Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-10 / 182. szám

;tyed, 1921 auguartua 10 Ara 2 korona. Szerda, II. évf., 132. szám. tLÖflZtltai AH AK> E#w évra 600 kor. I Neií'^"'^*1 évre 300 „ | Pgv »6ra ?>0 Megjelenik naponkint délután. SZcRKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcaey-utca 6. • Telefon 13-S3. Nehézségek. SZEGED, augusdus 9. (cvs) Ujabban megint »ok-sok nehézség merül fel a politikai élt­ben. Kínosak, bosszantók, viharter­hesek, — de funtostalanok. És nincs meg az a politikai érettség bennünk, hogy ezeket a dolgokat, ámenek mindenképpen cs k a párt­célokat, vagy a e.yéni célok t szol­gálják, leszáll tsuk arra a nívói a, illetve nivótlanságra, ahová valók. N gj^eiv és a magyar nlko'many­nuk Jeiadh tation »rö-sé»:e a mentelmi jog, de h<gy akkor is lovagoljunk rgy menti Imi sérelmen, amtkur a kormány maga is elitéli az es»tet^s példát statuáló megtorlást ígér, — annak sok érelme nincs Az és/­szerüség a/t kivánná, hosy a boss ut szomjúhozik is me^váiják, minő eléktéielt szerez a korn ány a sére­lemctt, milyen megUrási alkalmaz az immunig mevi^rö ével szemhen s cs k akkot veg)ék fel isn ét az Ugy lárgya ásat, na véleményük szerint az elégtétel es a r cgtotlás mérve nem á'l arányban a sértleni nagy­sápéval. Aki komolyan és becsdletesen gon­dolkodik ezekről a kérdésekről mis­képpen nem is járhat el. A módozatok meghányása-vetése, viták provoká­iása, viták elnyújtja, külföldi példák idecibáiása, ajánlása és elveiése: megható és szép szel en>i torna, de kár a beléölt sok energiáért. Ezt az energiát, ezeket a szónoki lendüle­teket, ezeket az érvcsopartositá-okat fontosabb és okosabb ügyek szolgá­latában használhatnák f I. Hethlen István, ez a komoly poli­tika: iskolát járt, ízig-vérig magyar politikus jól tudja, hogy a mentelmi jog védelme m nden becsületes ma­gyar embernek eminens kötél' ssége és most, amikor erre a védelemre, mint a magyar kormány elnöke, első­sorban hivatott, ezt a kötelességét hiven és becsületesen te jesiieni fogja. Másrészt itt van a Honvédelmi Párt ag>essziv felirati az országgyűléshez. Ennek az irásmünek a hangja iga­zán példáit-n a magyar politikában. (Szövege Tegn p rovatunkban foglai helyet.) Honfibú és hazafias aggó dalom nem képezhet itt mentő kö­rű ményt, mert ezt a két nagy ér­zést nem engedjük és nem enged­hetjük kisajátítani. Ilyen hangon irni az ország törvényhozó testületének nem szabid. A fei yelem te jes hiánya, a tekin­télyek abszolút ej rás«, ilyenekben bosszulja meg magát. Néhány be­csületes érzésű, jó magyar ember ö szeüi, elt.u ul, u^v cr i, tn.gy csak ók az igaz magyarok és bánatukban leszedi* a törvényhozásról a kere-z;­vizet. Enntk irazán nem vo'na szab d megtörténni. Szakadás az angol és francia felfogás között LONDON, aug. 9. Pali Hall And Globe jelenti Párisbói, hogy a helyzet két yes. Az angolok és a franciák felfo^ára közölt valóságo3 sza­badás tátong. LlcydGiotgf. nem várja a felsősziléziai rehézségek haladék­talan megoldását. El van szánva arra, hogy feltétlenül ragaszkodni fog ahhoz, hogy a versi illési békeszerződést Franciaország és valamennyi aláiró fél teiüszerinti értelemben hajtja végre. Ugyanazon lap szerint az angol kormány egyik tagja kijelentette, hogy az angol és francia kormár.y álláspontja a jelen pillanatban egíszen összegyeztethetetlennek látszik. Ha Briand nem engedne az angol álláspont korrek ségének, akkor fontolóra keltene venni azt a sajrálatos lthetőtéj<et, hogy Franciaország az általa .szükségesnek tartott akciót a tzcvet-fgesek támogatása né kül hajt,a végre. Felieszi, hogy Lloyd George mar utalt arra az óriási feleiÖEfégre, amit a fmnda kormány ilyen akcióval magára vonna. A Rakovszky-Prónay affér a Ház előtt — A nemzetgyűlés mai ülése. BUDAPEST, augusztus 9. A nem­zetgyűlés mai ü'é'ét fél \2 őr kor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatia Tolna vármegye feliratát a nemzeti hadsereget és a kormány­zót éri támadások ügyében, vala­mint Fehér vármegye és Debrecen város feliratát az ingatlanvagyon­váltság ügyében. Bejelenti, hegy Haller Istv?n és Budavdry László kép­viselők sürgős interpellációra kap­tak engedélyt. A Haz hozzájárulá­sával az interpellációkra fél 2 óra­kor térnek át. K 1''' : 'vffi Ezután a nemzetgyűlés harmad­szori tilvasásban elfogadja a bünte­tések végrehajtásának kivételes el­halasztásáról szóló iö vény javaslatát. Somogyit stván, a mentelmi bizott­ság eltadója, hosszasan ismerteti a mentelmi bizottság jelentését és javaslatát Rakovszky István men­telmi ügyében. Utána Csukás Endre, a kisebb­ségi javaslat előadója emelt szót: Kivánja a mentelmi bizottság javas­latából a második szakaszt teljesen törölni, az első részt pedig teljes egészében meghagyni. Hivatkozik Prónay Pál ellenforradalmi érde­meire és ezért ugy találja, hogy az alezredes ügyénél enyhitő kötillmé­nyek is szerepet játszhatnak. Az elnök Drózdy Qyőző képvi­selőt rendre utasítja a vita során tett kijelentéiért. "ti* .ifi Huszár Károly emelkedik szólásra: Nem egy egyért, hanem a Ház szu­verénitá anak megsértéséről van szó. igen fontosnak tartja, hogy en­nél minden egyéni szempontot ki­kapcsolva döntsön a Ház a teljes jogérzék alapján, menten minden ténykedéstől melyet egyéni bosszú­állásnak lehetne minősíteni. Nem akarjuk az egyéni megaláztatás o'y színpadi jelenetét produkálni, mint amilyen a mente)'"' b'zottság javas­latának második 'artalmaz. Az országban nincs dság, ha a nép bizalma letéteményesei, a kép­viselők nem élhetnek szabadon ál­lami funkcionáriusokkal szemben a kritika jogával, nem mondhatunk le bármilyen olyan jogról, hogy a nem­zetgyűlésen a nemzet mindén tagjá­nak ténykedését kritika tárgyává le­gyük. Senkinek sincs joga sem ci­vilnek, sem katonának, sem nagy­hatalomnak, sem kishatalomnak, hogy a törvényhozás tagjait terrori­zálja és az alkotmányosság útjáról eltérítse. A kormányzó oszlopa sem lehet égy különítmény, hanem a jog, a törvény és az igazság. Ez minden államfőnek a legnagyobb ereje, amely parancsoló erővel kényszerít minden egyes funkcionáriust, hogy az alkot­mányt tiszteletben tartsa. A kisebb­ségi vélemény enyhitő körülményről beszél. Ebben az esetben nincs enyhitő körülmény. Az csupán ott van, ahol nincs kormány, nincs kormányzó, törvény, csendőrség és nemzeti hadsereg, de ahol ezek a tényezők mind működnek, olt semmi­féle egyéni akciónak nincs helye. Prónay Pál alezredes hangja és modora a katonai tanácsok hangja. Isten óvja meg a magyar hadsereget attól, hogy az ilyen hang tovább terjedjen. 91;?;'' A nemzeti^Ldsereg feltétlenül a kormányzó parancsa alatt áll és nem politizál. Egyénednek, akik sa­ját hatalmukat és értékűkéi túlbecsü­lik, nem szabad érvényesülniük. Végre már a teljes jogrend uralmá­nak kell elkövetkeznie. A katonaság ne politizáljon soha semmiféle kö­rülmények között sem, ne csináljon legitimista vagy szabad királyválasztó politikát. A nemzeti hadsereg ma­radjon meg az eljövendő nagy tör­ténelmi feladatának utján és igye­kezzék ezt minél erősebben ki­építeni. Bernolák Nándor a kormány ne­vében kijelenti, hogy a kormány a maga részéről a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Prónay Pál a nemzetgyűlés szuverénitását megsér­tette, elfogadja, azonban a mentelmi A tiÍ7ÍfQ árusítását telepe­H IUlIIu inken és pedig bizottság javaslatának második ré­széhez nem járulhat hozzá. Nem já­rulhat hozzá ahhoz sem, hogy záros Haláridőn belül tegyen a kormány jelentést. Az állami élet minden fak­tora között harmóniát kell létesiteni, harmóniát a hadsereggel, mert ne­künk a hadseregre szükségünk van. Kéri, hogy a javaslat első részét fo­gadják el, a második részét pedig vessék el. Belicska Sándor honvédelmi mi­niszter röviden válaszol. A múltkor a miniszterelnök is kifejtette, hogy a nemzet szuverenitásának megsér­tését megtorlás fogja követni. A miniszterelnöknek ez a kijelentése vele egyetértőleg történt, óvja a nemzetgyűlést attól, hogy ebből ki­folyólag bármilyen következtetést vonjon le. Huszár Károly személyes kérdés­ben szólalva fel kijelenti, hogy még a látszatát is el akarta kerülni an­nak, hogy Prónay esetét a nemzeti hadseregre általánosítsa. Beszédének indító oka éppen az eH r' -ző volt. A nemzeti hadsereg sz. jnk fehye, ezzel állunk vagy bukunk. Huszár beszéde alatt vihar kel, mely után Dinich Vidor, majd Ugrón Gábor és Hornyánszky Zoltán be­szélnek. Az elnök a vitáit berekeszti és a javaslatot szavazás alá bocsájtja. A Ház egyhangúlag mellőzi a mer­teimi bizottság javaslalát. A név­szerinti szavazásnál Huszár ellen­inditványa s a kisebbségi inditvány fölöft a névsor olvasásánál a jegyző olyanok neveit is olvassa, akik már szavazatukat leadták. Erre óriási zaj tör. ki. Ugrón a házszabályokhoz kést szót Kijelenti, hogy a szavazás szabály­talan. Hibáztatta, hogy a jegyzők előzőleg már nem voltak jelen. Kéri, hogy a szavazást holnap ismételjék. Ezután Bernolák állt fel szólásra, aki egyedül van jelen a kormány tagjai közül A nagy zajban nem lehet hallani a beszédét. Ez alatt a keresztény párton aláírásokat gyűj­tenek. Ereky folyton kiabál: A ház­szabályokhoz kérek szót Ereky is kéri, a holnapi szavazást. A kisgaz­dák ellenzik. Majd Bottlik emelkedik szólásra. Kijelenti, hogy tévedni em­beri dolog. Nincs helye szavazás közben elíeninditványnak. Az ülést felfüggeszti. Szünet után Rakovszky emelkedik szólásra. A házszabályok szerint rendnek kell lenni. Ha az elnök va­lamit ennunciái, óvakodjanak attól, hogy a kisebbséget terrorizálják, mert különben a Perczel-féle eset ismétlődik. Az ülés folyik. Az Internacionálé elhatározta 2 nem­zetközi konferecia egybehivását Berlinbe, amely az oroszországi éhínség nyomán támadt uj helyzeltel fog foglalkozni. I, Párisi-körut 33—35, II. Fenyő-utca 2, ni. Tisza pályaüdvaron lévő ratterflleínnkön MEGKEZDTÜK

Next

/
Oldalképek
Tartalom