Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-29 / 299. szám

mY december 29 Ara 3 korona. CfcfllöMökJl.évf., 299. szám. fia hiár igy van ... SZEGED, december 38. Döntőbíróig Anglia és Franciaország egy vitás ügyében. Szomorú ielensér de most már / PÁRIS, dec, 28 (A M. T. I. szikratávirata.) Anglia és Franciaország számolnunk Ml tete A mSt /egyik részről, Bulgária másik részről felkérték La barrel, a mexikói kö*S T magyar tá?sa&P°s / Ság , olt elnökét, hogy vállalja el a döntőbb lL*tet egy vüás Ügyökben ketté szakadt. Az ék, ameiy beleli Ennek ejő/ménye a következő: Franciaország és Anglia a há^ru kérd őn « .„„K.Í,— megvásárolták Bujgáiia gabonatermését és meg is kezdték az üzletből fo'yó kötelezett?égeik teljesítését. Közbe jött azonban a hábotu, illetve Btfgériának háborúba lépese a központi hatalmak o'dalán és igy rz üzlet lebonyolítása megakadt. A háború uár. tárgyalások indultak meg ennek a kérdésnek rendezésére; minthogy azonban közvetlen megegyezést nem sikerült létesíteni, az érdekelt felek most közös megállapodásban elhatározták, hogy La Barinak, a^kiváló jogászrak döntésér^ bízzák a jogvitát. az indemnitási vitát. A nemzetgyűlés mai ülése. — verődött az aüg egy behozott magyal közéletbe, olyan kérdéf, mely szörnyen nyugtalanít és komoly veszedelmek súlyával nehezedik rá a. lelkekre. Izolálva állnak ma a legitimisták és a szabad király válasz/ók és ádáz gyűlölettel néznek egymásra az ellentétes véleményen lévők. / Amit mi már a kezdet kézdtíé#l fogva mindig hirdettünk, az most szomorú igazsággal bizonyult valónak. Nem leit volna szabad egy ilyen kérdést felvetni akkor, amikor a konszolidáció még nem állott be, amikor a belső bajoknak egész nagy *ömege tornyosul, a herkulesi munka zörnyü erőfeszilesére várva,, a minién kori. kormányok qlé, amikor olyan •yengék és erőtlenek vagyunk, hogy karatunknak Érvényt nem szerezheünk a rosszindulatú és gonosz szántéki4 külfölddel szemben. Most itt van a befejezett tényt -elkek lobogtuk,, ókiök szorulnak narokba. a s*#mel»ben megvillan a gyűlölködés és sziszegve tör elő az összeszorított fogak közül a szitok is az átok. Az ország boldogsága, övője, szerencséje pedig éppen ugy )enne van a bajban, mint a magyar izent korom gyönyörű és nemzetentarló elve. A gyűlölködés, amely >v-o háborog a (cinekben, megakaItffyóz mindent, amihez összefogás, ,'gyüttes munka volna szükséges, nert az egyik, aki akkor ide érzett, íem akar senkinek segíteni annak, iki amott volt. Legádázabb ellenségünk sem tudott •rolna nagy rosszindulatában sem olyan pokoli gondolattal ária ni r ekünk, mint anogy ártottak azok, akik ezt a kérdést akuttá telték, pedig azek, ha önzéssel is, de jóindulatból cselekedtek. Ahogy azt már mondottuk: szomorú jelenség ez, de számolnunk kéli vele. Befejezett tények előtt állunk. Megtörtént a szerencsétlenség, belekerült a napi, az akut-kérdések sorába az a nagy és végzetes lendületű probléma, amely szükségképpen a legnagyobb indulatot kellett, hogy kiváltsa a magyar lelkekböl. Ezt most kiküszöbölni többé már nem lehet. Most nincs már más tenni való, mint az indulatokat olyan mederbe terelni, ahol azok áradás, rombolás és katasztrófa nélkül lemúlhatnak rólunk. A propaganda amely a közeledd választatok alkalmából meg fog indulni, kétségtelenül e körül a két ellentétes p >lus körül fog kijegecesedni. Es a becsületes, magyar, keresztény és nemze i propjgandánaK szabad folyást kell engeiin' inindkét irányban. Hadd döntsön a nemzet.' BUDAPEST, dec 28. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Felolvassa Héjj Imre képvisitfnek az előadói tisztségről szóló lemondó levelét. Az interpellációkra fél 2 órakor tér át a Ház. Azután a mentelmi bizottság előadója jelenté t tett a bizottságnak a december 15-én tartott ülésétől, amelyen báró Korányi Frigyes, Kutkafalvy Mikió*, Andaházy-Kasnya Be a es herceg Windischgraetz Lajos mentelmi ügyét intézték el. Napirend előtt Karaffiáth Jerő két indítványt terjeszt be: az egyik szerint a nemzetgyűlés u'asii&a a kormányt, hogy az anya-, csecsemő- ts gyermekvédelem tárgyában sürgős javaslatot terjesszen be a'Háznak, ugyancsak sürgős javaslattételre utasítja a kormányt a magyar állam közigazgatási reformja tárgyában. Kéri, hogy ezeket a javaslatokat a nemzetgyűlés még feloszlatás < előtt letárgyalja. Ugyancsak napirend előtt indítványozza Hermann Miksa, hogy az indemnitási vita idejére az üléseket egy órával hosszabbítsák meg. A Ház harmadszori olvasásban elfogadja Magyarországnak az irodalmi és művészeti termékek védelmére alakult berni unióba vaó belépéséről szóló és a szerzői jogról szóló javaslatot. Az indemnitási vita során elsőnek Schlachta Margit szólal fel. Visszapillantást vet 1867 ig az egyes évek költségvetéseire. Megállapítja, hogy ez idő alatt csak három éven keresztül volt pénzügyi egyensúly. Mivel az államháztartás igen fontos, de egyszersmind igen nehéz feladat is, az állami adósságok 1868-tól 1913-ig 6 milliárd 195 millióra emelkedtek, azóta még jobban növekednek. Most a deficit 16 milliárdot tesz ki. Minthogy a büdzsé-jog nagyon fontos, gyakorlása minden egyes ember gazdasági életébe és boldogulásába belevág, azért kívánja, hogy minden polgárnak közvetlen beleszólása legyen az általános, titkos, egyen'ő és a nőkre is kiierjedő választójog további meghagyásába. A . képviselőházban többször hangoztatták, hogy a gyengéknek több jogvédelemre van szükségük; tekintve azt, hogy a nő vagyonával épugy részesedik a vagyonváltságban, épugy fizeti az adót, mint a férfi, ilyenformán a választójog kétszeresen illeti meg. Mozer Ernf-, mint a külügyi és közgazdasági bizottság előadója, beterjészti a külállamokkal való kereskedelmi szerződések ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Kéri a .sürgősség megállapítását, j Apponyi Albert reflektál Schlachta Margit szavaira. I^em osztozik vele abban, hogy a háború előtt az államnak pénzügye rendezetlen viszonyok között lett volna. Teljesen osztja szonban Schlach a Margitnak azon .kijelentéseit, melyeket a női választójogra vonatkoztatott. Ahol korrupt választójogi küzdelmek folynak, ott a nőknek bevonása a politikai életbe előnyös, mert a nők bizonyos szeretetet hoznak magukkal, már pedig a minket amyira érdeklő problémákat szeretet nélkül a mai viszonyok között megoldani nem lehet. Ezután áttér az indeinnjíásra. Az uj pénzügyminiszter személyével szemben a legnagyobb elismetéssel viseltetik és bizalmat kelte nek benne az általa kifejtett irány-* eszmék. Az ö hosszú ellenzéki pályafutása alatt mindig az volt a gyakorlatban, hogy az ellenzék is megszavazta az indemnitási, mert számtalan más mód van arra, hogy a kormánnyal szemben bizalmatlanságot fejezzen ki. Most sem utasítaná el, azonban a hat hónapra való megszavazásra nem érzi magát jogosultnak. Három hónapot szívesen megszavaz. A krízis beálltakor azt mondotta a miniszterelnök, hogy a kormány szükségét látta annak, hogy a bizalom kérdésével lépjen az államfő elé. Az ő helyzetére jellemző, hogy közte és a kormány között áthidalhatatlan széles árkot von az 1921. évi XLV/l. L-e. Hogy ebben a tekintetben mi az álláspontja ismeretes sz, nem akarja ismételni. Ugyanazok a tényezők, amelyek a detronizáló törvényt szorgalmazták, azt is kívánták, hogy a Habsburgház tagjai választás utján se térhessenek vissza a magyar királyi trónra és ezt szintén törvénybe iktatták. A kormány ezzel nemzetközi kötelezettséget vállalt idegfen hatalmakkal szemben olyképpen, hogy a magyar trónt az ö megkérdezésük nélkül velük töltik be, ezzel a magyar állam szuverénitásán ejtett csorbát. Azok a körülmények, amehek az idegen hatalmakat arra bírják hogy ezt is törvénybe iktassuk, máról-holnapra eltűnhetnek, azonban .a lekötöttség továbbra is megmaradt. Nem ts lett volna semmi uj ok arra, hogv a detronizálást kimondó törvénybe ily szavakat belevegyünk. A miniszterelnök beszédében erről a témáról szólva csodálkozó kijlcntést tett és pedig a következőket: „Mi állót innék, t. i. a belsi konszolidációnak útjában. Meggyőződésem szerint a királykérdés. Ezt. a kérdést a lehajlott események kikapcsolták, fait rccompli elé vitték". Én azt tartó hogy a lefolyt események és a detronizáló javaslat ezt a kéfdést sokkal akuttabbá tették, mintsem hogy kikapcsolták volna. Az ülés fol^k. Német kiküldöttek a jóvátételi bizottság előtt. PARIS, dec. 28. (A M T. I. szikratáviraia.) A HÍ vas-ügynökség a következő hivatalos közleményt adta ki: A német kormány arra kérte a jóvátételi bizottságot, hogy fogadja képviselőit, mert bizonyos felvilágosításokra van szüksége, mielőtt a bizottságnak december 16-án kelt levelére válaszo hat. A bizottság elhatározta, ho«y a német kormány képviselőit december 29 én délután 4 órakor fogadja. Keleti ügyek a francia kamara előtt. PÁRIS, dec 28. (Havas,) A kamara 300 szavalattal 213 ellenében elvetette azt az indítványt, amelyet a kormány is el enzett és ameiy bizottság kiküldését kívánta annak megállapítására, ho*y a Kinai Bank ügyében kit terhel a felelősség. A kamara ezután 355 szavazattal 117 ellenében bizalmi napirendet fogadolt el, amely hangsúlyozza a kamara eltökélt szándékát, hogy Franciaország ítélete a távol Keleten « bűnösöket felelősségre vonja, másrészt azonban a politikának a pénzügyekbe és a pénzügyeknek a politikába való beavatkozásit megakadályozza azáltal, hogy a parlt»me;.t tagjainak, a tisztviselőknek és a minisz'erelnöknek megtiitja, hogy személyesen vagy peuig jogi képviselőik utján a hiteim 'égetek igazgatóságának tagjai legyenek. PÁPIS, dec. 28. (Wolfí.) A kamartbm Briand miniszterelnök válaszolt a Kin?i Bank szanálásáról szóló interpellációra. Foglalkozott a Berthelot volt vezériitkár tllen emelt vádakkal és kijelentette, hogy az a távirat, amelyet Berthelot Gizevave francia pénzügynöknek közvetített, nem volt hivatalos távirat, de Berthelot azt hitte, hogy nincs igata és ezért eUávozöt'. A Banque Industrielle de China helyzetét a mi be erjesztett törvényjavaslat megmenti, ez azonban nem akadálya annak, hogy amennyiben hibák történtek, a bűnösök lakoljanak. A vizsgálat folyik.