Szeged, 1921. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1921-09-01 / 200. szám

Szeged, 1921 szeptemberi. Ara 2 korona. Csütörtök, 11. évf.,200 szám. ELÓPIZETÉSI ARAK: Uj évre 600 kor. I Negyedévre150 kor fél tvn 300 „ | Egy hóra 50 Megjelenik jonkint délután. Ausztria nem bizik az ántánt fegyveres segítségében. Bukik az osztrák hadügyminiszter. — Bécsben a kis ántánt tá­mogatását várják. — Ausztria az ántántra háritja a felelősséget. SZEOED augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Bécs teljesen a nyugatmagyaror­szági események hatása alatt áll. A minisztertanács permanenciában van és ugy határozott, hogy a Nyugat­magyarország megszállására szánt csendőrséget megerősíti és ezenkívül reichswehr- csapatokat küld Nyugat­magyarországba. Az ország belsejé­ből 5000 ember indult kelet-felé. Vaugoin hadügyminisztert a szo­ciáldemokraták és a nagynémetek erősen támadják azért, hogy Nyugat­magyarország megszállására csak gyenge csendőrosztagokat rendelt ki. Valószínű, hogy a hadügyminiszter a nyugatmagyarországi események miatt kénytelen lesz helyét elhagyni. Az osztrák csendőrség egyébként ismét igen harcias benyomást tesz. Az összeomlás után a cstndő.öket, mint az egész osztrák haderőt, a német katonaság mintájára öltöztet­ték át és a régi acélsisak helyett tá­nyérsapkát adtak nekik. Most ismét acélsisakban járkálnak az osztrák csendőrök. Ma sok csendőrosztag érkezett Wienerneustadtba és Mat­tersdorfba. Elrendelték, hogy a csendőrség felszerelését kiegészít­sék. A nyugatmagyarországi események és a bécsi sajtó. A Politische Correspondenz irja: A közvéleményben mind gyakrabban hallatszik, hogy az osztrák korrftdny hibás a nyugatmagyarországi ese­ményekben. Hivatalos akták alapján meg lehet állapítani, hogy a kor­mány mindent megtett, ami hatal­mában volt. A kormányelnök be­látta, hogy a felfegyverzett erőkre és a közigazgatás berendezésére vonat­kozó előkészületeken kivül diplo­máciai intézkedéseket is kellett tenni oly célból, hogy a magyar körök követeléseivel szemben fölkészülve álljon. Magyar részről Párisban és másutt a legnagyobb erőfeszítést fejtették ki, hogy a szerződésnek önkényes magyarázatával, a bi­zalmatlanság magvának elhin­tésével az osztrák politika vég­céljai iránt elérjék a békeszer­ződések tényleges revízióját. Be kell vallani, hogy egy másik pontban az osztrák diplomácia min­erölködése ellenére sem tudott kí­vánságának érvényt szerezni Ezen kívánságokat al esetleges bonyo­dalmak mérlegelését illetőleg, a fő­hatalmak elé terjesztete. A jegyveres erők kérdésében azonban lehetetlen volt az dntdntot meggyőzni, hogy az osztrák kormány nem túlzott aggo­dalomból kérte a haderők csapatai­nak felhasználására való engedelmet. Az ántánt fővárosaiban bíztak a magyar kormánynak ismételt Ígé­reteiben, amely szerint a békeszer­ződést lojálisán keresztülviszíj és hogy a terület átengedésével szem­ben mutatkozó ellenállást meg nem engedi. Ausztria ismételten előhoza­kodott ezen kivánságával. A többi közt Párisban is mindig azon hatá­rozott választ kapta, hogy a katonai erők használásától tartózkodjék. Minthogy Ausztria nem akarta a maga csapatait felhasználni, ántánt­csapatokat követelt. Mind hiába I Az ántánt csak néhány tisztet volt hajlandó Sopronba és az átvételi állomásokon beosztani. Beavatott helyen ehhez a félhivatalosnak látszó osiirák közléshez azon megjegy­zést fűzik, hogy a magyar kormány min­dent megtett ami rajta állott, hogy nem­csak Nyugatmagyarország kérdésében, ha­nem a fennálló összes vitás problémák terén a megértést az engedékenység je­gyében elírje és tartós jóviszonyt te­remtsen a két szomszédország között Nem a bürokratikus intézkedések hiánya, hanem a politikai belátás és a tartalmi perspektíva megérzésének hiánya juttatta most Ausztriát azon helyzetbe, hogy felsőbb tanács a kis ántántot bízza meg azzal, hogy a trianoni szerződésnek érvényt szerezzen. Az Abend irja : Előrelátható, hogy az ántánt Magyarország ellen nem fog csapatokat küldeni. Az osztrák koldus kedvéért nem veszi magára a csapatkiküldés költségeit, de a ma­gyarokat sem szeretné ezzel a csa­patkiküldéssel megsérteni. Hiszen a párisi kormány reakciós politikájá­ban a magyarok szerepe még min­dig nagyobb, mint Ausztriáé, más­részről azonban a kis ántánt sem nagyon fog a magyarok ellen in­dulni. Erre csak olasz befolyással volna bírható, de a dolognak az a színezete, mintha az olaszok a ju­gosziáv-cseh korridort Nyugatma­gyarországon keresztül akkor sem engednék felállítani, ha csak a tarto­SZlRKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcaey-ntca 6. . Ttlefon 13-33. mány közös és ideiglenes megszállá­sáról volna szó. Az olaszok számára Jugoszlávia már is tul nagy. Egy pillanatra sem tűrné, ho#y a cse­htkrnk közös határuk legyen a szláv testverállammal. Ehhez hozzá kell még venni, hogy a Nyugatmagyar­országra vaió bevonulás a csehek­nek és jugoszlávoknak sok pénzóbe kerüne. Arra is lehetne gondolni, hogy a jugoszlávok azzal gyakoroljanak nyo­mást Magyat országra, hogy bevo­nuljanak Pécsre, de Pécsett már magyarok az urak és a jugoszlá­voknak ezért azt a kérdést keil fel­ien niOk : Megér-e számukra a nyu­gatmagyarországi ügy akár egy pus­kalövést is? Erre a kérdésre pedig csak tagadó lehet a válasz. Csak az olyan államok, mint Magyarország és Lengyelország — amelyeknek nincs több veszteni valójuk — szánják rá magukat a lövöldözésre. Azonnali fegyveres segítséget tehát sehonnan sem lehet várni. A legjózanabb dolog az lenne tehát, ha a tartományt kiürítik és egyidejűleg csendőrséggel és katonasággal erősen biztosítják a régi határt. Az osztrák kormány az ántántra háritja a felelősséget. BUDAPEST, aug. 31. A Magyar Hirlap irja: Az osztrák politikai helyzet most az, hogy a kormány most teljesen az ántántra hárítja a felelősséget és tőle várja, hogy a nyugatmagyarerszági kérdésben ren­det teremtsen. BUDAPEST, aug. 31. A Magyar Hirlap irja: Schober osztrák kancellár , , , . . „ , tegnap délután ö-szeköttetésbe lépett viszony helyett ma már katonai intézkedé­sekre gondol és súlyos, minden tekintet­ben alaptalan vádakat hangoztat. Nem rajta kivül esö tényezőkben, hanem saját szükkeblüségiben is rövidlátásában kere­sendő tehát Ausztria jelenlegi bajainak okai, amelyek meg fognak szűnni azonnal, mihelyt a szükséges jobb belátás az ille­tékes osztrák körökben felülkerekedik. A Neue Freie Presse parlamenti körökből arról értesül, hogy a Nyugat­magyarországba kiküldött csendőr­osztagok ujabb erősítéseket kaptak. Sürgetik, hogy küldjenek ujabb erő­sítéseket Főleg a véderő bevonulá­si al az összeköttetés helyreállítá­sára már tegnap elküldött műszaki csapatokat szaporítják és készenlétbe helyezik a csendőrség akciójának támogatására. A minisztertanács is elhatározta, hogy az osztrák véderő egyes részeit e célra készenlétbe helyezi. Ugyancsak a Neue Freie Presse jelenti, hogy. a legfelsőbb tanács is foglalkozik a nyugatmagyarországi kérdéssel. Azt hiszik, hogy a rend Nyugatmagyarorszdgon néhány napon belül helyreáll. Semmiesetre sem kerül sor arra, hogy Felsósziléziából hozzanak csapatokat Nyugatmagyar­országra. Amennyiben mégis nehéz­ségek merülnének fel, nincs kizárva, hogy a leg­Gorton tábornokkal, aki azonban meglehetősen lakónikus választ adott Schober sürgetésére ugyanis azt válaszolta, hogy Ausztriának várnia kell, amig Magyarország teljesiti kötelességét és igy a tábornoki bizott­ság abban a helyzetben lesz, kogy ezt az országrészt átadhatja Ausztriá­nak. Sopronban rend éa nyugalom van. BUDAPEST, aug. 31. A Virradat irja: A Sopronvármegye cimü lap kiadásában közli 29-iki rendkívüli az Ostenburg-zászlóalj bevonulásának részleteit. A lelkesedés leírhatatlan volt és különösen akkor hágott tetőpontra, mikor a 48-as laktanya előtt Ostenburg őrnagy beszédet intézett a miniegy tizezer főnyi tömeghez. Ostenburg a beszédét igy fejezte be: — Én esküszöm nektek, hogy Sopront élve el nem hagyom. BUDAPEST, aug 31. A Magyar Hirlap kiküldött tudósitója jelenti Sopronból: A városban teljes a rend és nyugalom. Ostenburg őrnagy szigorú rendelkezéseihez mindenki alkalmazkodik. Az ide nem való idegenek eltávolítása rendben folyik. A magyarok elérték Pinkafőt. BUDAPEST, augusztus 31. A Magyar Hirlap irja: Gráci jelentések *zermt a magyar irreguláris csapa­tok Erdődy gróf vezetése alatt el­érték Pinkafőt. Hétezer osztrák áll fegyverben. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neues Wiener Tagblatt azt úja, hogy osztrák részről most már több mint 7000 ember áll fegyverben Nyugat­magyarorszdgon és a határon. A kormány mozgósította a véderő első ezredét, valamint a bécsújhelyi tüzér­ségi és gyalogsági csapatokat. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse irja, hogy Davy tarto­mányi főnök hivatalos helyiségét Nagymartonban egy korcsmában ütötte fel. Lajtaujfalu - Ebenfurtba ma géppáskás osztagok érkeztek. BudapMten tanácskoznak az ántánt megbízottak. BUDAPEST, augusztus 31. a Virradat írja: A nyugatmagyaror­szági események ügyében az ántánt­natalmak budapesti megbizottai tanácskozást folytattak. A megbeszé­és a francia követség helyiségében történt, ami maga arra vall, hogy ebben az ügyben a francia diplo­mácia a legfontosabb tényező \z összes értesülések arról szólnak, hogy az ántánt hatalmak honorálják ? TW*' kormány korrekt maga­tartását és nem gondolnak beavat­kozásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom