Szeged, 1921. november (2. évfolyam, 252-276. szám)

1921-11-12 / 261. szám

*teeed, <921 november 12 Ara 2 korona. Szombat, II. évf., 261. •zim. CLÓPIZETÉSI ARAK: In *vr« 000 kor. | NagyedévrtlSOkor H\ éwr9 800 - \ tn Mn A magyar királykérdés a külföldi sajtóban. PARIS, nov. II. (A M. T. I. szikratávirala.) Sautr*ein a Maim­ban a középturőpai és különösen a magyar helyzeről hosszabb cikket irt. Középeurópa helyzete tragikusabb, mint valaha — mondja cikkében —, majd megállapítja, hogy Magyarország Károly király kísérletének kudarca után Németország felé fordítja tekin­tetét, akárcsak a kimerüli osztrákok. Szerinte Károly király ujabb kísérlete csak azért történt meg, mert a király, illetve a hívei attól taiioitak, hogy Németország valamilyen módon elé­bük víg és végérvényesen megaka­dályozza a Hiosburgok visszatérését. A kisántánt magatartásáról meg kell állapítani, hogy veszélyes és kritizál­ható eszközökkel dolgozik, de tagad­hatatlanul meg van benne a jóindulat. Mindenesetre különösnek látja, hogy a csehek a magyaroknál is jobban meg vannak ijedve, hogy az 55 milliónyi németség valamiképp körülzárja, vagy elnyeli őket. Egyéb­ként Benes feladata nem az, hogy kiűzze az uralkodót, akit a magyarok sem akarnak, hanem az, hogy újjá­építse Középeurópát. Az pedig csak ugy lehetséges, ha helyreállít'* » gazdasági éiet régi formáját és r.-zért az erösebb államnak nem szabad megakadályozni a gyengébb államot abban, hogy egyformán táplálja gyárainak kazánjait és lakóinak gyomrát. Középeurópában újra teljes a káosz. Franciaország a kisántánt pártját fogja, Olaszország pedig diadalra juttatta a magyar törek­véseket. Az angol sajtóban a Motningpost foglalkozik hosszabban a magyar ügyekkel. A lap közli Wrilkinson levelit, áki azt kérdezi, hogy tfiilyen jogon avatkoztak be a szövetségesek Magyarország belügyeibe és milyen jogon sértették meg a nép önren­delkezési jogát. Egész Középeurőpát általánosságban balkanizáliák. Az egykor virágzó és kellő egyensulyu államok helyébe - mesterséges és labilis kompozitumokat tettek. A lap bejelenti, hogy a román kormány az angol külügyminisztériumhoz jegy­zéket juttatott el,| amelyben Magyar­ország leszerelését követe i, valamint a detronirálás kiegészítését. A Journal des Debats prágai kel­tezésű cikkben ismerteti a cseh köz­vélemény felfogását, amely a cikkíró szerint Magyarország teljes leszere­lését követeli. A kisániánt a szövet­ségeseknek Magyarországgal szemben folytatott politikáját túlságosan békü­lékenynek találja. A szövetségeseknek éppen hogy az utolsó pillanatban sikerült a kisántánt közvéleményét lecsillapítani. Kószó István nyilatkozott a „Szegedinek a belpolitikai helyzetről, a Benkő—Szmrecsányi afférről es a szegedi cenzúráról. SZEGED, november 11. (Saját tudósítónktól.) A Szeged munkatársa ma felkereste dr. Kószó István nemzetgyűlési kép­vi.-elör, aki t> mai politikai élet egyik vezefc egyénisége, hogy tőle a poli­tikai helyeiről érdeklődjék. Kószó képviselő munkatársunk kérdéseire a következőket válaszolta: — A nemzetgyűlés minden való­színűség szerint a jövö hét vala­melyik napján tartja legközelebbi ülését, amikorra' már teljes elintézést nyernek azok a fon'os külpolitikai kérdések, amelyek a karlista-puccs és a nyugatmagyarországi kérdés nyomában felmerültek. Ezeknek a kérdéseknek elintézéséig szó sem lehet a nemzetgyűlés összeüléséről, mert különösen az ellenzéki kép­viselők sok olyan interpellációval rohamoznál meg a külügyminiszteri, amelyekre,'ha feleletet akarna adni, ugy Kártyáit fel kellene tárnia. Nyi­tott kártyákkal pedig még diplomá­ciai játékot sem lehet megnyerni. A kormányválság híréről a kővetkezőket mondotta: — Én nem is tudom,'hogy kor­mányválságnak nevezzem-e a Beth­len-kormány mai helyzetét. Szerintem nem kormányválságról, hanem kor­mdnyfejelésrol van szó, amely gróf Ráday Gedeon belügyminiszter és talán az igazságügyipiniszter lemon­dásával nyer majd megoldást. A rész­leges kormányválság elintézése ulán, ugy hiszem, simán lehet majd kor­mányozni annál is inkább, mert \ biztosra veszem, hogy ekkorára a mai ' kormányzópártok mérsékelt elemei­ből és a disszidensek csoportjából feltétlenül meg fog alakulni az egy­séges kormányzópárt, amely most a legjobbuton halad a megvalósulás felé. A Szmrecsányi—Benkő-affér mentelmi bizottsági elintézése felöl érdeklődtünk ez­után dr. Kószótól, mint aki maga is tagja a bizottságnak. — Józan fejjel olyat, mint amit Szmrecsányi tett — felelte kérdé­sünkre —, képyiselő nem követhet el. Ez nem volt más, mint a kép­viselői immunitás semmibevétele. Sze­rintem az ilyen súlyos mentelmi vétség elkövetője megérdemli a mandátum/osztást. VégOl a szegedi cenzúra kezeiénének kérdésére tért át és errő^ a kővetkezőkép­pen nyilatkozott: — A szegedi cenzúra túlkapásait magam is jól érzem, hiszen név­aláírással ellátott cikkemet és nyilat­kozataimat törülték a helybeli lapok­ból. Ezeket a visszásságokat kény­telen leszek szóvátenni a kisgazda­pártban és fel fogok szólalni ebben az ügyben a nemzetgyűlés legköze­lebbi ülésén is, mert nem tűrhetem, hogy politikai meggyőződésem nyil­' váni áfában, amehyel sem egyéni, sem országos érdekeket nem sértek ' és amelyért akárhol megfelelek, bárki •is korlátozzon. Különben is . mind­azokat, amiket cikkemben írtam és amikről nyilatkozatomban beszéltem, a nemzetgyűlésen már előzőleg is elmondotam. Evangélikusok a vallások jogegyenlőségeért. BUDAPEST, nov. 11. (M. T. I.) A Virradat irja: Az evangélikus egyház egyetemes közgyűlésén újra felmerült a vallások teljes viszo­nosságáról szóló 1848. XX. t.-c. végrehajtásának kérdése. Már a ka­tholikus autonómia kérdésével egy­idejűleg felszínre került a protes­tánsoknak az az igénye, hogy a számarányukhoz képest egyformán részesüljenek az egyházi javadalma­zásokban. Azok a protestánsok min­dig több és több jogsérelmet emle­getnek és az állami segítséget mind erösebben követelik. Most már nem múlhat el egyetlen gyűlés sem anél­kül, hogy az 1848. évi XX. t-c. igen nyomatékosan szóba ne ke­rüljön. Bemolák Nándor népjóléti minisz­ternek alk&ima volt egyik legkiválóbb nemzetközi jogtudósunkkal beszél­getni, aki a következőkben vázolta s helyzeet: — Régóta dolgozom e kérdés megoldásán és a protestánsok jogos igényeinek kielégítésén. Az 1848. évi XX. t.-c. alapján tervezetet dolgoztam ki, amely abban kulminál, hogy a viszonosság kérdését a katholikus egyházi vagyonváltsággal kapcsola­tosan lehet megoldani. A kérdés el­intézésén miuden erőmmel munkál­kodom és mindent latba vetek, hogy e régóta eleven sebként égő kérdés közös megelégedésre végkép elintéz­tessék. Érdekes, hogy e kérdés, melynek-megoldása a kultuszminisz­ter hatáskörében van, a népjóléti miniszterben talál megértésre. Megemlékezett az angol trón­beszéd a magyar békéről. LONDON, i nov. 11. (Reuter.) A* parlamenti ülésszak berekesztése Slka Imával mondott trónbeszédében a király rámutatott arra, hogy Ma­gyarországgal végleg helyreállt a béke. Figyelmezteti a király a ve­zető brit és ir államférfiakat arra, hogy türelmet és mérsékletet tanú­sítsanak, hogy a barátságos együttmű­ködésből végre vissza lehessen állí­tani a tartós béke állapotát. Nem mondhatjuk még egyelőre — mondja a trónbeszéd —, hogy Európában teljesen helyreállt a béke. Sok idő tog még eltelni addig, mig a világ kiheverheti a háború hatásait, de a legnehezebb problémák megoldásá­nak irányában határozottan javulást és haladást lehet megállapítani mind a belügyekben, mind a külföldi kér­désekben. Fouchet francia követ elhagyja Budapestet. BUDAPEST, nov. II. (M. T. I.) Fouchet francia követ a közeli napok­ban elhagyja Budapested, mert fontos ügyek Párisba szólítják. Utóda Francia­ország ezidőszerinti vatikáni követe lesz. Fouchet ugy ' megbízotti, mint követi minőségében mindent elköve­tett, hogy közeledést hozzon létre Magyarország és Franciaország között. PÁRIS, nov. 11. (M. T. L) Doucet, Franciaország uj budapesti követe, szombaton reggel érkezik Budapestre. Berzeviczy a legitimizmusról. BUDAPEST, nov. 11. A Virradat irja: Politikai körökben nagy feltű­nést keltett Berzeviczy Albert cikke, amely a Budapesti Hirlap mai szá­mában jelent meg. Berzeviczy legitimistának vallja magát abban az értelemben, hogy a közjogi jog­folytonosság hive, azonban erős kri­tikában részesiti a „par escellence" legitimistákat. Ezekről azt mondja, hogy mindenben megbarátkoztak az ideiglenes (in legitim) berendezke­dés szükségességével, csak a király­kérdésben követelték a legitimitás azonnali érvényesítését. Üldözött magyarok. BUDAPEST, nov. 11. A Virradat irja: A brassói siguranca detektivjei hamis besúgás és bejelentés alapján letartóztatta Vincze István reáliskolai tanárt és Csáky Sámuel MÁV főfeU ügyelöt. A vád ellenük az, hogy kémkedtek az oláh hadsereg moz­dulatairól. VITÉZEK BEIKTATÁSA. Holnap, szombaton délelőtt 10 órakor lesz vitéz Fekete Imre tart. tiszthelyet­tesnek és vitéz Szentesi Mihály tart. tiszthelyettesnek vitézi telekbe ikta­tása Derekegyházán, ahol számukra báró Weiss Manfréd ajánlott fel birtokot. A gróf Károlyi László felajánlotta földbirtokba vitéz Heffty Frigyes tartalékos tiszthelyettes, tábori pilótának beiktatása folyó hó 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor megy végbe.«A Kormányzó ur öfö­méltóságát vÜfe Siménfalvy Tihamér vezérkari testületbeli ezredes helyet­tesíti, aki a oeiktatást is eszközli. Heffty tiszthelyettes beiktatása Csany­teleken történik. „VENUS'-CIPÖK S°3 iiak a leghíresebb sveici vagy német apható: „Venus" cipöüzlet, Kárász-u. 2. mértékosztály. »» Telefon 13-15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom