Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1921-10-02 / 226. szám

SZEGED Szeged, 1921 szeptember 4. MARGÓ. Hegedűs Lóránt jobban van, ezt a hírt őszinte örömmel vette tudomásul minden jóakaratú magyar ember, akit csak aggasztott a magyar Ikarusz komoly megbetegedéséről szóló jelentés. Mert Hegedűs Lóránt tévedhetett és csalódhatott, meg is bukhatott, mégis kétségtelen, hogy jót akart, sőt a legjobbat akarta és ezt ma nem minden politikusról lehet elmondani. Bizonyos, hogy ebben a nagy műveltségű és sokféle érdeklődésű emberben több a fantázia, mint a pénzügyi emberekben áialában, de hát hiszen a lelki életnek ez a túltengése megvolt a legnagyobb magyarban, Széchenyi Istvánban is. Mi nem akarjuk Hegedűs, Lorántot vele egy piedesztálra állítani, ám tragikumukban, ha jól elgondoljuk, mégis csak van valami közösség, valami rokon vonás. Mind a ketten fanatikusai a magyar fajnak, mind a ketten abban buknak el, hogy a nemzet nagy tömegei nem hallgatnak rájuk. Es mind a ketten irodalmárok. Széchenyi lord Byron és Vörösmarty nagy kedvelője, a romantika eleven hőse, Hegedűs Lóránt Jókai unokája és olyan szépen és okosai} ir, hogy" tanulhatna tőle egynémely mai véresszájú és dadogva ordító publicista. Hegedűs Lóránt pénzügyi tervei egyelőre csődöt mondottak, de tollára és eszére még szükség lesz. Gyógyuljon meg mielőbb, szívből kívánjuk és bár gyógyulna ki mielőbb nemzete is azokból a bajokból, amelyekbe részben saját hibáiból került. . • Weisz Konrád a Friedrich-párt nagygyűlésén alaposan kirohant a ( kisgazdák ellen és az ünneplő (természetesen Friedrichet ünneplő) közönség zajos helyeslése mellett állapította meg, hogy itt az ideje végre véget vetni a parásztdiktaturának, mert mégse járja, hogy a csizma parancsoljon és ne a fej! Hát hiszen igaz, csak az a baj néha, hogy némely csizmában több bölcseség van, mint némely fejben. Valamint az is baj, hogy némely fej ugy képzeli a parancsolást, hogy szöges csizmákkal kell nekimenni mindennek, ami nem az ő kedve szerint való. * A szegedi szinházjárók réme az a legújabb divat, hogy a közönség egy tekintélyes számú csoportja az előadás kezdete után egy fél órával kezdi ünnepélyes bevonulását sőt berobogását a félhomályos nézőtérre. Ez pedig nem törlénhetik meg némi zaj és rendbontás nélkül. A dramatis personae éppen legszebb tirádáikat kezdik, vagy éppen végzik, amikor elkezdődik az uj népvándorlás, amelynek baibár székcsapkodásai és pardon-kiáltásai teljesen kihozzák sodrából a játszókat és a nézőket egyaránt. Ez még csak az első felvonás ? — kérdezte ^melt hangon a napokban egyik elhelyezkedni készülő szomszédunk és valósággal méltatlankodni látszott, hogy ilyen korán betévedt a szegedi Nemzetinek készülő színházba. Nem, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, rendnek muszáj lenni és meg kell már tanulni, hogy a szinház nem panoráma, ahová folyvást, folyvást be lehet lépni a publikumnak! Váczi Mariska SfK és patentharlanyák elszakíthatatlan minőségben. Fejelés itt a legolcsóbb. Modern horgolt blúzok hozott anyagból olcsón készülnek Feketesas-utca 17. szám, emelet, m Látogatás Dugonics Jlndrásnál— Beszélgettünk Etelka szerzőjével. — SZEGED, október 1. Az egykori reáliskola homlokzatán néhány nap óta büszkén hirdeti a felírás: M. kir. Ferenc József Tudományegyetem. A nagy, komor épület el szemben, egy alacsony dombon áll a férfiú, aki ennek a városnak mégis csak'legderekabb fia és legtiszteltebb polgára és nézi, nézi a szokatlan felirást, amely az' idők változását és a szerencse forgandóságát jelenti városunk javára. A kondor üstökű, nemes sasorrú, nyájasan komoly tekintetű férfiú vájjon mit gondolhat most, hogy töprenkedve álla alatt tartja kezét, mig a másikkal élete legkedvesebb szülöttét, E-.elkát szorongatja. A serény irász, ahogyan ő elnevezte volna a fürge riportert, nem sokáig tanakodik, hanem gyors elhatározással belép a szent ligetbe, amelynek korhadt padjai annyi édes esti óráról beszélhetnének és megáll az érdemes nagy férfiú lábainál, — Illustrissime domine I — szólítottam meg Etelka szerzőjét — mit szól a dolgoknak ezen változásához, hogy a kolozsvári egyetem városunkban és ezen falak között talált magának menedéket az idők viszontagságai ellen? A derék öreg láihaíóan csodálkozott és a magyar előidők jeles históriáin való merengéseibői felocsúdva, eképpen szólalt meg: -— Nem értettem, kedves öcsém a fölírást, mivelhogy a magam idejében Regia Universitás volt annak a neve, amelyet én egyébiránt a tanulmányok királyi mindenségének neveztem. Magam is tanitója voltam a budai universitasnak, halhatatlan emlékezetű felséges királynőm, Mária Terézia kegyes jóvoltából és oktattam a józan s egyszersmind a természeti tudományokat, nemkülönben én voltam a tudákosságnak királyi tanitója, ahogyan a mathézist akkor elneveztem. A jeles természeti karnak tekintetes rendtartója is voltam egy időben. — ? — Dékán, öcsém, dékán, nemkülönben az egész királyi mindenségnek elöljárója is lettem egyszer. — ? — Rektor, öcsém, rektor I — magyarázta á jámbor öreg, aki őszinte hazafiúi örömmel vette tudomásul, hogy Szeged városa, melynek ő mindig hűséges fia volt, végre mégis csak egyetemet kapott. (Nem akartuk megs^omoritani annak -elmondásával, hogy milyen szömoru áron.) • — A tudományok gyarapodása a nemzet gyarapodását hozza magával — tette hozzá — és a honi nyelv pallérozása a legelső föladatunk. Magam is azért irtam elsősorban munkáimat és szép históriáim, valamint románjaim és nézőjátékaim mellett megírtam a Betűvetést, vagyis Algebrát és a Földmérést, azaz Geométriát magyar nyelven, hogy e tudományokat hazánkban is kellő virágzásra emeljem. A szent öreg nagy érdeklődés mellett kérdezett ki a szegedi mindenség oktatói és tanítói felöl, majd legkedvesebb románjára, az Etelkára terelődött a beszéd sora. Olvassák-e, szeretik-e még a honfoglaló Árpád vezér hasonlíthatatlan leányának érzékeny történetét és honunk szebblelkű hölgyei lelkendeznek-e még rajta ? Megnyugtattam az öreget, hogy noha Etelkát ma már senkise olvassa a királyi mindenség irodalmi tanítóin kivül, de sz a magyar szellem éá világ, amely Etelkája ódon és poros lapjait belengi, újra föltámadt és él, hódit, a szegedi magyar lányok abban a nemzeti viseletben járnak ünnepnap a templomba, amely Árpád leányának, e jeles magyar kisasszonynak termetén virit a régi könyv első oldalán. — Hát vájjon nézőjátékaimat adják-e még a játékszínen? Báthori Máriám, Toldi Miklósom, Etelkám Karjelbem és más jeles történeteim, vájjon tüzelik e még a mindkét nembeli ifjúságot és terjesztik-e még a jó erkölcsöket a magyar theátrumban, amelynek derekas földin, Kelemen László vala egyik első, lelkes apostola ? • Nem mertük megmondani a magyar színpadi irodalom jeles úttörőjének, hogy most bécsi és párisi bohózatok és operettek mennek a színházban, hogy klasszikusokat és nagy nemzeii költőinket csak ünnepi tessék-lássék kedvéért vesznek elő, de elmondottuk, hogy a szegedi rend háza az idén jubilált és hogy ez alkalommal a kegyes oskola szépreményű ifjúsága játékszínre vitte az ő Tárháziját és pedig igen szép sikerrel. Mert a kegyes atyák ma is lelkes oktatói a valódi keresztény és nemzeii erényeknek és él a rend házában ma is egy bölcs és kedves férfiú, aki ötletességével és nyájasságával emlékeztet nagy elődjére és aki Fekete Ipolynak hivatik. A polgármester és a magisztrátus iránt is érdeklődött még Etelka illusztris szerzője, elmondván, hogy az ő idejében tulajdon testvére, Dugonics Adám vala polgármester, aki igen nehéz időkben igen derékasan megállotta helyét és sok vészt hárított el a város felől.' Nem akartuk megszomoritani a kegyes öreget, nem akartuk hazafiúi fájdalmát fölébreszteni, inkább elhallgattuk, hogy ma bizony még nehezebb napok és még több vész boronganak hazánk és városunk felett. Nem beszéltünk neki Trianonról és az osztrák szomszédról, inkább elárultuk, hogy nevéről irodalmi társaságot neveztek el Szegeden, valamint egy utcát és teret ís, de azt már elhallgattuk, hogy még mindig nem irták meg igazán méltó módon mindenki számára élvezetes és tanulságos életrajzát és összes müveiből nem rendeztek legalább egy válogatott uj kiadást. Majd talán ezekre is sor kerül, hiszen itt van már városunkban a királyi tanulmányok uj mindensége, vívat, crescat, floreat, uj hitelt szerezve a magyar müveitségnek és remélhetőleg- nem túlságosan sok pótadót a nemes város áldozatkész polgárságának. • Gyalu. AMÍMWMIMrflMMMAWVMAMVMArf Burgonya SmányoSsra minden mennyiségben állandóan raktáron, előnyös áron. 995 Hoffman János ÍSÍi-al Anglia nem tárgyal ir szuverenitásról. BÉCS, ókt. 1. (Saj. tud.) A Nap irja M. T. I. magán jelentése alapján: A Neue Freie Pressének jelentik Londonból, hogy Lloyd George De Valerához intézett távirati válaszában visszautasítja még a lehetőségét is annak, hogy az irek szuverenitási vágyairól tárgyalásokba bocsájtkozzék. TEGNAP este a kormány tagjai minisztertanácsot tartottak, amely a késő órákban ért csak véget. A minisztertanács Nyugatmagyarország kiürítésével, a lakásrendelettel és a drágaság letörésével foglalkozott. • A pártok tovább folytatják az egységes párt elkészitésének munkálatait. Tegnap este bizalmi tanácskozások folytak, amelyen Haller István, Gerencsér István, Frlihwirt Mátyás is résztvettek. A kisgazdapárt részéről azt az óhajt terjesztették elő, hogy a kisgazdapárt ismeretes négy pontját egészítsék ki a kisgazdapárt programjának kardinális pontjaival. A tervezet, amely kidolgozás alatt áll, október 9-ére fog elkészülni, amikor azt gróf Bethlen István miniszterelnök pécsi beszéde alkalmával fogja nyilvánosságra hozni. * A kereszténypártnak a baranyai választások megszervezésére kiküldőit megbízottjai Bleyer Jakab, Tassler Béla és Bartos János ma este visszaérkeztek gs gyomban beszámoltak a kereszténvpáit vezetőségének az ottani állapotokról. A ' megszállás alól felszabadult vidékeken még mindig érvényben van Sodstábornoknak az a rendelete, amely szigorúan kimondja, hogy gyűlések tartása tilos és igy nincsen meg a választás agitációjának szabadsága. Ennélfogva kérik a kormányt, hogy ezt a tiltó rendeletet oldja fel, hogy a területeken a választási agitáció megkezdődhessen. A minisztertanács ezzel a kérdéssel is foglalkozott. « A román kormány kezdeménye-késére. a külügyminisztérium a magyar kormánnyal hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat a politikai foglyok kicserélése ügyében. A két ország tárgyálása eredményre is vezetett és nincs semmi akadálya a kicserélésnek. Magyarország már közölte is a névsort a bukaresti külügyminisztériummal. • A német birodalmi gyűlés mai ülésén megkezdték az amerikai békeszerződés tárgyalását. Stocker (kommunista) képviselő a békeszerződést a newyorki kormány diktátumának mondja. Stockernek ezt a kijelentését a párok határozottan visszautasították. A békeszerződést a gyűlés a. kommunistákkal szemben elfogadtá. Ezután a szocialisták interpellációja következett, a birodalmi elnök augusztus 29- iki rendeletéről, a birodalmi kancellár politikájáról és a Bajorországgal való tárgyalásokról. * Rathenau és Loucheur építési miniszterek között uj tárgyaiásók indulnak és valószínűnek tartják, hogy a miniszterek találkozása a jövő héten megtörténik. • A versailiesi békeszerződés előírása szerint Németország aranymárkában tartozik megfizetni azokat az adósságokat, amelyeket Belgium a szövetségeseknél csinált. Most az a kérdés merült fel, hogy milyen árfolyamon fogják az aranymárkákat számítani. A vitás kérdést Boyden amerikai delegátus döntötte el. A belgák adósságának megtérítését azon az árfolyamon fogják számítani, amely 1918 augusztus 11-én a fegyverszünet életbeléptetése napján volt. * A görög király kiáltványt intézetf a Kisázsiában harcoló csapatokhoz, hogy a hadjáratok, mivel céljukat itten már ^elérték, véget érnek. Konstantinápolyból érkező hirek szerint^ a törökök a görög hadsereget teljesen körülzárták. * A görög kormány hajlandó az angolok által kezdeményezett tárgyalásokat folytatni. Amennyiben a törökök erre vonat-, kozó válasza megérkezik az angol kormányhoz és az angolok kezdeményezd akciója sikerül, a delegátusok Londonban összeülnek. MIN0SÍGE UTOLÉRHETETLEN. süt