Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-14 / 186. szám

SZEGED Szeged, 1921 aagusztns 14, Szegedmegye?* SZEOED, augusztus 13. A Szegedi Uj Nemzedék augusztus 7-iki számában „Szegedmegye'' cimen, a cikkíró a nagy világosztoskodás­ban ráveti szemét a Tciontál vár­megyéből felszabadulóaTisz-)—Maros szögben meghúzódó 9 községre. Állítja, hogv meg keli csinálni Szeged; megyét, Szeged székhellyel, mosl midőn alkalmas hozzá a pillanat, mert meg kellett volna már a béké­ben alkotni és pedig nem Szeged, hanem a 9 község érdekében. Azt azonban elfelejti a cikkíró, hogy nagyon sok olyan dolog van, amit meg kellett és lehetett volna a bé­kében csinálni, de ma még ha lehetne is, nem szabad. Torontálból ha a békében adtunk volna egy-két községet Szeged­megyének s Torontál meg megma­radt volna, megszülethetett volna Szegedmegye. Ma ? ha a 9 községet elveszik, meghal az anya, meghal Torontál. Megszüntetünk megint egy közjogi fogalmat; elpusztítunk a területi integritásunk külső kifejező tényezői közül megint egy tényezőt, letörünk egy lelki kapcsolatot, össze­tartozási tudatot, mely Torontál tör­vényhatósági családban fennáll mind­addig, mig Torontál áll, mig Toron­tálnak van felszabadult és felszaba­dítandó része magyar és szerb vagy román része. Az egész Maros, Tisza— Duna-szögből, az úgynevezett Bá­nátból nem marad meg több, mint a szóbanforgó 9 községünk. Szabad-e ezt az elgyengült, beteges állapotot a legmagyarabbnak szívesen hirdetett Szegednek felhasználnia, hogy ideges élvágyát kielégítse és mindenféle nem önző érdeket duzzadó erejűnek látszó könyökével félrelökjön ? Hiszen még a kolozsvári egyete­met sem tudta megemészteni és máris mindentől eltekintve beakarja venni Szegedmegvét, megyeházzal 30—40 tisztviselő családdal ? Hátrább az agarakkal I Torontál vármegyének a fenti okokból meg kell maradnia épugy, mint a szintén lenyelni kivánt Bács­Bodrogmegyének és a nagy •távolság miatt a cikkíró étvágya körén kivül eső többi, egyelőre lecsonkitott vár­megyéknek. Szegedet az árvíz után, csakhogy fenmaradjon, Torontál is, Bácska is segítette újra építeni és mikor az árvíz most minket öntött el, a vízből még kilátszó fejünkre akar Szeged csapni, hogy egészen \ eltűnjünk a földszínéről ? Pedig, amig egy község is a mienk, még tudunk lélegzeni és mig lélegzünk, még mindig van reményünk, hogy megmenekülünk és lábrakapunk. Abban igaza van az igen tiszteit cikkírónak, hogy az aránylag kis terület nem birja egy önálló vár­megyei szervezet felállítását és hogy az alig egy járásban, egy komplikált vármegyei aparatus nem is találná meg tevékenységének szinterét. Azon­ban megnyugtaihatjuk az Uj Nem­zedék cikkíróját, hogy erre már mások is gondoltak, de azok gon­doltak arra is, hogy mikép lehessen a kérdést mégis megoldani, a ful­doklót megmenteni és ez irányú tervezetünk és javaslatunk már hetek óta az illetékes fórumok előtt fek­szik. Mert méltóztassék elhinni, — kicsiny jóakarattal van reá mód. Talán alkalomadtán a javaslatot ismer'etni is fogjuk. Igazán megértő köszönettel vesz­szük tudomásul a Szegedmegye cikkből, hogy az ujszegedinek elRe­•) A cikknek, mely közérdekű, szívesen helyet adtunk. resztelt háromszög megmentése ki­zárólag Szeged város polgármesteré­nek és egyik volt kormánybiztosá­nak köszönhető, kik a francia meg­szálló parancsnokokat és a keleti hadsereg fővezérét Szeged város érdekében ezen terület visszabocsá­tásának szükségességéről meggyőzni tudták. Tehát mégis Szeged és nem a 9 község érdekében, mint ezt a cikk többi része kifejezi ? És az eltüntendő Bácsr.iegye meg­hagyott része kinek köszöni, hogy megmaradt ? Anélkül, hogy bárki erdemét ki­csinyelni vagy lerontani kívánnám, szerény nézetem, hogy sem Apponyi, sem Teleky óriási tudása, nagy felkészültsége, meg nem cáfolható éivei, sem a polgármester urnák, sem pedig a kormánybiztos urnák min­den dicséretet érdemlő, hazafias fáradozása nem tudta tágabbá tenni a bilincset egy milliméterrel sem, inint ahogy az úgynevezett győztesek i csuklónkra kívánták azt szorítani és ahogy az ő érdekük magával Jiozta és olyan kicsinyek, vagy olyan nagyok maradtunk határainkban, mint azt ők előre elhatározták. Oon­dbljunk tehát csak arra, hogy az Arad—Csanádi vasúti vonal francia tökével létesült. A cikknek azt az utolsó érvét illetőleg pedig, hogy ha már az idegen megszállók Szeged jövő fej­lődése érdekében idecsatolandónak tartották e területet, ez elől a ma­É yar kormány sem zárkózhatik el ? iram I ön szokott újságot is olvasni, biszeri ir is, ismeri hát innen is a franciákat és többi barátainkat, csak azt tegyük és csak az jó és minden jó és a kormány által ugy teljesí­tendő, amit és ahogy ők ajánlják, mondják, előírják? Jöjjön uram, álljunk össze és ugy igazában nevessünk I Azután hagyjuk kicsit pihenni' Szegedet, dobjunk mentőkötelet a fulladozó Torontálnak, Bácskának és tiszteljünk és taitsunk fel és épít­sünk fel minden veszendőnek indult, vagy lerombolt Nagymagyarországrá intő emléket. Szeged, 1921 augusz­tus 8. Torontáli. A munkásbiztositó pénztár mai helyzeic Teljesen beváltja azokat a követelményeket, melyeket a tőr­vény felállít. — A tüdővósezel szemben teljesen tehetetlenek vagyunk. — Mayer igazgató és dr. Szántó főorvos nyilatkozata. SZEOED, eugusztus 13. (Saját tudósítónktól.) Az u'óbbi időben a munkásbizto­sitó államosításával kapcsolatban pro és kontra annyit hallottunk, hogy most, amikor már kissé elül­tek az államosítás eszméjével oko­zott hullámok, elhangzottak jobbról is balról is a panaszok, kifogások, célszerűnek tartottuk megkérdezni a pénztár vezetőit, hogy miképen is áll Szegeden a munkáspénztár hely­zete és mennyiben felel meg az in­tézet azoknak a követelményeknek, melyeket egy népjóléti intézménytől mindenkor megkövetelhetünk. Mayer Antal igazgató munkatár­sunknak ' a következőket mondotta: — Azokat a követelményeket, me­lyeket a törvény a pénztárral szem­ben felállít, teljesen beváltja. A pénztár feladata a tagok gyógyke­zeltetése, a keresetképtelen tagoknak táppénzzel való ellátása és a gyógy­fürdőkbe, vagy szanatóriumokba utalt betegeknek elhelyezése. — A tagok gyógykezelése kifc ­gástalanul történik. Szokták ugyan mondani, hogy az orvosok nem lát­ják el ugy a feladatukat, amint azt kellene, ez ionban nem felel meg a valóságnak. Bármely munka­adónak vagy tagnak jogában van panasszal élni és mi minden eset­ben a legszigorúbb vizsgálatot in­dítjuk meg. Esetrői-esetre, de na­gyon ritkán merülnek fel pmászok, de örömnél kell inegállapitanom, hogy azok nem igazolódtak be. Te­kintélyes az az összeg, melyet ke­resetképtelen tagoknak láppénzkép­pen fizetünk ki. Baleseteknél a mun­kaképesség csökkenésének arányá­ban a p.nz ár kártalanítást, évjára­dékot ad. Ebben az évben ezideig 86 baleset bejelentés törlént. Halálos ..iaieneielü baleseteknél, ha beiga­zolódik az, hogy a szerencsétlenül jáit családfentartó volt, a családja részesül tvjáradékban. Visszaélés itt sem történhetik, mert bár a kereset­képtelenségei a keze ő orvos állapit ja meg, a főorvos felülvizsgálása nél­kül döntést a pénztár nem hoz. — A munkásbiztositó igen nagy feladatot teljesít tagjainak fürdőhely­és szanatóriumokban való elhelye­zése alkalmával. Jelenleg, sánjos, csak öt fürdő, azu'an az irgalmasok kórháza, a gyulai József-szanatórium, a vásárhely—kútvölgyi népszanaló­riurn áll a munkásbiztositó rendel­kezésé-e. Elmondotta azután az igazgató, hogy a szegedi munkásbiztositó ez­ideig 60—70 tagot küldött el 4—6 heti gyógykurára és körülbelül ugyanannyit fog még elhelyezni. Hogy fogalmat szerezhessünk arról a nagy anyagi teljesítményről, melyet a pénztár a befolyó tagdijakkal szemben kifejt, ki kell emelnünk, hogy egy-egy beteg gyógykezelte­tése 8—10 ezer koronába kerül, de van olyan beteg is, aki 20—22 ezer ; koronájába kerül a pénztárnak. Mert J a pénztári b irsek teljesen abban az elbánásban részesülnek, mint a privát betegek és még az útiköltsé­get is megtérítik nekik. Azokra a panaszokra vonatkozó­lag, hogy a pénztári otvosok a ta­goknak nem irnak drágább orvos­ságra receptet, Mayer igazgató a következőket mondotta : — Az orvosok a privát betegek­nél nem mernek oly bátran írni, mint a pénztári betegeknél. Ezt ki­jelenthetem. Luxus- és piperedolgo­kat azonban természetesen nem adunk. — Ami kifogás pedig a pénztár ellen a munkaadók'részéről, neveze­tesen és többek között a számlafel­halmozás, a tagdijak beszedésének elhanyagolása miatt felmerült, kije­lenthetem, hogy a hibát sohasem a pénztárban kell keresni. Amikor pe­dig a pénztár a számlát á munka­adó lakására kikézbesiti, azzal csak szívességet tesz, mert a munkaadó­nak minden elsején a pénztárnál, itt, kel'ene és kell is befizetni a tag­dijat. Csakhogy semmitől sem irtóz­nak jobban, mint olyan kifizetéstől, melynek adózás jellege van. Azután dr. Szántó Józsefet, a sze­gedi munkásbiztositó főorvosát ke­reste fel munkatársunk, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Azt tapasztaljuk, hogy fokoza­tosan veszik igénybe a munkásbiz­tositó gyógyellátását, ami nem azt jelenti, hogy több a beteg, mint az­előtt volt, hanem, hogy maga az intézmény mindinkább népszerűvé válik. Ez a népszerűség betudható annak, hogy mindén ellenkező hí­rekkel szemben megállapítható, hogy az orvosi ellátás kitűnő. Szeged vá­rosának 23 legjelesebb belterületi orvosa működik a pénztárban. És nemcsak orvosi ellátásban, hanem olyan gyógvellátmányban is részesül­nek a tagok, amilyent manapság a középosztály nem engedhet meg magának. A pénztári orvosok ellen itt-ott felhangzó panaszokra vonatkozóan dr. Szántó a következőket mondotta: — Panasz hoznám, pénztári or­vos ellen hivatalosan nem érkezett. Nem hivatalos beszélgetések alkal­mával hallottam eg/et-mást, de csak általánosságban. En mindig csak arra kérem azokat, akik tudnak va­lamit, hogy a legnagyobb határo­zottsággal, konkrét adatokat szolgál­tassanak, mert csak konkrét panasz esetén tudjuk megindítani a legszi­gorúbb vizsgálatot A pénztári tagok egészségi álla­potlra vonatkozóan kijelentette a fö­oivos, hogy az általánc:sá«ban ki­el gifőnek mondható. Kiemelte a főorvos beszélgetésünk alkalmával, hogy a munkásbiztositó a vele szem­ben táiraszthaló minden követelmé­nyeknek megfelelt. A veneriás osz­tályon igen szép eredményt értek el és csak a tuberkulózis az, mellyel szemben tehetetlenül állunk, mert ami a főgyógyitó erő volna, a jó táplál­kozás és a jó, egészséges lakás, nma megadva. Mindennél sürgősebb a lakáskérdés, melynek rövid időn belül való meg nem oldása belát­hatatlan következményekkel járhat Nagyban lehetetlenné teszi azután a védekezést az is, hogy igen sok, úgynevezett nyilt tuberkulózissal biró betegünk van, akiket a közkórházban nem bírunk elhelyezni. Felemiitettük végül a főorvosnak, a városnak azt a (ervét, hogy alkal­mazottai részére városi munkáspénz­tárt akar felállítani, amire vonat­' o~ólag a következőket mondta dr. rntó: — Tudok a városnak eirőI a ter­véről és a/.t tudom, hogy egyik érv­ként az hangzott el, hogy a városi t szti orvosok által jobb orvosi ellá­tásban részesülnének a városi alkal­mazottak. Ezt az érvet a leghatáro­zottabban visszautasítom, mert ilyen feltevésre okuk nincsen, már csak azért sem, mert a munkáspénztárnái direkt erre a célra alkalmazott orvo­sok végzik a gyógykezelést. Dr. Szántó eme nyilatkozatihoz nekünk van egy kis hozzászólásunk. Bár ismerjük mi is azokat a pana­szokat, melyek általánosságban itt-ott felhangzanak és bár mi is azon vagyunk és voltunk mindig is, hogy a bajok lehetőleg sürgősen és gyö­keresen orvosoltassanak, a városi munkáspénztár eszméjét, miként már azt annak idején is megirtuk, halva született eszmének tarijuk. Ugy lesz ezzel a város, mint a téglagyárral, fdüzlettel, a színházzal és mindennel, amihez szerencsétlen kezével hozzá­nyúlt és irányítani akart. Nem tudni, hogy a tiszti orvosok hajlandók volnának-e ellátni a pénztári teendő­ket, mert arra kötelezhetők nem volnának. Külön díjazás esetén sem tudná őket kielégíteni. Viszont min­den akadálytól eltekintve, igen két­séges, hogy a városi munkáspénztár tagjai megkapnák-e azokat az elő­nyöket is, melyeket a munkásbiztositó jelenleg nyrjt. Számtalan páldán okulva, az az álláspontunk most, hogy hagyja csak a város ezt az intézményt azokban a kezekben, melyeknek munkáját mégis csak a fej irányitja. 13-33 a SZEGED telefonszáma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom