Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-11 / 183. szám

Szeged, 1921 augusztusi! TEGNAP a vihi rus f .srctüxés után az ellentét olyan komolynak látí/ott. hogv a kereszténypárt tatfti arra gondoltak, hopy kilépnek a páíHartvetsófbAI és elleniékbe mennek. Ez ti eiliftf.síK kormányválsígol is nJéteM vi'ina etó inert a kereszténypártot képvi­5«ló minisztereknek ki kellett volna iépni a kabinetből. A/ Uléa alatt t* utan olyan volt a hangulat, hocy a szakítás a kor­mány és * keres/tíi yfíárt között elkertil­heteueiMiek látszott. Különösen Rakovszky ,eli élcshangu nyilatkozatot: — Tisztában vagyok mindennel — mnn­íuiia —. Tudom miért történik et is. De. w a kitüvkérdést feszegetik, akkor majd j(\v5k a leleplezésekkel és az, tudom, nem Ül kellemes. Estére atonban lényegcsen enyhült a hán­ytat és a válság ves/élye elmúlt. Lite Andrássy elnöklete alatt értekezlet volt. amelyen többek hozzászólása után meuáUa^ották, hogy a párt ós j kornwtay eíentH nincsen. A párt tíenioostrá­ctóia C-ufiin ar clnöklés módja ellen irá­nvtiU. öfót Andrássy Oyula a hety^ttől . kétkeziket mondotta: Vátnᣠnincs. A párt nem megy ellenzékbe, mert a párt és korminv kö­,M tuUjdolképpcn sfauái ellewtét niaas. Néklink au^án az elaMcHa erflen volt ts van kiiogásunk. á tegnap' események miatt GundaJenó, Kontra Aladár, Buda véri László és Bírt ha Jó.sef ki akartak lépni a pártból. A vál­tozott helyzet miatt ez valószínűleg cl­SZ P G E 0 A kngiuáapártbafl is tárgyalták a teg­napi e»eményeket és a párt egysegcsséRC­nck sjcaipontjibóil a legnagyobb atagalé­gtditscl állapították meg a szavazás cr^d­mímói. Elismeréssel emlékeztek i.iag Bottlik elnökletté ról, aki a nehéz helytat­beo a legnagyobb higgadWággaJ és pártat­ünsUfRal vezette az Ütést. Bcftltfk, bir a fcgnapi próba titán a 'btz&totti fokozottan feléje *or«vU, nem hajlandó az efln0taé«et váRalm sót az alelnökségröl Is 1e fog monflani A nemzetgylHés elnökévé Gaál Oasütont fogják megválasztani. • A tetfehübb tanúct délutáni ülérének megnyílása után [irtaná miniszterelnök is­merteti a francia áMAspontol. Kifejtctle, hogy Franciaország politikája nem az, hogy megadja a Ttegyeíemdflfést annak, skt a harctéien m eget besült, de mindeo béke után vannak győzők, és vannak le­győzöttek. A vcrsalfie.«i saerződés non­tosati megállapítja, hogv « IcgyAeöttek ezúttal ugyanazok, aki.< a háborúért is Itlelösek^Tranciaország igy miot «e<toet­ségesei igazságok sorsot akar .biztosí­tani k ilegyőztmeknolc, de nem lehét «ct kívánni, hogy ez a sors v?lami kedvez­ményes legyen. A szövetségesek elhatá­rozták, hogy megmentik a lengyel népet s tmkoi eei jgy elhatározták, köteleatök magukát arra is, hogy biztosítják a len­gyel nép létfeltételeit A határkérdés azon­nal a békekonferencia ré^zt¥«tói .elé ke­rtilt és a pKíbVémot különösen néprajzi szempontból pontosan megvizsgálták. A A b.-Uekoiiterencia tagjainak letfytiangu határozatával Felsőszlléziái I.eiHiyi'lor.szAg­nak juttatták. Ezzel élénk reménykedést is hatalmas Igényeltet keltettek a lengyel népben. EcyíbWm upyar.ebben az érte­lemben lelet például felhozni oly némtt müveket, amelyeknek Németországban is nagy a tekintélyük. Utal a llrockhaus­féle lexikon 24-ik feiadtsttnak .Szilézia* dmu cikkére. Briand fejtegetésének limogrlására fel­olvasta a szövetségesek Németorsaáenak Küldött, 1919 Január 25-iki íegyzékenek MzftaziMtiára -vonatkozó porttjalt • A Temps szerint a szakértőknek tanács­Isntásalk számára aUott uj utasítások a Uövetke.'ők : 1 Minden szavazatot értéke *erint kell mérlegelni. 'Nc::: engetíaető met, hagy • paraszt tmnomtg icsUt órfen, mint a munkásé. 2. Az ipari ifibb­*£et. amely Vettő 'artnjttk az egyhez arányban nyilatkozozott meg Németország jSVára, "Németországnak k«JT ítélni. 3. Ko­moly megfontolás tés viauálai lárrtktá kell lenni »az ipar. területtel surmeMos vidékeket, hogy megállapíthassák, mily! módon lehet azokat az ipari területhez, csatolni. A szerb kmmuniSttk tUtn folytatott Vizajálat sortln a szabadkai kommunista­Icomtté aktáiból és okmányaiból kiderült, hogy -merényieteket terveitek poHtikai á* lafeiMi személyiségek ellen, még azt Is bebiaonyttoMák, hogy .UUxMteo * tanyai vízvezeték megmergezését készi­Utgbiiható forrásból kapott irUsüUt cxtrtn', a rnatyer—jnfoaattv tieUr . -állapitasira kiküldött szö«aU<gkOzi bixott­ság auguaztus U34áb ül >taae JUgaábbaa. Kétszáz kislakást építenek Szegeden. A kormány tizenhatmillió korona támogatást ad. — Berzenczey SZEGED, augusztus 10. (Sofat tudósítónktól.) Megírtuk, hocy dr. Scmogyi pol­gármester és Berzenczey főmérnök együtt utaztak fel Budapestre, houy a kormánv által építendő kislakások ügyében Szeged riszére is biztosít­hassák a kormány tamogaiísát. Köz­tudomású, hogy éppen Szegedet igen nagy mértékben suj'ja a nagyméivti lakáshiány, amit ftként a menekül­teknek tömeges Szegeden való lete­lepülése idézett elő. A város az egész ornzágrc. megszavazott300millió K-ból 50 milliót kert, melyből a kormány 16 milliós segélyt helyezett kilátásba, azzal, hogy a városnak ts 16 mil­lióval kelt a lakásépítő akcióban résztvennie. A Hhfyalésok eredményéről Ber­zenczey lőoiérnök, ki ma tért vissza Szegedre, a következő résiletes je­lentést teszi a város tanácsának: Az Országos Lakásügyi Tanács a városok képviselőit azért hívta össze, hogy a nemzetgyűlés által a lakás­szükség enyhítésére megszavazott 300 miilift fc'használásávil végrehajtandó lakásépitési akció részletei letárgyal­taseanak. A tárgyalások eredményei törvényjavaslatba fognak összefog­laHatni, melyek irányelvei eddig a következők: Mtatán a B00 miffló -távolról sem elég arra, hogy az egész országban mutatkozó lakáshiány megszüntette-sék, az uj tör­vényjavaslat lényeges kedvezményeket fog biztosítani mindazoknak, akik lakásokat létesítenek. Uj építésekre 30 éves, ráépi­tésekte 30 éves, raktárak, pincék, boltok, irodák, padlások lakásokká való átalakítá­sánál 15 éves adómentesség biztosíttatik, feltéve, hogy utóbbi esetekben az uj be­fektetés a régi költségnek legalább hat­szorosa, melybe luzuslétesilmények nem számíthatók be. Mennyezet lebontás esetén a kedvezmények az alsó emeletsorra is kiterjednek Az adómentesség a Községi adókra is vonatkozik. E/ertfel(il az uj la­kásoknál biztosíttatik a szabad bérmeg­állapítás és lakóválasztás joga. rekvirálás alóli mentesség stb. Ezen kedvezmények­ben az 19» végéig építendő lakások ré­szesülnek. Városok lakásépítésre a 300 millió­ból kapnak segélyt, ha ingyen telket és a közmüvek létesítését biztosítják. A városi -építmények két alternatíva szerint terveetetnek. 1. Az épületek bérét 25 évig az állam húzza, de az alatt a fentartás főmérnök Jelentése a várost terheli, 25 év után az épületek véglegesen, a város tulaj­donába jutnak. 2 A városok kapnak bizonyos összegű segélyt, do ugyanannyit kell a városoknak is pénzben vagy épitési anyagban biztositaniok. Ez esetten az épületek azonnal a város tulajdonába mennek át mindazon kedvezményekkel, melyeket eiőbb fel­soroltam. Á? államsegély után 25—30 éven át leg.eljebb 2'5 százalékot kell fizetni a nor izáció képpen. Az épületek még ez év november végéig megé(Mteiulők végleges jel­leggel, mint töldszintes 1, 2 és 3 szobás lakások 4, 6, 8 lakául egy fedél alalL A városok befektetéseinek fedezc téfll szolgálna az uj forgalmi ^dó­nak, mely 1 5 százalékos lesz, egy­harm-d ré«z«, melyet a városok fog­nak kapni,iov*bt«á a magasabb átiami adóalap után beMyó pótadó többlet. Az ingatúm vagyoováltság tárgya­lásánál a városok valószínűleg men­tesittetni fognak a v.-»#ság alól, de önnek feltételéül alighanem a lakás­épitési kkcióban való megfelel rész­vétel fog Uköttetai. A Lakásépítési Tanács által ki­dolgozott tértük szeriül az 1, 2 és 3 szobás lakások költségei 120,000, 180,000 illetve 25QfiOQ koronát ten­nének ki. Ezek alapulvételével Sze­geden (i legégetőbb Jakásszükség kl­elégiiésére 200 lakás építéséi fekz* tük szükségesnek és pedig JŰO Agy szobás, 70 két szdbás és 30 tiárom szobás kiírást, ezek költségei 32.000,000 koreaira rúgnának, C'-yyin .II*/I/T f., IÁ f£\l a Al//i*WAfW /M' ^ üwvn VOthÜCg; jtfirft, 1* ILlll^nr Cl To Ts közmüvek létesítéséről kellene tehát a városnak gondoskodnia. Telkekre nézve -a kívánság az, hogy lehetőteq 80 négyszögöl biztosittassék laká­sonként, igy Ö6sa^en 10 hold terü­letre volna szükség, mely azonban t&bb 'helyen is lehetne. A város elhatározása és az ered­mények a lakásügyi tanácshoz vaió bejelentése sürgős, mert a törvény­javaslat, melybe a váu>sdk részese­dése belefoglaltatik, még a nemzet­gyűlés szünete e ött beterjesztendő. Az ügy a közgyűlés .elé kerül döntés végett. *K * m ¥ü Mi «K HASZNALJAKI HZ *LKALMÁT! Isméi a februári ÍH * m iH w jb * eoe m •brillfánt táljaikért, arany, eaöít étesz ere kért, pié«^ért, valamíní antik tárgyaltért % * IH i Fischer K. ékszerész | Kárász-utca I4a Korzó-kávéház mellett Belvárosi Mozi TELEFON: M Igazgatóság 2-M. Pénztár . 5-«2­CSAK KÉT NAP1Ü! Szét dán és csütörtökön: NEW-YORK REJTELMEI III. rész 8 felvonásban. Az e's'i és má­sodik rész összefoglalva szinten látható. Főszereplő: PEKRC WttlIC. Azonkívül: Uj kisérő mOsor • i' — —«' - 1" i—BMnEsasaBBaMscai = Rffiors BttváanK. mm Előadások 6 órakor a téli, háromneeyed 8 és fél 10 órakor a nyári helyiségben. Pétiteken IV. RÍSZ 8 íetvooásban NEW-YORK REJTELMEI Szombaton V. RÍSZ 3 felvonásban. CIP0ABOHÁZ Kelemen-utca 12. • • • íeszállitoll áraV, Kiérjük kiraka ainkat be­vásárlás élCU megtekinteni. Ooodyeár rámás, feliér félcipő, erős kivitel­ben K Fehér, 21 cm. magas­száru, legdivatosabb 'betétes cipő . . K Goodyeár rámás, női schewró ínaga-S' 'fűzős oipö 35/38 ig K Goodyeáf jáoiás, íérli cúgos cipő, e*ös ki­vitelben, schewró vagy 'box . , K Goodyeár rámás, ifétii schewró iüzős űipő francia formában K' Poétán rendelt áruknál, meg nem latelég esetén, -az árut fceo«erél­lük. vagy a pén^t v^szaydjuk Belvárosi :'Mat»z«rt»r Wiaa D -p.l.ta, p Títk ^t.rrél Teietomtám 706. 202 HOUB1GANT PARP0M eredetii üvegekben és kimérve, •q? minden illaU>a»-C3 ^.iLiÖÖtík Orflneberg-iéie iPOOKEFE, ANGOL SZAPPAN wu-ks KAuii viz. .Ü oh a nn Maria Farina Odol szájviz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom