Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1921-10-15 / 237. szám

Eztged, 1921 oh óber 15 Szombat, II. évf., 237. szám. Sopron! SZEGED, október 14. Nyuga'magyarország ügye végre rákerült azokra a vágányokra, melyeken a megnyugtató megoldás felé haladhat. Olaszország jóindulatu közvetítése, Magyarország bölcs mérséklete, Ausztria hivatalos köreinek jobb belátása végül is megteremtette azt a helyzetet, amelyben a kedélyek lecsillapodhatnak, a béke helyreállhat — és a Magyarországot sújtó szégyen nem olyan arcot piritó, nem olyan felháboritó. Hőskölteménybe illő az a küzdelem, melyet az anyaországtól való elszakadásra kárhoztatott területek lakossága harcol a hűtlen barát zsoldosai ellen s a m: szivünk vérzik értök, fáj értök, akik mosi hiába szenvedtek, hiába véreztek, hiába áldozták fel ifjú életüket. Nem vagyunk sorsunknak urai. Az az egész világ áll velünk szemben, mely a középeurópai hatalmakat is térdre kényszeritette. Nem az osztrá'r, nem is a cseh, a rác, vagy az oláh törte meg a mi ellenállásunkat, hanem az a nagy érdekcsoportosulás, amely most a maga kenyereseit fizeti ki belölünk, a bőrünkből hasogatott aprópénzzel. Sopronban azonban népszavazás lesz. Az ántántbizottságok ellenőrzése mellett nyilatkozni fog Sopron és környékének a lakossága, hogy döntsön a sorsa felett: Magyarországhoz tartozzon-e, vagy pedig Ausztriához? Ez a népszavazás dönt Sopron város 4s környékének hováitéléséről és az erőpróbája lesz a m?^yir nemzeti eszmének, amely a tőlünk elszakított területek népének lelkében él, vágyódik és zokog. Boldog Sopron, mely dönthet a sorsáról. Másutt lakó véreinket bizony nem kérde?!ék meg; azoknak, mint akaratlan, kérdezetlen, rossz sorsú báboknak döntöttek a végzetük felől. Azok, szegények, ugy jutottak idegen igáb3, mint a rabszolgák, kikkel a győztes az adósságát fizette: jaj a legyőzötteknek 1 Sopron és környéke szavazni fog: dönt arról, hogy magyar maradjon, vagy pedig osztrák legyen. A szavazás eredménye még csak nem is kétes. Magyarország mellett fog dör • teni az óriási többség, annak a lelkiösmeretlen nagynémet agitációnak az ellenére, melyet már hónapok óta folytatnak a Burgenlandban. Sopron már számtalanszor megnyilatkozott és nyilatkozata a nemzeti érzés ditirambusa volt mindig, a hazához való ragaszkodás és hűség nagyszerű megnyilvánulása. Nekünk ez a Sopronban megtartandó népszavazás kétségtelen eredményével csak hasznunkra válhatik. Ez az eredmény a világ előtt igazolhatja azt, hogy azok a területek, melyeket tőlünk elszakítottak, nem nemzetiségi területek, hanem azokat idegenajku magyarok lakják, akiknek szive haza vágyik Hungária kebeiére. És hazajutnak — előbb-utóbb 1 Tiltakozik a német birodalmi gyűlés Felsőszilézia ügyében. BERLIN, okt. 14. (Saj. tud.) A Magyar Hírlap irja a M. T. I. jelenése alapján: A birodalmi gyűlés szeniorjainak tegnapi tanácskozásán a német nemzetiek azt követelték, hogy azonnal hivják össze a birodalmi gyűlést, melyen valamennyi pár» nyiltan tiltakozzék a felsősziléziai kérdésben hozott ár.tánt-határozat ellen. Wirth kancellár kijelentette, hogy a kormány egyöntetűen a?on a nézeten van, hogy most a kabinetnek nem szabad visszalépnie, mert a mai válságos időben szükség van szilárd alapon álló kormányra. BERLIN, okt. 14. (Saj. tud) A M. H. irja : A pártelnökök konferenciája elhatározta, hogy a kormány mindaddig nem mondhat le, mig a birodalmi gyűlésnek számot nem ad a felsősziléziai kérdésben követett politikájának minden részletéről. Schober és Bethlen nyilatkoztak a velencei értekezletről. VELENCE, okt. 14. (Saj. tud.) Az Est irji: Dr. Schober osztrák birodalmi kancellár a velencei prefektura palotájában fogadta a M. T. I. tudósítóját, akinek arra a kérdésére, hogy miképpen itéli meg ennek a két országra nézve teljesen uj delegációs ülésezésnek eredményét, igy válaszolt i — Rendkívüli hálával kell lennünk Delta Toretta őkegyelmessége iránt, amiért lehetővé tette ezt a megbeszélést, meiynek eredménye megmulatta, hogy mindkét állam képviselőit áthatja az a törekvés, hogy kiküszöböljék az átmenetileg beállott nézeteltéréseket. Reméljük, hogy Ausztria és Magyarország viszonya a jövőben a legbarátságosabban épülhet ki. Gróf Bethlen István a következőket mondotta: — Miután megkötöttük az egyezséget, azt lojálisán végre is akarjuk hajtani. Szentül bízunk benne, hogy a szükségessé vált részletmegegyezések is hozzájárulnak majd a trianoni békeszerződés végrehajtásánál Ausztriával támadt ellentéteink kiegyenlítéséhez. — Az Olaszország részéről is megnyilvánult jóindulat — ezt különösen hangsúlyoznom kell magyar részről is — külpolitikánk szempontjából igen nagyértékü. Magyarország és Olaszország között komoly érdekellentét soha nem volt és csak a világháború során keletkezett. Az érintkezési pontok felhasználása és a további fejleményektől függ, hogy viszonyunk olyan bensővé váljék, aminövé az adott viszonyok között válnia kellett. Az osztrák sajtó a velencei tárgyalások eredményéről A soproni népszavazásegyértelmü Sopron elvesztésével,— irják BÉCS, okt. 14. (Saj. tud.) A M. H. irja: A lapok a velencei értekezlet eredményét csak felületesen kommentá ják. Cikkeikben kifezésre jut az, hogy a soproni népszavazást egynek tekintik Sopron elvesztésével. A N. F. P. szerint a velencei tárgyalások eredményéről közzétett közlemények után tartani lehet attól, hogy a nagynémetek ellenzékbe mennek át. A lap szerint bármennyire is nagyfontosságú a magyar kormánynyal való megegyezés, mégis fájdalmas az Sopron elvesztése miatt. Ugyancsak a lapok jelentéseiből tűnik ki az, hogy parlamenti körökben a tanácskozás eredményét tartózkodóan fogadták. Más húrokat penget a magyarfaló Presse. - BÉCS, okt. 14. (Saj. tud.) A P. N. irja: A N. F. P. a velencei értekezletről a következőket irja: A velencei egyezményhez szükséges a parlamentek ratifikációja is. Már ma ki lehet fejezni azt a reménységet, hogy Magyarország és Ausztria körött végre visszatér a megnyugvás és békesség. Mind a két állam mind a ketten a békekötés áldozatai és mind a kettőnek szüksége van a belső megnyugvásra és konszolidációra. A nyugatmagyarországi krízis megoldása után kormányunk egész törekvésének arra kell irányulnia, hogy Magyarországgal azon"-1 gazdasági, megegyezésre jusson, igy vége legyen már az áldatlan elzárkózásnak, amely eddig fennállott. A korlátozott forgalmat a legnagyobb gyorsasággal a normális pályára kell irányítani és különösen gondoskodni kell az élelmiszerszükségletről. Olyan állam, amely az élelmiszerszükséglet fedezéséhez hetvenmilliárd koronával járul hozzá, nem engedheti meg magának a rossz szomszédság politikájának luxusát. A nyugatmagyarországi viszály vége áldás lesz mindkét országra nézve. Ausztria amnesztiát ad a felkelőknek. VELENCE, okt. 14. (Saj. tud.) A P. H. irja: Tegnapi számunkban hirt adtunk arról, hogy a magyar és osztrák kormány között létre jött megállapodás szerint, a nyugatmagyarországi felkelők leszerelésének ^""S' " . SJRAIUIATDGI ICIIN.CIUIV ICMCICICBENCK gazdaságilag egymásra van utalva, I megtörténte után nyolc nappal Sopron és környékén népszavazást tartanak a tábornoki bizottság ellenőrzése meliett. A határvonal többi részére nézve elvi megállapodás jött létre, hogy annak rendezése a magyar békefeltételekhez csatolt kisérő levélben foglaltak érteimében történik. Rendezést nyer a tisztviselőkés nyugdíjasok kérdése i*. A felkelőknek Ausztria amnesztiát biztosított. Sopronban feleslegesnek tartják a népszavazást. SOPRON, okt. 14. (Saj. tud.) A P. H. irja: Tegnap délután folyamán terjedt el a velencei konferenciáról szóló hír, amely általános örömet keltett. Azt, hogy Sopron megmarad Magyarországnak, természetesnek találták és hangsúlyozták azt is, hogy érthetetlen, miért van szükség még külön népszavazásra, amikor a nyugatmagyarországi nép már számtalanszor kifejezést adott Magyarországhoz való törhetetlen hűségének, A velencei konferencia záróülése. VELENCE, okt. 14. (Saj. tud.) A P. H. irja: Ma délelőtt rövid záróűlés fejezte be a velencei ertekezletet. A' záróülésen aláírták a megállapodásokról felvett jegyzőkönyvet. Della Toretta olasz külügyminiszter az ülés megnyitása után bejelentette, hogy a jegyzőkönyv elkészült és felk'érte a megbízottakat, hogy azt irják alá. A négy oldalra terjedő francia nyelvű jegyzőkönyvet olasz nemzeüszinti szalag fűzte össze. A jegyzőkönyvet először Della Toretta irta alá Olaszország nevében, utána Schober Ausztria nevében éi végül gróf Bethlen és gróf Bánffy Magyarország nevében. Valamennyien pecsétgyűrűjükkel pecsétjüket is rányomták. Della Toretta azután köszönetet mondott az osztrák és magyar kormánynak a vele szemben tanúsított bizalomért. — A tárgya'ás mindegyik résztvevője örülhet — mondotta Della Toretta —, a tárgyalás eredményének, de különösen meg lehet vele elégedve Olaszország. A megegyezésnek igen n3gy jelenlőségevan.mert ez lehetővé teszi, hogy a két ország szomszédi viszonya a jövőben szívélyes legyen, amihez Olaszországnak is fontos érdeke fűződik. Gróf Bethlen István miniszterelnök francia nyelven válaszolt. Hálás elismerését fejezte ki azért, hogy Della Toretta az igazságosság szellemétől és a fenforgó ellentétek eloszlatásának vágyától áthatva, közvetítő akcióra vállalkozott. Annak az óhajának adott kifejezést, hogy a megkötött egyezség tartós javulásra vezessen Magyarország és Ausztria viszonyában. Végül Schober kancellár német nyelven szólalt fel. Méltatta Della Torettának a közvetítés körül szerzett érdemeit és a maga részéről is ki-, fejezést adott annak a reményének hogy a mostani egyezmény megkötése után Ausztria és Magyarország viszonya fokozatosan javul Azután a delegátusok szívélyes bucsut vettek egymástól.