Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-21 / 165. szám

SZEGED ulius 13. Szeged, 1921 julius 13. SZEGED Jogászi vélemény a Návay-bünpörben hozott ítéletről. Az Anocskai és társai ellen lefolytatott bűnügyben hozott ítélet kihirdetése u'án munkatársunk felkereste dr. Eisner Manót, aki több vádlottat védett s igy a védői tisztség ellátásában nagy része volt s kikérte az ihletre vonatkozó véleményét. Dr. övetkezőket mondotta: . ak a felszólításnak, hogy a •irályi törvényszéknek az jy-féle bünügyben hozott a védelem részéről a nyilelőtt hozzászóljak, csak vei teszek eleget, mert ez dolog és minden szó félrehat alkalmat. Mégis köteek tartom, hogy e feltett negfeleljek, mert ez az ügy et jelentőségében és irányt'legében olyan rendkívüli, :temes kulturális érdek az, Jzvélemény előtt fontossámeltessék. irályi törvényszék ítélete — ••lektani és büntetőpoHlikai 1 egyaránt — olyan magas i bírói munka, amilyent a üniető igazságszolgáltatás időszakában is csak keálhatni. Jól lehet, 38 vádntegy 200 különféle vádi jórészt kontroverz jogi 51 kellett az ilélőbiróság:nie, — az ítélet ugy fel i, mint tényleirásaiban és okfejtéseiben egyenesen i, szabatosságában minden >nál kilünőbb és a leg>b birói elmélyedés menea. jgyőződésem, hogy a jövő oktatásában ez az ítélet < glalni rövidesen azt a helyet eddig a híres országosok : Berecz, Pitély és >ünügye töltött be, mert a a bünrészesség, személyes y elleni büncselekmé\ bizonyítékok értékelésénatikája tekintetében klaszlékü és maradandó veretű itásokat foglal magában, ítélet amellett, hogy minmpontot világosan rögzit, nent minden politikai jeljfontoiástól és kiválóan alarra, hogy az országban yugvást keltsen és kikényj müveit világ tökéletes tiszi magyar büntető igazságos iránt. Arról, hogy menyelégiti ki az emberek ;t, nem tartom ildomosleményt mondani, de azt hogy efelől senkinek lehet aggodalma. Némi tést az ítélet csak azért keltlert a közvélemény az ügy mészete felől helytelenül volt a és azt hitte, hogy valavádlottat a gyilkosság vádja holott a tulajdonképeni tet; ügy vádlottjai között nem pelnek. tt [rtesitem sszonyokat, hogy üzletemben, ugy, :ében, most is csak kizáró'ag a által előnyösen ösmert mezővásárhelyi lisztek nagyérdemű közönség rendelkei legolcsóbb napi árak mellett. Úgyszintén ány és háztartási cikkek is kaphatók •mes Vilmos :t- és terménykereskedésében is-ütca 14. 757 Telefon 8—30. Tabódy Zsolt és Dettre Béla a' katonai törvényszék előtt. SZEGED, julius 20. (Saját tudósítónktól) Monstre-pör indul meg ma ismét Szegeden. A katonai tőrvényszék vonja felelősségre Tabódy Zsolt ezredest és Dettre Béla volt századost a proletárdiktatúra ideje előtt és alatt tanúsított viselkedésükért, elmulasztott kötelességükért és elkövetett cselekedeteikért. Közel két esztendeje, hogy megindult az eljárás ellenük, közel két esztendeig tartott, mig a bonyolult és szélesmedrü bünpör minden izében, szálában megérett a főtárgyalásra s olyan hosszú idő mult el ez alatt, hogy a pörre ma már inkább csak a szereplők kiléte nyomja rá az érdekesség bélyegét. A forradalmak és a proletárdiktatúra bűnöseinek felelősségrevonását sokáig, nagyon sok ideig likvidáljuk. A magyar bíróságok örök dicsősége marad, hogy ezek után a szörnyűséges idők után is higgadtan, nyugodtan, előítélet és bosszuérzés nélkül fontol meg. vizsgál ki és ítél el olyan bűncselekményeket, melyeket a kultur Franciaország 1871-ben népitéletek és mészárlások utján torolt meg. És ha egyszer elmúlik a világ szeméről a gyűlölség hályoga, ha higgadtan és igazságosan nézrteic volt ellenségeink reánk és a mi életünkre, — akkor ez az adat is, a magyar bíróságok mindenek ellenére megőrzött higgadtsága és igazságossága kellő értékelésben részesül és a becsületünkre válik az igazi kulturnépek előtt. * Tabódy Zsolt ézredes és Dettre Béla volt századás ellen emelt bünügyi főtárgyalást 9 óra után nyitotta meg a törvényszék esküdtszéki termében, alig egypár hallgató jelenlétében Förster tábornok, a haditörvényszék elnöke. Először Deltrét, majd Tabódyt vezetik be a terembe. A terem minden sarkában csendőrök ülnek. Az általános kérdésekre hallgatják ki a vádlottakat. Határozott kemény hangon válaszolnak a kérdésekre. Mindketten civilruhátían vannak. Fekésházi Tabódy Zsolt ezredes 1873-ban született, 3 gyermek atyja, Ludovika-Akadémiát, felsőtiszti tanfolyamot és hadiiskolát végzett. Dettre Béla volt százados 1880-ban született; kereskedelmi iskolát végzett. A tárgyalás megkezdése előtt dr. Faur János hadbiró-százados, a katonai ügyész helyettese indítványt terjeszt elő, hogy a törvényszék a nyilvánosságot állambiztonsági okokból zárja ki. Megjelöli Shvoy Dobokay vezérkari ezredesek, Pletzger őrnagy, Kiss és Tarján főhadnagyok vallomását és ezekre a kihallgatasokra okvetlen kéri a zárt tárgyalás elrendelését. A haditörvényszék tanácskozásra vonult vissza. A tanácskozás eredményeként dr. Kőhegyi Andor hadbiró-őrnagy kihirdette, hogy Dobokay vezérkari ezredes, báró Pletzger ezredes, Kiss Miklós főhadnagy, dr. Somogyi polgármester, Szabó főhadnagy és Tarján hadnagy vallomásainak eíetről-esetre meghatározott részére állambiztonsági okokból a nyilvánosságot kizárja A különválasztás iránti kérelmet elutasiiotla. Azután a vádiratot olvac,ák M Tabódy ezredest fels> bűnpártolással, egyéni szabausáf jvptalan korlátozása által • 'ctett nyilvános erőszakoskodás < >! és Usz tek közötti becsületsértés bűntettével vádolja a katonai ügyészség. A vádirat a következő eseteket sorolja fel: 1919 telén a kormányforma megváltoztatására, lázadás előidézésére alakult szövetkezetnek személyes támogatását felajánlotta. A szegedi forradalmi végrehajtóbizottságnak tagja lett. Vállalta a katonai parancsnokságot, a vörös hadsereg szervezését, katonákat küldött ki a vörös hadseregbe. 1919 március 27-én Zarecsnik János forradalmi végrehajtó-bizottsági tagot, akit a francia megszálló csapatok parancsnoksága elfogatni szándékozott s akit a francia csapatok bírósága 10 évi kényszermunkára ítélt, a letartóztatást foganatosító francia járőr előtt letagadta. 1919 április 7-én Nagel ezredest és két fiát, Kern Dezső főhadnagyot, Zsirkay János hírlapírót azon gyanú alapján, hogy ezek a proletárdiktatúra Szegeden való megdöntésére és a polgári rend visszaállítására szövetkeztek, elfogatta és ellenforradalmár gyanúja 'alatt álló 70 tisztnek letartóztatását elrendelte; végrehajtani ezt a rendeletet a francia parancsnok nem engedte meg. Orosz hadifogságban Pjesztyankán, 1916. év julius 6-án szóváltás után Balázs Béla zászlóst arcul vágta. 1919 április végén egy tiszti rendfokozati jelvények visszaállítását célzó megbeszélés alkalmával több személy jelenlétében a tiszttársait megvetendő tulajdonsággal, illetve gondolkodásmóddal vádolta. Dettre Béla felségárulással és nyilvános erőszakoskodással van vádolva. A vádirat megjelöli, hogy Dettre, mint Tabódy segédtisztje, annak megbízásából Szegeden a Mars-téri laktanya tiszti étkezdejében összegyűlt tisztekhez beszédet intézett, melyben többek között a következőket mondotta: „Ezt a vörös hullámot, mely Keletről Nyugatra tart, feltartóztatni nem lehet. A tisztiknek és altiszteknek alkalmazkodtok kell az uj világfelfogáshoz. A szovjetrendszer a jövő államformája. Az ellen küzdeni nem lehet. A dolmány és zsinóros attila alatt is proletársziv dobog". A vádirat felolvasása után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Tabódy Zsolt kihallgatása következett. Dr. Kőhegyi: Megértette a vádat? Tabódy: Hallani hallottam a vádat, azt részben megértettem, részben nem. Nem értettem meg a vádnak azt a részét, mely bűnpártolással és felségárulással vádol. Azután felsorolja indokait. Bűnösnek nem érzi magát a vád egy pontjában sem. Elmondja, hogy a vádiratban foglalt dolgok a hadifogságra vetődnek vissza. Balázs zászlós esetét ugy adja elő, hogy Balázs tiszteletlenül viselkedett, amiért ő rendreutasította és otthagyta Balázst a fogolytábor udvarán. Balázs utána kiáltott, hogy szemtelen, mire én — mondotta — visszafordultam és tekintve, hogy temperamentumosabb ember vagyok, arculvágtam. Az ügy lovagias uira terelődött. Annak igazolására, hogy nem hozott magával Oroszországból forradalmi szellemet, l több esetet sorol fel, mellyel I hazafiassigát igyekszik bizonyítani. 1 Elmondja hogy midőn a fogolytáborból visszatért, a fogadótiszt figyelmét fdhivta arra, hogy az utána jövő katonák forradalmi és bolsevista eszmékkel ellelve jönnek haza. Több egyénre, köztük Kun Bélára is felhívta a tiszt figyelmét. A forradalom Szegeden érte. A forradalom napján egy tiszti küldöttség kereste fel a lakásán és felkérte, hogy mint legöregebb tiszt, vezesse őket a Klauzál-térre, ahol gyűlés van és ahol Fülöpp altábornagy mond beszédet. El is mentek és útközben hallották, hogy Fülöpp bejelentette a helyőrségnek a nemzeti tanácshoz való csat'akozását, mire ő is bejelentette a csatlakozást. Másnap tiszti gyűlés volt a Korzó Moziban, amelyen megalakult a katonatanács, melynek, bár a gyűlésen nem vett részt, elnökévé választották. A katonatanács működését a rend és nyugalom helyreállítására szorította és amikor ezt elérle, azt fel is oszlatta. Érvényesülést nem keresett. A tárgyalás tart. Belvárosi Mozi Szerdán, csak egy napig: fl földalatti Paris. Befejező II. rész. (A borzalmas malom.) 5 felvonásban. Az 1. rész összefoglalva szintén látható. Magyar leventék. A m. kir. Ludovika Akadémia junius 24-én az ellenforradalom második évfordulójának napián Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, Auguszta főhercegnő és az ország előkelőségei' jelenlétében megtartott hazafias történelmi és sportünnepélye filmen. Rendezte : Glock Tivadar ezredes, a m. kir. Ludovika Akadémia tanára. Azonkívül: A s.ejedl városi szlnhiz taglalnak bucsuf«llépésével A milliomos Kati. Harsányi énekes bohózata. — JAtszák: K. Déry Rózsi, M. Berki Kató, Uthy G., Asztalos, László, Asszonyi, Radócz, Reéz. RENDES HELYÁRAK. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Internálási eljárás indul meg a Návay-pör szabadlábrahelyezet* szereplői ellen. SZEGED, julius 20. (Saját tudósítónktól.) Munkatársunk ma illetékes helyen érdeklődött a Návay-p^r szabadlábrahelyezett szereplőinek további sorsáról. Kérdésünkre a következő felvilágositást kaptuk: — A kommunista természetű pörök vádlottaival szemben a szabadlábrahelyezésük után au omatikusan indul meg az internálási eljárás. Természetes tehát, hogy a Návaypör szabadlábrahelyezett tizenhét szereplője ellen is megindítják ezt az eljárást, mert ezek az emberek a fennálló tlrsadalmi rendre veszélyesek. A szegedi illetőségű felmentettek ügyét a szegedi, többiekét pedig az illetékes rendőrségek fogják elintézni. A miniszter idevonatkozó rendelete értelmében a felmentetteket csak az internálási eljárás befejezése után lehet szabadon engedni (abban az esetben, ha nem rendeli el a miniszter az internálást) s addig fogva kell őket tartani, kivéve, ha a fogvatartást különös méltánylást érdemlő okok, például betegség, nagy család, állandó lakhely és foglalkozás, feleslegessé nem teszik. Ebben az esetben is az internálási eljárás alatt álló felmentett és szabadlábrahelyezett ; egyéneket a legszigorúbb rendőri 1 ellenőrzés alatt tartjuk, nehogy „pincemunkát" végezhessenek.