Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-14 / 186. szám

SZEGED Szeged 1921 augnsztus 14. MARGÖ Addig beszéltek kulturáról és müvét7.e|röl, nem?eli szinházrél és magyar végvárról, mig végre az fljész szegedi sjinházkérdés oda lyukadt ki, hogy eladja-e Palágyi a felszerelést, vagy nem adja el? Az egész nagy kulturlérdés egészen kicsinyes személyes kérdéssé zsugorodott és az ember igazán nem tudja megérteni, hogy miköze a kuckónak a kemencéhez, vagyis miköze Palágyi végeladásának ahhoz, hogy Szegeden lesz-e, vagy nem lesz színházi kultura. Csodálatos, hogy arról például egyáltalában elfelejtenek beszélni az illetékesek. is illetéktelenek, Gaál Endrétől egészen a szinOgyi-bizotlságig, hogy mi lesz azokkal a részben szegény, részben koldus, részben tehetséges, részben érdemes és mindenképpen sajnálatra és pártolásra méltó emberekkel, akik mint színészek, vagy mint munkások működtek a szegedi színháznál és akik javarésze, sőt nagy egésze szerződés és kilátás nélkül néz a léi elé és Mucsán vagy Kukutyinbán kénytelen tilkon, szégyenkezve^ faluziti, h így a mindennapi kenyérnek ntáról holnapra eső részét összeharácsolja, vagy pedig a legnagyobb nyomorúságban és kényszerű tétlenségben ke 1 kivárnia, hogy a szegedi szinház sorsáról döntsenek azok, akik az ő sorsukat is intézik. A közönség roppant sokat foglalkozik a színészekkel addig, amig a világot jelentő deszkákon előtte ugrálnak, szavalnak, 'öbbnyire jobbügyhöz méltó buzgalommal kijátszák a formájukat, de ugyanez a „kedves közönség" egyszerre elejti és elfelejti kedvenceit, mihelyt nem látja egy-két napra őket Pedig a színész is olyan művész és olyan ember, akinek akkor is erinie kell, amikor nem lép fel és nem kap tapsot, söt vasat sem. Karlsbad 1921-ben, E9 Tányérsapkás idegenekkel találkoztunk ma reggel az utcá' on. Dtrüs és barátságos vidéki arcok, fürkésző és sjomjas tekintetek tűntek fel ilt is, olt is. Az ember első pillanatra azt gondolta, hogy sz egyetem von?otla őket ide, ámde ez egy kicsit korán lenne, bár az is igaz, hogy Szegedre éppen ma reggel beszökölt az ősz. De a tányérsapkás jövevények külör.hen is jórészt lul vannak már ÍZ egyelemii hallgatók korha'árán és ami a hallgatást illeti, ők inkább énekelnek. Dalárdisták e derék és derűs legények, akik az ötvenéves Szegedi Polgári Dalárda jubileumára jöttek. Örömmel és magyar vendéglátással üdvözöljük őket városunkban. Valahogy régi, boldog békeévek szinét és hangulatát hozzák vissza a viharedzett falak közé, azoknak az éveknek vidám és hangos visszhangját, a mikor még virágoktól roskadozó diadalivek, jólét és hajnali záróra fogadiák a dalok emberét. Gaudeamus igitur ... ha egyébb sem maradt meg kincseinkbői, mint hangotok aranya, azért fiaim, csak énekeljetek! Rrantial.brllllánsl.hamis fogakai régi ezüstöt, pénzt, mindennemű ékszereket, aranyat 60—120 kor.-lg veszek DEUTSCH IMRE Korzó-Mozi-hiz. 732 Széchenyi-tér 9. SZEGED, augusztus 13. Sa/oi tudósítónkról.) Már 700 évvel ezelőtt ismerték a kytatók és orvosok Karlsbadot forrásainak csodatévő hatásáról. Évszázadokra visszamenő ismertelés nem számithalna ma különösebb érdeklődésre s ez alka'ommal pusztán arra szorítkozunk, hogy Karlsbad idei szezonjáról az ott időző fürdővendégektől nyert értesülés nyomán tudósítást adjunk. Ez a fürdőhely fogalom'ént él az emberek képzeletében és már május táján speciálisan karlsbadí gyomorbajt kapnak az emberek, hogy a nyáron indokolt legyen a drasziikus kúra, mely mégis annyira kellemes. Lvenkínt legahbb 14—15 ezer fürdővendég tartózkodik ott, akik Karlsbadot világvárossá varázsolják. A rossz valutáju országok közül magyar van ott most is a legnagyobb számban, de sok a francia, osztrák, román és egyéb nemze'iséeü is. Apponyi Albertünk is ott nyaralt heieken ót feleségével, aki osz'rák t ő, de, jnint megfigyelték, állandóan magyarul beszéltek egymással. Apponyi Volt Karlsbíd legérdekesebb vendége. Schlussbrurtnt és SprudeH iszik, állandóan kalap nélküi és egyszerű szürke ruhában járt, zsebei teíe voltak külföldi hírlapokkal. Szinte kivélcl nélkül minden fürdővendég inély ti;?te!ellel üdvözölte nsponia a napy magyar államférfit. 0;t volt még Giesswein, Szterényi, Szacelldry, Krausz Sírni és igen sok magyar színésznő és színész, igy Fedák Síri is. Peis/e sok a szegedi is. Karlsbadban nyáron van a fő szinházi szezon és a legjobb külföldi színészek és énekesek vendégszerepelnek oli. Piccaver és Slesák több alkalommal énekeltek, igen válogatott műsort adva a közönségnek. Az orosz b llet és a bécsi operetiszinészek is állai:dó vendégek voltak a színházakban. De van bőven más szórakozási rlkalom is. A sok bar-ban dühöng a tá^cőrülct és a Shimmy-tánc hullámai már a karisbadi parkettet is elérték. A párisi „Academie do la danse" igazgatója, M Achard tanítja és tárcolja napszámra uz összes egzotikus táncokat és K rlsbadban a gyomoria menő kuták dacára is mindenki táncol. Toalettekben, különösen a hölgyek, óriási luxust fejtenek ki. A tricot-selyem ruhák öivendenek a legnagyobb kelendőségnek és dival az úgynevezett „denevér-kabál" is. Ha valamely lokalba egy magyar belép, akit többnyire akárhogyan is, de fölismernek, a zenekar azonnal rázendít a Bözsi ne sírjon, Te csak szeress, Sirássatok engem ... Ritka buza... Szép asszonynak kurizálok... kezdetű és más ilyenfajta műremekekre. önkéntelenül is a drágaság jut most eszünkbe, melyre vonatkozólag igen elszomorító véleményeket hallunk. Egy cseh korona (szokol) a magyar korona ötszörösének felel meg. Illusztrációnak ez magában véve is elég. Az élet körülbelül annyi cseh koronába kerül Karlsbadban, mint ahány magyar koronába pé'dául Budapesten kerülne. Egy fekele kivé 10 cseh korona (50 magyar korona), egy doboz gyufa viszont csak 24 fillér. A zsemle is csak 40 fillér. A csehek a terméshiányukat amerikai gabonával fedezik, mely körülmény természetesen igen élénk financiális eltolódásokat idéz otl elő. KirUbadb3n kiküszöbölték a borravaló-rendszert, a pincér viszont, az oltani szokások erteimében a fizetendő összeg 10 százalékát borravalóként szokta saj>t ré'z**e felszámítani. Karlsbad lakoss.'ga még most is német. A lakosság soha sem lesz olt cseh és minden ilyen politikai törekvés meddő marad. A városnak hivatalosan Karlovy-Vary a neve, erről azonban nem igen vesznek tudomást. A határ- kon a tis?tviselők és a vasúti kalauzok udva iasak. Az útlevelet csehül kéri< a közönségtől, mely azonban erre nem reagál. Hamarosan megszólalnak ezután né metü', sőt magyarul is és ezáltal e kis incidensen is simán áteshetnek. Fővonása'ban igy fest a magyarok és a szegediek egyik kedvenc fürdőhelye a háború és foriadalmak után, 1921 ben. Sok magyar k ro-n most is cseh koronát győz s ha pénz van, minden van. A tegnap reggeli személyvonat első osztályú fülkéjében elveszeit egy szürke kötött kabát, kérem a becsületes megtalálót, il'ö jutalom ellenében, szíveskedjék leadni Tisza Lajoskflrut 57. sz. I. emelet w CIPŐÁRUHÁZ Kelemen-utca 12. o • e Leszállított ára * felelés esetén, az árut becseréltük, vagy a pénzt visszaadjuk^ Kérjük kirakatainkat bevásárlás előtt megtekinteni. Goodyeár rámás, fehér félcipő, erős kivitelben K Fehér, 21 cm. magasszár u, legdivatosabb betétes cipő . . K Goodyeár. rámás, női schewró magas fűzős cipő 35/38-ig K Goodyeár rámás, férfi cúgos cipő, erős kivitelben, schewró vagy box . . K Goodyeár rámás, férfi schewró ftlzős cipő francia formában K Postán rendelt áruknál, meg nem Ötven éves a Szegedi Polgári Dalárda. Vaas miniszter sürgönye SZEGED, augusztus 13. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Polgári Dalárda jubileumi ünnepségének részleteiről már több izben megemlékeztünk. A vidékről jövő dalárdák egy része már Szegeden tartózkodik és az ünnepségek és hangverseny programmja nem is szenved változást. Az 50 éves polgári dalárda tagjai tegnap este 8 crakor lampionos körmene'et rendeztek a városban és ut(ukban Aigner főispán, Somogyi polgá'mester és tícttka főkapitány lakása előtt álltak rneg. A főispánt a dalárda nevében Vénig Gyula üdvözölte igen meleg szavakkal, melyre Aigner főispán a következőkben válaszolt: Kedves Magyar Testvéreim! Szivem e^ész melegével köszönöm a szegedi polgári dalárda kedves megemlékezését. — I<6szö:.t im a magyar dal lelkes apostubi1, a magyar töld vénei megszentelt temphmanak csilla-sugaras bolto a-a alatt, köszön'elck benneteket testvéreim a Tiszt magy-r párján. Igen, igy mondtam; a Tisza magyar pátiján és nem ugy, bogy a magyar Ti*za partján, n ert ugy már nem mondhatom éi még nem mondhatom. — De hisrerr, magyar ieíkcm egész fanatizmusával h szem, hogy ez a folyó, melynek hab ai£a mot.1 annyi széke.y és magyar r-b est-énnk könnye vegyü', ismét a miénk és csak a miénk lesz. H szem ts ezen hitemben megerősít engem az a magyar dal is, amely a ti ajk;io-ról felcsendíl, mert a magyar daiban benne van a manyar szon;o;us:ig, a magyar önéizei és a magyar erő, benne \ai • magyar ! ar kter. — Ezer éven át a iragy^r mindig szomorú nótával kezüe és vicgal végezi.*. Csak kitolás, magyarok és vidám lesz rné^ a mostani szomorú nóta is. — Csendüljön hát fei a dal a Tisza magyar pártján, hadd lopja al az esti sz-ilö a uisó párt rab magyarjához, hadd halijáé, hadd érezzék ők is, h gy lesz még ünnep ezen a világon! Iit említjük meg, hogy a diákverseny rendez'ség-j dr. Vass jhotf kultuszminisztert Kérte fel trre, hogy al ünnepség védnökségé' elvallalja és ha lehetséges, ugy személyes lejövetelével emelje annak fényéi. Vass miniszter sürgönyt in ézett a főispánhoz a következő szöveggel: — ötven éves fennállásának emlékére rendezendő dalünnepély felajánlo't védnökségét elvállalom. Felkérem Méltóságodat, hogy azon képviseletemben megjelenni és az egyesülelet nevemben üdvözölni szíveskedjél. Vass. Aigner főispán természetesen eleget is fog tenni a felhívásnak és minden jel arra vall, hogy az ünnepség soká emlékezetes lesz mindazok előtt, akik a dalt szeretik. Gyapjú szövet öltönyre, kosztümre. iskolaruhára ** Friedmannál, Korzó-mozi-ház, Széchenyi-tér sarok Tulajdonos: 811 LERAKATA SSS.U.VABONYI MIHÁLY