Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-18 / 291. szám

Szeged, 1921 december 18 Ara 3 korona. Vasárnap, II.évf.. 291. szam. Sopron döntött. SZEOEU, december 17. Nyugatmagyarország nyilatkozott meg Sopron város és kornyékének szavazásában. Az eredmény, ame­lyet holnap hirdetnek ki, de amely minden jel szetínt a magyar nem­zethez való ragaszkodásnak fényes deklarációja lesz, nemcsak azt je­lenti, hogy Sopron és vidéke ragasz­kodik ezeréves hazájához, hanem azt is megvilágítja, hogy Ausztriának az az információja, amellyel Páris­ban a magyar területi integritás gyalázatos megsértését keresztül bírta vinni, mindmegannyi megté­vesztés, ferdítés és hazudozás. Nekünk, megcsúfolt, mártirutat járó magyaroknak nagy erkölcsi elégtétel ez a népszavazás. Morális elégtétel, amely most az egész világ előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy velünk: magyarokkal égbekiáltó, bántó, ke­serű igazságtalanság történt. Morális elégtétel ez — legalább is egyelőre csak morális. Megdobbantja egy se­reg bitorló szivét —, a döbbenet marka foitja el a torkukat. Mert ér­zik, tudják, hogy ha Pozsonyt, Kas­sát, Váradot, Kolozsvárt, Temesvárt, Szabadkát megkérdezték volna — amint meg kelleti volra kérdezniük —, akkor ugyanolyan szégyen érte volna őket, mint a kapzsi Ausztriát, akkor az ö kezükből is kisiklott volna az, amit elraboltak tőlünk ép­pen ugy, mint most Ausztria kezé­ből kisiklott Sopron. Ezzel a népszavazással aktivabb lett és reményekben gazdagabb a mi jövendőnk is. Magyar szivünkből nem bir ki­szakadni az a biztos tudat, hogy nem maradhat az igy, ahogy az van. Ez az ezeresztendős ország, amely a magyar északában most a szétdara­boltság reitenetes álmával vívódik, — fe ébred még 6zép és dicső hajnalára. És akkor, mikor majd felvirrad a magyar hajnal és az, ami ezer esz­tendeig együtt élt, együtt örvendett és együtt szenvedett, erős akarattal, erős igyekvéssel újra egybeforr, akkor rámutathatunk mindig, büszkén és önérzettel: Sopron már megmutatta, hogy Magyarország vonzóereje, Ma­gyarország ősi Osszetartozandó&ága virulensebö és hatékonyabb, mint valaha. Az az erő, amely akkor majd Összehozta, újra egybeforrasztotta ezeresztendős hazánkat, az az erő mindig élt, mindig megvolt széles e hazában, oakhogy nem érvényesül­hetett, mert meg nem kérdezék el­szakított lestvéreinket és a háború nagy vérveszteségében legyengült országunk nem birta annak idején érvényesíteni az ösi egybe tartozás érzésének parancsoló akaratát. Az idö behegeszti sebeinket, visz­szahozza erőnket és akkor — lesz még nagy és boldog Magyarország, boldeg ts viruló, dicső es nagyra­hivatott remzet. Es akkor ugy fogunk berendezkedni, ahogy az nekünk leg­jobb és nem olyan módon, ahogy azt reánk erőszakolják. A cseh militarizmus — nem militarizmus? PRÁGA, dec. 17. (Cseh sajtóiroda.) Udnal honvédelmi miniszter kijelenti, hogy a c»eh államnak Középeuropiban még hosszú ideig feladata lesz, hogy a szövetségesek oldalán őtködjék a demokrácia alapelvein felépült uj szervezet felett. Ez a kötelesség azt követeli tőlünk, hogy mindig felkészülten álljunk és készek legyünk áldozatokra. Hadseregünk kiépíté­sében azt a készségünket és akaratunkat hangsúlyozzuk, hogy a magunk akaratát és a magunk országát megvédjük. Nem a mi hibánk, hogy ezt hangsúlyozni kell, hanem azoké, akikkel szemben ezt hangoztatni szükséges. Ez nem militarizmus. Ebből a szempontból megítélve, a fegyveres halalom szervezése nem politikai kérdés, hanem szervezési célszerűség kérdése. Ugyanezt kell mondanunk arról a sokat emlegetett problémáról is, hogy állandó hadsereg legyen-e, vagy pedig milícia. A miniszter hangoztatta, hogy a hadseregben nem szabad politizálni, még pedig nemcsak befelé, hanem a politikai nyilvánossággal való viszonyban sem. Megállapította, hogy a fegyveres eiö tegjoi nemzeti származásra és politikai hovatartozásra nem tekintve, óriási többségükben jól láiják el a szolgálatot. Végül a miniszter visszautasította egyes lapoknak azt az állítását, mintha ő olyan személyektói engedné magát befolyásolni, akiket légi osztrák szellem tölt be és visszautasította azt a hangot, amelyen Meissner képviselő a francia bizottságról nyilatkozott. Folytatják a mentelmi vitát. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, dec. 17. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik Jó­zsef elnök negyed 11 órakor nyitotta meg. A tanácskozó képesség meg­állapítása után Huszár Károly pa­rentálja el Romanelll olasz alezredest és a Ház hozzájárul ahhoz, .hogy a nemzetgyűlés elnöke részvétnyilatko­zatot küldjön az olasz kamara el­nökének. Ugyancsak napirend előtt felszólal Kiss Menyért is, mentegetve múltkori beszédét és magyarázva egyes kitételeit, majd kijelenti, hogy távolmarad a nemzetgyűléstől, amig állításainak 'gazságát hiteles ok­iratokkal nem tudja bizonyítani. Ezután áttér a Ház a mentelmi vita folytatására. Elsőnek Friedrich István szólalt fel. Elmondta, hogy a vita folyamán gyakran hallottak arról, hogy az egész Habsburg-család eltávolításáról volt szó. Ez.nem áll. A túlsó oldal­nak is el ke'l ismernie, hogy az Albrecht /éle kombináció nem mese. ö is tud arról egyetmást és kiegészíti Vázsonyi Friedrich: A vita folyamán|hallo'­tuk, hogy valóságos sr.inmü játszó­dott le, láttam hősöket felvonulni, akik eredeti esküjükhöz hiven visel­ték a konzekvenciákat és most bör­tönben ülnek. De láttam más hősö­ket is, akik azonban nem buktak el ugy, ahogyan a tragédia megkívánja. Ezután áttért a fehér könyvre. Propaganda-kalandáriumnak tartja azt a szabadkirályválasztó közönség részére. Tele van pártoskodással, gyanúsításokkal és vádakkal, ame­lyek nincsenek még ma sem tisz­tázva és mégis tényként vannak be­állítva. Az ülés folyik. Hatályon kivül helyezték a kivételes állapotról szóló német rendeletet BERLIN, dec. 17. (Wolff.) A bi­rodalmi gyűlés ma a német kom­munistáknak és független szocialis­felszóialását, aki emiitelte \ táknak indítványát tárgyalta, mely ugyan sz Albrechttel való tárgyalá saii, de a lényeget nem mondta meg. A lényeg pedig egy vérszetzödési tervezet volt. De tud egy másik vér­szerződésről is, amely tényleg meg­köttetett, amelyben a főherceg csak azt akarta, hogy együtt dolgozhassák a három politikussal, mert csak ásó­kapa választhatja el őket egymástól. A második vérszerződésben szereplő személyeket Friedrich nem akarja megnevezni, csak egyet, Halmos urat, aki sokat járt Franciaországban és sokat közvetített politikai és finan­ciális ügyekben. A külügyminiszter, mint a királyság pártjának elnöke, nyíltan megmondotta, hogy Aibrecht­tet akarja a magyar trónra. Rassay is hangoztatta a múltkor, hogy a mostani miniszterelnök egy bizalmas tanácskozáson szintén azt mondotta: Legyetek csak nyugodtan, m*g akar­juk menteni a magyar trónt Albrecht számára. (Huszár közbeszól: Nem felet meg a valóságnak Albrechtre vonatkozólag.) szerint a birodalmi elnöknek a ki­vételes állapotról szóló szeptember 28 iki rendelete azonnal hatályon S kívül helyezendő. Az indítványt hosz­szabb vita után elfogadták. Franciország hajókat épit. LONDON, dec. 17. (M. T. I.) A Reuter-irodának jelantik Washing­tonból : A tengeri albizottság teg­napi ülésén a francia küldöttség elő­terjesztette a hadihajók építésére vonatkozó javaslatát. Franciaország ismét tervbe vette 10 darab 5000 tonnás cirkáló építését. Megoldják a szerb kormányválságot. QRÁC, dec. 17. (M. T. I.) A Orazer Tagespost belgrádi jelentése szerint a kabinetkérdés megoldása küszöbön álL A király dr. Ribart, a szkupstina elnökét bízta meg azzal a feladattal, hogy a radikális- és a demokrata­párt közt egyezséget hozzon léire. Jóakaró semlegesség Csehország és Ausztria között. BÉCS, dec. 17. (M. T. 1.) A Neue Freie Presse-nek jelenlik Prágából: A Massaryk elnökhöz közel álló Csasz a tegnapi jelentés megerősí­téséül közli, hogy Csehország és Ausztria között létrejött a megegye­zés, amelynek értelmében a két állam kölesönös jóakaró semlegességre köte­lezi magát és a jövőben minden viszályt kiegyenlítés végett a döntő­bíróság elé utal. Kinek fájjon? LONDON, dec. 17. (Wolff.) Lloyd George a munkáspárt küldöttségé­hez intézett beszédében kijelentette, hogy világos, hogy a jóvátételnek megfizeiése Németországnak fájdal­mat okoz, de ha meg nem fizeti, az viszont Franciaországnak okozna fájdalmat. Az angol nép azt akarja, hogy Európában ismét normális vi­szonyok álljanak be Arról van szó, hogy azoknak, akiknek kárt okoztak fizetniük kell-e, vagy pedig, hogy azok fizessenek, akik a károkért nem felelnek. A reformátusok nagy halott­jának temetése. Holnap délután 2 órakor temeti el a református egyház nagy halottját, Bereczk Sándor lel­készt. A gyászszertartást rövida ünnepi istentisztelet előzi meg. A részvét­táviratok özönében Balthazdr Detsö püspök távirata volt. az első, mely a gyászbaborult családhoz érkezett és amelyben testvéri részvétét fejezi ki. Balthazár püspököt nagyfontos­ságú egyházi ügyek Debrecenhez kötik és ezért r.em jöhet el Szegedre a temetésre. A szertartást igy Har­sányt Pál gyomai lelkész, békés­megyei esperes fogja végezni. A tulajdonképpeni temetés színhelye — mint megirtuk — Hódmezővásárhely lesz, ahol az elhunytnak minden vásárhelyi lakos jó embere. Itt töl­tötte Bereczk Sá dor a fiatalságát és kok rokona van most is Vásár­helyen. Itt 'tereh Oyula református lelkész fogja a tulajdonképpeni gyász­szertartást végezni. Az elhunyt lelkf­t ásztor szegedi gyarzünnepségén a zegedi és a Polgári Dalárda is fel­ajánlotta közreműködését. A kis rongyosoknak. Ms s köret­kezA ujabb adományok érkeztek a föis­E z a kis rongyosok javára: Mayer 50, Barforgalmi R-T. 1000, Halán és neje 500, polgármesteri hivatal 300, Margit-utcai leányiskola II b) osztálya 1230 korona. A Cnnard-Llne hajózási tár­saság hivatalnokaival kísért tram­portjai hetenként hétfőn indulnak az európai kikötőkbe azokkal ai uta­sokkal, akik az amerikai bevándor­lási törvényben előirt létszám be­teltével mégis megkaphatják ameri­kai vízumukat és akadálytalanul utazhatnak Amerikába. Ilyenek azok, akik most jöttek vissza Amerikából látogatásra, akik üzleti ügyben utaz­nak, papok, orvosok, színészek, mű­vészek, ápolónők, azonkívül háztar­tási alkalmazottak, ha munkaadó­jukkal együtt utaztuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom