelentések során az elnök jelenti, hogy D ózdy Győző sürgős interpe láció elmondására kért enge­délyt a földreform sürgős végre­hajtása tárgyában. Az interpellációra legkésőbb féle^y órakor tír át a Ház. Napirend előtt Prőhle Vilmos szólalt fel személyes megtámadtass cimén. Sándor Pai tegnapi beszéde­ben kétszer is foglalkozott az ő személyével. Először megemlékezett a műit év októoeri numerus claususos idők viharairól. Prőhlének arról az indítványáról, amelynek alapján a Ház felszólította az igazságügy­minisztert, bogy terjesszen be kimu­tatást a háborús visszaélésekről faji és felekezeü szempontok szerint. A Ház ennek alapján utasította a hon­védelmi minisztert is, hogy készítsen kimutatást ugyanezen elv szerint a harcvonalban teljesített tényleges szolgálatról. Ezekből csak az igaz­sagügyminiszter kimutatása készült el, a honvédelmi miniszter nem készuneite el kimutatását, mert a kommunizmus idején az idevonatkozó aktákat eltűntették. A másik eset, amikor Sándor Pál az ö személyével foglalkozik a következő: Soha a magyarok a maguk erejéből helyre nem fogják állítani Magyarország integritását, hanem csak ugy, ha a zsidóság segíteni fogja. Prohle ekkor a fejét rázta, mire Sándor Pál azt mon­dotta, hogy hiábarázzaa fejét, ezt a pro­fesszor ur sem fogja tudni megcsinálni. Megbotránkozásának ad kifejezést a ' nemzetgyűlés színe élőit, hogy valaki ilyen lekicsinylő és lebecsülő hangon beszéljen a nemzetről. Van cgv szö­vetségesünk, amely mindennél erő­sefcb s győzelme diadalra is fog jutni, amint azt a soproni népszavazás is igazolja. Bízzunk a jövőben és ai kitartást fog nekünk adni, az a tövis­koszorú, amelyet a magyar nemzetnek felfuvalkodott népek adtak ho nlokára. Napirend szerint következik az irodalmi és művészeti termékek védei­mére alakult berni unióba való belé­pésről szóló törvényjavaslat tárgyaiár a. Héjj Imre előadó ismerteti a ja­vaslatot, melyhez OrbőK Attila szól hozzá: Örömmel üdvözli az uj javaslatot és köszörűdét fejezi ki a kormánnyal szemben az írótársadalom nevében. Andaházi Kasnya Béla nagyon örül annak, hogy ilyen javaslat került a Ház elé. A Ház a javaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Az ülés folyik. BUKCTT DIPLOMATA. Tahy [ István prágai magya: követet a kor- , mány legközelebb visszahívja. Tahy i követ jelentései a Fehéi Könyvben is szerepellek és Benessel való tár­gyalásairól a magyar kormánynak küldött jelentését a cseh külügy­miniszter megcáfolta. SZERKESZTŐSÉG Es KIADÓHIVATAL. KBIcaey-atca • Telefon 15-SS. Közkegyelem az öt évnél kisebb büntetéssel sújtot­taknak BUDAPEST, dec 23. (M. T. I.) A hivatalos lap holnapi számában jelenik meg az ujabb amnesztia­rendelet, mely egyfelől a Károlyi­forradalom alatt lezajlott tömegmoz­galmak keretében, illetőleg azokkal kapcsolatban elkövetett bűncselek­mények, másfelöl az úgynevezett kommunista-bűncselekmények körére terjed ki. Kegyelmet nyernek azok, akik az említett bűncselekmények miatt jogerősen öt évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre lettek elitélve, továbbá azok, akiknek a bűnügyében jogerős ítélet még nem hozatott, fellév, hogy cselekményükre öt évet meg nem haladó szaoadságvesztés büntetést, vagy csupán pénzbüntetést állapit meg. Ebbe a két csopotibu tartozó egyének részére engedélyezeit kegye­lem,közkegyelem. Tehát semmi további személyi vagy tárgyi előfeltételhez kötve nincsen. A kormányzó elhatá­rozás* csak annyiban korlátozza a kegyelemben részesülést, ameny­nyiben kizárja a kegyelemből azokat, akiket tiz éven belül nyereségvágyból elkövetet: bűntett miatt elitéltek s akik az állam és társadalom törvé­nyes rendjére vagy közbiztonságára veszélyesek, végül azokat is, akiket a köztudat emigránsok név alatt ismer. Végül harmadsorban kegyel­met helyez kilátásba az amnesztia az oly elitéltek és terheltek számára is, akiket különö3 méltánylást ér­demlő körülmények kivételesen mél­tókká tesznek a kegyelemre. Ezek érdekében a kegyelmi tárgyalás el­rendelését a királyi ügyész fogja javaslatba hozni az igazságügy­miniszternél. Minden inog Burgenlandban. BUDAPEST, dec. 23. Az Uj Lap irja : Sopronból jelentik: Az osztrák kézen megmaradt nyugatmagyaror­szági területnek Kismarton lesz a fővaiO?a. Davy kormányzó a kismartoni vá­rosházára hívta össze a v lágt, egy­házi és iskolahatóságok képviselőit az egész Burgenland területéről. Bwrg;nland uj fővárosában, Kismar­tonban egyáltalán nem mondható rózsásnak a helyzet. A nép egyre jobban elégedetlenkedik, élelmisze. alig van. A napokban egy kismar­toni lisztkeresKedőnek két vagon lisztj« érkezett. Az osztrákok tgy­szerüen lefoglalták és kiosztották. Az összeütközések és véres vereke­dések napirenden vannak. Egy izben osttrák katonák 35 vágómarhát rekvirállak; a rekviráiúbHak hangom zúgolódás, mijd verekedés lett a következménye, úgyhogy 15 o.ztrák katona megsebesült. Különösen az osztrák pénz miatt van elkeseredve a lakosság Maguk az osztrák ható­sági emberek is jól tudjak, hogy Burgenland Sopron nélkül fen"1 nem tarthaló. Az osztrák uralom m'.r nem sokáig tarthat már csak átér: sem, mert a megszállás mi úárdokcu ker ti U az osztrákoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom