Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-27 / 170. szám

SZEOED Szeged, 1921 jaliai 27. Kútba esett A rókusi kertváros iskolájának tarve. SZEOED, julius 26. (Saját tadósitónktól.) Több izben hirt adott már a Sze­ged a rókusi állomás mögött lévő vasutas- és tisztviselő-telep lako­sainak arról a mozgalmáról, amely azt célozta, hogy a telep, tekintve az otllakó iskolaköteles gyermekek nagy számát, külön iskolát kapjon. A terv - melynek keresztülvitele azért fontos, mert a telephez leg­közelebb eső iskola négy kilomé­ternyi távolságra van — a kezdet kezdetén megnyerte az illetékes tan­ügyi és városi hatóság tetszését, ugy, hogy minden remény meg volt aira, hogy a kertváros lakóinak régi óhaja, vagy jobban mondva: jogos kivánsága valóra válik. Az iskola felállításának munkálatai már any­nyira előrehaladtak, hogy csak az hiányzott, hogy megfelelő he­lyiséget találjanak hozzá. Az ér­dekelt szülök azonban ezt is meg­találták. De a tanfelügyelőség meg­bízottai a napokban megvizsgálták a kiszemelt épületet és megállapították róla, hogy csak költséges álalakitdsi munkálatok árán lenne alkalmas az iskola céljaira. A munkálatok oly sokba kerülnének, hogy érdemesebb volna uj épületet építeni. Éppen ezért a tanfelügyelőség oly értelmű javaslatot terjeszt fel Somogyi pol­gármesterhez, hogy vagy uj épüle­tet, vagy semmit. Igy azután — ahogy mi a város hatóságának kulturális törekvéseit ismerjük —, valószínűnek látszik, hogy a.kertváros iskolájábol nem lesz legalább fs egyelőre, semmi. Az uj iskolaterve tehát „a váratlan* (bár nem elháríthatatlan) akadályok miatt a kútba esett. Több mint negyvenen kértek iparigazolványt egy hét alatt. SZEGED, julius 26. (Saját tudósítónktól.) Az árvizsgáló-bizottág tegnap délután ismét ülésezett. A teritékre került cseme­Í ;ék közül csak a zsírosabb falatokat ímertetjük s ezek között is elsősorban a fehérnemütisztitás esetét. A szegedi ár­vizsgálók a fehérneműtlsztitásl díjakat alig néhány héttel ezelőtt csökkentették le \alamivel reálisabb összegre, mely maxi­málás ellen a tíszütóintézetek a budapesti központi árvizsgáló-bizottsághoz felfolya­modást jelentettek be. A központ ez ügy­ben kérdést intézett a helyi bizottsághoz, mely igaza és jogos eljárása tudatában nem hajlandó tágítani jogerős határoza­tától. Elhatározták tegnapi ülésük folyamán azt is, hogy foglalkozni fognak a tűzifa áranak maximálásával. Ennek kérdése 1918-ban siklott ki az árvizsgáló-bizottság hatásköréből, mostani ötletükhöz azonban impulzust adott az a Körülmény, hogy Sze­gedre az utóbbi hetekben nagymennyiségű tűzifa érkezett tutajon és vonaton egyaránt. Noha a tutajon szállított fa árának jóval olcsóbbnak keltene lenni, a bizottság azt tapasztalja, hogy a kereskedők a iuvardij­különbséget egyáltalán nem veszik figye­lembe. Az árvizsgálók ez okból egy szak­bizottság összehívását határozták él, mely a felmerült üggyel a jövö héten kiván fog­lalkozni. Mint éi lesölünk, több mint 40 ipar­igazolvány kiadását kérték a mult heten. Hzek többnyire élelmiszerárusok, rokkaa­tak és özvegy vagy igen szegény sorsú asszonyok. Az árvizsgáló bizottság igen humánus álláspontra helyezkedett és a kérelmek legtöbbjét teljesítette. László-garageban SSSÍ Bérautók megrendelhetők éjjel-nappal Polgár-utca 4. -eis Telefon 8U. IT BENZIN Knpnmo, Hazaszökött egy szegedi fiu az idegen légióból. Hajmeresztő kalandok a Szaharától Szegedig — Nagy csatát a vad arab törzsekkel. — A clnkotai bádogos Marokkóoan szolgál. SZEOED, julius 26. (Saját tudósítónktólJ Mindenki jól emlékszik még arra Szegeden, hogy a franciák a gyar­mati hadseregek számára hosszú időn keresztül toboroztak Sok sze­gedi és környékbeli jelentkezett a franciáknál és pontos aditaink nin­csenek is arról, hogy hányan hagy­ták el akkor szülőföldjüket. Mind a mai napig semmi hir nem jött az elszánt magyaroktól, mig ma dél­előtt jelentkezett a szegedi rendőr­ségen Fürtört Ferenc 24 éves, Sár­kányutca 18. szám alatt lakó mun­kás s bejelentette, hogy hosszas vi­szontagságok után a mult hétfőn hazaérkezett Marokkóból, ahol az idegen légióban szolgált. Munkatár­sunk rögtön felkereste a messzi ide­genből hazavetöc'ött magyart, aki egy hatalmas kalandorregény kere­teibe illő elbeszélést tartott élményei­ről. Kivonatosan itt adjuk történetét: A franciák cselfogása. Fürtön Ferenc egyedül élt anyjá­val Alsóvároson nagy szegénység­ben. 1919 októberében munkanélkül maradt, amikor a lapok ulján arról szerzett hirt, hogy a háboruokozta rombolások helyreállítására a fran­ciák munkásokat toboroznak napi 15 frank munkabérért. Több társá­val jelentkezett is és huszonháromu­kat átvitték a franciák Szőregre, ahol katonaruhát adtak nekik. Kérdezték, hogy minek a katonaruha, mire a franciák azt felelték, hogy másként Bulgáriában és Törökországban meg­támadnák őket. Majd Franciaország­ban ismét polgári ruhát kapnak. Igy csempészték ki a szegedi fiukat a Bosporuson át Algírba. Találkozás a cinkotai gyilkossal. Az első francia idegen légiónak Szidi Bel Abbeziben van a szék­helye. Ide vitték az uj katonákat s egy hónapi kiképzésben részesítet­ték őket. Itt találkoztak össze Kiss Gézával, a halottnak vélt cinkotai bádogossal, aki mint tiszthelyettes Marokkóban szolgálja a franciákat. Kijelentette, hogy kereshetik már őt, soha vissza nem tér Európába. Egy hónap múlva Marokkóba vitték őket, ahol * meknezi ezrednél feg/veres kiképzést kaptak. A rossz élelmezés és bánásmód miatt igen nagy volt már közöttük az elkeseredés. Cse­kély zsoldjukat mind a szökés elő­készületeire költötték. Fürtön Ferenc két társával március 10-én szökött meg elöször, de az arab lakosság elfogta és visszakísérte őket, mert a franciák minden visszahozott szöke­vényért 50 ezüst frankot fizetnek. Az arabok kezéből is megkísérelte a szökést, de sikertelenül, ötvennapi börtönbüntetésen kivül 8 év és 6 havi utánszolgálatot kapott az 5 évi köteles szolgálati időn felül. Hars a sivatagban. Másfél hónap múlva a harctérre vitték a kiképzett légionáriusokat. Vad arab törzsek csatároztak a fran­ciákkal, akik nem akarták elismerni a franciák uralmát. Rendszertelen harcok ezek, de összecsapáskor ke­gyetlenül véresek. Ha az arabok fehér embert elfognak, körmeit ki­tépik, megkínozzák s fejé. levágják. Sok magyar, köztük szegedik is, pusztul', et így az arabok kegyetlen­kedéseitől. Hónapokig tartottak ezek a csatározások, a rossz élelmezés, de fó'eg a viz hiánya, nagyon meg­viselte a katonák szervezetét. A szökés. Hrtön Ferenc 1920 szeptember 20-ér annyira elkeseredett már ismét, hogy ujabb szökésre határozta el magát Éjjel őrségen állt és innen eredt s/.örnyü futásnak. Észrevették, de sikerelenül lövöldöztek utána. Há­rom hónapig barangolt a szegedi fiu Afrika nagy sivatagában, vad­körtével és szamócával táplálkozva, örök szomjasan. Nem tudta a ten­gerfelé vezető helyes irányt % igy nem volt képes kimenekülni a siva­tagból. Fákon aludt, mert vadállatok fenyegették, ruhája teljesen lerongyo­lódott ugy, hogy pőre testtel vándo­rolt napról-napra a vadidegen tája­kon. A három hónap alatl n3gy küz­delmei voltak a kígyókkal és maj­mokkal és többször üldözőbe vették az arabok, de mindig sikerült előlük megmenekülni. A halál torkában. Egy napon azonban, mikor egy erdőben szamócázoft, szétnézve észre­vette, hogy köröskörül fegyvercsövek merednek reá. Elfogták az arabok, megkötöztek, falujukba hurcolták s a falu szélén egy eperfához kötözték. Köréje csődült a faluja apraja-nagyja, leköpdösték, botokkal döfködték és kannibál-táncot jártak körüötte. Jött a „kajda", a fővezér, de nem tudták megérteni egymást Volt azonban a faluban egy hasonló módon behur­colt leány, aki tudott franciául. Ez adta tudtára Fürtönnek, hogy három nap múlva kivégzik. A fővezér el­távozott, a tolmács azonban ott­maradt. Fürtön könyörgött neki, hogy szabadítsa meg. A leány nem merte megtenni, másnap éjjel azon­ban ismét megjelent nála s kenyeret és kést hozott neki. Ei vagdosta a kötelékeit s megmutatta az útirányt, amerre futnia kellett. A spanyol gyarmatosok. Egész éjjel megállás nélkül sza­ladt a menekülő s reggelre elérte Rio dé Oro spanyol gyarmatot. A spanyol katonák elfogták s mint őrültet megkötözték. A kórházban azonban megállapították, bogy ép­elméjű és egy spanyol tábornok, aki ismeri Magyarországot, pártfogása alá vette. Spanyolországba szállítot­ták, ahonnan hosszas vándorlás és viszontagságok után sikerült ismét hajóra szállnia s Olaszországba jött. Turinban ez év junius 20-án kapta meg a magyarok ügyeit is intéző spanyol konzulátustól az útlevelet és Ausztrián keresztül egy hónapi gyaloglás után a mult hétfőn érkezett Szegedre. * Fürtön Ferenc hátborzongató ka­landjainak részletezésére természete­sen nincs elég leiünk, de azt hisz­srük, ez is elég ahhoz, hogy a magyar ifjak kiábránduljanak az idegen légióhoz hasonló elkalan­dozásokból. VflRGH MIHfUYJT.1.-* Szexed Telefon 409 500 Aradi-utca l Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, szőlökötö­ző fonalak és háló Jyirl áron kapható. m •• .ni i •• JL— Zadravecz püspököt és Szterényi Józsefet is kihallgatják a Löw-flgyben. A bíróság elrendeli Baraca Marcal bizonyítékainak beszerzését SZEOED, jalius 26. (Saját tudósítónktól) Dr. Balassa Ármin, Löw Immánuel főrabbi egyik védő|e, a bünfető per­rendtartás 288. § ának értelmében azt kérte dr. Wild Károlytól, a kor­mányzósértéssel vádolt főrabbi szeptember 19-én megtartandó fő­tárgyalásának elnökétől, hogy ren­delje el Zadravecz István tábori püspöknek és báró Szterényi József volt kereskedelmi miniszternek tanu­kénti kihallgatását, valamint a Hol­lósi Sándor álial dr. Baracs Marcel fővárosi ügyéd ellen indított rágal­mazási pörben Baracs által produ­kált valósági bizonyítékok beszer­zését. A főtárgyalás vezetője helyt adott dr. Balassa kérelmének és ennek meg­felelően elrendelte Zadravecz és Szte­rényi tanukéntl kihallgatását, vala­mint Baracs Marcel bizonyítékainak beszerzését. A rendelkezés értelmében a biróság Zadravecz püspöknek és Szterényi nek az idézőlevelet már el is küldötte. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság2-58. Pénztár 5-82. Ma utoljára. REPRÍZ I flburlingfoni jaguár Izgalma* amerikai kalandorregíny 4 részben. 24 felvonásban. Főszereplők: Psarl I Whlfe és Róbert Robertsohn. I. Harc a leány ért. 6 félvonásban. Azonkívül: K. Makay Berta, a Városi Szinház tagja (a szegedi szinház v. szubrett primadonnája) él Komáromy Pál, a m. kir. Operaház tagja. K. M*x*y SERT* műsora: Tamay Alajos: Oyf.igyvirág. — Puccini: Pillangó kisasszony. — Hcllmund: Iholyácska. - Czeg­lédy: Chopin. - Huszka: Kis grizett Kis Midi­nett dala. — Demény: VirágszAlam. Kon^Ronv prfc. mOso a: Gounod: Faust Rondo. — Halévy: Zsidónő, Átok — Lőwe—Heine: A korcsmáros leánya, hallada.— Balázs Árpád: Irredenta dalciklus — Práter Loránd: Száz szál gyergyai énekszámokat kiséri: Komáromy Ödön zeneszerző, a zeneakadémia tanára. Szerdán, csak egy napig: II. és III. rés?. 12 felvonásban. Rendes helyárak I Előadásuk 5, 7 és 9 órakor Japán ratifikálta a trianoni békét. PARIS, julius 26. (Wolff.) A japán császár a Temps közlese szerint ju­lius 19-én ratifikált! a trianoni szerződést. Iroda céljaira alkalmas 2—3 szobás helyiségei keresünk bútorozva vagy bt­torozatlanul a Belvárosban. Ajánlatok „IrodV jeligére a kiadóhivatalba küldendők. 2W ESSflS feffTYeret Mását, lakatok márvárn. ozását és agyak készítését jutányos árban eszközöl 040 Máté Koszfán fegyvermüves • Feketesas-utca 13. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom