Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-17 / 162. szám

SZEOED S/eged. _I921_ Inlim 17. MARGÓ Hanem most azután igazán csodálkozva nézünk egymásra, azzal 2 néma kérdéssel: ki ez az ember? Ki ez az ember, aki azt meri mondani, hogyha minden garnitúra elfogyott ebben az országban, akkor majd jön ő? Ki ez az ember, aki azt meri mondani, hogy „ha majd tisztogatni kell, ha korbáccsal kell dolgozni, akkor jövök én rendet csinálni ?" Ebben a mi szegény erkölcsileg és vagyonilag megfogyatkozott hazánkban nem ismertünk olyan nagy kaliberű embert, aki megengedhetné magának ezt a hangot, akinek elhihetnénk ezeket a szavakat, anélkül, hogy a svadronör felett ne mosolyognánk, anélkül, hogy a végtelen szerénytelenség és önfeltolás felett ne csodálkoznánk és ne bosszankodnánk. Ez az ember azonban semmi esetre sem olyan kaliberű, hogy mellverését, beteges öntudatát, féktelen hiúságát és kíméletlen célratörését honorálhatnánk. Ennek az emternek kiválóságát egy német közmondás negaiiv beállítása igazolja csupán: nur die Lumpé sind b^scheiden (csak a rongy ember szerény), mert ha ez a közmondás való volna a negatívumában, akkor ez a szerénytelenség a legfényesebb igazolása volna a kiválóságának. * An.it most látunk, az igazolása annak, hogy Magyarország politikai éleiében a lehe'őségek határtalanok. Politikai trambulin, politikai ugródeszka már sokszor volt valami furcsa és hihetetlen ok. Olyan ok, amelyen mindenki csodálkozott, de amely felett később mégis napitendre tért. De most olyan apropóból indul ujabb röpülésre egy politikai pálya, amilyen még soha nem szolgáltatott okot politikai súlyra, politikai érvényesülésre. A magyar politikai életé az érdem, hogy ezt a motívumot beigtatja a politikai monoplánok sorába. A szemünk előtt bontogatja a szárnyát az uj magyar Cato, aki azért niszi magát hivatottnak, mert kiderült róla, hogy nem vett részt egy gyilkosságban. * Van azonban még egy jelensége az ujabb politikának, amely veszedelmeket involvál magábau. Kisajátítás folyik: a magyar nemzeti érzés, a hazafias magyar lélek közös kincsét, osztatlan ábrándját és álmát akarja egy törpe kisebbség a maga részére kisajátítani. A magyar területi épség, az integritás bajnokául tolja fel magát egy ember, aki a poliiikai térekre semmi egyebet nem hozott magával, mint féktelen ambíciót, törhetetlen hatalomvágyat és valami csodálatosan önvak önbizalmat és öntudatot. Ez ellen az igyekezet ellen fel kell emelnünk a szavunkat és lel kell, hogy emelje a szavát minden becsületes magyar ember, aki nem akarja eltűrni, hogy öt politikai érvényesülés céljából valaki is meggyanúsíthassa azzal, hogy Magyarország integritását feladta volna. Ez az agitációs fegyver nem fair, nem tisztességes. A belátás, a helyzettel való számolás, a .falnak fejjel neki nem rugaszkodás még nem jelent lemondást, — de politikai érvényesülés okából esztelen és vad irreden'apolitikát csinálni olyan veszedelmes játék, n.ely — a nemzetre képez életveszedelmet, (s. c.) Ismét feléledt a Nemzeti Szinház terve. Félmilliós évi szubvenciót ad az éllam. — Kürthy György lesz az iga/gató. — Palégyi lemond jogairól. SZEGED, julius 16. (Saját tudósítónktól.) Azl hihették némelyek, hogy a városi szinház sorsa ugyanaz marad már, mint a mult évben volt. A tanács visszatáncolt Palágyihoz, amit ugy hívnak a torony alatt, hogy „elégtételadás". Ez azután elég erkölcsi bázis lett volna ahhoz, hogy Palágyi ismét működésbe hozza szervező egyéniségét, de valami még hiányzik neki: a pénz. Ezért tartózkodó magatartást tanúsított: egyrészt azt mondta, hogy kedvező feltételek mellett hajlandó a szinigazgatást vállalni, másrészt levelet irt a fővárosban kísérletező Kürthy Györgynek, amelyben ajánlatott tesz a szinház átruházására. Kürthy György, mint ismeretes, a kormány támogatásával akarja keresztülvinni a Nemzeti Szinház tervét. Kürthy ma reggel Szegedre érkezett, megjelent a város tanácsa előtt, ahol előadta, hogy a kultusz minisztérium hajlandó felmilliós szubvenciót adni évente a színháznak, ha a város is hajlandó legalább ennyit adni. Ugyanilyen feltételeket közölt tegnap telefonon Nagy Árpád miniszteri tanácsos is a polgármesternek, aki azonban kijelentette, hogy a város nem hoz már az eddiginél több áldozatot, legfeljebb csak arról lehet még szó, hogy a tüzelőanyaggal való ellátás költségeit viseli. E őadta a város tanácsának mai ülésén Kürthy még azt is, hogy ötszázezer korona kölcsönt kér a várostól az azonnali költségek fedezésére, amire Palágyi másfélmillióra becsült felszerelése szolgálna fedezetül. A váres tanácsa akként határozott, hogy addig nem tárgyal sem Kürthyvel, sem Palágyival, amig közöltük fixmegállapodás nem jön létre a szeiződés átruházására vonatkozólag. Ez a tanács kívánságára még ma délelőtt megtörtént s a két színigazgató együttes beadványt nyújtott át a tanácsnak, amelyben Palágyi a szerződésben biztosított jogainak feladását, Kürthy viszont a szerződési kötelezettségek átvételét fixirozza, amennyiben a város tanácsa megfelelő feltételek és a már igért engedmények mellett Kürthynek ad;a, illetve állami felügyelet alá helyezi a színházat. Lapzártakor rendkívüli ülést tartott a tanács az ügyben, amelynek határozata minden valószínűség szerint utat enged Kürthynek arra, hogy a Nemzeti Szinház ügyét hamarosan kedvező mederbe téríthesse. az Nem is kacsa, a „sárga kacsa"! A tiszti főorvos azért nem tud a pellagra-megbetegedésekröl, mert nem látogatja a tudományos előadásokat. • ' SZEGED, julius 16. (Saját tudósítónktól.) Egyik reggeli laptársunk Az „Igazság" sárga kacsája cimü cikkében azt irja, hogy az „Igazság" cimü fővárosi lap pellagra-megbetegedéseket jelent Szeged környékéről és felhívta dr. Woljf Ferenc tiszti főorvosfigyelmét a „hangzatos híradásra", melyet végül egy város hitelrontásának minősít. Laptársunknak igazán nem kellett az „Igazság" híradására várnia, hogy megtudja az igazságot, mert junius 12-iki számában megírta már a Szeged (es minden valószínűség szerint innen került egy hónapi késéssel a pesti lapba), hogy az Alföldön tavaly is, az idén is pellagra-megbetegedések fordultak elő. Ami már most a tiszti főorvos urnák kijelentését illeti, hogy t. i. „nevetséges és ostoba kacsának" tartja az egész históriát, hogy Szeged környékén sohasem volt még pellagra-megbetegedés és nem hiszi, hogy itt Szegeden orvos egyáltalán látta volna ezt a betegséget, mindezekre nézve megkérdeztük dr. Kováts Ferencet, a Szeged orvosi munkatársát, aki a következőképen nyilatkozott a szegedi pelilagraesetekről: — Pellagra-megbetegedés már a mult évben fordult elő, arról a legtipikusabb eset bemutatása kapcsán (a köztisztasági telep egyik alkalmazottja volt a beteg) látogatott gyűlésen az Orvosegyesületben előadást is tartottam. Szegeden tényleg akkor látták először a pellagrát. A tiszti főorvos és a hatósági orvosok tényleg nem látták, mert szakítást idézve elő az Orvosegyesületben, a tudományos előadásokat sem látogatták. Az idei esetet is több orvos látta, kétségtelen pellagra. Súlyosabb következményei nincsenek, a betegség — ugy látszik — nem fertőző, az általános nyomor fokmérője. A pellagrát erdéíyi orvoskoromban volt alkalmam megismerni és tanulmányozni. Ebből a rövid, de érdekes nyilatkozatból kitűnik, hogy tényleg volt és van pellagra Szegeden, de a tiszti főorvos ur nem tud róla. Mert a tudományos előadásokat, ahol az eseteket oemutatták, nein látogatta, de nyilatkozik a pellagráról a sajtóban. Ugy látszik, nagyon szereti a sajtót. Bebizonyította a svájci ujságirók látogatása alkalmával. Többel fizetek mindenkor bármely hirdetett ámái aranyért, brilllánsért, hamis fogért, régi csflst pénzért és mindennemű ékaserf rt Szegeden Oásp&r, Kölcsey-u. 2. Óra- és ékszerjavitás olcsón. 726 Meglátogatta a pápát a japán trónörökös. RÓMA, julius 16. (M. T. I.) A japán trónörökös Peza herceggel és kíséretével a pápánál kihallgatáson jelent meg. A pápa nagy tiszteletadással fogadta. A pápa és a japán trónörökös ajándékokat váltottak. Folytatják az irz-angol tárgyalásokat. BÉCS, julius 16. (M. T. I.) A Neue Freie Presse jelenti Londonból : Lloyd George és de Valera tegnapi tanácskozásai a késő éjjeli ótákig tartottak. A tárgyalásokkal kapcsolatban kiadott hivatalos jelenlés megállapítja, hogy a két államférfin kívül más nem vett részt az értekezleten, mely nem volt egyéb, mint fesztelen megbeszélése az öszszes ir kéidésekkel összefüggő problémáknak. A tárgyalásokat ma délelőtt folytatják. TEGNAP este ugy a kisgazda-, mint a kereszténypártban a nap eseményéről, Beniczky Ödön izgalmas interpellációjáról folyt a "ita. A keresztény nemzeti egyesülés pártiában a legélesebben ei ítélték Beniczky Ödönnek a nemzetgyűlé. tegnapi ülésén történt fellépését, mert bár természetszerűleg • jogrend minden megsértését fájlalják és bíznak abban, hotty a kormány minden energiájával azon lesz, hogy minden ilyen esemény megismétlődése megakadályoztassék: az ország érdeke ellen valónak tartják, hogy olyan eseményeket pertraktáljanak, melyek a foradalmak következe ényeképen jelentkeztek és amelyek már eléggé sajnalatosak, mégis igen messze maradtak más országok hasonló forradalmi tényei mögött. A párt megbeszélésén, melyen Andrássy Gyula is résztvett, az a meggyőződés nyert áltálában kifejezést, hogy sajnalatos bűncselekményeket politikai agitációra felhasználni oly eljárás, amelyet helyeselni semmiképen sem lehet. Sokkal nyugtalanabbul fogják fel a Beniczky által teremtett helyzetet az agrárpártban. A minisztere nök a gyűlés elején annak a nézetének adott kilégzést, hogy Beniczky interpellációjával politikai célokat akar szolgálni. A kisgazdapártban az est folyamán egész határozottan meg is mondtak, hogy Beiiiczky azt az ismert politikát akarja most elöbbrevinni, melynek exponense. Ezzel kapcsolatban utalnak nagvatádi Szabó István pápai beszédére, melyben az agrárpárt vezére bizonyos eshetőségekkel szemben nagyon erőteljesen körvonalazta a maga állásfoglalását. Pénteken délben gróf Bethlen István miniszterelnök magához kérette a pártvezéreket és informálta őket a kormányzónál történt kihallgatásáról. Ez az audiencia, amely bizonyos mértékben a konszolidáció további megerősítésével van kapcsolatban, egyáltalán nem volt váratlan. Gróf Andrássy Gyula tudóit is róla. Szerepe is volt ezen a téren. Igy nem volt váratlan Bernolák Nándornak a kormány nevében a Házban le t erélyes nyilatkozata sem, mely minden esetben a legszigorúbb megtorlást helyezi kilátásba. • Gróf Bethlen István miniszterelnök Rupert Rezső interpellációjára adott válaszával kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt az alábbi nyilatkozatot tette: — Beszédemnek azt a részét, amelyben az egyes lapokkal szemben foganatosított rendszabályokról és azoknak indokairól szóltam, egyes személyek, valamint lapvállalatok is ugy próbálják értelmezni, hogy én őket mint a bécsi propaganda eszközeit állítottam be és a bécsi propagandával való összeköttetéseket illetőleg most adatokat kérnek tőlem. — Konstatálom, hogy az ország szempontjából nem az a fontos, vájjon valamely magánszemély, vagy lapvállalat tart-e fenn összeköttetést a bécsi propagandával s hogy kap-e működéséért fizetést vagy sem. A kérdés lényege, hogy vájjon az illető lapvállalat általam is kifogásolt működése nemzeti célokat szolgál-e, vagy azokat a célokat mozditja-e inkább eio, amelyeket a bécsi propaganda tűzött ki maga elé. — Aki a nemzeti hadsereget nyíltan vagy alattomosan hazug vádakkal illeti, aki a közvéleményt a forradalomban jólismert módszerekkel a hatóságok ellen hangolja s azok tekintélyének lejáratására törekszik, aki perfid beállítású valótlanság közlésével a külföldi ellenséges indulata sajtónak Magyarország megrágalmazásárz anyagot szolgáltat, — igenis a bécsi propaganda számára dolgozik. — Ez az, ami az országot érdekli s ez az, amit eltűrni nem vagvok hajtandó, tekintet nélkül arra, hogy minő forrásokból táplálkozik a destrukció. Acseh-szlovák kommunisták egyik vezére, Smeral a napokban egy Kassán tartott gyűlésen a cseh-szlovák határkiigazitásról szólva kijelentette, hogy aki elösmeri a népek önrendelkezési jogát, annak el kell ismernie azt is, hogy a cseh-szlovák köztársaság határait Magyarországgal szemben iiebehurgyán állapították meg és a cseh szlovák köztársaság nemzeti jellegének rovására több magyar lakosságot fogadott be, mint erre a körülmények kényszeritették. Cseh-Szlovákiában veszedelmesen sok a magyar, számos tisztán magyar határterület bekebelezése állandó konfliktusnak lesz az előidézője. flranua^brillifins^hamis logakat régi ezüstöt, pénzt, mindennemű ékszereket aranyat 60—100 kor.-lg veszek DEUTSCtl INRC Korzó-Mozi-ház. 73z Széchenyi-tér 9. 1 1 2 a n T ti H vt te ta „r a rei sík hol az töb test dar, kivi A h egy