Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-24 / 193. szám

Szeged, 1921 augifxrtus 24. Ara 2 korona. Szerda, II. évf., 193. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évr« 600 kor. 1 N«tywUvr«150kor Fél évr* 300 I Rjv hóra 50 „_ Szerb erőszakoskodások. SZEOED, augusztus 23. (Sa/át tudósítónktól.) Kiss Ferenc erdötanácsos ma reg­gel arról értesítette Somogyi pol­gármestert, hogy a most kiürített területek határában, a szabadkai ol­dalon isméi betörtek a szerbek. Egy egész ezred katonasággal megszál­lották az erdőséget és rabolják a fát. A polgármester azonnal érintke­zésbe lépett Shvoy ezredes vezérkari fönOkkei, aki viszont ez ügyben a francia kapitánnyal fog tárgyalásba bocsájtkozni. Értesülésünk szerint, a szerb híjuriát megakadályozandó, is nagyobb katonai erőket fogunk a szóbanforgó határok megvédésére küldeni. Óbébáról is az a bir érkezett a polgármesterhez, hogy a szerbek az állomási épületet és annak körletét vonakodnak a magyar hatóságoknak átadni. A francia kapitány tudtunkkal már megtette a szükséges diplomáciai lépéseket és igy remélhető, hogy ezek a jogosulatlanságok néhány napon belül végleg elintéződnek. Nemzetközi keresztény 87Övetkezetj szervezet. ZÜRICH, aug. 23. A svájci táv­irati ügynökség jelenti: Szombaton és vasárnap tartották Zürichben a különböző országok keresztény szö­vetkezetei harmadik nemzetközi szö­vetíégi kongresszusukat. A kon­gresszuson Olaszország, Francia­ország, Németország, Svájc, Hollandia, Belgium, Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Csehország képvise­letében mintegy 50 kiküldött vett részt. Az egyes előadó jelentésekről folytatott élénk vita után ielárgyal­ták az alapszabályokat, amire lelkes felkiáltással kimondották a nemzet­közi szervezet megalakulását. A szer­vezet célja, hogy az egyes országok­ban az egész közgazdaságot keresz­tény alapelvek szerint, szövetkezeti uton szervezzék. A szervezetbe 9 állam lépett be: Olaszország, Francia­ország, Svájc, Belgium, Hoiandia, Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Csehország. A szövetség szék­helye Róma. Legközelebbi kongresz­szusa idejét és helyét a központi végrehajtó-bizottság fogja megálla­pítani. Harcolnak a vörösek és fehérek Vladivosztokban. BUDAPEST, aug. 23. Vladivosztok­ban néhány nap óta, mint azt Révai­ból jelentik, a vörös munkáscsapatok a fehérgárdisták között utcai har­cok vannak. A fehérgárdisták páncél­autókkal támadják a vörösök tor­laszait. A vörös csapatok veszteségei oly súlyosak, hogy kénytelenek voltak a külvárosokba visszavonulni. A japán csapatok 'rkezését minden órában várják. 8ZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KStcaey-atca 6. * Telefon 13-33. Vita az elnapolás kérdésében — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, aug. 23. A nemzet­gyűlés mai ülését 10 perccel 10 óra után nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Be­mutatja a nemzetgyűlésnek a magyar jogász sportegylet meghívóját az ok­tóber 2-án tartandó céllövő verseny re. Bemutatja a debreceni MÁV nyugdí­jasainak kérvényét anyagi helyzetük javítása tárgyában. Ezután bejelenti az elnök, hogy Haller István, Lin­gauer Albin, Budavdry László, Szmrecsányi György, Csontos Inre és Benkő Gábor nemzetgyűlési kép­viselők kértek sürgős interpellációra engedélyt. Javasolja, hogy a Ház ?z interpellációk előterjesztésére a napi­rend letárgyalása utáni a k^ rmányzói leirat felolvasása és az uj napirend megállapítása előtt térjen át. Ezután Kiebelsberg Kunó emel­kedik szólásra: Minthogy a nem­zetgyűlés hosszabb szünetre megy, napirend előtt voltam kénytelen szót kérni, hogy mint Sopron város kép­viselője, a városnak és egész Nyu­gatmagyarországnak az osztrák iga alá való bocsátása ellen tiltakozzam. Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány mindent el fog követni a nyugatmagyarországi kérdésben, ami az adott esetben szükséges. Köte­lességem azonban, hogy felemeljem tiltakozó szavamat az ántánt és kü­lönösen Ausztriával szemben. Til­takoznom kell lelkem egész erejével az ántánt, Európa és az egész világ szine előtt, mert ami Sopron váro­sával és Nyugatmagyarország több városával történik, az a népek ön­rendelkezési jogába vág. Mint nyugatmagyarországi kép­viselők kivétel nélkül a legtágasabb szavazati jog alapon választattunk meg és kijelentjük, hogy Nyugat­magyarországnak Magyarország tes­tében való megmaradásához a leg­rendithetetlenebbül ragaszkodunk. A nép már ebben a szavazásban kife­jezésre juttatta Magyarországhoz való hűségét és Nyugatmagyarország és Sopron már ismételten kifejezést adott népgyűléseken, törvényhatósági bizottsági üléseken annak, hogy a magyar hazától elszakadni nem akar. Tiltakozunk különösen Ausztriával szemben, mert tagadjuk azt, hogy Ausztriának erkölcsi jogosultsága lenne ahhoz, hogy Nyugatmagyar­országot tőlünk elvegye. A magyar nemzet a világháborúból teljesen ki­vette a részét. A háború végén Ausztria odasompolygott az osztoz­kodók közé és ö is részt kért Ma­gyarországból. Ha sikerülne Ausztriá­nak Magyarországot hatalmába kerí­teni, Nyugatmagyarország birtoklása áldást Ausztriára nem hozna. Ismerjük már az osztrák uralmat a múltból. II. József, Kollonics és a többiek uralmából. Mi már szakér­tők vagyunk az oszták iga elviselé­sében, de értünk az osztrák iga le­rázásához is. Meg lesz az akaret és az erő arra, hogy az osztrákoknak az uralmát keserűvé tegyük és hogy Nyugalmagyarország lerázza maga ról az osztrák igát. Kötelességemnek tartom, hogy én, mint akinek ereiben osztrák vér ii csörgedez, elmondjam, hogy Ausz­tria jól tudja, hogy nem lesz köz­tünk egyetlen egy ember sem, ki lelkében "és szivében ezt az elkese­redést Ausztriával szemben ne ápolná. Mint Sopron város kép­viselője a város nevében ünnepélye­sen tiltakozom az ellen, hogy a város és Nyugatmagyarország osz­trák iga alá kerüljön. (Élénk helyes­lés a Ház minden oldalán. Ezután a Ház harmadszori olva­sásban is elfogadja az ingatlan vagyonváltságról szóló törvényjavas­latot és tudomásul veszi az ingó vagyonváltságról szóló törvény alap­ján eddig beszedett összegek hova­fc .iáról szóló miniszteri jelentést. Haller István azokra akarja a nemzetgyűlés figyelmét fordítani, akiknek figyelme állandóan ránk irányul, akiket tőlünk elszakítottak és akiket állítólag egy uj, a mieink­nél jobb politikai rendbe illesztettek bele. Én — folytatta — nem teszek különbséget a magyar, német, tót, szerb és oláh között, meri azoktól a kevesektől eltekintve, akik régen is oly érzelmeket tápláltak, amelyek a mieinkkel nem voltak összeegyez­tethetők, az elszakítottak zöme visszavágyik ide. Nem beszélek azokról a lelki gyötrelmekről, ame­lyeknek ezek az elszaki ott testvé­reink ki vannak téve. Hogyar; gon­dolkozhatnak és érezhetnek azokról, akik a magyar kultura emlőin ne- < velkedtek fe' és akik szemtanúi vol- ' tak az ottani atrocitásoknak? Lel- j künket égeti minden sóhaj, amely az ő lelkűkből felfakad. Nem beszé­lek lelki kínjaikról, én csak az anyagi károsodásról akarok beszélni, amelyek ezeket az állampolgárokat érték. Nekünk az ántánt 35.000 főnyi hadsereget hagyott,- ezzel az erővel nem tudunk imponálni azok­nak, akiknek saját törvényeik sem im­ponálnak, akiknek kulturájuk nincs és akiknek igazságérzete nem riad vissza az atrocitásoktól. Az ántánt vállalta azt a feladatot, hogy humánus álla­potokat fog teremteni és azt a kö­telezettséget, hogy a magán, politi­kai és gazdasági szabadságot job­ban meg fogja védelmezni, mint ahogy azt mi magyarok megvédel­meztük ; magára vállalta, hogy békét és rendet teremt és a háború ütötte sebeket gyógyítani fogja. Nekünk tehát jogunk van az ántántot figyel­meztetni arra, hogy ezt a kötelezett­ségét teljesítse; továbbá jogunk van azt mondani, hogy az ántánt te­remtsen olyan jogrendet, személy- és vagyonbiztonságot, mint aminőt ott hagytunk. Az ülés folyik. A Dunabizottság nem akar Pozsonyban maradni. BUDAPEST, aug. 23. A Duna­bizoitság tagjai, minthogy Pozsony­ban sem szál.oda nincs megfelelő, továbbá a poita és távíró sem elégíti ki a bizottság igényeit, azt az elő­terjesztést tettilk a legfelsőbb tanács­hoz, hogy a bizottságot Budapestre, vagy Bécsbe helyezzék. Bombamerénylet Belfastban. BÉCS, aug. 23. (M. T. I.) A Neues Wiener Journalnak jelentik London­ból: Belfastban vasárnap merény­letet követtek el. Az egyik utcában, ahol jórészt katolikusok laknak, bom­bát hajítottak el. Az utca éppen tele volt játszó gyermekekkel, akik közül a bomba hetet megölt. A tettes el­menekült. Angol hadihajók mennek Sztambulba. BÉCS, aug. 23. (M. T. l.j A Neues Wiener Journalnak jelentik Párisból: Az esti lapok londoni híradásai szerint két angol hadihajó útban van Konstantinápolyba. Hadgyakorlat és nem csapat­összevonás. BÉCS, aug. 23. (M. T. I.) Prágá­ból jelentik: A csapatösszevonások hire arra veze hefők vissza, hogy Luchacsevice-fürdő vidékén nagyobb hadgyakorlatok vannak, melyek né­hány hét múlva véget éinek. A do­lognak politikai háttere nincs. Francia katonák megöltek egy német csendőrt. BERLIN, aug. 23. A berlini teherpályaudvaron egy csendőr iga­zolásra szólított fel 4 francia kato­nát, akik egy lezárt vagon ajtaját feszegették. A franciák az igazolás helyett földreteperték és agyonver­ték. A négy gyilkos franciát a ber­lini rendőrség elfogta éa letartóztatta. MAI INTERPELLÁCiÓK. A meg­szállott területeken levő állapotok dolgában sürgős interpellációt fog előterjeszteni Haller István. Az iránt fog kérdést intézni, hogy minő esz­közöket fog igénybe venni a kor­mány a megszállott területek zakla­tott polgárságainak megvédésére? Lingauer Albin napirend előtt, vagy sürgős interpelláció keretében Nyugatmagyarország helyzetét leszi szóvá. Ezekben a komoly napokban sem a kormány, sem az ország népe nem nélkülözheti a nemzetgyűlés működését és éppen ezért interpel­lációjában fel fogja szólítani a kor­mányt és a pártokat, hogy a válsá­gos időben hozzák meg az áldoza­tot és ne szakítsák félbe a tanács­kozásokat, mert ezt az cttani lakos­ság könnyen félremagyarázhatja. Fel­szólalásra készül Kutkafalvy Miklós, aki indítványozni togja, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt az Ausztriához való viszony meg­szakítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom