Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-05 / 178. szám

Stéged, 1921 augusztus 5 Ara 2 korona. Pé. teJtt ll. évf„ 178 srám. a? CLÓPlZETEöl ARAK: mi 600 kor. | Negyedévre 150 kor «vr« 300 „ | fgy "óra 50 ,. Önérdekűek. SZEGED, augusztus 4. (cvs) Kinos és szö nyíl időket élünk. A világháború kétségbeejtő viharfellegei csak nem tudnak el­múlni felőlünk. A gyűlölködés tik­kasztó, nyomasztó légkörében alig­alig juthat lélekzethez maroknyi, sokat szenvedett népünk. Fájó szivünkben ég a rettenet. Nincs hát a megpróbáltatásnak vége. Egy világ gyűlölete csak nem sza­kad le rólunk. Egy világ megbom­loit szivébe csak netn bir vissza­térni a megnyugvás és az emberi érzés. Meddig tart még? Meddig kell éreznünk a sokat megalázott és most dicsőségtől, győzelemtől kótya­gos nagy és kis ántániok féktelen dühét, gyülöle ét. Mikor simulnak ki az ö leikeikben az induiatok hullámai ? Soha? Soha! Hogy várhassunk egyebet ott, a határokon tul acsarkodóktól, a meg nem békü őktői, a vesztünkre tö­rőktől, amikor itt, a sz'lkebb hazá­ban, ebben a megszenvedett, gyenge és szomorú országban sem bir el­ülni a gyüloikcdes, nem bir elsi­mulni az indulatok hulláma. Mit láiunk? A külpolitikai hori­zonton ott gyülik-gyülekezik a tria­noni békeszerződés gyászos fellege: íhes, rablóvágyu szomszédok uzso­ráson kampótodó ujjai odar.yulnak az ezeréves Magyarország in eger résiet után örök szégyenére, örök gyalázatára a föld és az isteni igaz­ságnak. És a közös gyász, a közös bal­sors sem birja most összeforrasz­tani a magyarságot. Minden törté­nelmi tragédiánkat jellemezte a ma­gyarság különböző rétegeinek össze­fogása és egyértelműsége. Csak a mai legnagyobb tragédiánk nem töri meg az önzést, a gyűlölködést, az érvényesülési vágyat; csak tz a leg­gyászosabb és legvégzetesebb ma­gyar idő nem produkálja a magyar­ság egyesített és vállvetett nemzet­mentő munkájának vigaszát és re­ménységét. Pedig olyan kevejen vagyunk mi magyaiok, hogy az összetartás, az összet artozóság szinte természetese bb volna, mint a széthúzás és ellensé­geskedés. Az átok, a turáni átok, amey a jósorsu, Kánaánban élö magyarok alvadt vérét hozta hul­lámzásba, amely ellenségevé Icíte a magyart a magyarnak, de amely álkot nagy veszedelmekben az igaz és becsületes hizafiság mindig rl­fojtotia —, most olyan elemi erejű, hogy a magvar nemzet nyitott sirja mellett is ráhajszolja a magyart a migya ra. Szomorú kép, szomorú látvary, krt»egbeejtő perspektívái A jobb belátás hiányzik a magyar telkekből és valami más érzés lett ur azt kon, ameiy a hazafiúi lelkese­dést, áldozatkészséget és önzetlen­séget elölte, vagy legalább is másod­rangú momentummá tette az egyéni érvényesülés, önérdek és féltékeny önzés felett. Trockij fegyverrel akar gabonát szerezni. REVAL, augusztus 4. A szovjet utolsó erőfeszítéséről és a teljes bukást megelőző állapotokról a kö­vetkezeket jelentik: A népbiztosok legutolsó moszkvai találkozásán az éhínség kérdésével foglakoztak és ezzel kapcsolatosan természetesen a szovjetkormány hely­zetével is. Lenin koaliciós kormány alakítását javasolta, melyben vala­mennyi szocialista-párt részt venne. A kormánynak Lenin szavai szerint egv étlen feiadata az éhség kérdésé­nek megoldása lenne Ezután Trockij a központi végrehajtó-bizottság ülé­sére ment, ahol éleshangu beszédet mondott: „Harcot hirdetek Európa ellen, elsősorban Lengyelország ellen kell felvonulnunk, hogy az éhező orosz népnek, ha erőszakkal is, gabonát szerezzünk. A közel jövő meg fogja mutitni, hogy a burzsuj­államoknak nincsen érzékük az orosz nép szenvedései iránt és Lenin segit­ségetváró politikája tökéletes csődöt fog mondani. Az európaiak miatt bátran kimúlhat egész Oroszország. Csak egy ut van. Ha nem adnak jószándékukból, el kell venni tőlük fegyvereink erejével. Hir szerint ezek után Lenin visz­szavonult és Trockij és a katonapárt uralmával akarják még a szovjet­rendszert ideig-óráig menteni. Középeurópa gazdasági egysége. LONDON, augusztus 4. A Nap irja: Normann Angell a kiváló angol közgazdász a békéről tanulmányt irt, amelyben többek között ezeket mondja: — Téves politikai eszmék és szenvedélyek olyan Közép Európát teremtettek, amellyel semmitsem lehet kezdeni. Arra kell törekednie Közép Európának, hogy mielőbb szerves gazdasági egységet alkosson s valamely tengeri hatalomra, főkép Angliára támasz­kodjék, mely Közép-Európának úgyis mindinkább fontosabb lesz, mint akár D Franciaország. Közép-Európa ugyanis még akkor sem tudja belátható időn belül népességét saját termeivényeivej élelmezni, ha zárt gazdasági egységet fog alkotni. Mint zárt gazdasági egység, nagy átvevő és elfogadó lehetne, előnyöket szerezhetne s mint gazda­ságilag egységes terület Angliát áldozatokra bírhatná, de igy széttagolva Anglia nem tehetne befektetéseket érdekében. Ha ez nem létesül, a politikai ellentétek tovább fejlődnek s gazdaságilag is harcot indítanak egymás között, ami Közép-Európa mai alkatának szétbomlására vezet és mint idegen test a torokban megrontaná, elpusztítaná az egész világ gaz­dasági helyzetét. A józanodásnak természetesen a győzteseknél kell kez­dődni, fel kell hagyni az eröszakot, amely annyira rossz üzlet, hogy csődbe kergeti az egész emberiséget. Megint határozatképtelen volt a nemzetgyűlés. BUDAPEST, aug. 4. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 után nyitotta meg Kenéz Béla al­él' ök. Bemutatja a nemzetgyűlésnek Po­zsony vármegye feliratát a nemzeti hadcereget ért támadások ügyében. Ezu'án bejelenti a Háznak, hogy Patacsi Dénes nemzetgyűlési kép­viselő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Az interpellációra egké őbb 1 órakor térnek át. Ai igazságügyminiszter a bünte­tés végrehajtásának kivételes elha­iasztásaról szóló törvényjavaslatot Somogyi István, a mentelmi bi­zot ság előadója bejelenti a Háznak a mentelmi bizottság jelentését Ra­kovszky István és Beniczky Ödön képviselők ügyében. Kéri ennek ki­nyomtatását, szétosztását és napi­rendre tűzését. Rassay Károly a mentetmi bizott­ság eme jelentésének letárgyalására a sürgősség kimondását indítvá­nyozza. A szavazás megtörténik; közben Ugrón Gábor kéri a hatá­rozóképesség megállapítását. A Ház nem lévén határozatképes, Kenéz Béla alelnök az ülést 5 percre fel­függeszti. nyuj'ja be, mely az orosz hadifoglyok hazahozatalival összefüggésben van. Károly kiráfy Lichtensteinben akar megtelepedni. ZÜRICH, aug. 4. Sai AI érkezett hir szerint Károly meghatalmazottai Lichtenstein her­cegség fővárosában tárgyalásokat kezdeitek egy villa bérbevéelére, amely téli tartózkodásra alkalmas volna Károly király és családja részére. Lichtenstein köztársaság és kormánya Karoly király olt tartóz­kodásához hozzájárni!. (Az Est.) Zászlókényszer a Dunán. BÉCS, augusztus 4. A Nap irja: í A Nemzetközi Dunabizotlság párisi konferenciája befejezte tanácskozá­sait és a békeszerződés körvonalai szerint rendezték a dunahajózás kér­déseit, anélkül, bogy az eddig ér­vényben volt hajózási szokásokon és a folyamrendőrség szabályzatán lényeges vá tozásokat végeztek volna. A leglényesebb intézkedése a kon­ferenciának a zászlókényszer beve­zetése volt. 8ZERKESZTÓSÉQ ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Prónay alezredes ügye. BUDAPEST, aug. 4. A Aí. H. irja: A mentelmi bizottságnak az a javaslata, amely szerint utasítani ki­vánja a honvédelmi minisztert a legszi­gorúbb intézkedések meglételére, álta­lános helyeslésre talált. Jelentékenyebb ellenzésre talált azonban az a hatá­rozat, hogy Prónay Pál alezredes a Ház megkövetése végett a nemzet­gyűlés elölt megjelenjék Helyteleni­tik a képviselők annak régi e'v­n'ek áttörését, hogy az ülésteremben idegen meg nemjelerhel. A kérdéses javaslattal kapcsolatos gyakorlati ne­hézségek miatt is helytelenítik a mentelmi bizottság állásfoglalását. Súlyosbító körülménynek tartják még azt is, hogy Prónay alezredes a Kornhauser-tigyb6\ kifolyólag vizs­gálat alatt áll. BUDAPEST, aug. 4. Az £s/irja: A képviselők már tegnap este a pártkörben azt a felfogásukat fejel­ték ki, hogy Pónay megjelenése egyrészt olyan precedenst teremtiP", amelynek következményeit nem \ hetne megítélni, másrészt az a tény, hogy egy alezredest a nem­zetgyűlés elé citálnak, hogy a nem­zetgyűlés színe előtt az ülésrerem­ben, illetve az ülés folyama alatt mint nem képviselő megjelenjen, olyan elvet szakit át, amelyre ed­dig a parlament féltékenyen vigyá­zott, de gyakorlati szempontból is képtelenségnek tartják ezt az indít­ványt, mert a megjelenő Prónay al­ezredesnek nem lehetne előirni, milyen viselkedést tanúsítson és esetleges közbeszólásra ne válaszoljon és egyéb­ként az ö megjelenése más bonyodal­mak magvát is rejthetné magában. Ezért kétségtelennek^ látszik, hogy ezt az indítványt a Ház nem fogja el­fogadni és Prónay nem fog meg­jelenni a Ház nyilt ülésén A kép­viselők egy része kivánja, hogy a megtorlást intézze el a honvédelmi miniszter a szokásos uton. Van azon­ban egy olyan gondolat, amelyet in­dítvány formájában Huszár Károly fog a nemzetgyűlés elé vinni, mely szerint azt kivánja, hogy a honvé­delmi miniszter utján utasittassék Prónay arra, hogy teljes díszben megjelenjék a megsértett Rakovszky­nál, majd pedig a Ház elnökénél és azokat kövesse meg. Kl LEGYEN A HÁZELNÖK. Az Uj Nemzedék irja: A kormányzó­párt pártközi bizottsága ma délután tárgyalja a Ház elnöki méltósága betöltésének kérdését, a keresz­tény párt ha'ározottan ragaszkodik ahhoz, bogy az elnök most is az ő soraiból kerüljön ki és Huszárral óhajtja az elnöki tisztet betölteni. KETTÉSZAKADT A KÉT TAG­BÓL ÁLLÓ PÁRT. A Nap irja: A magyarországi munkások pártját a nemzetgyűlésen ketten, Csizmadia Sándor és Andaházy Kasnya Bóla képviselik. A kéttagú párt most ketiészakadl, Andaházy Kasr.ya ki­lépett, Csizmadia bent maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom