Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-19 / 163. szám

Szeged, 1921 julius 19. Ára 2 korona. Kedd, II. évf., 163. szitu ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre 600 kor. I Negyedévr«150koi Cél évre 300 ,. | Igy !>öra SO Nyeregbe ült. . SZEÜED. julius 18. Nyeregbe ült Friedrich Islván. Nyeregbe tilteliék, vagy legalább is feisegiiették azok a machinációk, milyekke! öt bele akarták keverni a Tisza-gyiikosságba. Ezek a machinációk, mikor a vád és a nyilvános tárgvalás erős reflektora rájuk szórta fényét, hazugságnak bizonyultak és a nagy vád tarthatatlansága a kisebb szépséghibákról elterelte a figyelmet. A nagy biin Mtduza-arcdn nem tűnnek fel a szeplők. Ma ugy áll ez ez ügy, hogy Friedrich Istvánban egy maffia áldozatát latjuk és arra nem is gondolunk, hogy ez a gonosz és örült terv Friedrich István elvesztésére csakis azért szövődhetett, meri Friedrich István 19Í8 október havi szereplése ezt a vádat nem bélyegezte hihetetlennek és lehetetlennek már a küszöbnél. Tagadhatatlan, hogy Friedrich István tevékeny részt vett a forradalom előkészítésében. Szónokolt, vezette a tömeget, együtt volt a forradalmi erupció által felszínre sodródott sujet-kkel, sőt barátilag: ?

er-tu viszonyban érintkezett is velük, agadhatatlan, hogy Friedrich Istvánt a forradalmi felfordulás emelte bele a hadügyi államtitkár székébe és miután ö ebbe a székbe beleült, ezzel az elhatározott mozdulatával helyet foglalt azoknak a sorában, akik Magyarország számára megszerezték a forradalmi vívmányokat s akik a budapesti helyőrséget destruálták és a magyar nemzet védelmére hazasiető haderőt leszereltették. Szóval Friedrich István ott volt abban a boszorkánykonyhában, ahol a magyar végzetet kotyvasztották s ha nem is ö volt a főszakács, de ö is kevert abban az üstben s ő is vetett néhány hatalmas husángot a tűzre. És ezt a körülményt soha nem szabad felednünk, de különösen gondolnunk kell erre ma, amikor Friedrich, mint a nemzeti és keresztény gondolatnak félelem és gáncs nélkül való Bayardja, nyeregbe ült. Meit Friedrich nem az az ember, aki ezt a konjunktúrát: az ellene emelt vád, megszüntetését kiaknázatlanul hagvná, sót ettől a negatívumtól olyan pozitív lendilö segedelmet vár, hop.y azokat az erőket, amelyekre eddig támaszkodott: a liberalizmussal való enyhe kacérkodást, a kiiálykérdéít, a nemzeti érzésű zsidóságnak való kedvezést,- már elhajítja m gáiól és kijelenti: „Számoljon le végleg a liberá'is gondolat tfzzal, hogy nem lehetek másé, csak a ker.sztény gondolaté". Ne feledjünk el semmit abból, amit láttunk: sem a korábbi szabadkőművességet, sem az októberi forradalomban való tevékeny munkarészt, sem a ción-brigádot, sem pedig a Clarkkel szembdn gyakorolt önérdekű dacot. Ne feledjük a corjolánoskodást, az ellentétes álláspontú lapok interjúit és djthirambusait — és ezzel az emlékezéssel néztük a poraiból kelt uj magyar főnixet: a felmentett Friedrich Istvánt. Zavarok Fiume körül. — Mit kapjon Olaszország és mit Jugoszlávia ? — BÉCS, julius 18. (M. T. I.) A Montagszeitung jelenti Zágrábból: A rapal oi szerződés revíziójának kérdését itt is, mint Laibachban szenvedélyesen tárgyalják. Mig a horvát és szlovén lapok sürü támadásokkal illetik az olasz kormányt, amíg a szerződés revíziója után ujabb előnyöket akar magának biztosítani főleg a Baross-kikölő tekintetében, addig Belgrádban nagyon nyugtalanok és hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni. A belgrádi kormány megbízta képviselőjét, Rabovicsot, hogy a párisi olasz delegációval kezdjen tárgyalásokat a szerződés megváltoztatásáról- Ez alkalommal állítólag ait az olasz javaslatot fogják tárgyalni, amely szerint Olaszország kapná a Baross-kikötőt, Jugoszláviát viszont Szkutarival és a ,Bojána-völggyel kártalanítanák. Horvát és szlovén körök felháborodva utasítják vissza ezt a tervet, Bel grádban azonban hangsúlyozzák, hogy az olasz kormány a legionáriusok és fascisták nyomása alatt áll, akik a Baross-ki!;ötö felrobbantásával fenyegetnek abban az esetben, ha azt Jugoszlávia kapná. Nyugatmagyarország átadása időszerű lett. ,A kérdéses területet Jogilag Ausztriához tartozónak kell tekinteni. LONDON, juliüs 18. A Reuter-iroda értesülése szerint most, miután a hatalmak ratifikálták a trianoni szerződést, előkészületek történtek arra. hogy a szövetségesek katonai bizottsága Ausztriának átadja Magyarország német területeit. A szövetségesek nem ellenzik az Ausztria és Magyarország közti barátságos megegyezést, de a kérdéses területet mindenesetre jogilag Ausztriához tartozónak kell tekinteni. Remélik, hogy a magyarok kötelezettségük nemteijesitésére irányuló kísérlettel nem kényszeritik majd a szövetségeseket arra, hogy erőszakkal éljenek. Az őrlési és forgalmi adó. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, julius 18. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után Ereky Károly kért szót és kérte a Ház tanácskozóképességének megállapítását, miután nagyon fontos törvényjavaslatokról van szó. Az elnök a Ház tanácskozóképtelenségét állapítja meg. 10 perc szünet. Rakovszky István elnök 12 órakor nyitja meg újból az ülést. Bejelenti, hogy Schioppa Lőrinc pápai nuncius a hadifoglyok hazaszállításának ügyére vonatkozólag levelet kapott, amelyben a Szentszék támogatásáról biztosítja a magyar kormányt. A levelet a jegyző felolvassa, a Ház nagy lelkesedésse: fogadj?,. Kutkafalvy Miklós sürgős interpellációra kér engedélyt a magyar— cseh tárgyalásokra vonatkozólag. A Ház az engedélyt megadja. Ezután napirendre került az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslat vitája. Az első szónok Ereky Károly. Bejelenti, hogy behatóan kiván a törvényjavaslat minden egyes pontjával foglalkozni. A törvényjavaslatot általában súlyosnak tartja Nem helyes'i, hogy az őrlési vámokat a kézimilmokra is kiterjesszék, mert ezzel etősen belenyulunk a g zdaköiönség szabadságába. A második szakasznál stiláris módsiiást aíáni. Hegedűs pénzügyminiszter kér ai eredeti szöveg elfogadását. A Ház a szakaszt változatlanul fogadja el. Könyves Lajos ^lényegtelen n ódositást ajáni, majd Ereky Káioly szólal fel. Rendkívül nagynak találja a 15 százalékot, amelyet a gazdáknak le kell adni. Kéri, hogy a szakaszba adó helyett őrlési részesedés kifejezést tegyenek bele. Ezután Kerekes Mihály szólalt fel. Módosítást ajánl az 1. §-nál. igazságtalannak tarija a pénzügyminiszter által javasolt uj adórendszert. Az ülés folyik. Magyarország £ kis ántántban (?) BUDAPEST, jul. 18. A Virradat irja: Egy francia lap sajnálkozva mutat rá arra, hogy Magyarország még nem tagja a kis ántántnak. Ennek oka az, hogy Magyarország propagandát üz Erdélyben, hadseregét nem szereli le és nem mond le a revánsról. Ha ezek az okok megszűnnek, akkor az erdélyi és bánáti vitás kérdés megoldható lesz. Román lapok szerint Románia óhajtja a Magyarországgal való ántánt kordiait, de Románia nem ismer Erdély kérdést. Egyezmény Jugoszlávia és Románia között BUDAPEST, julius 18. A Virradat irja; Ma körölték Belgrádban a Rumária és Jugoszlávia között kötött egyezményt, melynek értelmében, ha Magy?.roiszág vagy Bulgária, vagy mindkét állam provokálás nélkül ÍZ egyik szerjfldflfelet megtámadj* ugy a másik fíl a megtámadott segítségére siet. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KÖIc»ey-utca 6. • Telefon 13-33. Rp^EGMAP Egerben ismertette pénzügyi politikáját a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter kifejtette a magyar és osztrák pénz elválasztásának a magyar pénz javára való jelentőségét: Magyarország önállósága a magyar pénz függetlenségével kezdódik. — A világ összeS csapásai rajta vannak Magyarországon és mi mégis éltlnk. mert mi nem vagyunk jött-ment náció, mi halhatatlan faj vagyunk. Azért mondom, hogy a vödör elerte a kut fenekét s ezuUn már felfelé megyünk a kútból és látni fogjuk azt a csillagot, amelynél a magyar hajnal meg fog Jelenni. (Éljenzés.) Meg keil élni ezt. Nem ugy, hogy katonai kalandokra készüljünk; hanem ugv, hogy egymást támogatjuk és élni akarunk magunkért, gyerI mekdnkért, unokáinkért és mikor áldozunk, hajlandók vagyunk igazságosan elosztani a háború terheit. Az kapjon kis terhet, aki sokai szenvedett és az kapjon nagyot, aki nem szenvedett — A rothadó pénztől megfulladnak a takarékpénztárak és ezekkel együtt azok, akik pénzeiket odatették. Én nem akarok rabszolga lenni egy szabad hazában. Ezért kell a váltság. Ha mi nem tudunk talpraállani, akkor más jön te és más fog talpraállitani minket, — ha nem saját magát. — A földbirtokosoktól ugyanannyit kel1 elvennem, mint a bankoktól. Elmentem a néphez Szentesre és Hódmezővásárhelyre és megértettük egymást. Méltán szemrehányást fogok kapni azért, mert engedtem sokat. — De a nemzefcyülésnek is megvannak a kötelességei. Nem az, hogy botrányokat csináljanak (viharos helyeslés), nem az, hogy mindenki miniszter akarjon lenni, nem az, hogy ne tudjenak megnyugodni a ma már nem miniszterek és mindent felborítsanak, nem az, hogy minden tekintélyt leromboljunk, mert tekintély nélkül fentartani sem az egyházat, sem az államot nem lehet. (Viharos helyeslés.) Maga ez a háromnapos hecc leverte a koronát 20 cenlimmei. Ez irtóztató pénzébe kerül az államnak. Azt kívánjuk a nemzetgyűléstől, hogy. dolgozzék és hagyja abba a személyeskedéseket. (Felkiáltások: Ki kell dobni Beniczkyt I Viharos helyeslés.) A magyar ember kibirja, hogy ne legyen miniszter, de azt már nem, hogy egy másik legyen a mlniszier. — Én hiszem, hogy kálváriánk elérte a végét, hiszem, hojy Magyarország fel fog támadni azzá az orszáwá, ami egykor volt. Ne nézzük egymris Jelekezetét, pártállását s azt, hogy a múltban ki mit tett; csak egyet nézzünk, hogy valaki igazán magyar-e, vagy nem. \ • A francia nagykövet tegnap délután közölte dr. Rosen külügyminiszterrel, hogy a francia kormánynak kételyei vannak a németek magatartasa következtében annak veszodelme folytán, hogy Felsősziléziában erőszakos akció támad. A francia kormány a következő követeléseket támasztotta: 1. A német kormány az önvédelmi önkéntes szervezeteket fegyverezze le és oszlassa fel. 2. Németország intézkedjék, hogy a békeszerződés végrehajtásáról való döntés Felsősziléziában ellenállásra ne (aláljon. ó. Németországnak meg kell tennie mindent a francia erősítések gyors odaszállitása érdekében. A külügyminiszter nyomatékoson kijelentette, hogy német részről naponta sokkal súlyosabb pan.tszok merülnek fel Felsőszilézia miatt. Olaszország, újra tárgyal Jugoszláviával. ROMA, julius 18. (M. T. I. szikratávirata.) Bonomi miniszterelnök tegnap tanácskozási folytatott de la Toretta külügyminiszterrel, aki fontos közléseket tett neki a Jugoszláviával való tárgy?lá«ok ujrafelvételéről.