Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-23 / 192. szám

Sieged, 1921 auguszfaa?23. SZBO ED Rövid pihenés után a magyar katonák tovább folytatták felssaba­ditó utjukat. Diadalmenet volt ez, amerre csak mentek. Az ujszegedi és szöregi jelenetek ismétlődtek meg mindenütt, Deszken is és a többi felszabadult magyar községekben is, ahonnan a szerb lakosság szöregi mintára szintén elhurcolkodott. Ami a legfőbb: minden zavaró incidens nélkül történt az egész bevonulás, kaonáink a déli órákra mindenütt a trianoni határon állottak, hogy azután, ha egyszer innen is elindulnak, meg ne álljanak az ezerévei Mgyaror­szág igazi határáig. Szerb garázdálkodás Kiszomborban. Deszken a miniszteri biztost és Cury Richárd ezredest a község lakosságinak élén a község jegyzője beszéddel üdvözölte. Báró Gerüczy Félix üdvözlésére dr. Kószó István miniszteri biztos szép beszéd kere­tében jelen'ette be a községnek Magyarországhoz való visszacsato­lását. A meghatóan szép fogadtatás után báró Gerliczy a miniszteri biztost, Cury ezredest, a tisztikart asztalánál látta vendégül. Deszkröl hasonló lélekemelő ün­nepségek között történt a bevonulás Klárafalvár és Ferenc-szállásra is, ahol a községek visszacsatolását Torontálvármegye képviseletében dr. Bodr Jenő jelentette ki. Ezekben a községekben a kivonuló szerb csa­patok és polgári hatóságok .>éhtay súlyos atrocitását leszámítva elég tűrhetően viselték magukat. A lakos­ság elrettentésére föbelövés terhe alatt tiltották meg. hogy este héttől reggel kilencig az utcára kimenjenek. Kiszomborban azonban István király n?pján délután a szerb csendőrök néhány százfőnyi tömeget, akik pedig teljeseit nyugodtan viselked­tek, b kacsökkcl és korbácscsal ver­tek agyba-fóbe. Deszkröl, Klárafalvárói és Ki-zomboi ból Cetina törökbecsei szerb főszolgabíró, szerb kormány­biztos a hírhedt Popov őrmesterrel együtt személyesen gondoskodott arról, hogy a községi pénztárakat, a postapénztárakat, pénzesleveleket és csomagokat a falvakból elrabolják, holott ugyanez a szerb kormány­biztos egy 20-án délután az ántánt­delcgált és a magyar kormány delegáltja által közösen felvett jegy­zökönyvet sajátkezüleg aláirta, amely jegyzőkönyvben benne volt, hogy: „A szerb ko;mány részéről minden magyar állami és magánlu ajdon elvitele vngy rckvirálása és foszto­gatás, a szerb kormány becsületét sértené". Klárafalváról a szerb csend­örök elvi ték a védtelen lakosság ágyneműit. Kiszomborból egy vám­tiszt ellopta özvegy Rónay Béláné pompás fogatát lovastul. Azonkívül Kiszomborból sok állatot elhajlottak és többeket kiraboltak. Nemeskéri Kiss Miklós főhadnagy a kiürítést végrehajtó Quantin fran­cia vezérkari százados nullí rendelt összekötő tiszt a panaszukat mind felvette és az án'ánt-dckgállnak tu­domására hozia. Qu ntin százados nemcsak megígérte, hanem azonnal személyesen intézkedett, hogy a fosz­togatások és rablások a szerb kor­mány részéről jóvátétestenek. Kiszombor halálfélelmet álélt, meg­gyötört lakossága vasárnap kora reg­gel óta ünnepi díszben várta a ki­szabadító csapatokat. A község tiszta lománstilü temploma gyönyörűen fel volt disziive. 21-én reggel 6 órakor Makóról bevonult Kiszom­borba az ikertestvér Tesziing ezre­desnek parancsnoksága alatt, a vám­őrség és csendőrkülönítmény. A szín­tiszta nagy magyar község egész la­kossága az első bevonuló magyar fegyvereket leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte. Reggel 6 órától déli i2 óráig a boldogságban uszó Kiszom­bor, a legnagyobb türelemmel várta a Szeged felöl előnyomuló csapato­kat. Végre néhány perccel 12 óra után feltűnt csapatainak élén Cury ezredes délceg alakja. Jankó Ágos­ton udvari tanácsa®, Torontál vár­megye alispánja üdvözölte a bevo­nuló nemzeti hadse eget. Jankó alispán kijelentette, hogy a felszabadult torontáli részeken két j rást terveznek Kiszombor és Szőreg székhelyekkel. A vármegye szék­helye Kiszomborban lesz, amely helyőrséget is fog kapni. Kifejtette azt a nézetét, hogy az ujszegedi háromszög felszabadulása Szeged város fejlődésére hihetetlen jelentő­séggel bir ugy közigazgatási, mint politikai szempontból. Megindult a vasúti és postaforgalom. A magya- kulutra fejlettségére és a magyar közigazgatás dicsőségére vall az a ténv, hogy dr. Hirsch Jó­zsef szegedi 'máv. üzletvezető intéz­kedésére már 21-én reggel 5 órakor átment a tiszai vasúti hidon ?.z első szerelvény, amely Szőreg állomást, — amelyen a Simplon keresztül halad, — a szerb vasutasoktól leltár szerint át­vette és intézkedett, hogy a felszabadult részel; összes vonalai a lehető leg­rövidebb időn belül a forgalomnak újra átidassanak. Dr. György Vil­mos szegedi postafőígazgató intéz­kedésére a csapatokkal egyidőber. az épi ési osztály egy postaautója haladt, amely a felszabadult részek összes telefon- és taviróvonalait már az első napon üzembe helyezte. Likvidáljuk a trianoni békét. Bevonultunk a szerbnr.egszállta területekre. — Sopron móg mindig tiltakozik. — Llnderók aknamunkája. BUDAPEST, aug. 21. \ kormányzó ur Őfőméltósága a felszabaduló területek né­péhez a napokban proklamációt intéz, melyben a szerb iga alól felszabadult ma­gyar testvéreket üdvözli. Valószínű, hogy a kormányzó ur a felszabaduló területek népét legközelebb látogatásával tiszteli meg. hAPOSVÁR, aug. 21. Orosset ezredes, pécsi fó antatinegbizott, ma a kővetkező táviratot intézte Soós Káro'y altábornagy­! hoz, a déli csapatok főparancsnokához: Soós altábornagy, Kaposvár. Szent Ist­ván nemzeti ünnepe és Baranya földjének visszaadása alkalmával fogadja ugy a ma­gam, mint az antantbizotfság legőszintébb szerencsekivánatait. Gosset ezredes. Soós altábornagy a következő sürgöny­ben válaszolt: Qosset ezredes, Pécs. Mélven köszö­nöm a magyar nemzeti ünnep alkalmával ugy az On, mint az antantbizottság szives szcrencsekivánatait, Szent István nemzeti ünnepén és Bai anyának Magyarországhoz való visszacsatolása alkalmával. Soós al­tábornagy, a déli részeken vezénylő tá­bornok. SOPRON, augusztus 21. Nyugat­magyarország elszikitásra itélt ma­gyar, német és horvát népe Szent István napján Sopron város főierén impozáns népgyűlésen tillakozott az elszakítás el en. A népgyűlés egyhangú lelkese­déssel üdvözölte Horthy Mik'ós kor­mányzót és biztosította arról, hogv az ezeréves Magyarországhoz tűrhe­tetlenül ragaszkodik. Ahogy ők dolgoznak. Annak az undok aknamunkának, amelyet Pécs nemzetközi zsarnokai rémuralmuk érdekében kifejtettek, érdekes okmánya az a memoran­dum, melyet Linderék Gosset ezre­desnek ma egy hete nyújtottak át s amelynek szövegét sikerült megkap­nunk. A sötétlelküség é» a gyáva­ság netovábbja ez az irás, a fog­csikorgató tehetetlenség és a resz­kető fenyegetőzés iskolája. Flég ta­nulságos arra, hogy ideiktassuk: Ezredes uri Az S. H. S. Király­ság katonai ereje ábal megszállott területek lakossága augusztus 14-én megtartott népgyülésén proklamá'ta a baranyai-bajai köztársaságot s azt az S. H. S. ki ályság védelme alá helyezte. A népgyűlésen több ezer pécsi lakos jelent meg s küldötteik által képviselve volt a megszállott területek egész lakossága, felekezetre, foglalkozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül. A népgyűlés ünnepélyes fogadal­mat tett, hogy az élete árán is meg­védi az uj államot a magyar terror­hadsereg bevonulása ellen. A be­vonuló hadsereg gyilkos halált, testi kínzást, sanyargatást, bebörtönzést, internálást, rzabadságvesztést hozna a lakosság ezreire. Hiaba tolmácsolta az ezredes ur előtt Soós Károly tábornok és Bánffy Miklós külügy­miniszter azt az ígéretet, hogy a lakosság békéjét és nyugalmát nem fogják megzavarni. Mi enr.ek az Ígéretnek nem hihetünk. A terror­rezsiin mindig békét ígér, amnesztiát ad, közszabadságról, jogrendről be­szél, mégis folytatja a terrort. Nem engedjük idcplántálni a bor­zalmakat. Fegyverrel, puszta közzel, minden erőnkkel lielytállunk. Felrob­bantjuk a bányákat, elpusztítjuk az üzemeket, rommá tesszük a városo­kat. mielőtt az első terrorkatona ide beteszi a lábát. Az czred<s urnák és az ántánt katonai missziójának mindezeket tu­domására hozzuk, kérve, hogy a kiürítés előkészületeit hagyja ab^a. A katonai megszál ás föntartásáfnak kérdését illetőleg a belgrádi kor­mány közvetlen tárgyalásokat fog folytatni a baranyai köztársasággal. Baranya és Ba|a KAPOSVÁR,aug. 20. Qosztonyi, Baranya­megye alispínja és Prakatin városi ta­nácsnok ma átvették Raics Balázs szerb alispántól Baranyamegye közigazgatását. A Pécsen uralkodű hangulatról meg­nyugtató hirek érkeznek. Soós tábornok arra kérte a pécsi antantmissziót, hogy az értesülése szerint dr. Sándor és Keinert vezetése alatt álló pécsi vörös terrorista századot fegyverezzék le. A századot Gyor­gyevics szerb ezredes már tegnap éjjel lefegyverezte. Ugyancsak gondoskodás tör­tént már abban az irányban is, hogy po­litikai tüntetéseket és felvonulásokát ne engedélyezzenek. BELGRÁD, aug. 20. Baranya kiürítése tegnap hajnalban 2 órakor megkezdődött és ma estére végetér. Jugoszláv csapatok hétfőn az antanbizottság felügyelete alatt vonulnak ki a kiürítési zónából. BAJA, aug. 20. A városi vízmüvek őri­zetére szombaton reggel az antant össze­kötőtiszt rendeletére 1 tiszt és 50 közem­ber a városba már bevonult. .' KAPOSVÁR, aug. 22. (M. T. 1.) Augusztus 21-én a szegedi három­szöget csapataink a lakosság tom­boló lelkesedése közt megszállották. Baj ín a csatorna zsilipjeinek őrzését csapataink vették át, kikit a lakos­ság óriási lelkesedéssel, a szerb közegek pedig nagy előzékenységgel fogadtak. Tolnamegyei csapataink bevonultak Somogyba, úgyszintén Barcsot, Szigetvárt csendőrségünk 20-án megszállotta. A lakosság han­gulata mindenütt a leglelkesebb. Pécsre csendőrségünk tegnap este vonult be közigazgatás támogatá­sára, amely három évi megszakítás után működését újra megkezdte. A város lakossága lelkes ovációval fogadta csendőreinket s örömmá­morban úszva várja csapatainkat. A lakosság mindenütt frenetikus ovációt rendezett a kormányzó és a nemzeti hadsereg mellett. Zavaró incidensről eddig semmi hir nem érkezett BÜKKÖSD, aug. 22. Aug. 20-án délután 3 órakor vonult be a szer­bek állal kiürített Baranya határköz­ségbe a m. kir. csendőrség egy Obztaga Schich százados parancs­noksága alatt. A községben diadal­kapu várta a magyar kormány kép­viselőjét. A község apraja-nagyja együtt volt, a község birája és plé­bánosa örömtől reszkető hangon, lelkes szavakkal adtak hálát a min­denhatónak, hogy három évi kinos szenvedés után a felszabadilók meg­érkeztek. A község lakossága nagy lelkesedéssel fogadta a kormányzó és a magyar kormány proklamáció­ját, mehet a vezénylő százados hir­detett ki. A bevonuló csapatok ha­rangszó és riadó éljenzés közepette értek a községbe, ahol szem nem maradt szárazon az örömtől. { Az üdvözlő beszédek ulán Jeszenszky Mária és Herbert Ilonka hazafias szavalatokkal és sok virággal kö­szöntötlék a bevonnlókat. Az ün­nepi fogadtatás után a bevonuló csendőrszá/ados a Jeszenszky-kas­télyban üdvözölte annak belegen fekvő urnőjéf, Jeszenszky Ferencnél, aki a megszállás közel három éve : alatt a magyarságnak igen nagy és 1 értékes szolgálatot tett. R'Wid pihenés és megvendéglés után a csendőrség tovább vonult Szentlörincre, aiiol szintén ilyen lel­kes fogadtatásban volt része. GIPOABÜHÁZ Kelemen-utca 12. • • • leszállított áraV, lintslcttllt Kérjük kirakatainkat be­vásárlás előtt megtekinteni. Goodyeár rámás, fehér félcipő, erős kivitel­ben K Fehér, 21 cm. magas­száru, legdivatosabb betétes cipő . . K Goodyeár rámás, női schewró magas fűzős cipő 35/38-ig K Goodyeár rámás, férfi cúgos cipő, erős ki­vitelben, schewró vagy box . . K Goodyeár rámás, férfi schewró fűzős cipő francia formában K Postán rendelt áruknál, meg nem felelés esetén, az árut becseréi­jflk, vagy a pénzt visszaadjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom