Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-07 / 153. szám

1921 julius 7. Ára 2 korona. Csütörtök, II.évf.,153 szám. ELÖPIZETÉ»I ARAK: t*v mc too kor. | Negyedévre 150 k »r Pél «vr< 300 .. I tfvj<ór. 50 Megjelenik naponkint délután. SZcRKESZTÓSEO ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. * Telefon 13^3. Barát és támasz. SZEGEI), julius 6. Folynak a barátkozások* látogatások, trafiká'gatások, ígéretek és hazudozások világszerte. A világhelyzetet az érdek fogja csoportosítani és pedig mindenkinek a saját érdeke s most vajúdik éppen a nemzetközi politika a születendő szövetségekkel. Nehéz és kinos procedúra ez és tanulságos is. Reánk, magyarokra, különösen tanulságos, mert kigyógyít bennünket az ábrándjainkból, megment bennünket sok keserű csalódástól és ránevel bennünket arra, hogy reális szemmel nézzünk a jövönkbe. Csak egy szempontban, amely a világpolitika konstellációját befolyásolja és ez az, hogy mennyire hasznos valaki nekem, illetve mennyivel hasznosabb a másiknál. Rokonszenv, trad ció, méltányosság, hála és igazság csupa olyan szempontok, amelyek soha, vagy ha valaha igen, akkor csak másodsorban jönnek tekinte'be. Amikor mi minden külföldi vendégünket körf-kuruáljuk, bankettezletjük és a Sit. ?t is leporoljuk, mielőtt ráültetjük, amikor beszélünk ezeréves jogokról, dicső múltról, amikor hivatkozunk régi érdemeinkre, Európa kultúrájának önzetlen védelmére, amikor rámutatunk azokra a kiáltó igazságtalanságokra, melyekkel bennünket a győztesek sújtottak, — akkor nem használtunk sokat a hazánknak. Egyes embereket Tieggyőzhettünk, szimpátiákat ébreszthettünk, részvétet is felkelthettünk, — de a meggyőzött, rokonszenvező és részvéttel telt idegenek hazájában mégis csak az lesz döntő faktor, hogy mennyire használhat annak a mi' lerongyolt és ^legyengül hazánk és ha ez a kérdés nem nyer kedvező választ, akkor a i ggyőződés, a rokonszenv és a részvét eredménytelen maradnak. Ké/enfikvö dolog és nem szorul bővibb magyarázatra, hogy ez a maroknyi magyatság, ameiyet még szet is téplek, el is választónak, barát és támasz nélkül nem élhet meg ehes és kíméletlen szomszédai között. Barát és lámasz nélkül elönt bennünket az indulat, a gyűlölködés és a rablóvígy árja. Viszont az is ké«nl kvő es az sem tzotul bővebb magyarázatra, hegy barátot és támaszt csak ekkor kaphatunk, ha a mi aratságunk is hasznosam néive, aki nekünk a szükséges támaszt szolgáliaija. Már pedig, ha hidegen latolgatjuk a mi eljesnönaov! ' has'noB voltunkat, íi'tunk °n szomoru eredményre fcs^tatir&ss becsületes uj^ belek,áMta közVi lernény be, amit minden gondolkodó ember belát és sajnála <»an igaznak talál, az még m0st is hangoztatni, kikiál.ain^SféL ; legyengült és lerongyolt országban nem dolgoznak az emberek Meg kell erősödnünk é» -ak a munka erősíthet meg. S ha' megerősödtünk, találunk barátokat is Német-francia egyezmény. BERLIN, julius 6 (M. T. I.) A lapok jelentik, hogy német—francia egyezményt készítettek el tizenötmilliárd értékű fegyver-wés nyersanyagszállításról. Szóbanforog 500 német mozdony és 25.000 vasúti kocsi megvétele is. Á Lokalanzeiger tudni véli, hogy Loucheur és Rathenau Wiesbadenben cserélik ki okmányaikat. A Berliner Tagblatt hozzáfűzi, hogy az említett számításokon kivül Loucheur és a német szakértők különböző más terveket is megbeszél ek, amelyek részben módosjtani tudnák a német kötelezettségeket, még pedig mindkét ország számára kedvező értelemben. Loucheur nagyszerű szervezési terveket dolgozott ki, amelyeket a legnagyobb energiával akar megvalósítani és melyek a német szakértőknél megértésre találtak. A katona! ellátásról szóló törvény. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, julius 6. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 11 órakor nyitotta megy Rakovszícy István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után a második bíráló-bizottság előadója bejelenti, hogy Gerencsér István képviselőt igazoltnak ismerte el. A nagyedik bíráló-bizottság előadója a Vasadi Balogh György képviselő megválasztása ellen tett panasz tárgyában az ügyet a bizottság vizsgálata alá terjesztik. Ezutáíl a munkásbiráskodásról szóló törvényjavaslatot harmadik olvasásban elfogadták. Ezután Mózer Ernő a katonai ellátástól szóló törvényjavaslatot terjeszti be, mely a katonai nyugdijasok, árvák és özvegyek illetményeire vonatkozik. Beszédében kifejti, hogy mindenki át van hatva azoktól a nemes érzelmektől, mely katonáinkat állandóan kiséri, a javaslat a. nyugdijasoknak régi sérelmeit akarja reparálni. A javaslat lényeges újítása az, hogy az utolsó tényleges fizetést veszi alapul és ki akarja küszöbölni azokat a differenciákat, mely a régi nyugdijasok és az uj nyugdijasok között fenállanak. A javaslat 20. §-a teljesen uj, a lakbérpóilékra vonatkozik. A javallathoz Szilágyi Lajos képviselő szólal fel. Szerinte ez a javaslat kihatással van tisztikarunk jövőjére. Ettől függ a tisztikar léte, nyugalma és jövendő tisztikar értéke. Ez a javaslat nagy hivatássai lesz a polgárság nyugalmára. A javaslat régi adósságunk, melyet most le akarunk róni. Ez a javaslat azonban nem teljes, mert hiányzik belőle az a rész, amely a nem hivatásos katonákra vonatkozik.*^1 Szilágyi: Érdeklődéssel várja a törvényjavaslat második részét, amely a nem hivatásos katonák ellátásáról szól. A honvédelmi miniszter ezt a javaslatát ígéretéhez képest nyújtotta be, de ezzel egyik párt sem foglalkozott pártértekezleten. A polgári és katonai nyugdijasok egyforma elbírálását kéri. Határozati javaslatot nyújt be arra nézve, hogy az a haderő, amelyet megalakítunk, m. kir. honvédségnek nevez tessék és a katonák m. kir. honvédeknek. A javaslatot elfugadja. Gerencsér Istv.in röviden óhajt beszélni, hogy a javaslat mielőbb törvényerőre emelkedhessék. A javaslatot a párt minden tagja helyesli és nagy örömmel üdvözli, ezért több szónok nem is iratkozott fel a párt részéről. A javaslatot elfogadja. Az általános vitát berekesztik. Belicska Sándor honvédelmi miniszter röviden reflektál a felszólalás' ra. Az előadó méltatása után nem kiván részletesen beszélni. A javaslatot a pártvezérek annak idején részletesen megbeszélték. Ami Szilágyi óhajtását illeti, azt technikai okokból nem lehet megcsinálni, mert I elsősorban a javaslatnak kell tör{ vényerőre emelkednie. Megnyugtatja i Szilágyit, hogy minden fontos kérdésben a döntés a honvédelmi miniszter kezében vari letéve. Kéri a javaslat elfogadását. Ezután a javaslatot Szilágyi határozati javaslatával együtt általánosságban elfogadták. Interparlamentáris értekezlet a lefegyverzés kérdésében. BÉCS; julius 6. (M. T. I.) A tfeues Wiener Tagblatt-nek jelentik Kopenhágából: A Kopenhágában ülésező északi interparlamentáris értekezleten tegnap a nemzetközi lefegyverzés kérdéséről tárgyaltak. A bevezető előadást Branting tarlotta, aki annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a kongresszus forduljon indítványával a népszövetség lefegyverző bizottságához. Eddig a lefegyverzésre csak kis lépések történtek. A nagyállamok nem akarják egyszerre feladni azokat a reményeket és terveket, amelyeket ma még táplálnak. A gyűlés végén határozati javaslatot terjesztettek elő, amely azt ajánlja, hogy az általános lefegyverzés elöfelteteleként alakítsanak államközi döntőbíróságokat. Megszüntetik a felsősziléziai kérdést. BUDAPEST, julius 6. Az Uj Nemzedék irja: A szövetségesek megegyeztek a legfontosabb kérdésekben, nevezetesen a szankciók és a lefegyverzés kérdésében. Megállapod ak Felsőszilézia felosztásáról is Lengyelország és Németország között Igy rövidesen megszüntetik a Felsősziléziai kérdést. Ml van Erdély alkotmányával? BUKAREST julius 6. A kamarában Jonescu Ádám, a kormánypárt tagja javaslatot teit, hogy a parlament a királyi deklaráció alapján alkotmányozógyülésnek jelentse ki magát. Ellenkező esetben az uj tartományok fogják alkotmányuk visszaállítását proklamálni. A kormány azon az állásponton van, hogy Erdély minden feltétel nélkül egyesült Romániával, miért is az uj alkotmány teljesen feleslegei,J Perzsia a török—or< ÍZ—afgán érdekeltségben. PÁRIS, julius 6. Az ázsiai hármas szövetség, amely Oroszország, az angorai török kormány és Afganisztán között jött létre, négyes szövetséggé egészült ki. Perzsia kijelentette, hogy ezentúl politikai, gazdasági és minden egyéb elhatározását a török, orosz, afgán érdekekkel fogja összhangba hozni. Válságos helyzetben a cseh ipar. BÉCS, julius 6. Prágai jelentés szerint a cseh-szlovák iparosság válsága egyre nagyobb méreteket ölt. Az ostraui medencében egymillió mázsa koksz fekszik 88 millió cseh korona értékben, melyet sehol sem tudnak elhelyezni. A vitkovitzi vasmüvek rövidesen teljesen beszünteti* üzemüket. ooooooooooooo NEM LEHET ELHALASZTANI A VAGYONVALTSAG rAR«YALÁSAT. Róbert Emil, a vagyonváltság előadója kijelentette, hogy a tárgyalást semmíesetre sem lehet elhalasztani, mert minden halasztás veszélyeztetné a javaslatnak kellő időre való törvénnyé váltását. A keresztény egyesülés pártjáoan ma este foglalkozni fognak a a javaslattal. A pártértekezlet elé a sajtóügyben kiküldött bizottság nem terjeszt javaslatot, mert a bizottság várja Lingauernek a javaslatra vonatkozó előterjesztését A SAJTÓTÖRVÉNYT ÖSMERTETIK A KISGAZDAPÁRTTAL. A kisgazdapárt csütörtök este értekezletet tart, amelyen Tomcsányi igazságügyminiszter ismertetni fogja a sajtótörvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. ELŐBB A VfGYONVÁLTSÁG, AZUTÁN A SAJTÓTÖRVÉNY. Ma ugy áll a helyzet, hogyha a kormány a sajtójavaslatot veszi elő a szünet előtt, a kisgazdák részéréi minden vonakodás ellenére sem fog nagyobb ellenállásra találni, viszont az Andrássy-párt tagjainak nagyrésze és az ellenzék, elsősorban a Rassay Károly vezetése alatt álló független kisgazda és polgári párt ugy a bizottságban, mint a plénumban hosszantartó és elkeseredett harcot fog vivni a javaslat ellen. A kormányon múlik tehát, hogy Hegedűs pénzügyminiszter, vagy Tomcsányi igazságügyminiszter javaslata kerül-e először a Ház elé. Politikai körökben a mai látszólagos fordulat ellenére is tartja magát az a vélemény, hogy a vagyonváltság javaslata kerül elsősorban napirendre.