Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-17 / 162. szám

Szeged, 1921 julius 357. SZEOBD Hétfőn bezárnak a mozik, ha a város erös/.akosan hajtja be a harminc százalékos vigalmi adót. SZEOED, julius 16. A mai nehéz időkben, amikoi úgyszólván még a levegőt is meg kell adóztatni, hogy a városnak pénze legyen az egyre növekvő ki­adások fedezésére, már nemcsak a szó­rakozások profánabb nemét vonják •magas vigalmi adó alá, hanem az első­rangú kultúrintézményt jelentő színhá­zat s a kultúraterjesztés terén nem utolsó eszközt képező mozit is. Különösen utóbbira vetett ki tűrhetetlenül ma­gas vámot Szeged pénzügyeinek kérlelhetlen óre, amennyiben Sze­geden 30 százalékos vigalmi adó sújtja a mozikat, holott sem a fő­városban, sem a vidéken nem fizet­nek a mozik seholsem 10 százalék­| nál magasabb vigalmi adót. Ezt a 30 százalékos vigalmi adót még a jfrancia megszállás idején léptette életbe a város, magyar kormány­hatósági intézkedés erre nézve még nincsen és ez az egyetlen francia városkorrnányzói rendelkezés, amely a gyakorlatban még ma is érvény­ben van. A mozik eddig kénytelen-kelletlen befizették a harminc százalékos vi­galmi adót, a Korzó Mozi jogfen­tartás mellett, a Belvárosi Mozi csakis végrehajtási kényszer alatt, most azonban, amikor az üzleti élet álta­lános pangása mellett a mozi-üzlet ii pang, elhatározták a szegedi mo­zik vezeiői, hogy ezt a szerintük jo­gosulatlan adóterhet tovább nern vi­selik és csak az országszerte divó tiz százalékos vigalmi adót hajlan­dók a jövőben befizelni. A város erre kimondotta, hogy erőszakosan is behajtja a vigalmi adót és ha kell, beülteti a végrehajtóit a mozik pénztáraiba. Ily körülmények között gyűlést tartottak tegnap délután a szegedi mozik vezetői és kimondották, hogy a mai nehéz viszonyok közt tiz százaléknál magasabb vigalmi adó­terhet nem viselhetnek és amennyi­ben a város ehhez a szerintük jogo­sulatlan követeléséhez erőszakos uton is ragaszkodnék, ugy inkább be­szüntetik az üzemet és hétfőtói kezdve bezárják a mozikat. Végleges határozatot nem hoztak tegnap és a tanácskozást ma délután 5 órakor folytalják. Megkérdezlük erre nézve dr. So­mogyi Szilveszter polgármestert is, aki a következő kategórikus kijelen­tést tette: — Aki mulat, fizessen l Lesz a vigalmi adó még 100 százalékos is országszerte, mert egyéb jövedelmi forrásunk nincsen. Elmondta még a polgármester, hogy a 30 százalékos vigalmi adót nem a francia városkormányzó is­mert rendelete alapján szedik be, hanem szabályrendelet alapján, mely jóváhagyva még nincs ugyan, de a közgyűlés annak idején kimondotta még a jóváhagyás előtt való azon­nali életbeléptetését. A dolog tehát rendben volna a polgármester ur részéről, de gon­dolt-e már arra is, vájjon mi tör­ténik akkor, ha a mozik tényleg bezárnak az elviselhetetlen vigalmi adó terhe miatt? Akkor minő szen­vedő alanyra fogja a város a mozik­tól elmaradó vigalm iadót kivetni ? Mert nem elég az adót odasózni az adóalany nyakába, gondolni kell arra is, hogy utóbbi elbirja-e az adóterhet? A színházat már tönkre­tette a toronyalatti túlságos anyagias­ig, feltétlenül ilyen sorsra kell juttatni a szegedi mozikat is? Látogatás a szegedi gyermekkórházban. Dr. Kovács Ödön nyilatkozata. — Nagy nehézségekkel küzd a kórház. — Az egyetem mentheti csak mag. SZEGED, julius 16. (Saját tudósítónktól.) Azok, akik még mindig rettegnek atlól a gondolattól, hogy az egyetem Szegedre jön, egy kis képet nyerhet­nek, egy kiüsé engedhetnek indoko­latlan félelmükből és be fogják látni, hogy az egyelem az utolsó percben, de talán még idejében érkezik meg Szegedre. Munkatársunk ma felkereste a szegedi gyermekkórház igazgatóját, dr. Kovács Ödön főorvost, aki a gyermekkórházra vonatkozóan a kö­vetkezőket mondotta: — A gyermekkórház, bár a köz­kórház egyik osztálya, nem éli vég­napjait, ha csak abban az érte­lemben nem, hogy mint gyermek­kórház meg fog szűnni és az egye­tem gyermekklinikájává alakítják át. A gyermekkórház igy eredeti inten­ciójatói eltér, mert a klinika célja inkább a tanítás Mindamellett igen szép jövőt jósolok neki, mert a kö­zönség ideszokott és tekintve, hogy az állam nagyobb összeget áldoz erre a célra, a kórház jelentősége nagyban emelkedni fog. — 1910 óta vezetem az intézetet, de ennyi nehézséggel, mint az utóbbi időben, még nem küzdöttünk. Első­sorban Szeged város igen keveset áldozott a kórház céljaira, ugy hogy a kórház működésében gátolva volt. A gyermekkórházban 30 ágy van, de nem tudunk felvenni több beteget, mint 15—20-at, mert nincs sem fehér-, sem ruhanemünk. A város által kiutalványozott csekélv átalány­ból vásárolni nem birunk. A mosónő­átalányunk is oly csekély, hogy még a csekélyszámu fehérnemünket sem birjuk egyszerre kimosatni. — Az amerikai szeretetadománv kiosztása alkalmával csak nagyobb mennyiségű kötszert kaptunk, ugy hogy a kapott gummivásznakat kény­telenek vagyunk lepedőnek felhasz­nálni. — Az élelmezés sem olyan, mint kellene lennie. Csak a tej, ami el­len kifogás nem eshetik. Általában ugyanazok a bajok itt is, mint a közkórházban. Kevés a személyzet, mert rosszul fizetik őket. Egyetlenegy ápolónőnk van: Tóth Viktória, aki úgyszólván lelke az intézetnek. Hét esztendeje van már a kórháznál és igazán csak a szeretet köti ide. Éjjel-nappal szolgálatot teljesít és ezért havi 230 korona a fizetése és ebből is 70 koronát levonnak, marad neki tehát 160 koronája. A város hihetetlen keveset áldozott a kórházra, ugy hogy csak örülni lehet, hogy azt az egyetem magába olvasztja. — A város által létesített és fen­tartott csecse mőgondozót nem ad­ják át az egyetemnek és az fenn is marad. ' Az ujszegedi gyermekmenhelyre vonatkozóan, a mint annak ideig­lenes igazgatója, a következőket mondotta : — Az ujszegedi gyermekmenhely a hidelzárásnak ellenére működik, bár körülményesebb a vezetése. Természetesen igazolvánnyal lehet csak átjárni. A szerbekre nun panaszkodhatom, sőt, a menhely iránt az ujszegedi szerb parancsnok­ság igen jóindulattal és előzékeny­séggel viseltetik. A gyermekek ellá­tása nagyon jó, a télen állandóan fűtve volt, de a kiadásokat a magyar állam fedezi. Fióktelepeink közül a törökkanizsait, csókáit és tisza­szentmiklósit a trianoni békeszerző­dés értelmében elvesztettük. Csak a szőregi és kiszombori telepünk ma­radt meg. Igen sok gyermek ki van adva. Általában nem panaszkodha­tunk a nevelőszülők ellen sem, mert szeretetből tartják a gyerme­keket. Azután a kórház termeit jártuk be, mindenhol a legragyogóbb tisztasá­got és rendet tapasztaltuk. Az ágy­nemüek .oldozva-foldozva, de ron­gyo nincs közöttük. Annál roszab­oul néz ki azonban a beteg gyer­mekek ruhája. Ahány ruha, annyi­féle és némelyiken njár a folt nem tartja a foltot. Távozásunk előtt megjegyezte a főorvos, hogy azzal az összeggel, melyet az állam ad majd a kórház részére, az egyetem a gyermekkór­házat Szeged igényének megfelelő nagyszabású egészségügyi intézetté emeli. TELEFON: Igazgatóság 455. TELEFON: Pénztár 11-85. KORZÓ-MOZI Vasárnap, hétfőn és kedden, julius 17., 18. és 19-én Még soha nem látott szenzációs, izjalmas, érdekfeszítő O kalandordráma. O fa álarcosok harca. Kalandortörténet 5 félvonásban. A filmíechnika bravúrja! Minden eddigi kalandorfilmet felülmúl! FlrtJJfíásft!* vasárnaP 3, 5, 7 és 9 órakor. ItflUaUddUA hétköznap 5, 7 és 9 órakor. endes Wmi Iskolát Rókusnab. — A rókusiak mozgalma. — SZEOED, julias 16. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a rókusi iskolát az egyetem céljaira szánta a ható­ság ugy, hogy a rókusi lakosság nagyon távolfekvő iskolákba kény­telen járatni a gyermekeket. Kétség­telen, hogy ez súlyos hátrányokkal jár a lakosságra és magukra a gyermekekre is és a hatóságnak kö­telességszerűen enyhíteni kell ezeken a bajokon. Tapasztalhattuk már Szegeden, hogy a hatóság a maga jószántából csak akkor kezdi a tüzet oltani, ha már menthetetlen á ház és igy történt azután, hogy Rókus városrészen olyan mozgalom in­dult meg, amely a tanácsot mentő lépésekre kényszeríti. A moz­galom élén Körmendy Mátyás, az Ipartestület elnöke áll, aki a jövő hét csütörtökére a rókusi Csaba­féle vendéglőbe gyűlésre hívta össze a rókusi testületeket és lakosságot, hogy határozatot hozzanak a rókusi iskola felállítására vonatkozólag. A rókusiak távolról sem akarnak ezzel az egyetem ügyének ártani, a régi rókusi iskolát szívesen átenge­dik, de állítson fel a város Rókuson egy másik iskolát, hogy a gyermek­nevelés a régi kedvező helyzetbe juthasson. Megkérdeztük a polgármestert, hogy mi a véleménye a mozgalom­ról s a következő választ kaptuk: — A rókusiak kívánsága méltány­landó és a város nem is zárkózik el az elöl, hogy Rókuson uj iskolát állítson fel. A gyermekek más is­kolába való beosztását csak ideig­lenes és a lehetőség szerinti időn belül megszüntetendő intézkedésnek tartom. A mozgalom, azt hisszük, ennek dacára is folytatódik és szerintünk a város tényleg nem zárkózhat el az elöl, hogy nemcsak Rókust, ha­nem az egész nemzetnevelést érdeklő jogos kívánalmakat Kielégítse. ************************** Batikfestést, lámpa­ernyő és játékkészitést Sí 'tanú három hét alatt ORAP OYÖROYIKE berlini iparmUvész­nö. Kurzus julius 18-én kezdődik. Érdek­lődni lehet Berilnl-körat 5. az. alatt. 708 Felsőszilézia a legfelsőbb tanács előtt, BÉCS, junius 16. (M. T. I.) A Neues Wiener Tagblatt je'enti Pá­risból: A Temps jelentése szerint a párisi angol követ azt a megbízást kapta, hogy hozza tudomására a francia kormánynak, egyetért-e az ai.gol kormánynak azzal a javasla­tával, hogy Fe sősziléziába szakéríő­bizottságot küldjenek ki. Az angol szakértők azonnal el is utaznának, hogy javallataikat a legfelsőbb ta­nács legközelebbi ülésére beterjeszt­hessék. Az angol kormány forszí­rozza, hogy ezt az ülést még julius vége előtt megtartsák, mert Anglia semmieseire sem engedi a felsöszi­ltziai kérdést tovább halogatni. Az Intransigeant értesülése szerint az értekezletet julius 25. és 31-ike között fogják megtartani. Azt a ter­vet, hogy a tanácskozás színhelyéül Boülognet választják, elejtették. Nem lehete len, hogy a konferenciát Bel­giumban fogják megtartani. Ebben az esetben azonban nem Brüsszelt, hanem Osztendét fogják a tanács­ülés helyéül választani. A tanácsko­zások körülbelül egy hétig fognak tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom