Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-26 / 169. szám

SZBOBD Dettre Béla vallomása a szegedi katonatanácsról. A Tabódy-ügy negyedik napja. SZEQED, julius 25. (Saját tudósítónktól.) A mai főtárgyalást 9 órakor nyitotta meg Förster tábornok, elnök. Dettre Béla folytatja vallomását. A vádiratnak azzal a részével kiván foglalkozni, smely azt veti fel bünéfll, hogy a két kommunista katonát megvédelmezte. Hogy az ügy helyes megvilágításban álljon vádlói előtt, szükségesnek tartja enrek az eseménynek az előzményeit elmondani. 1919 februárjában a budapesti kommunista-párt Szegedre küldte Rákos Mátyást, azzal az utasítással, hogy a szegedi katonaságot igyekezzék a kommunista-párt részére megnyerni. A körletparancsnokság öt bízta meg, hogy a kommunisták propagandáját akadályozza meg. Ebből a célból összehívta a századok bizalmiférfiait és ekkor megtudta, hogy a bizalmiférfiak között két kommunista van. Ezek is csak frázisokat tudtak, ezeket azonban nem értették meg és talán ezért tetszett nekik a dolog. — Mikor azután annak beismerésére kényszeritettem őket, hogy nem ismerik a dolgokat, bevallották, hogy még fiatal kommunisták, még tanulniok kell. Tanácskozásközben megtudtam, hogy a műszaki század katonái azzal jönnek a katonatanács ülésére, hogy agyonverik a két kommunista bizalmit. Már az ajtó előtt volt a felfegyverkezett tömeg, amikor elhatároztam, hogy beszélni fogok velük, mert nem akartam, hogy vérengzés legyen és főképen nem akartam azt, hogy a kommunisták mártírokat kapjanak a Mars-téren. Kimentem hát közéjük; mikor megláttak éljenzéssel fogadtak. Ezi jé jelnek vettem. Beszédet intéztem a zajongókhoz, a beszédemben nevetségessé tettem a kommunistákat, igy azután elértem, hogy a két veszélyes helyzetben lévő katonát megmentettem az életnek. Ha ez a teltem büntetendő cselekmény, ugy férfiassággal fogom elviselni az érte járó büntetést. Annak idején a kommunisták azért, mert lekicsinylöleg beszéltem róluk, halálra Ítéltek, csak azt nem tudom, hogy miért nem hajtották végre az ítéletet. Tárgyalásvezető: Igaz-e, hogy aktive résztveit a tiszti szakszervezet megalakításában ? Dettre: Hangsúlyozni kívánom, hogy a szakszervezet megalakulása Soós kegyelmes urnák tudtával és beleegy:zésével történt. Mielőtt a szakszervezet megalakult volna, a szegedi tisztikar tagjai közül 82 tiszt már tagja volt a szociáldemokrata-pártnak, hogy meggyőzödésből-e, azt nem tudom. Tanukkal fogom igazolni viszont, hogy én a megalakulást állandóan késleltettem. Ugy tudom, hogy azok ellen, kik az aláírásokat gyűjtötték a szakszervezet Stámára, eljárás még nem folyt, legalább is letartóztatva nem voltak. Amikor 150 aláírás összegyűlt, megtartották az alakuló gyűlést, amelyen 300 tiszt jelent meg a Tiszában, a tijzlikar elitje és a vezérkar teljes számban. Itt az egész működésem az volt, hogy a megnyitóbeszédet én tartottam. Hogy pedig eddigi működésemmel meg voltak elégedve, mutatja, hogy beválasztottak a szakszervezet vezetőségébe. A megválasztott tisztikar névsorát másnap Soós tábornok parancsban közölte. Ezután csak egy gyűlésen vettem részt, ahol be is adtam lemondásomat. Nem akartam szerepelni. Körülbelül ebben az időben történt, hogy Soós kegyelmes ur kivette az esküt a tisztikartól a forradalom vívmányaira . . . Tdrgyalásvezető: Kérem, csak a tárgyhoz I Nem lehet itt ide nem tartozó dolgokkal foglalkozni I Tessék inkább azt megmondani, hogy szidta-e az alaku!5gyülésen a régi rendet ?. Dettre: Én csak az osztrák rendszert szidtam, a királyságról nem beszéltem. Ha a vádban emiitett uj jövőről beszéltem Í3, azt nem a kommunizmusra, hanem a magyar nemzeti jövőre értettem. Akkor még nem is volt szó a kommunizmusról. Tárgyalásvezető: Mondta-e, hogy ember és ember között nincs külömbség? Dettre: Lehet, de semmiesetre sem agitációs célzattal. Tárgyalásvezető: A trón rombadölséröl beszéit? Dettre: Abb3n az időben történhetett ez, amikor ez a folt (a királykép helyére mutat) keletkezett ott az elnök ur feje felett. Tárgyalásvezető: Igaz-e, hogy a tisztikart a szakszervezetbe való belépésre biztatta ? Dettre: Igy nem igaz. Szükségesnek tartottam igenis, hogy akkor, amikor a birák, az ügyészek, mérnökök, orvosok, papok, gazdasági érdekeik megóvása céljából szakszervezetbe tömörültek, akkor mi, tisztek is, a társadalom kitagadottjai... Kőhegyi őrnagy: Ne tessék ilyet mondani. A tisztikar sohase volt a társadalom kitagadott rétege. Dettre: A vádirat bűnömül rójja fel, hogy tisztséget vállaltam a katonatanácsban. Erre csak az a megjegyzésem, hogy annak idején nem tartottam diffamálónak Shvoy Kálmán vezérkati ezredes es hasonló urak nyomdokain haladni. Mikor azonban láttam, hogy milyen apró ügyekkel foglalkozik a katonatanács, elrendeltem, hogy csak fontos ügyekben hívják össze. Büszkén mondhatom, hogy a szegedi katonatanács az én működésem alatt mult ki. Ezután a tárgyalásvezető kérdésére elmondja, hogy a diktatúra kitörése napján Tabódyt és öt felhivatták a városházára. Ott találták Somogyi polgármestert, Szekerke tanácsost és Tirts csendőrörnagyot, aki az első tiszt volt, akit rangjelzés nélkül látott, továbbá ott voltak a direktórium tagjai. A direktórium felszólította Tabódyt, hogy tartsa kezébe továbbra is a katonai vezetést. Tabódy szabadkozott, mire a kommunisták kijelentették, hogy Bartha volt huszárőrmestert fogják körleiparancsnoknak kinevezni. Tárgyalásvezető: A nyomozás adatai szerint Önök a városházán levették a rangjelzésüket. Dettre: Ez nem áll. Bár a direktóriumi tagok kijelentették, hogy a proletárság nem ismer ember és ember között külömbségét, mi nem szedtük le a rangjelzésünket, hanem rangjelzéssel mentünk vissza a körletparancsnoksag''a. • Tdrgyalásvezető (közbeszól): Ahol ön izgató beszédet tartott. Nem emlékszik, mi volt beszédének a szövege ? Dettre: Nem emlékszem. Sohasem gondoltam különben, hogy vissza kell még emlékeznem beszédeimra és hogy ezért a vádlottak padjára fogok kerülni. Ezután részletesen ismerteti a proletárdiktatúra alatti viselkedését, tagadja, hogy vörös szekfüvel járt. Nem politizált, már azért sem, mert ezt a megszálló franciák nem engedték meg. — Petmc-nél, a francia megszálló csapatok tábornokánál, aki akkor városkormányzó volt, több ízben fe1 Jártam, aki egy izben a kCvetkezőket mondotta: nekem Szegeden csak egy embernek szabad politizálnia és ez az egy ember én (Betrix) vagyok I Ezután Zarecsnik esetére tér át. Azt mondja, hogy ő segítette elő Zarecsnik letartóztatását. Tárgyalásvezető: Igaz é, hogy azt mondotta volna a tiszteknek, hogy Olaszországban is győzött a bolsevizmus, a szomszéd államokat is meghódította, sőt a francia hadseregben is annyira tért nyert, hogy fel kellett közülük sokat váltani. Dettre: Lehet, hogy mondottam, pontosan már nem emlékszem rá. Annyi bizonyos, hogy a francia tisztek és legénység között annyira hódított a bolsevizmus, hogy a zubbonyaik alatt vörös jelvényeket hordtak. Tdrgyalásvezető: Tud-e a háromszáz katonának Szegedről való eltávolításáról ? Delire erre elmondja a katonák elszállításának történetét. A hadseregben körülbelül 240 olyan ember volt, akik állandóan agitáltak a kaszárnyákban s veszélyeztették a város nyugalmát. Miután a rendért Tabódy volt a felelős, kérték a franciákat, hogy engedjék meg a rendzavaró elemek eltávolítását. A névsort ök állították össze s később még helven embert vittek át a franciák felügyelete alatt a vörös vonalon. Tárgyalásvezető: Mit tud aNagelféle ellenforradalmi mozgalomról ? Dettre: Nekem ebben nagyon kevés szerepem volt, nem is sokat tudok róla. Szirovicza főhadnagy jelentette egyszer, hogy Nageléknál ellenforradalmi mozgalom kezdódött. Szakáll akkori rendőrfőkapitánynak hozták ezt tudomására, mert Tabódy azt mondta, hogy ö nem rendőr, járjon utána a rendőrség, hogy rendzavarás ne történhessen. Nem tudom Szirovicza miként jutott be akkor Nagelék lakására, vagy kapott-e arra parancsot. Azt azonban tudom, hogy Szirovicza azelőtt is járt oda, mert az ifjabb Nagellal barátságban volt. Tárgyalásvezető: Ismeri-e Szirovicza erre vonatkozó jelentését? Dettre: Felületesen ismerem. Tt*dom, hogy Alsó- és Felsőtanya bevonásával tüntető népgyűlést akartak tartani és hogy az egész mozgalom Tabódy, Dettre kormánybiztos és Somogyi polgármester eltávolítására irányult, mert ők akartak a helyükbe kerülni. Sem én, sem Somogyi polgármester nem tartottuk komolynak ezt az ügyet. Helycsere akart ez csak lenni és ilyen propoziciót tettek is a franciáknak, hogy Nagelékat ültessék az előbbiek pozíciójába. Tárgyalásvezető: Ha nem tartották fontosnak az ügyet, miért lették folyamatba a helven tiszt ellen a vizsgálatot és a két Nagelt miért tartóztatták le. Dettre: Az csak az én egyéni S eged, 1921 julius 26.. véleményem volt, hogy nem komoly az ügy. A letartóztatást Szakáll csinálta. erre tőlünk parancsot nem kapott. Elmondja azután, hogy ö nem intézkedett sem telefonon, sem Írásban a Csillagbörtönnél, hogy a hetven tiszt részére helyet kell csinálni. Erre a börtön akkori személyzetének emlékezni kellene. Nem tartja lehetségesnek, hogy Betrix azt mondta volna Szakállnak, miszerint a tiszteket szabadon kell engedni, mert tudomása szerint éppen a franciák voltak azok, akik a tiszteket internálták. Tizenöt perc szünet utan Dettre folytatja védekezését. Előadja, hogy nájus 3-án, mikor Tabódyt állásától felmentették a franciák, ö is kapott bárom havi egészségügyi szatvdságot. Ettől kezdve semmiben tilfcább nem működött közre. Hallotta szabadsága alatt, hogy a tisztikarban különféle mendemondák központja lett s valótlan híreket rebesgetnek róla. Indíttatva érezte magát, hogy levelet írjon Szombathelyi ezredesnek és kérje maga ellen a becsületügyi eljárás megindítását. Szombathelyi ezredes ezt meg is tette és felszólította a tiszteket, hogy aki róla diffamáló dolgokat tud, azt jelentse be. Május 3-án hallottam, hogy a helyőrség letette az esküt a nemzeti hadseregre . . . Tárgyalásvezető: Nem tartozik ide, majd a zárt tárgyaláson. Mondja el az 1919 áprilisában tartott tiszti szakszervezeti ülés történetét. Dettre elmondja, hogy Papp alezredes és Bialek százados szólaltak itt fel s proponálták, hogy ellentétek elkerülése végett nem volna e célirányos, ha a tisztek szakszervezete beleolvadna az altisztek szervezetébe. Erre én is felszólaltam s miután tudta mindenki, hogy sem a legénység, sem az altisztekjnem nézik jó szemmel a tisztek elszeparálódását, javasolta, hogyha tényleg nem is, de legalább határozatilag mondják ki, hogy en blok belépnek az altisztek szervezetébe. Tárgyalásvezető: Piessziótakart-e gyakorolni ezzel a tisztikarra? Dettre: Sokkal többre becsültem a kollegáimat, minthogy befolyásolhatóknak tartottam volna őket Ezután elmondja, hogy szabadj sága alatt csak megbízható egyénekkel érintkezett, Bródi tanárral csak egyszer vagy kétszer találkozott s köszöntölték egymást. Junius 16-án internálták a franciák s julius 24-én laifser passer-val jött Szegedre. Az ügyész nem adott fel kérdéseket, majd dr. Baránseky és dr. Eisner védők kérdezik a vádlottat. A védők kérdései után a tárgyalásvezető bevezetteti Tabódyt, akinek vázlatosan elmondja Dettre vallomását. Majd 12 órakor zárt tárgyalást rendel el és megengedi, hogy a .árgyaláson három bizalmiférfi jelen lehet. A védők dr. Skultéthy István táblabírót, dr. Vass Ferenc ügyvédei és Sauerwald Géza tanárt nevezik meg. Az ügyész kifogásolta a bizalmiférfiak jelenlétét, de a haditörvényszék a perrendtartásra való hivatkozással az ügyész indítványát elutasította. Megkezdődött GrafGyöroi^B iuarmnyesznő batikoló kurzusa. Batlkmunkák, Iámpaernyőkészlles, gtjermekJ&tókkác7tt6K J.U.tkM.1 I.H.t: KeSZliefi. BrrlI.i-kSr.i I „ia ,Utt