Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-13 / 185. szám

ceged, 1921 augusztus t3. Ára 2 korona. Szombat, II. évf.,185. szám. CLÓnZETtftl AKAK: l(j ovr« tx.O kor. I Negyedévre 150kor Pél évre 300 „ | Pgy • óra 50 .J Követni fogsz! SZEQED, augusztus 12. A legfelíőbb tanács jelen'egi ülésezése iskolapéldája annak, hogy a nem egyívású és különérdekü egyedek egy beállása soha nem vezethet óra és hogy a legebő érdekösszeüt cözés széti ontja őket a> érdek szerint riformálódó csoportokra, elemekre. Angliát a nemet életrevalóság, Franciaországot a német ököl félelme, közös bosszuérzésre s ezzel véd- és dacszövetségbe vitte beie. Négy keserves éven keresztül egyik megalázást, egyik vereséget a másik ulán kellett e'szenvedniök. A közös balsors, a közös szégyen egybekapcsolta őket s egymás iránt való utálattal bár, de kitartottak egymás oldalán. Azután, amikor Amerika beavatkozása javukra biztosította Mars-isten jóindulatát — akkor a szokatlan diadalérzés, a victorie részegsége fokozta le egymás iránt való ellenszenvüket. A három év azonban, mely a diadal óta elmúlt, ezt a kábulatot már tetemesen eloszlatta. A háborúból következett anyagi bajok, gazdasági nehézségek ál andóan nyitott hideg zuhanya már oszlatja a kábulatot és józan szemmel kezdenek a világba nézni. És ez a józan tekintet különböző hatásokat vált ki a két szövetséges politikájában. Anglia látja, iugy a szláv és később a sárga veszedelmet csak egy erős, gazdag és hatalmas Középeurópa, mísszóval Németország birja sakkban tartani és ezért semmi olyan világpolitikai intézkedést nem perhoricszkál, mely Németországot legyengitené. Franciaország •pedig annak az érzésében, hogy ez a nagytömegű, erős, munkás német nép rnegalázásában és megtiprottságában valami engesztelheti len gyűlölséget halmozott fel a lelkében ellenségei ellen és hogy nagy és szomjas a revanch-ra, a megtorlásra —, Franciaország ezt a biztos és kikerülhetetlen leszámolást azzal akarja minél későbbre kitolni, hogy Németország talpraállását meggátolja, életképességél, erőgyűjtését, ujjáépülését elfojtja. Es most szemben áll az érdekből emberi Anglia és a7 érdekbői embertelen Franciaország. A francia lapok, amelyek a frarcia érdekeket portálják, szuggerálni igyekeznik a közönségüket, hogy Anglia engedni fog, Angliának engedni kell és erre — Lloyd George valami ürüggyel, amit senki sem tud neki eihtnni, elutazik haza Angliába. Nem előkelő es nem is keresztényi érzés a káröröm. De az után az cmbertelenségek után, amelyeket az ántánt, ue különösen Franciaország, velünk: magyarokkal is elkövetett, nem birjuk elfojtani a lelkünkben az elégtétel érzését. Franciaors ig rettegve gondol a jövőre, a jövő nagy leszámolásra, tniely jönni fog és jönnie kell. Hogy is mondja Robespíerre: Danton követni fogsz! i* Kószó István két elme a földmivelésügyi miniszterhez. BUDAPEST, eug. 12. (M. T. I.) A szegedi gazdatársadalom nevében dr. Kószó István nemzetgyllesi képviselő az alábbi kérvényt adta át nagyatádi Szabó István foldmivetési miniszternek: — Kegyelmes Uram I A roppant nagy aszály folytán Szeged város 25.0CÍ) holdnyi V61 legelője kiégett. Minthogy ekként nagy jószágáilomiryát lege övei ellá'ni nem képts s roinhogy a városi Itgtlők mellett öreg etCők vtnrak, ezeknek legeltetés céljaira való felszabadításával a legelő állományon íegiteni lehetne. Más évekbena 15 ívnél idősebb akácerdőket indokolt okokból már fe szabaditorák közlege'ők céjaira, továbbá o'y fenyveseket is szabadítottak fel, melveknek a legeltetéssel való megrongálását a szakhivatal kizártnak találta. Tisztelte! k*rem és indítványozom, méltóztassék a Szegeden levő 15 évnél nem régibb ültetésü erdőket sürgősen közlegelők céljaira felszabadítani és a város polgármesterét és a szegedi m. kir. erdőfelügyelőséget erről értesíteni. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a szegedi legeltetés kérdését alaposan megbeszélte dr. Kószó István nemzetgyűlési képviselővel és megígérte a kérvény sürgős elintézését. -y. Az amerikai békehatározatról szóló javaslat. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, aug. 12. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A diplomáciai karzaton GrandSmith amerikai fömegbizott és a budapesti amerikai misszió négy tagja van jelen. Mózer Ernő, a külügyi bizottság előadója ismerteti az amerikai békeha-ározatról szóló törvényjavaslatot. Többek közölt ezt mondja: Az amerikai kongresszus 1921 julius 1-én békehatározatot hozott, amelynek értelmében a hadiállapot az Amerikai Egyesült-Államok és Magyarország között megszűntnek tekintendők. Ezzel a határozattal az Egyesült-Államok főmegbizottja megjelent a kormánynál, kijelentvén, hogy amennyiben a magyar nemzetgyűlés ezt a határozatot elfogadja, amerika hajlandó a béketárgyalás megindítására. Gyakran voltunk abban a helyzetben, hogy már azt hittük, vége Magyarországnak s ma, amikor az ország súlyos gazdasági helyzetben van, megjelent a látóhatáron az első fecske, az amerikai különbéke határozat. A kongresszus és az amerikai Egyesült Államok elnöke békejobbot nyújtott a magyar nemzetnek és igy kritikát gyakorol a trianoni béke felett. Nem h3j'a;idó tovább résztvenni az eltiprásban, hanem azt akarja, hogy a nemzetnek joga legyen az élethez és a fejlődévhez. 1918 október óta igen sok ígéretet kaptunk, mindezek azonban csupán szavak maradtak. Az első tény ez a békehatározat, mely joggal kelti fel bennünk a reményt arra nézve, hogy lesz még Magyarország. A legfontosabb érdeke a nemzetnek, hogy ezt a javaslatot elfogadja és hálatelt szívvel gondoljon az amerikaiakra, akik a különbéke hatáioza'át megfogalmazták, annak a polgárságára és elnökére, aki azt jóváhagyta, a budapesti főmegbizoitra, akinek ulján ez a békehitározat a nemzetgyűlés asztalára kerülhetett. (Élénk éljenzés és taps.) Meg vagyok győződve, hogy ennek a határozatnak hatása alatt ujabb és ujabb határozatok fognak tétetni, hogy am kor az amerikai nemzet kimondotta a vae victis elve ellen szavát és biztosítani akarta további fejlődésünket, közel vagyunk ahhoz az időhöz, hogy teljesedni fog régi óhajunk. (Taps). Utána Pallavicini őrgróf emelkedett szólásra s a többek között ezeket mondotta: Az utóbbi időben nem bánt ve ünk a sors valami irgalmasan. Magyarország olyan állapotba jutott, amelyben ezeréves fennállása óta még nem volt. Az első barátságos lépés Magyarország felé most történt meg az amerikai kongresszus határozatával, amelyet részemről a legmelegebben üdvözlök, egyúttal rá akarok mutatni annak jelentőségére, hogy éppen az amerikai Egyesült Államok részéről történt meg ez a lépés. Az Egyesült-Államok a valódi demokratizmus képviselőinek tekinthetők. A háború kritikus pillanatában is 14 ponttal lépett elő. A 14 pontba velett reményünk szétfoszlott, amennyiben az összes államok éppen az ellenkezőt választották, mikor az államokat, elsősorban Magyarországot a legigazságtalanabb békére kényszeriteiték. Remélem, hogy a demokratikus Amerika, amely azt tartja, hogy Amerika az amerikaiaké, elismeri azt a jogunkat, hogy Magyarország a magyaroké. Ötömmel elfogadom a javaslatot. Ulána Dvorcsdk Győző szólalt fel. A Pittsburgban hozott szerződéssel töviskoroná -utak a tói nép fejére. Ezt a *zást követte a keresztrefeszités, amely megtörtént a trianoni béke ratifikálásával. Ezt a keresztrefeszitést a feltámadásnak kell követni. A feltámadás első reménysugarai hatollak most hozzánk az Egyesült-Államok kongresszusának békehatározatával. Az Egyesült-Államok nem fogadta SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KSIcaey-ntca 6. • Teleton 13-33. el a trianoni békeszerződést, amely reánk nézve nem békeszerződés, csak az erőszak parancsa. Az EgyesültÁllamok közvéleménye csak a közelmúltban győződhetett meg arról, hogy a tót nép soha nem ismeri el a cseh-szlovák elnevezést és soha nem fog Csehországhoz tartani. 1918 május 30-án a 12 cseh és 5 tót képviselő meghatalmazás nélkül kötötte meg a csehszlovák szerződést. Amit Wilson elrontott, azt nemzetéhez méltó elnöke Harding jóvá akarta tenni és meg vagyok győződve róla, hogy jóvá is fogja tenni. A magyar szabadság, a magyar integritás magva Amerika földjén van elvetve. Most már csak tőlünk függ, hogy ez a mag ki fog-e kelni. A javaslatot elfogadja. Következő szónok Kutkafalvy Miklós: Örömmel tölti el az a tény, hogy az Egyesült-Államok kormánya külön békét akar kötni. Magyarországot a népek önrendelkezési jogának ürügye alatt darabolták fel és igy szakították el a magyar—ruthén népet Magyarországtól. Ennek alapja az a határozat volt, melyet az Egyesült-Államokban levő ruthén néppel 1918 október 24-én Philadelphiában létesítettek. Ezt az akciót a csehek finanszírozták és propagálták. Az amerikai ruthén nép nem dönthet a magyarországi ruthén népek sorsa felett és ez nem hajlandó elfogadni azt a határozatot, melyet a galiciai és ukrajnai népek hoztak. A kárpátaljai ruthéneket ezeréves tradíció fűzi Magyarországhoz. A cseh kormány a kilátásba helyezett autonómiából eddig nem valósított meg semmit sem, ezzel szemben a legerőszakosabb centralizáció politikáját folytatja. Állandó üldözés, terror uraikodik. A nép nyomorog, éhes, tífuszban tömegesen pusztulnak el. Kijelenti, hogy a ruthén nép nem fog addig nyugodni, amig szabad önrendelkezési jogát vissza nem kapja. A törvényjavaslatot elfogadja. Teleki Pál Araerikában. BUDAPEST, aug. 12. Az Uj Lap irja: Amerikában Villiamstownban nemzetközi politikai főiskolát állítottak fel, melynek! tanárai előkelő politikusokból állanak. Erre a főiskolára hívták meg előadóul gróf Teleki Pál volt miniszterelnököt is, aki Magyarország nemzetközi viszonyait és az ország belügyeit fogja ismertetni. Az előadók között van Tittoni volt olasz miniszterelnök is. Amerika megegyezést akar a sziléziai kérdésben. WASHINGTON, aug. 11. Az Uj Lap irja: Az amerikai kormány utasitojta a legfelsőbb tanácsbeli képviselőjét, Harveyt, hogy minden erejével igyekezzék olyan megoldást találni a felsősziléziai kérdésben, mely minden oldalon megelégedettséget kelt. Amerika ugylátszik még mindég nem veti; meg a békeközvetitő szerepet Franciaország és Anglia között.