Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1921-10-15 / 237. szám

Eztged, 1921 oh óber 15 Szombat, II. évf., 237. szám. Sopron! SZEGED, október 14. Nyuga'magyarország ügye végre rákerült azokra a vágányokra, melye­ken a megnyugtató megoldás felé haladhat. Olaszország jóindulatu köz­vetítése, Magyarország bölcs mér­séklete, Ausztria hivatalos köreinek jobb belátása végül is megteremtette azt a helyzetet, amelyben a kedélyek lecsillapodhatnak, a béke helyre­állhat — és a Magyarországot sújtó szégyen nem olyan arcot piritó, nem olyan felháboritó. Hőskölteménybe illő az a küzde­lem, melyet az anyaországtól való elszakadásra kárhoztatott területek lakossága harcol a hűtlen barát zsoldosai ellen s a m: szivünk vér­zik értök, fáj értök, akik mosi hiába szenvedtek, hiába véreztek, hiába ál­dozták fel ifjú életüket. Nem vagyunk sorsunknak urai. Az az egész világ áll velünk szemben, mely a közép­európai hatalmakat is térdre kény­szeritette. Nem az osztrá'r, nem is a cseh, a rác, vagy az oláh törte meg a mi ellenállásunkat, hanem az a nagy érdekcsoportosulás, amely most a maga kenyereseit fizeti ki belölünk, a bőrünkből hasogatott aprópénzzel. Sopronban azonban népszavazás lesz. Az ántántbizottságok ellenőr­zése mellett nyilatkozni fog Sopron és környékének a lakossága, hogy döntsön a sorsa felett: Magyaror­szághoz tartozzon-e, vagy pedig Ausztriához? Ez a népszavazás dönt Sopron város 4s környékének hová­itéléséről és az erőpróbája lesz a m?^yir nemzeti eszmének, amely a tőlünk elszakított területek népének lelkében él, vágyódik és zokog. Bol­dog Sopron, mely dönthet a sorsá­ról. Másutt lakó véreinket bizony nem kérde?!ék meg; azoknak, mint akaratlan, kérdezetlen, rossz sorsú báboknak döntöttek a végzetük felől. Azok, szegények, ugy jutottak idegen igáb3, mint a rabszolgák, kikkel a győztes az adósságát fizette: jaj a legyőzötteknek 1 Sopron és környéke szavazni fog: dönt arról, hogy magyar maradjon, vagy pedig osztrák legyen. A szava­zás eredménye még csak nem is kétes. Magyarország mellett fog dör • teni az óriási többség, annak a lelki­ösmeretlen nagynémet agitációnak az ellenére, melyet már hónapok óta folytatnak a Burgenlandban. Sopron már számtalanszor megnyilatkozott és nyilatkozata a nemzeti érzés ditirambusa volt mindig, a hazához való ragaszkodás és hűség nagyszerű megnyilvánulása. Nekünk ez a Sopronban meg­tartandó népszavazás kétségtelen eredményével csak hasznunkra vál­hatik. Ez az eredmény a világ előtt igazolhatja azt, hogy azok a terü­letek, melyeket tőlünk elszakítottak, nem nemzetiségi területek, hanem azokat idegenajku magyarok lakják, akiknek szive haza vágyik Hungária kebeiére. És hazajutnak — előbb-utóbb 1 Tiltakozik a német birodalmi gyűlés Felsőszilézia ügyében. BERLIN, okt. 14. (Saj. tud.) A Magyar Hírlap irja a M. T. I. je­lenése alapján: A birodalmi gyűlés szeniorjainak tegnapi tanácskozásán a német nemzetiek azt követelték, hogy azonnal hivják össze a biro­dalmi gyűlést, melyen valamennyi pár» nyiltan tiltakozzék a felsőszilé­ziai kérdésben hozott ár.tánt-határo­zat ellen. Wirth kancellár kijelentette, hogy a kormány egyöntetűen a?on a nézeten van, hogy most a kabi­netnek nem szabad visszalépnie, mert a mai válságos időben szükség van szilárd alapon álló kormányra. BERLIN, okt. 14. (Saj. tud) A M. H. irja : A pártelnökök konferen­ciája elhatározta, hogy a kormány mindaddig nem mondhat le, mig a birodalmi gyűlésnek számot nem ad a felsősziléziai kérdésben követett politikájának minden részletéről. Schober és Bethlen nyilatkoztak a velencei értekezletről. VELENCE, okt. 14. (Saj. tud.) Az Est irji: Dr. Schober osztrák birodalmi kancellár a velencei prefektura palotájában fogadta a M. T. I. tudósítóját, akinek arra a kérdésére, hogy miképpen itéli meg ennek a két országra nézve teljesen uj delegációs ülésezésnek eredményét, igy válaszolt i — Rendkívüli hálával kell lennünk Delta Toretta őkegyelmessége iránt, amiért lehetővé tette ezt a megbeszélést, meiynek eredménye meg­mulatta, hogy mindkét állam képviselőit áthatja az a törekvés, hogy kikü­szöböljék az átmenetileg beállott nézeteltéréseket. Reméljük, hogy Ausztria és Magyarország viszonya a jövőben a legbarátságosabban épülhet ki. Gróf Bethlen István a következőket mondotta: — Miután megkötöttük az egyezséget, azt lojálisán végre is akarjuk hajtani. Szentül bízunk benne, hogy a szükségessé vált részletmegegyezések is hozzájárulnak majd a trianoni békeszerződés végrehajtásánál Ausztriával támadt ellentéteink kiegyenlítéséhez. — Az Olaszország részéről is megnyilvánult jóindulat — ezt külö­nösen hangsúlyoznom kell magyar részről is — külpolitikánk szempont­jából igen nagyértékü. Magyarország és Olaszország között komoly érdek­ellentét soha nem volt és csak a világháború során keletkezett. Az érint­kezési pontok felhasználása és a további fejleményektől függ, hogy viszo­nyunk olyan bensővé váljék, aminövé az adott viszonyok között válnia kellett. Az osztrák sajtó a velencei tárgyalások eredményéről A soproni népszavazásegyértelmü Sopron elvesztésével,— irják BÉCS, okt. 14. (Saj. tud.) A M. H. irja: A lapok a velencei értekez­let eredményét csak felületesen kom­mentá ják. Cikkeikben kifezésre jut az, hogy a soproni népszavazást egy­nek tekintik Sopron elvesztésével. A N. F. P. szerint a velencei tár­gyalások eredményéről közzétett köz­lemények után tartani lehet attól, hogy a nagynémetek ellenzékbe men­nek át. A lap szerint bármennyire is nagyfontosságú a magyar kormány­nyal való megegyezés, mégis fájdalmas az Sopron elvesztése miatt. Ugyan­csak a lapok jelentéseiből tűnik ki az, hogy parlamenti körökben a ta­nácskozás eredményét tartózkodóan fogadták. Más húrokat penget a magyarfaló Presse. - BÉCS, okt. 14. (Saj. tud.) A P. N. irja: A N. F. P. a velencei ér­tekezletről a következőket irja: A velencei egyezményhez szükséges a parlamentek ratifikációja is. Már ma ki lehet fejezni azt a reménységet, hogy Magyarország és Ausztria kö­rött végre visszatér a megnyugvás és békesség. Mind a két állam mind a ketten a békekötés áldozatai és mind a kettőnek szüksége van a belső megnyugvásra és konszoli­dációra. A nyugatmagyarországi krí­zis megoldása után kormányunk egész törekvésének arra kell irá­nyulnia, hogy Magyarországgal azon­"-1 gazdasági, megegyezésre jusson, igy vége legyen már az áldatlan elzárkózásnak, amely eddig fenn­állott. A korlátozott forgalmat a legnagyobb gyorsasággal a normális pályára kell irányítani és különösen gondoskodni kell az élelmiszerszük­ségletről. Olyan állam, amely az élelmiszerszükséglet fedezéséhez het­venmilliárd koronával járul hozzá, nem engedheti meg magának a rossz szomszédság politikájának luxusát. A nyugatmagyarországi viszály vége áldás lesz mindkét országra nézve. Ausztria amnesztiát ad a felkelőknek. VELENCE, okt. 14. (Saj. tud.) A P. H. irja: Tegnapi számunkban hirt adtunk arról, hogy a magyar és osztrák kormány között létre jött megállapodás szerint, a nyugatma­gyarországi felkelők leszerelésének ^""S' " . SJRAIUIATDGI ICIIN.CIUIV ICMCICICBENCK gazdaságilag egymásra van utalva, I megtörténte után nyolc nappal Sop­ron és környékén népszavazást tar­tanak a tábornoki bizottság ellenőr­zése meliett. A határvonal többi ré­szére nézve elvi megállapodás jött létre, hogy annak rendezése a ma­gyar békefeltételekhez csatolt kisérő levélben foglaltak érteimében törté­nik. Rendezést nyer a tisztviselőkés nyugdíjasok kérdése i*. A felkelők­nek Ausztria amnesztiát biztosított. Sopronban feleslegesnek tartják a népszavazást. SOPRON, okt. 14. (Saj. tud.) A P. H. irja: Tegnap délután folya­mán terjedt el a velencei konferen­ciáról szóló hír, amely általános örömet keltett. Azt, hogy Sopron megmarad Magyarországnak, termé­szetesnek találták és hangsúlyozták azt is, hogy érthetetlen, miért van szükség még külön népszavazásra, amikor a nyugatmagyarországi nép már számtalanszor kifejezést adott Magyarországhoz való törhetetlen hűségének, A velencei konferencia záróülése. VELENCE, okt. 14. (Saj. tud.) A P. H. irja: Ma délelőtt rövid záró­űlés fejezte be a velencei ertekezletet. A' záróülésen aláírták a megállapo­dásokról felvett jegyzőkönyvet. Della Toretta olasz külügyminiszter az ülés megnyitása után bejelentette, hogy a jegyzőkönyv elkészült és felk'érte a megbízottakat, hogy azt irják alá. A négy oldalra terjedő francia nyelvű jegyzőkönyvet olasz nemzeüszinti szalag fűzte össze. A jegyzőkönyvet először Della Toretta irta alá Olasz­ország nevében, utána Schober Ausztria nevében éi végül gróf Bethlen és gróf Bánffy Magyarország nevében. Valamennyien pecsétgyűrűjükkel pe­csétjüket is rányomták. Della Toretta azután köszönetet mondott az osztrák és magyar kor­mánynak a vele szemben tanúsított bizalomért. — A tárgya'ás mindegyik részt­vevője örülhet — mondotta Della Toretta —, a tárgyalás eredményé­nek, de különösen meg lehet vele elégedve Olaszország. A megegye­zésnek igen n3gy jelenlőségevan.mert ez lehetővé teszi, hogy a két ország szomszédi viszonya a jövőben szívé­lyes legyen, amihez Olaszországnak is fontos érdeke fűződik. Gróf Bethlen István miniszterelnök francia nyelven válaszolt. Hálás el­ismerését fejezte ki azért, hogy Della Toretta az igazságosság szellemétől és a fenforgó ellentétek eloszlatásá­nak vágyától áthatva, közvetítő akcióra vállalkozott. Annak az óhajának adott kifejezést, hogy a megkötött egyezség tartós javulásra vezessen Magyar­ország és Ausztria viszonyában. Végül Schober kancellár német nyelven szólalt fel. Méltatta Della Torettának a közvetítés körül szerzett érdemeit és a maga részéről is ki-, fejezést adott annak a reményének hogy a mostani egyezmény megkötése után Ausztria és Magyarország viszonya fokozatosan javul Azután a delegátusok szívélyes bucsut vettek egymástól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom