Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-20 / 191. szám

SZEOED A kereskedők és a felszabadult területekre való utazás. Milyen feltételek mellett léphetik át a kereskedők a demar­kációs vonalat? — A kereskedelemügyi miniszter leirata. SZEGED, augusztus 19. (Saját tudósítónktól) A kereskedelemügyi miniszter tu­domás és miheztartás végett egy le­iratot küldött a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának. A miniszter le­iratának tartalmát az alábbiakban közöljük: A trianoni békeszerződés ellenére megszállva tartott délvidéki terüle­teknek legközelebb várható feiszaba­dulása esetén, ha előre nem látott akadályok közbe nem jönnek, a ka­tonaságnak a területekre való be­vonulásától számított egy bizonyos ideig, az e területekre való utazások tekintetében korlátozások lesznek. Ez a korlátozás a kereskedőkre és iparosokra nézve abban fog állani, hogy a szóbaniévő területeknél fekvő demarkációs vonalat csak azok a kereskedők léphetik át, akiknek va­lamely külföldi állam területére való utazásra jogosító szabályszerű útle­velük van és azonkívül a kereske­delmi kamarák által kiállított tanú­sítványt is felmutatják, vagy pedig az elsőfokú rendőrhatóságoktól a felszabadulandó területre való uta­záshoz szükséges rendőrhatósági igazolványt megszerzik maguknak. A miniszter figvelmezteti azonban a kamarákat, hogy a tanúsítványt csak azoknak a kereskedőknek és iparosoknak aJják ki, akik hitelt ér­demlően igazolni tudják, hogy a fel­szabaduló területekkel, mar régebben üzleti összeköttetésük volt és ennél fogva ott vevőkötük van. A leirat értelmében a szegedi ka­mara mindazoknak, akik tanúsít­ványra reflektálnak, ki fogja uzt ál­lítani. Intercontinental tzillitmánvriisl ískTi­lekedési r -t ezelőtt Hoffmann S. ésV. BUPAPZSTi V., ZOLTÁN-UTCA 18. Telepek: Arnoldstein, Arad, Bologna, Braila Bruck a. L„ B.-Királyhida, Buchs, Bu­karest Bourgas. Brassó, Békéscsaba, Biharkeresztes, Brünn, Csernowitz, Craiowa, Constántza, Constantinople, Debrecen, Galatz, Genua, Giurgiu, Gyékényes, Győr, Innsbruck, Jassy, Kecskemét, Leibnitz, Longatico, Lökősháza, Makó, Milano, München, Nepolokutz, Orsova, Oltenitza, Passau, Pontebba, Prága, Regensburg, Rustschuk, Saloniqui, Snyatin-Zaluce, Sophia, Sulina, Tarwis, Temesvár, Triest, Várna, Willach, Wien, Belgrád, l.aibach, Maribor, Pozsony, Fiume, London. Foglalkozik a nemzetközi áruszállitmányozás minden ágazatával (elvámolás, betáro­lás határkezelés, kiséret, transitálás, reexpeditálás, átutalás, inkassó, biztosítás min­den szállitmánykár ellen), rendszeres áruforgalom a Dunán, rendszeres gyüJtöforgalMjj, külön Cék-és élelmiszerszállitó osztály, kü?^winaffláíó?attaUi (cseh-szlovák, osztrák, német, lengyel, svájci, olasz stb) és az összes határállomá­sokon működő saját kirendeltségekkel ily exportküldemények szállítmányozását ­export lisztet beleértve — a leggyorsabban lebonyolítja. Szegedi kirendeltség: Bocskay-Utca 9- s®. Telefon 9—45. 838 Szeged, 1921 augusztus 20 A szegedi augusztus-miting. SZEGED, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Az augusztus 20-ikán kezdődő szegedi országos lóversenyekre újból harmincegy ló érkezett meg és igy a már korábban Szegedre szállított harminckilenc versenylóval együtt hetven nemes állat vehet részt a háromnapos versenyen. Az urlovasok is megérkeztek már. Az Urlovasok Szövetkezetének bizottsága ma délután vette át a pályát, melyet a Qazdasági Egyesület szorgalmas és gondos munkával a legsportszerübben és legkényelmesebben állított helyre. A háromnapos versenyre 245 nevezést adtak le, aminek következ­tében oly népes versenyekre van kilátás, aminőket Szegeden még nem láttak. A versenyeket a rendező egyesület nagyon gazdagon díjazza, összesen 300.000 korona pénzbeli dij és ugyanannyi ériékei képviselő 33 tiszteletdíj kerül kiosztásra. A nagyarányú és szép sportese­mény iránt ugy Szegeden, mint a vidéken óriási érdeklődés mutatkozik, ami egészen természetes, ha figye­lembe vesszük, hogy a három versenynapon (e hó 20. 21. és 23-án) összesen 19 futam kerül sorra s ezek között lesz olyan is, amelyben husz ló állhat egyszerre starthoz. Mivel a múltkori versenyeken sok néző jutott be jegy nélkül, a verseny­bizottság most lovaskordonnal véteti kttrül a versenypályát s a töltéseken megtiltja a tartózkodást. Ezenkívül négy versenydetektiv érkezett a buda­pesti versenyintézöséggel együtt Sze­gedre, kiknek joguk van mindenkit igazoltatni, akit jegy nélkül talál. Lrre való tekintettel kéri a versenv­intézöség, hogy a versenylátogatók jegyeiket láthatóan viseljék. A versenyre szóló egyéb tudni­valókat lapunk mai számában közölt versenyhirdetés tartalmazza. Legtöbbet 1ÍZ8É aranyért, brllllánsőrt, hamis fogért, régi eiflat pénzért és min­dennemű ékszerért Szegeden Gáspftr, Kölcsey-u. 2. Óra- és ékszerjavitás olcsón. 723 MŰVÉSZET Stróbl István kiállítása Temes­várt. Stróbl István, a Szegedről Te­mesvárra költözött fiatal rajzolómü­vész, mint ideérkezett temesvári la­pokban olvassuk, pompásan sikerült karrikatura-kiállítást rendezett az ot­tani Lloyd-p3totában. Az ujságkriti­kák egyhangúig kiemelik a fiatal rajzoló kiváló tehetségét, aki — mint írják — „külföldi", (értsd: magyar­i oiszágt) lapoknak volt eddig művé­szeti munkatársa. A tudósításokból kitűnik, hogy a karrikaturák sorában szerepel Ga\<anesca tábornok, Cosma prefektus, Bungetianu siguranta-fó­nök, Dobrovicescu nemzeti bank­igazgató, Bacca őrnagy stb. képe, ami szomorú fényt vet arra, hogy kik szerepelnek ma a temesvári „uri I társad .lom" élén. Stróbl István egyébkent egy bukaresti képeslaptól kapott szerződési ajánlatot és leg­kö.e'ebb Bukarestben ismétli meg kiállítását. Érdekes találmány a sütőiparban. SZEGED, augusztus 19. Sokat beszélnek az ujabb időben egy találmányról, amely az egyik szegedi magánbank tulajdonosa esz­méjéből fakadt s mely mindenképen érdekes és eredeti dolog. A kíváncsi­ság és a riporterérzék hajtott kl bennünket a Szeged-állomáshoz, ahol a feltaláló bankháza áll. Az állomással szemben öles táblák hirdetik minden nyelven, hogy ott valutát vesznek és adnak el. Sajnos, határváros lettünk és ez a nagy nemzeti szerencsétlenség megváltoz­tatta Szeged képét és egész uj és szokatlan gazdasági szükségleteket teremtett. Ezek a nagy hirdetőtáblák egyik adalék Szeged határváros­jellegéhez. Közelebb mentem és az ott álló embertömeg közé vegyültem. Átutazók és vasutasok voltak. Töb­büknek megjegyzéseit meghallgattam, mig végre azt a kijelentést hallom: — Legjobb kurzust, legelőnyösebb árfolyamot mégis csak a feltaláló­bankárnál érek el. — Topp! — mondottam, akár Sherlock Holmes és a tömegen át­furakodva bementem a bankházba. A feltalálóbankár, akit tritz Re­zsőnek neveznek, Vaspálya utca 1. szám alatt lakik, igen kedvcsen fo­gadott és kölcsönös bemutatkozás után készségesen bemutatta talál­mányát: a mozgó pékkemencét, amelyben 15 percenkint 100—150 vekni kenyeret lehet sütni. A kemence pléhből van és belső­redőkkel ellátva. Egy lukacsos gáz­cső vezet rajta keresztül, amely egyenletes meleget ad. Fölötte fo­gaskerékhez hasonló szerkezetben vannak a tepsik. A kereket kis vil­lanymotor hajtja. A fölösleges me­leg pedig a kéményen illan el. Elő­nyei: helymegtakarítás, nagyobb ki­rakatban elfér az egész készülék és az ember szemeláttára pirul szép pirosra a kenyér és a kalács. Nem kell hozzá szakember, két ember kecelhet egy gépet. Lényegesen ol­csóbb mint masfajta kemence és tisztább a készítmény. A modellt Szegeden Wéttreng bádogos készí­tette és nála sikeresen ki is pró­bálták. Iritz kérdésünkre elbeszélte, hogy találmánya évek hosszú munkája volt, 15 évvel ezelőtt hagyta el ha­záját s végigjárta a külföldi orszá­gokat, majd Amerikába ment ki sze­rencsét próbálni. Rövid idö múlva fényirodát nyitott, amely üzlet nagy­szerűen bevált. Bátyjával, akinek sütödéje van odakint, azon gondol­koztak, hogyan tökéletesítsék a hasz­nálatos kemencét. Az első kísérletek nem vezettek teljes sikerre. A háború befejezése után & honvágy haza­hozta Amerikából s most itt foly­tatta kísérleteit, amelynek eredménye­kép itt áll ma készen a gép. Jelen­leg minden vágya sok nyelvet be­szélő hazánkfiának, hogy találmányá­nak szabadalmaztatása után a gya­korlati életbe bevigye és dicsőséget szerezzen a sütőiparnak. Nem zavartuk a feltalálót tovább, mert a feltalálásokon kivül jómene­telü valuta-üzlettel is foglalkozik, de a magunk részéről igen örülünk minden találmánynak, amely az ipart gazdagítja és elősegíti. (P.) Nyakkendő készítés és javítás legszebb kivitelben SrtMDOR IBOiYfl 759 Mérey-utca 7, 1. em. 4. Telefon 961. Scheibel Testvérek • elsőrendű clpésietük Q Megrendelések és javítások gyor- 858 san és pontosan elkészülnek KORONA-UTCA 1. SZÁM ALATT. 5 „M-l" CIPÖÍRDBÁZ Kelemen-utca 12. • • • Leszállítón árak, lip falfii tart Kérjük kirakatainkat be­vásárlás előtt megtekinteni. Goodyeár rámás, fehér 011(1 félcipő, erős kivitel- njll ben. » • • • K Fehér, 21 cm. magas- /fin szárú, legdivatosabb [i II betétes cipő . . K lUU Goodyeár rámás, női 01] fl schewró magas flhl fűzős cipő 35/38-ig K UUU Goodyeár rámás, férfi cúgos cipő, erős ki- [7(111 vitelben, schewró /II vagy box . . K I UU Goodyeár rámás, férfi (71] fl schewró fűzős cipő / hl francia formában K I UU Postán rendelt áruknál, meg nem felelés esetén, az árut becserél­jük. vagy a pénzt visszaadjuk. A katonai legénység megtekinti a Bugyi-kiállítást. SZEGED, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Kellőképpen méltattuk már azt a kiállítást, amelyet Bugyi Mihály 25 éves fáradhatatlan munkája ered­ményeképpen, Vasasszentpéter-utcai telepén rendezett. A miniatűr gépek kiállításával Bugyi Mihály már is oly erkölcsi sikert aratott, amely kárpótólja az eddig nélkülözött el­ismerésért. Sikereinek bokrétájába kötheti Bugyi azt a levelet is, amelyet teg­nap kapott Diószeghy Aladár őrnagy­tól, aki többek között a következőket irta: ... A sok megrázkodás után, amelyet az ország a közelmúltban átélt, büszke öröm érzése tölt el, látva a magyar ipar, a magyar keresztény munkáskéz gyümölcsét, látva nemesen hasznos célját a kiállításnak. Elhatároztam, hogy szá­zadom legénységét, tekintettel arra, hogy túlnyomó része mezőgazda, illetve föidmives, a kiállított dolgok megtekintésére egy délután el­vezetem . . . Mint Bugyi Mihály velünk közli, dacára annak, hogy a kiállítás anyagi sikere nem üti meg a hozzá­fűzött várakozást, ezentúl munkások és tisztviselők részére 5 koronás belépőjegyeket ad ki, hogy a szerény viszonyok között élők is megtekint­hessék a kiállítást. A holnapi és holnaputáni ünnep­napokat valószínűleg felhasználja a város közönsége, hogy megtekintse a szegedi kiállítást, amelyre a kül­föld bármely ipari központja is büszke lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom