Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-22 / 166. szám

Szeged, 1921 julius Ára 2 korona. Péntek, II. évf., 166. szán. Kritika. SZEGED, julius 21. Báró Szterényi József tegn. pi be­szédének olvastán önkéntelenül egy élmény jutott az eszünkbe: a pénz­ügyi tanács választásának .lapja a nemzetgyűlésen. Szavaztak akkor a honatyák és megválasztottak néhány szakértelmes képviselőt ebbe a ta­nácsba. Hegedűs listáján ott szere­pelt báró Szterényi József neve is, dp a lista nem ment ebben a for­májába^ •keresztül, mert Szterényi nem kapott elegendő szavazatot. Czetder Jenő és Ereky Károly egyenlő számú szavazattal elébe kerültek s ezek közül sorsolás utján Czettler Jenő jutott bele a pénzügyi tanácsba. Akkor az újságíró-karzaton ültünk és Szterényi ott ült előttünk, a har­madik képviselői padsor sarkán. Vö­rös volt a feje és magyarázta Ugrón Oábornak, Sdndor Pálnak, Bródy Ernőnek, hogy ez az ő kibuktatása nem az ő blamázsa, hanem Hege­dűsé. Elmondotta, hogy Hegedűs Lóránt kérte őt fel a tanácsban való részvételre s hogyBő ezt a taiács­tagságot nem ambicionálta. Hangos szóv*! folyt ez a magyarázgatás, valószínűleg már azzal a célzattal, hogy az újságíró-karzaton meghall­ják és megírják mindazt, aníit Szte­rényi mondani szükségesnek tar­tott. Mikor ez történt, nem véltük szük­ségesnek ezt a szenzációt megírni, még pedig legelsősorban azért, mert nem velünk közölte azt Szterényi, hanem csak ránk adresozálta. Egye­nes közléseket és az illető tudta nélkül ellesett dolgokat szívesen közöl az újságíró, de olyanokat, melyeket mással közölnek, de olyan módon és olyan célzattal, hogy azt nekünk el kell lesnünk, azokat már kevésbé, j | W Hogy most mégis feieinlitjük ezt a történetet, annak az az oka, hogy megmondjuk: Szterényi kibuktatása nem volt Hegedűsnek a blamázsa, de nem lehet öt ezért hibáztatni sem; nem tudhatta, hogy a nemzet­gyűlés Czettler és Ereky szakértel­mét többre taksálta, mint Szteré­nyiét. Hegedűs, amikor Szterényi Józsefet kérte fel a pénzügyi tanács tagjának, már megadia a vélemé­nyét arról, hoíy kit tart a tanácsba valónak — s arról, hogy a szava­zás eredménye nem fedte az ő vé­Icnényét, a ról Hegedűs nem tehei. Czettler minden kiválósága mellett és Ereky nagy önbizalma ellenére a pénzügyi tanács tagságára alkal­masabb szakférfiúnak ítéljük Szte­rényi Józsefet mi is, de .mit tehe­tünK mi róla, ha vannak olyanok, akik a politikai pártállásukból kifo­lyólag nem hajlandók á szakértelmet a politikai árnyék alatt honorálni. Sok igazat és odaillőt mondott tegnap báró Szierényi József, de a beszédének a tónusában ott vibrált és éktelenkedett a pénzügyi tanács választásának még mindig aktiv elé­gedetlensége. Erekynek fáj, ha egy vállalat prosperál. BUDAPEST, julius 21. A M. H. irji: Ereky a?on bejelentésével kapcsolatban, hogy ő mindent bírálni fog, ma az. indemnitási vita során a következő indítványt terjesztet'e elő: Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügy­minisztert, hogy a cserpészektől e'kobzott pénzekre vonatkozó összes aktá­kat tegye a Ház asztalára harminc napon belül és az ezeknek törvény­ellenesen visszaadott pénzt, amely az államkincstár többszázmilliós meg­károsítása, haladéktalanul fizessék Vissza az állampénztárnak. A kormányt utasítsa a nemzeigyülés, hogy 30 napon belül terjessze elő az összes áru és érté­kekre vonatkozó kiviteli és behozetali engedélyeket, melyeket 1920j.anuirl *ta az Ergon r.-t.-nak ado't ki a kormány. A 100.000 korona tőkével indult rész­vénytársaságnak lés fél évalatt az alaptőkéje 30 millió koronára szaporodott. Ugyanezen idő alatt többezermillió koronáig kormányengedélytői függő forgalmat bonyolított le és mindezekről, mint a kormány protekciós válla­latáról, a sajtónak sohasem volt szabad bírálatot mondania. Osszák fel Felsősziléziát. az^ hogyha a tényleges döntés meg­történik, a lakosság megfog nyugodni. Lord Curzon erős nyomást gya­korol a francia nagykövetre. Köztu­domású volt, hogy Franciaország julius 15-ike után a legfelsőbb ta­nács konferenciáján való részvétele mellett fog sikraszállni. Most pedig azt javasolják, hogy a legfelsőbb tanács julius 28-ika után néhány nappal Boulogneban üljön össze. A mostani pillanat igen kedvező, mivel a felsösziiéziai lakosság a termés betakarításával van elfoglalva és az ország teljesen nyugodt. LONDON, julius 2!. (M. T. 1.) Sir Herald Stuart táviratot intézett Harding elnökhöz, amelyben meg­állapítja, hogy a szövetséges meg­bízottaknak általában az a véle­ménye, hogy a felsősziléziai kérdés szabályozásának további halogatása igen veszélyes helyzetet teremt. A megbízottak a mielőbbi döntést kö­vetelik és felvetik azt az eszmét, hogy a területet azonnal osszák fel a németek és lengyelek közölt és hogy az odaítélt területeket reguláris német és ^engyel csapatok szállják meg. A megbízottak meggyőződése Éhínség Szovjet-Oroszországban. KOPENHÁGA, julius 21. A Magyar Hirlap irja: A szovjet kormány elhatározta, hogy élelmiszeradományoké-t a külföldhoz fordul és e célból Gorkij Maximot küldte ki külföldre. Mint az Echo de Paris feltétlenül megbízható helyről értesül, a bolsevista kormány az éhínséggel szemben kétségbeejtő helyzetben érzi magát. Sem a városokat, sem a hadsereget nem tudja élelmezni. — A az indemnitás vitáját. nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, julius 21. A nem zetgyülés mai ülését 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után Te­mesváry Imre beterjeszti a közgaz­dasági és földmivelésügyi bizottság jelentését a gazdasági felügyelőkről szóló törvényjavaslatról. A javaslatot sürgősen napirendre tűzik. Az indemnitás vitájának első szó­noka Czeglédy Endre, aki röviden foglalkozik a javaslattal. Az intenzív gazdálkodás alapfelté­teleit kell megteremteni. Gazdasági munkaprogram nélkül nem lehet Magyarországot ujjáépiteni. Kéri a kormányt, hogy a megszavazott adóból többet fordítson a termelés céljára. A földbirtokreform kérdései-* ben eddig még semmiféle tervelési javaslatot nem látott. Szerinte az indemnitás gazdaságot kellett volna megteremteni. Nagyon helyesen cse­lekedett volna a kormány, ha ide­jében megtette volna a földbirtok­reformra vonatkozó intézkedéseket, de ez nem történt meg, amennyi­ben a földbírlokrendező bíróság csak junius kezdetén fogott hozzá a munkához. A kisbirtok kérdése és vele kapcsolatban a kisbérlök ügye sincs kellően rendezve, pedig mikor a földbirtokreformról van szó, amelynek jegyében kezdte meg mű­ködését ez a kormány, ezt is tisztázni kellett volna. — Nagyon kérem a kormányt, hogy a hadviseltséget ugy a köz­tisztviselői, mint egyéb munkaalkal­maknál figyelembe vegye, mint ahogy már a pénzügyminiszter meg is kezdte, miért igei: nagy hálával tartozunk neki. Tekintettel arra, hogy *a kormány eddigi politikáját sürgő­sen meg nem változtatja, támogatni nem leszek hajlandó, de bizva an­nak további célszerű újításában, az indemnitdst elfogadom. Az ülés tart. Francia sajtóhang Nyugat­magyarország elszakítása ellen. PÁRIS, julius 21. A Hamme Libet közli a párisi magyar követ nyugat­magyarországi kérdésre vonatkozó cáfolaját, amelyhez azt a kommen­tárt fűzi, hogy hallat an dolog Ausztriának kedvezményeket adni Magyarország terhére, amikor Ausztria volt a tulajdonképeni főbünös és Ma­gyarországot csak hurco la magával A csehesités ellen. PRÁGA, julius 21. Az Uj Lap irja: Körmendy Ékes Lajos' a par­lamentben kritikát mondott a kis ántánt jövőjéről. A kis ámántnak — úgymond — semmi különös értéke nincs, mert ha Oroszország megtá­madja Oláhországot, sem a szer­bek, sem a csehek nem segítenek rajta. Ezulán éles támadást intézett 4 csenek politikája ellen, melyet a felsőmagyarországi lakosság csehe­sitése kCtill követnek. Erősítést kérnek az ántánt-megbizottak. OPPELN. julius 21. (M. T.ÍT A francia, angol és olasz főmegbizott együttes jegyzéket intézett a nagy­követek tanácsához, melyben felhív­ják a figyelmet, hogy Felsősziléziába erősítést küldjenek és a népszava­zási terület tekintetében mielőbb döntsenek. Megbeszélés a felsösziléiiai jegyzék ügyében. PÁRIS, julius 21. (M. T. I.) A londoni konferencián a francia nagy­követ és lord Curzon tegnap Lon­donban a Felsősziléziára vonatkozó jegyzék ügyében megbeszélést foly­tattak. Valószínűtlen a fegyverkezés korlátozása a szárazföldön. LONDON, julius 21. (M. T. I.) A Times jelenti Washingtonból: A tengeri fegyverkezések korlátozása tekintetében valószínűbb a meg­egyezés, mint a szárazföldi fegyver­kezés korlátozása tekintetében. Amig Németország és Olaszország a nép­szövetségen kivül állanak és a le­szerelési konferenciában részt nem vesznek, alig érthető, hogy Francia­ország mikép egyezhet bele had­erejének csökkentésébe. Ha a wa­shingtoni konferencia nagy lépést tett is a világ békéje felé, a világ­béke minden szükségletét még sem elégítheti ki. Uj lengyel felkelés. BERLIN, julius 21. (M. T. I.) A birodalmi kormány tegnap újra összeült, hogy a felsősziléziai kér­dést tárgyalja. Az ülést az tette szük­ségessé, hogy a kormány megbíz­ható híreket kapott egy ujabb len­gyel felkelésről. A trianoni szerződés életbeléptetése. . PÁRIS, julius 21. (M. T. I.) A nagykövetek értekezletének tegnapi ülésén, amelyen Herrick amerikai nagykövet is résztvett, a legköze­lebbi ülést tűzte ki a trianoni szer­ződés életbeléptetésének határidejéül. A ratifikációs okmányok kicserélése julius 26-án lesz. Orosz kémek Stockholmban. KOPENHÁGA, julius 21. Egy svéd lap közlése szerint a Stockholm­ban tartózkodó orosz kereskedelmi bizottság kémkedést üz. i s

Next

/
Oldalképek
Tartalom