Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-13 / 286. szám

m Eicacd, 1921 december 13. Ara Z korona. Kedd, II. évf., 286 szám. - • • 1 :P f i ÍLÓEIZETÉSI ARAK: In *vr« 600 kor. | Negyedévre 150kor itt vrs 300 Egy hóra 50 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcaey-ntca 6. • Telefon 1S-SS. Megszűnt a cenzúra. SZEGED, december ÍZ (Saját tudósítónktól.) Néhány rövid vorban, de ne.n minden megilletődés nélkül jelentjük itt, lapunk élén, hogy a magyar sajtó a mai nappal teljesen felszabadult a cenzúra járma alól, Szabid már a gondolat nyilvánítása, a kérlelhetlen cenzorok kezéből kihullt a hatalom vörös ceruzája, a nap krónikása minden tilalomtól és .tájékoztatástól" ment sen teljesítheti hivatását. Ezt a korszakos vá.tozást pedig a hivatalos lap legutóbbi számaüan megjelent következő rendelet okozta: A m. kir. minisztériumnak 10501/921. M. t. azi.mu rendelete a hivéte es sajtórsndészeii ellenérzés megszQntctése tárgyában. A m. kir. minisztérium 920. VI. t.-c. alapján elrendeli: 1. A minisztérium az 1920. LXIII. t. c. 11. §-ának 5483/914. M. E. és 5499/1919. M. E., 9222/920. M. E, 9á23/92u. M. E. és 1616/921 M. E. sz. alatt kiadott rendeleteket hatályon kivül helyezi. Ehhez kénest az 5483/914 M. E. sz. rendelet felhatalmazás alapján kiadott 12001/914 sz igazságügyminisztériumi rendelet szabályait sem lehet alkalmazni. " 2 A jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Továbbra is hatályban maradnak az 1912. évi Lili. t.-c. 11. §-ának4-ik bekezdése alapján kiadott azol^ a rendeletek, amelyek egyes belföldi időszaki lapok megjelenésének es terjesztésének eltiltására a belügyminisztert felhatalmazzák, valamint azok a rendeletek, amelyek az emiitett paragrafus 5-ik bekezdése alapján a külföldről érkező sajtótermékek ellenőrzését szabályozzák. Budapest, 1921. december 10-tk napján. Gróf Bethlen (stván a k., m. kir. miniszterelnök. Ausztria mindenáron késleltetni akarja a soproni népszavazást. BÉCS, dec. 12 (A M. T. I. magánielentése.) A Montagszeitung jelenü: Holnapra várják a nagykövetek tanácsának válaszjegyzékét az osztrák tiltakozásra, a népszavazás határidejének kitűzése ellen. Ha az ántánt-hatalmak a már kikötött batáridőhöz ragaszkodnak, ugy az osztrák kormány, jól értesült l«örök szerint, megtagad minden résztvételt a népszavazáson és a soproni kerületnek Magyarországhoz való csatolását, amint az várható, nem fogja elismerni. Az osztrák kormány a szavazásnak hözveíle'nül a karácsonyelőtti napokra való kitolását kéri, lóképp a szavazási lajstromok helyesbítése céljából, amelyre az osztrák népszavazási biztosok eddigelé semmi befolyást sem gyakorolhattak. A 700 fönyl szövetségközi csapat már megérkezett a népszavazási területre. A magyar csapatok hi.lnap hagyják el a nepszavízás területét. Mint illetékes helyen közlik, Ausz- ' tria a velencei egyezmény értelmé- • ben követeli, hogy a magyar csapa- 1 toknak Soprontól való kiszorulása és a népszavazás megej.ése közé 8 napi időköz iktattassék be, ugy, hogy a népszavazást folyó hó 20-án tartsák meg. Becikkelyezték az Amerikával kötött békeszerződést — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, dec. 12. (M. T. I.) A mai ülést 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Bejelenti, hogy Huszár Kiro'y sürgős interpellációra kért engedélyt a főváros nyugalmának és közbiztonságának tárgyában. Az engedélyt a nemzetgyűlés megadja. Ezután a közigazgatási és közgazdasági bizottság előadója, Homonnay Tivadar bejelenti a tengeri és kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló lörvény módosító és kiegészítő rendelkezéséről szóló javaslatot. A honvédelmi bizottság előadója, Pröhle Vilmos beterjeszti a magyar királyi honvédségről szóló javaslatot. Bejelenti, hogy a bizottság jelentésé ve! szemben Szilágyi Lajos kisebbségi véleményt nyújtott bé. Napirendre következik az amerikai Egyesült-Államokkal Budapesten augusztus 29 én kötött békeszerződés becikkelyezéséről szóló javaslat. Aíózer Ernő előadó ismetteti a javaslatot. Ezen békeszerződés leglényegesebb és legkimeritőbb pontja az, hogy megfelel a nemzetközi jog szokásainak, amennyiben nem egyoldalulag jött létre. Az Egyesült-Államok demokratikus népe volt az első, amely belátta azt, hogy Magyarország helyzete tarthatatlan. Nem mulaszthatja el, hogy az előadói székből köszönetét és háláját ki ne fejezze Amerika szabad, demokratikus népével szemben azért, mert épp Amerika volt az első, amely Magyarország A mai viszonyok között Amerika eme magatartását csak honorálni kell. Ma még nem tudjuk, ho^y az Egyesüit-Á'iamok világpolitikájában merre fog orientálódni, de hozzátesszük azt, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne érdeklődjék a világbékét, a müveit világ fejlődését érintő kérdések iránt. Amerikának érdeklődése csak üdvös lehet mert nagy szempontok vezérlik. Erdeke, hogy Keleteurópa gazd iságilag helyreálljon; már pedig Keleteurópa politikai és gazdasági rekonstrukciója nem képzelhető el akkor, h; állandó seb tátong a világ testén, amely seb Magyarország mai helyzetében jött létre Sándor Pál mint ellenzéki szólalt fel és hangsúlyozza, hogy a külügyi bizottság állal beterjesztett törvényjavaslat tárgyalásakor nem szabad pártokra oszlani. Most az amerikai Egyesült-Államok óvást emeltek az ellen, hogy a többi államok kihasználják a legyőzött kisnemzeteket. Lehetetlen, hogy Magyarország örök időkre csonka maradjon, lehetetlen elképzelni, hogy ezentúl ölbe tett kézzel fogjut nézni a világ folyását és mit sem fogunk tenni. Huszár Károly: Lehetetlen, hogy a történelmi momentum mellett szó nélkül haladjunk el. Annakidején kénytelenek voltunk elfogadni diKtandóra a ránk kényszeritett békeszerződéit, azonban itt is nyíltan hirdettük, hogy ennek a békeszerző»1a: ui'iAh i „ 8 désnek gyakorlati megvalósítása leuC é! é)wZSáb,an ™gÍTJ beníKü" hete len. Rendelkezéseit abban a foi"iában, me.yb,n őket kontemplálták, által teremtett helyzet tarthatatlan. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot ugy általánosságban, mint rész leteiben eredeti szövegében fogadják el. A javaslathoz elsőnek gróf Apponyi Albert szólott: Mint a külügyi bizottság helyettes elnöki tisztjével megbízott képviselő, vagyok bátor néhány szót szólni ahhoz, amit a tisitelt előadó ur már mondott. Legelőször is kötelességemnek tartom helytelenítésemnek kifejezést adni abí)an az irányban, hogy amidőn az amerikai béke ratifikációjáról van EZÓ U kormánynak ép az a tagja, aki'a külügyek képviseletével van megbízva, nem tartotta érdemesnek itt megjelenni. (Élénk zaj az egész Házban.) A magam részéről azt a békeszerződést örömmel üdvözlöm, dacára annak, hogy ebben az Egyesült-Államok a maga és polgárai részére biztosította azokat a jogokat amelyeket a trianoni békeszerződés számunkra megállapított, mint egyenjogú féllel kötötte meg Magyarországgal a békeszerződést. Az Egyesült-Államok helyezkedtek először nemzetközi álláspontra akkor, amikor belátták, hogy a kirátykérdésnek Magyarországon való elintézéséhez más államnak nincsen joga. teljesen kivi hetet lenek, nemcsak ezért, mert ez a szerződés romba döntötte a magyar állam ezeréves szerkezelét, hanem azért is, mert ez a békeszerződés Európa összes nemzeteinek fejlődését akadályozza. Ez a béke mindennap erősebben mutatja borzalmas hatását Európában. Ennek a békeszerződésnek kellemetlen utókövetkezményeit ma már nemcsak a legyőzött nemzetek érzik, hanem gazdasági lehetetlenségét belátják a volt ellenséges országokban világos* san gondolkodó fok is. Lehetetlen rá nem mutatnunk arra, hogy határainknak a szerződés szerinti megállapítása megszakítja azokat a gazdasági közösségeket, melyek évszázadok óta fennálltnak. Szétmetszi vasutainkat s egész területek gazdasági vérkeringését megakadályozza. Rá kell mulatni arra, hogy a nyersanyagok és az ezt feldolgozó munkásság szétszakításé az egyik oldalon a termelöket, másik oldalon a munkáságot nyomorítja meg, továbbá, hogy a megszálló hataimak által erőszakosan Csonka magyarországba préselt intelligencia eltávolításával azokat gazdaságilag a legszomorúbb helyzetbe taszították és ránk, magyarokra nézve a leglehetetlenebb szituációt teremtették meg. Amerika az első állam, amely magáranézve a trianoni szerződésben semmiféle erkölcsi kötelezettségeket nem vállalt. Az EgyesültÁiiamok yezeiőférfiai hívek maradtak a tradíciókhoz, amikor e kontármunkáben fem vállaltak históriai feldós. éget. Ez az első lépés arra, hogy a ránk nehezedett bilincsek megszakittassanak. Ebben az értelemben ugy pártja, mint maga nevében hálás köszönetét fejezi ki a nagy amerikai nemzet iránt és a javaslatot örömmel elfogadja. Kovács J. István a kisgazdapárt nevében üdvözli az amerikai nemzetet, amely szabadságszeretetének a múltban is kifejezést adott s amely nemzet a magyar hazafiakat kebelébe fogadta. A Ház ezután ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután áttértek a mentelmi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalására. TEGNAP Andrássy és társai mentelmi ügyében a kormány szívesen vette Huszáréknak a közvetítő indítványát, hogy kompromisszumot kivan létesíteni. Ezek a kompromíszszumos tárgyalások azonban még nem kezdődtek meg, sőt a kisgazdapárt nem is hajlandó kompromisszumot kötni, hasonlóképpen vélekedik a kereszténypárt úgynevezett ellenzéki csoportja, nem is szólva az ellenzékről, amely semmiféle kompromisszumot sem köt ebben a kérdésben. Gróf Apponyi Albeit mai felszólalásával teljes mértékben exponálni fogja magát Andrássyékért , Azt a körülményt, hogy a kormány hajlandó kompromisszumos tarával.iso*ba bocsátkozDi Andrássyék mentelmi ügyében, éllenzéki oldalon ugy tekintik, mint a kormány gyengeségét és máris azt hiszik, hogy a Bethlen-kormány eljutott bukása küszöbére. Ennek a felfogásnak megadja a teljes valószínűséget az a körülmeny, hogy ezeknek a kompromisszumos tárgyalásoknak a puszta hiiei már Bethlen ellen hangolja a nagyatádi csoportot Bennünket — mondják a volt földmivelésügyi miniszter rendithetetlen hivei — beugrattak abba, hogy fedezzük a kormányt az Andrássyék ügyeben, amit örömmel is tettünK, de akkor ne tárgyaljanak a hátunk mögött kompromisszumokról, amelyeknek amúgy Sincsen jogosultságuk a menteim: ügyekben. Vagy meg van sértve valakinek a -mentelmi joga, vagy nincs megsértve, de alkudozni nem lehet. • Belgrádban ankét volt a belügyminisztériumban, amelyen elhatározták, hogy a Vajdaságban megtartják a községi választásokat Pribicsevics Szvelozár javasolta, hogy a Vajdaságra terjesszék ki a szerbiai községi választói törvényt Ez azt jelentené, hogy a kisebbségi nemzetiségek is aktiv és passzív választójogot kapnának. Pribicsevics javaslatát a konferencián nagy ellenzéssel fogadták. A konferencián elhatározták, hogy a vajdasági radikális és demokrata politikusokat jövő szombatra Belgrádba hívják és ankéton megbeszélik a községi választások ügyét Tehát a belügyminisztérium nem hallgatja meg sem a bunyevác-sokác, sem a szociáldemokrata sem a földmüvespárt, sem a magyarok' sem a németek véleményét. Pedip at 1920-as országos népszámlálás s/erint a magyarok és németek a Tajdasác lakosságának felét teszik ki. * • A szerb hadügyminisztérium háromhavi fegyvergyakorlatra hivta be mindazokat, a.;ik a Kiroly-puccs idején elrendelt mozgósítás alkalmival nem tettek eleget a behívóparancsnak.