Szeged, 1921. november (2. évfolyam, 252-276. szám)
1921-11-27 / 274. szám
^Sxegrit 1921 november 27. SZBOBD Apró történetek. - Régi idflk emlékei. SZEOED. november 28. A mtltbsn csak Ut sajtóorgánuma volt , váratnak, a Napló éa a Híradó. A két szerkesztőség tagjai nemes versenyt fejtettek W a .Jobb" tapcslnálásbau. Ha nem tolt anyag .hasból* készült pompás és gines riportok láttak napvilágot. A kezdeményező Liptai Imre voit, aki akkor a Híradónak volt a munkatársa. Természetesen a Napló tollfoigstói sem hagyták magukat és ba szüksége mutatkozott, buzgalommal tálalták fel a kitalált történeteket Egyik szombat estiidőten, amikor a vasárnapi nagy szám készült a Napló szerkesztőségében, Békefi Antal, a felelős szerkesztő nagy paUliát csapott, mert a munkatársak .hasból* készült riportokat írtak. — Ezt nem tűröm további — süvitelt régig a radakclóbtn Békefi hangja - Nem engedem a közönséget felültetni. Ha másutt szeretik és csinálják a kitalált cikkeket, «m csinálják, szeressék, én azonban ilyenekkel nem engedem detektálni a mi közönségünket. Ezt mindenki vegye tudó* Ax tsti lapzárás után együtt mentek haza Békefi és Móra Ferenc, akit különösen szeretett a felelős szerkesztő és sókra értékelte a valóban értékes ir/salL — Móra, kérem, vegye tudomásul^ hogy magára nem vonatkozott a szerkesztőségben hangoztatott kijelentésem. Én tudom, hogy iraga .hasból* nem Ír és a fiuk is azért írnak, hogy ugrassák a Hiradóékat Hát ezt a játékot beszüntetem. Móra Ferkó nagyon rosszul érezte magát a felelős kijelentése után, mert azaap 6 is leadott egy .hssból* készült riportot, (melynek A bibornok fia volt a dme. Ebben a riportban teljes sslnnel megirta, hogy egy felserdült, félkegyelmű legény járja a várost, a toronyalját és mindenütt azt hangoztatja, hogy vele előzékenyen kell bánni, beszélni és minden óhajtását teljesileni kell, mert ő a bibornok fia. A riportot még a Híradónál Is érdeklődéssel olvasták és Móra vasárnap ugy került* lékelit, mint ördög a tömjént SŐt még jéltőn a déli korzón sem jelent meg, ahol a keddi lap anyagál szokta a felelőssel megbeszélni Hétfö délután félve surrant be a szerkesztőségbe és folyton attól tartott, hogy Békefi megmossa a fejét a .hasból" irt riport miatt. De Békefi nem szólt ebben az irányban egy szót sem, sőt még a szokottnál is nyájasabb volt Mórához, akit ujabbnál-ujabb birek megírására kért föl. — Még csak ezt a pársorost irja meg Mórám, aztán majd kászálódhatunk hazafelé. És Mói a irt buzgalommal, talán reggelig is Irt volna mindent, csakhogy elmaradt a biztosra vett fejmosás és szemrehányás. Együtt távoztak el 'a szerkesztőségből és a Szécűenyi-téren haladva, Békefi azt mondta Mórának: — Megint szép lapunk lesz holnap, A fiak megemberelték magukat, megszívlelték a figyelmeztetésemet és nem írtak .hasriportot*. Mire is jó az? A közönséget flen szabad félrevezetni. Nem igaz ? Maga, Móra, nem is teszi, de neui is tudná tenni. Móra nem válaszolt, hallgatagon baílegott Békefi oldatán, hazafelé. Másnap reggel, amikor kezébe került a Napló, kéthasábos dkket lát benne, a következő címmel: A bibornok fia. Az ő .hasból* irt riportjának a folytatását maga Békafi irta, áld két nappal előtt) még erősen menydörgott a kitalált riportok ellen. • A bor szatymtzi előadása utáni teles, Vfhézi, a Mester, vendégszereplóje volt a szegedi színháznak. Nagyon szeretett Szapdea játszani, a közönséget is szerette és különösen müktdveW .ir.flvéaztársaif, akikkel tgyflt játszott Seatymason A bor Kgyslkerfl éa nagy Jövedelmet hajtó elt•déséÉw. A utlgliirifltt alottó napfc dr. Kószó Istvánéinál vofl délebédre hivatalos a Mester. Kószóné nagyszerű és kiadós ebéd* csináltatott Volt tyúkhúsleves vékony metélttel, töltött káposzta karmonádlival, madár is kar Olt (a szárnyast Igy nevezi Taschltr Endre, a .nagytata*), aztán káposztátrétes, sajt, gyümölcs és végezetül dgoriamantet fekete. Bor, a jánosszállási szellőjükben termett illatos rizling! voit, az úgynevezett .piszkos' ital A Mesteriek rendkívül ízlett a pompás menü. s többi vendégnek is, skiknek élén Taschltr jósks, a .kisebbik' Taschler vezetett evésben. Ivásban, nótázásban és hangulat előidéző elbeszélésekben. Kószó István is fáradhatatlan volt a Jóizü paraszttőrténetek előadásában, amiknek szívből kacagott a Mester. öreg este volt már, a társaság azonban még mindig az srttalnál ült és szürcsölgette a homokit. — Mester, hat óra már elmúlt és hétkor kezdődik az előadás. Jó lenne már Indulni, — adtam ki a jelszót. — Akinek sietős a dolga, az mehet — válaszolt a Mester. . A KET SZOMSZÉDVÁR — Látogatás a katolikus és a zsidó árvaházban. — — No én megyek, mert nem akarok lekésni az előtdátról, amikor Újházi játszik. Erre sztár nehezen bár, de feldbslódött s Mester. Megkezdődött a búcsúzkodás, mindenki megköszönte a háziaknak a jó ebédet, meg a szives látást, Újházi oem köszönt ssmmit, hanem odaállt Kótrfat elé és mégkérdezte; — Mondjad csak Sxmnyogné (ezt a sze repet Játszotta Kószóné A bor szatymaz! előadásán), mikor Jöttök Pestre? _ Ha dolgunk akad, felmegyünk — válaszolt Kószóné. — Nem ugy értem kadvts, hsnsaa hogy véglegesen mikor költöztök fel? — Jól érezzük itt magunkat Mester és tudod, ml már nem mozdulunk el innen a szfigedi városból. — Kár — mondta busán a Mester _ Miért, Mester? — Kérdezte Kószóné. — Hát tudod, ha ttlkerülnélek, akkor hozzátok mennék kosztra. Igaz ugyan, hogy akkor kiátkozna a Wampetics .. . SZEOED, november 26. (Saját tudósítónktól.) Késő délután egy kis sétát kockáztattam meg az elpihenő Szeged csendes utcáin. így kerültem a Kálvárla-utra, amelynek terebélyes fái Blatt, csendes nyári éjeken, egymagamban oly sokszor kóboroltam. A temető irányába haladtam elgondolkozva és amint megálltam, két szomszédvár tünt fel ellőttem. A katolikus és a zsidó árvák menedékháza. Késő délutánra járt már, csipős hideg volt, nagyon barátságtalan volt a hangulat. Fáztam és egyre jobban vágyakoztam fűtött 6zoba után. Egyszerre csak jóleső meleg járta át a szivemet és örömmel szemléltem az árvák menedékvárái. Vájjon hogy élnek, nem szenvednek-e szükséget ezek a szegény gyermekek, villant át az agyamon. Elhatároztam, bogy meglátogatom mindkét árvaházat. Előbb a zsidó árvaházba mentem be. Schönberger Manó, az árvaház fiatal gondnoka fogadott. Bejelentettem, hogy az árvák helyzetéről szeretnék felvilágosítást kapni. A gondnok elmondotta, hogy a zsidó árvaházban jelenleg 17 növendék van. jobbára hadiárvák. Az árvaház 14 éves korukig gondoskodik róluk. Azuíán kilépnek az intézetből és többnyire kereskedői vagy iparospályán keresnek boldogulást. Fiuk, leányok vegyesen vannak BT árvaházban. A háború alatt nagyon sokat nélkülöztek a növendékek, de helyzetűk azóta jobbra fordult. Az árvaházat a Zsidó Árvaegylet tartja fenn. A növendékek a körülményekhez képest a legszükségesebbekkel — téli ruhával és fűtőanyaggal is — el vannak látva. A katolikus árvaházban Barabás Béla gondnok fogadott Érkezésemkor éppen egy szegény asszonyt nyugtatott meg, akinek a fia egy mesternél munkaközben kárt csinált és ezért elkergették. Az asszony távozása után a gondnok előadta, bogy az intézetnek 67 növendéke van. Fele fiu, fele leány. Itt is legtöbb a hadiárva. Az intézetben 7 évtől 13 éves korig nevelik az árvákat, amikor vagy hazaadják őket, vagy pedig a fiuk mesteremberekhez, e leányok pedig jobb családokhoz kerülnek. Az árvák ellátása a gondnok szerint kielégítő. A növendékeket havonta mérik, strijrvisszaeaét ritkán van. Egészségi állapotukra, mely megfelelő, intézeti orvos erve! feL Az árvaházat Szeged város tartja fenn. Az árvaházi alap valamikor fedezte az árvaház összes szükségletét, ma természetesen erről szó sem lehet. AZ idén rendkívüli hitellel biztosították a téli ellátást. Sikerült elegendő mennyiségű fűtőanyagot is beszerezniük. Ruhá; zatuk nagyon sokba került, de már azzal is el vannak látva. Az árvaház vendégkönyvet vezet. Lapozgattam a kis albumot, amelyben érdekes és ismert nevek is 6zefepelnek. A könyvet 1873 november 6 án Páni József jószágfelügyelő kezdi meg. időrendben többek között a következő nevek szerepeltek: 1874 október 20. Haverda Mari. 1875 szeptember 21. Magyar Gábor. 1876 augusztus 19. Slmonyi Lajos földmivelésügyi és kereskedelemügyi miniszter. 1876 augusztus 24. Szeles Gábor prépost, egri kanonok. 1876 augusztus 31. báró Gerliczy Félixné, béró Gerliczy Erzsébet, gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi Tíber. 1876 szeptember • 7. gróf Szapdry Gyula országgyűlési képviselő. 1876 szepH ember 9. Trefort Ágoston vallás- és lözoktetásügyi miniszter. 1883október 16-án Ferenc. József király látogatta meg az intézetet. Aláírása külön fehér lapon van, nemzetiszínű szalaggal befűzve a könvvbe. Ott szerepel még 1887 május 7-én gróf Tisza Lajos és Tisza Kálmánné neve. Meglátogatta az intézetet dr. Lázár György, Szeged város néhai polgár* mestere stb., mig ?z utolsó nevesebb vendégnév Pedlow amerikai kapitányé. E névnél felemiitette a gondnok, hogy Pedlow kapitány látogatása alkalmával a következőket jegyezte meg: .Itt rend és tisztas'ág van, de látszik a szegénység." Megköszönve a felvilágosításokat, elbúcsúztam. Alig léptem ki az árvaház kapuján a csípős hidegben, egy Uzév körüli, rongyokba burkolódzott kisleány lépett elém és egy koronát kért Kérdeztem, hogy mire kell. — Kell az anyámnak kenyérre, volt a félénk válasz. — Hát az apád nem keres? Keres az, válaszolta siró hangon a kisleány, de mindet dissza. Adtán neki egy koronát, elfutott vele. Átjutok a túlsó partra és meghatottan vetettem bucsupiHsntást a a két szomszédvár felé. SZÍNHÁZ HETI M06OR: Szombat: Hatatirés, vígjáték. B) 2S. Vasárnap délután: BucsakeHngJ Ette: Mágnás Miska, operett Hétfő: Álarcos bál, opera. A) 24. Kedd : Mágnás Miska, operett Szerda: Álarcos bál, opera. Csütörtök: Sztrencsetánc, operett. Bemutató. A) 25. Péntek: Szerencsetánc, operett. B)25. Szombat: Szerencsetánc Fél 7 órai kezdettel. Vasárnap délután: Casanova, operett. Ette: Szerencsetánc, operett * Az élarcwTbáL Verdi operái közül a Travfata, a Trobadour és a Rigoletto után bemutatásra került Az álarcos bál is. A kései bemutatóra színültig megtelt a nézőtér, amelynek közönsége sok tapssal és egyéb elismeréssel adózott a szerep* löknek, akik komoly munkát végeztek, ha nem is az egész vonalon ériékesen eredményeset. Az idők folyamán kialakult a közönségnek az opera-előadások iránt való érdeklődése és hajlama, sajnos, hogy az előadások színvonala és benső tartalma nem tart lépést a közönségnek ezzel a megnyilatkozásával. De hát háb.ru után vagyunk, megfogyatkozva mindenben és szinészanyag* ban is. Elölről kell kezdeni mindent, különösen a színháznak, amelynek fejlesztenie kell a zenei kulturát, mert a közönség kívánja és a maga részéről ezt a törekvést támogatja is. Rádió karmester a rendelkezésére álló anyaggal kihozta mindazt, ami elérhető volt. Nem keressük a hibákat és nem is toroljuk fel, csak regisztráljuk, Hogy Tihanyi (Richárd), Halmos (RenéX Nagy Katinka (apród), Bernáth Margit (Amália), Thuray Emma (Ulrica), Molnár és Kővári (összeesküvők, voltak az opera megszólaltató!, akik közül különösen Thuray Emma énekbeli produktuma volt élvezetes és színvonalon álló. Bernáth Margitnak a múltban, amit kor tagja voit a színháznak, mezzoszopránja volt és az idők folyamán, ha felsrófolni próbálták is a hangját, nem tudták magas szopránná fejleszteni. Hangja a magas fekvésben meg-megtörik és fénye sincsen. Sok taps volt, még vastaps is és ennél már többet kivánni nem leheL Csak talán azt, hogy nfc legyen hideg a nézőtér és az előadás ne terjedjen egynegyed 12 óráig . . . * Feledékenység. December l-én Vörösmarty Mihály születésnapja van. A színház, amelynek most különösen szivén kell viselnie a nemzeti kultura ügyét, bem mehet el az ilyen dátum mellett szótalanul. A Csongor és Tünde költöjének, Shakspere fordítójának emlékezetét e napon Tháiia csarnokának is fel keil újítania. A színházi műsorból nem láttuk est. Pedig a Csongor és ' Tündét tavaly szép sikerrel újították föl és a Marót bán vagy Vörösmarty valamelyik Shakspere fordítása is megérdemelné, hogy e napon föluiítsák. De legalább egy remek Vörösmarty verset el lehetne mondapi valamelyik jószavaló színésznek, vagy egy kii konferanszot. A nagyszerű és au is hódító lángeszű nemzeti költő ennyit megérdemelne a színháztól, amely a nemzeti nevei óhajtja elnyerni. * * Mtabázt Iroda hlr«l. Szerencsetánc a dme Stotz Róbert tegajabb operettet amely diadallal Járja be a kontinens ninden színpadai. Pompás r . szerű sláger-melódiák simulnak" amelvt^ ket máris létezik s a ftraaagoa még inkát* fos játszania dgány. Véghelyi ba latx Lm. míg varieté-divaként Fenyő Irma Jut k£ tűnő táncot szerephez. Falad! mint páholy* nyitogató, Latabár mint dfi. JW. cagtntja meg a köztesért mjSwsKSáiK