Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1921-10-25 / 245. szám

Szeged 1921 október 25 Ara 2 korona. Kedd, II. évf., 245. szám. ELŐFIZETEM ARAK: 1(7 évre 600 kor- I Negyedévre 150kor fél évre 300 „ | Pgy hóra " SZERKESZTŐSÉG f.S KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Teljes sikerrel járt a kormány akciója a lázadók ellen. Ostenburg csapatait bekerítették. - A lázadók fegyverszünetet kérnek. - Izgalom a nagyántántnál.—Csehország mozgósított.-Jugoszlávia teljesen elzárta a határt. BUDAPEST, oki. 24. A M. T. I. jelenti: Kormánykörökben Kát oly király váratlan visszatérése által teremtett katonai helyzetet teljes nyugalommal itélik meg. A kormány a nemzet bizalmára és saját erejére támaszkodva kimerített előbb minden békés lehetőséget és csupán a főváros közelében vette fel a fegyveres támadókkal szemben a harcot A kormány védelmi intézkedése: minden tekintetben eredményeseknek bizonyultak és a lázadókat a vasárnapi nap folyamán a nemzeti hadsereg kitűnően fegyelmezett csapatai fokozatosan visszaszorították. Az elrendelt katonai rendszabályok foganatosítása a fővárostól minden, veszedelmet elhárított és reméljük, hogy a mai nap folyamán a helyzet katonai megoldása befejezést nyer. Budapest népe lökéletesen nyugodt, mindenki megbízik a kormányintézkedéseiben. BUDAPEST, okt. 24. A M. T. I. jelenti: Mindazokat a katonai és egyéb jellegű intézkedéseket, amelyeket a kormány tett, hogy a maga álláspontjának érvényt szerezzen, minden arra hivatott szerv és hatóság a legpontosabban hajtja végre, minden programszerűen folyik. Kik készítették elő a király hazatérését ? BUDAPEST, okt. 24. A M. T. I. jelenti: Károly király titokban előkészített utazásának részletei csak apránkint jutnak köztudomásra. Igy a hivatalos svájci távirati ügynökség már tegnap közölte az egész müveit világgal, hogy Károly király ismételten adolt ünnepélyes ígérete dacára, szökve jött el a menedékjogot biztosító, vendéglátó Svájc köztársaság területéről. A rosszhiszemű , tanácsadók szereplésére még különösebb fényt vet az a körüimény, hogy e kalandos utazásra a királynét is rávették és személyét minden józan belátás ellenére, céltalanul, veszélyeknek tették ki. Az egyik soproni lap ma részletesen megírja a király érkezésének körülményeit is. információit a király tanácsadóinak köréből merítette és igy azok hiteltérdemlöknek mínősithetők. E közlésből vált köztudomásúvá, hogy kik voltak a királynak tanácsadói, akik öt a Magyarországba való sürgős visszatérésre felszólították. A király repülőgépe a soproni lapközlések szerint egyenesen Dénesfára szállott, ahova tudvalevően gróf Andrássy Gyula-alig egy-két nappal előbb érkezett meg. Az első perctől fogva a király kíséretében volt Andrássy Gyulán kivül Rakovszky István is. A legnagyobb felháborodást axonban Ostenburgnak és Lehdrnak szereplései váltottak ki a közvéleményből. Csak a nemzeti érzés teljes hiánya magyarázhatja meg, hogyan vetemedhetett a két tiszt tett esküjének és adott szavának súlyos megsértésére, különböző igérelek hatása alatt miért váltak lázadókká, magukkal rántva az alattuk szolgált, jóhiszemű, de sajnálatos módon félrevezetett magyar tiszleket és legénységet is. SZÉKESFEHÉRVÁR, október 24. (M. T. I ) A király Magyarországra jöveteléről és itteni tartózkodásáról a következőket sikerült megtudni: Néhány nappal ezelőtt Ostenburg őrnagy huszárja jelentkezett Hartensteinben a királynál azzal az üzenettel, hogy elérkezett az alkalmas pillanat. Andrássy Gyula, Rakovszky István, Beniczky Ödön és Gratz Gusztáv hajlandók kormányt alakítani. A király jöjjön haladéktalanul. A király egy napi megfontolás után elhatározta, hogy enged a kívánságnak és visszatér az országba. Kiadta a parancsot báró Borovicsényinek, hogy készítse elő a szökést. A szoros értelemben szökni kellett, mert a hartensteini kastélyt állandóan rendőri készültség őrizte azon cim alatt, hogy IV. Károly és családja életbiztonsága felett őrködjön, tényleg azonban azért, 'hogy esetleges ujabb szökési kísérletet megakadályozzanak. Tekintettel az osztrákok éber határőrségére, repülőgépen való szökés volt az egyetlen lesetőség. Ostenburg futárjával, a volt osztrák-magyar hadsereg repülőtisztjével Hartensteinbe érkezett és felajánlotta a királynak, hogy ők hozzák haza repülőgépen. Déli 12 óra 14 perckor emelkedett a gép a levegőbe és kedvező időjárás mellett a Bodeni-tó felelt a Dunának vette útját Linz irányában. A gép 3500 méter magasságban haladt, 170 km. óránkinti sebességgel. Délután 4 óra 2 perckor ereszkedett le egy sikertelen leszállási kísérlet után a repülőgép a dénesfalui halárban, 5 km.-nyire gróf Cziráky kastélyától, ahol a grófi pár éppen vendégül látta gr. f Ardrássy Gyulát. Azonnal futárt meneszteltek Sopronba Lehár ezredesért és Ostenburg őrnagyért, akik azután még az éjjel folyamán Sopronba szállították a királyi párt. Pénteken rggel fél öt órakor érkezett Ostenburgék autója a klrálylyal és királynéval Sopronba. A királyi pár a 48-as laktanyában szállt meg. Fogadtatásukra megjelent Ostenburg őrnagy, városparancsnok. A király Ostenburgot ezredessé nevezte ki és megbízta a rend további fentartásával. Délben érkezett Sopronba Andrássy gróf Gyula, Sigray Antal főkormánybiztos, Gratz Gusztáv, volt külügyminiszter és Rakovszky István. Szombaton reggel öt órakor utazott el a királyi pár Győrbe. A király kíséretével együtt 5 szerelvénnyel hagyta el Sopront. Három szerelvény a király szerelvénye előtt, kettő pedig utána haladt. Ácson a nyilt pályán délután 5-től az éjféli órákig vesztegelt az öt szerelvény. Fél kettő órakor megérkezett a király Komáromba, ahonnan rövid tartózkodás után folytatta útját Budapest irányában. Törökbálintnál ütköztek meg a lázadók a kormány csapataival. BUDAPEST, okt. 24. A Nap irja: Vasárnap a kora reggeli órákban hire terjedi a fővárosban, hogy Ostenburg csapatai Törökbálintra érkeztek, ahol összeütköztek a kormány csapataival. Kisebb csatározások után a kormánycsapatok Budaörs határában előre elkészített állásokba vonultak, ezalatt lassankint Ostenburg csapatai is, amelyek a kamarai erdőkben húzódtak el, a délelőtti órákban erős összetűzésre keltek Kelenföld határában. Délután egy órakor Hegedűs Pál tábornoktól egy parlamentair jelentkezelt a kormánycsapatoknál, a tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak. Később a budaörsi vonalon csatározások voltak, amelyek a kormánycsapatok teljes győzelmével végződtek. Ez alkalommal Ostenburg csapatai husz halottat, a kormánycsapatok pedig hét halottút vesztettek. Ezenkívül mindkét részről több sebesülés történt. Ostenburg csapatait délután 3 órakor visszaszorították Törökbálintig. Elfogták az Ostenburg-csapatok jobbszárnyát. BUDAPEST, O 't. 24. A Virradat irja: Délelőtt fél 0 órakor jelenti tudósítónk: Az Ostenburg-csapatok az ujabb vereségek után folytatják visszavonulásukat, A kormánycsapatok mindenütt nyomon követik a lázadókat. Most apróbb csatározások folynak, amelynek során a kormanycsapatoka lázadók soraiból nagyszám a foglyot ejtettek. Ostenburg jobbszár nvái elfogták. A tegnap déluláni harcokban a lázadók jobbszárnya hirtelen le idülettel, vigyázatlanul túlságosan előre nyomult és így történt, hogy a kormánycsapatok egy teljes századot elfogtak. A foglyok beszállítása szakadatlanul tart. Este nyolc óra tájban tudósítónk egy 36 főből álló fogoly csapatot látott, rohamsisakkal voltak felszerelve és láthatóan örültek az elfogatásnak. Az előrenyomuló lázadók útközben a helyőrségeket csatlakozásra szólították fel. Guilleaume, a szombathelyi körlet parancsnoka a lázadók megbízottai előtt kijelentette, hogy őt esküje köti, amelyet a kormányzónak tett és ezt nem hajlandó megszegni. A négytagú küldötlséget, amely csatlakozásra hivta fel, azonnal letartóztatta. Sikertelenül próbálkoztak meg a lázadócsapatok az ujszőnyi helyőrség fellázitásával is. Az ottani kisebbszámu csapat órákon keresztül ellenállt és * végül is átvágta magát a lázadók vonalán. A pécsi körletparancsnok, Soós altábornagy megismételte a kormányzónak tett hüségesküjét és egyidejűleg átvette Baranyában, Somogy és Tolna vármegyében a katonai főparancsnokságot. IV. Károly Sopronba érkezésekor Lehár ezredest tábornaggyá, Ostenburg őrnagyot pedig ezredessé léptette elő. A király Ostenburgot megölelte és arcon csókolta. Zita királynő pedig, aki elegáns szürke sportöltőnyt és kék sapkát viselt, gomblyukában pedig pármai ibolya volt tűzve, kézcsókra nyújtotta a kezét. A lázadók nyolc vonatot kerítettek hatalmukba és ezen kezdték meg az előnyomulást a főváros felé. A lázadók fővezére Lehár ezredes azokban a helyiségekben, melyekben előnyomult, mirlenütt kisebb őrségeket hagyott hátra, hogy a visszavonulást biztosítsa. Zadravecz püspök a megtért katonák között. BUDAPEST, okt. 24. A M. T. I. jelenti: A lázadó csapatok soraiból ejtett foglyok arról számolnak be, hogy Ostenburg és Moravek őrnagy azzal vezette félre a magyar legénységet, hogy Budapesten kommunizmus ütött ki és szükség van- rájuk a kommunisták leverésénél. A legnagyobb meglepetéssel tapasztalták azután, hogy a nemzeti hadsereg katonái ellen kell harcolniok. P. Zadravecz István tábori püspök beszédet intézett a megtévesztett katonákhoz, amelyben felvilágosította őket a valódi helyzetről. A katonák mély megindulással vettek tudomást súlyos tévedésükről és lőttben azonnal kérték beosztásukat a lázadók ellen küzdő csapatokba. (Hivatalos)